Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 10., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM Újabb területekre jut el az öntözővíz Körkép az idén befejeződő nagyberuházásokról Az idén új beruházások csak szűk körben indulnak, az erőket a folyamatban le­vők befejezésére, ütemes folytatására összpontosítják. Az év folyamán hat állami nagyberuházást fejeznek be, közülük a Szikra Lapnyom­da már kész, termel, rövide­sen avatására is sor kerül, s lényegében befejeződött a Magyar Gördülőcsapágy Mű­vek rekonstrukciója is, ahol 1981-re csak kisebb mun­kák húzódtak át. További négy nagyberuházáson még számottevő feladatokat kell megoldani. Jelentős nagyberuházás van folyamatban Recsken, ahol tovább folytatják az ércmező feltárásának előké­születeit. A bányászati ku­tatások ebben a térségben 1970-ben kezdődtek, azóta egyebek között elkészült az 1200 méter mély függőleges akna, s most a második ha­sonló akna mélyítése a leg­fontosabb feladat. A vágatok és aknák építésének előreha­ladásával meggyorsult a ku­tatófúrás. Eddig mintegy 40 ezer méter fúratot vágtak. Az így nyert leletekből la­boratóriumi vizsgálatok alapján állapítják majd meg a térségben elhelyezkedő érc- vagyon minőségét és érté­két. Az idén valószínűleg bi­zonyossá válik, hogy milyen értéket rejt a recski érc me­ző, s így meghatározhatják az itteni bányászat további programját. Az eddigi kuta­tófúrások eredményei sze­rint a Mátra északi lábánál jelentős érckészletek' feltá­rására nyílik lehetőség. Az idén a második függőleges akna mélyítésével az 1243 méteres mélység elérését tervezik. A nagy mélység, a nehéz geológiai körülmények sok, előre nem tervezhető feladatot is adnak. Gyakran kell megküzdeni vízbetöré­sekkel, s a kemény kőzet is próbára teszi az embert és a gépeket. A tervezettnek megfelelő ütemben épül, és az idén be­fejeződik hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítmé­nyének, a kiskörei Tisza—II. vízlépcső második üteme. A több mint egy évtizede üze­melő vízlépcsőhöz kapcso­lódva már teljes hosszában elkészült a Nagykunsági-fő­csatorna együttesen több mint 90 kilométer hosszú ága. A mesterséges folyam összeköti a Tiszát a Horto­bágy—Berettyó-főcsatorná- val, valamint a Körössel és az Alföldnek olyan térségei­be juttatja el a vizet, ahol korábban az aszály uralko­dott. Üzembe helyezték a két mellékcsatornát, amelyek Mezőtúr, Túrkeve, illetve Ti- szaföldvár és Mezőhék tér­ségébe juttatják el az öntö­zővizet a nagyüzemek szá­mára. Az idén készül el az a csatorna, amely Karcag tér­ségét látja majd el öntöző­vízzel. A vízlépcső körzeté­ben az idén befejezik a tech­nikai eszközök kiépítését is, felszerelik például a távköz­lési rendszert, a vízmércé­ket, a vízészlelő állomásokat, s ezzel befejeződik a Ti­sza—II. vízlépcső építésének második üteme. A Minisztertanács múlt évi határozatának végrehajtása­ként meggyorsult a Szek­szárdi Húskombinát építése. 1,9 milliárd forintos költség­gel a múlt év végére túlju­tottak a beruházás első sza­kaszán, vagyis elkészült a sertésszállás, a vágóvonal az előhűtőkkel és a hűtőtáro­lókkal, kész a vízmű és a szennyvíztisztító rendszer és több kiegészítő létesítmény. Így megkezdődhetett a ser­tésvágás technológiai rend­szerének próbaüzeme, amely január 20-ig tart. A próba sikeresnek ígérkezik: eddig 8000 sertést vágtak le, eze­ket azonban egyelőre félbe­hasítva értékesítik. Most a beruházásnak az a része kö­vetkezik, amelynek segítsé­gével rátérhetnek — mégpe­dig korszerű módon — a hús feldolgozására. Ehhez körül­belül egymilliárd forint ér­tékű munkát kell még elvé­gezni. A terv szerint az idén 200 ezer sertést és 4000 szarvasmarhát vágnak le, és 500 tonna húskészítményt is gyártanak. A beruházást ez év végéig kell befejezni. Tel­jes kapacitásának elérése­kor a húskombinát évente 550 ezer hízósertést dolgoz fel, 12 ezer tonna dobozos sonkát és csaknem 5000 ton­na húskészítményt állít elő. Az év végére kell elké­szülnie a budapesti nagy sportcsarnoknak is, amely­nek főépületei már állnak. Felépült egyebek között a körcsarnokot övező több mint 400 méter hosszú há­romszintes gyűrűépület, ugyancsak tető alá került a gyakorlópályák csarnoka. A sportkombinát energiaköz­pontja most már a végleges fűtőberendezésekkel szolgál­tat meleget a körcsarnokban, s így nagyobb erőket össz­pontosíthatnak a belső építé­si, szak- és szerelőipari mun­kákra. A lendületesebb ütem­re szükség van, mert a kör­csarnok kivitelezésénél két­hónapos késés keletkezett. Ezért a 31. sz. Állami Épí­tőipari Vállalat és a legna­gyobb alvállalkozók közös ütemtervet dolgoztak ki a késés pótlására. A körcsar­nokban már jelentős mun­katerület áll rendelkezésük­re a nagyobb erők beveté­sére. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói még januárban meg­kezdik a körcsarnok jégpá­lyájának technológiai szere­lését. Már megkezdődött a körcsarnokhoz vezető gyalog­híd építése is, s hamarosan hozzáfognak a Népstadionhoz csatlakozó újabb két gyalo­gos felüljáró kivitelezéséhez. Az idei feladatok közé tar­tozik további utak, a térbur­kolat, a térvilágítás kiépíté­se, továbbá mintegy félmil- liárd forint értékű szak- és szerelőipari munka elvégzé­se. Az erők gyors és rugal­mas összpontosításával akar­ják pótolni a késést, hogy az év végén — de lehetőleg még valamivel előbb — át­adhassák a korszerű sport- kombinátot. A Vituki-ban vizsgálják az épülő paksi atomerőmű hűtővizének Duna-víz melegítő hatá­sát. Az 1980 tavaszán kezdődött kísérlet lényege: a Duna legfontosabb halfajainak, víz­zel vonuló állatainak és növényeinek életműködéséhez megkeresni azt a felső hőmérsékleti határt, amelynél még nem károsodik a folyó élővilága. A képen: Simon Lászlóné és Gégénj Éva laboránsok kísérletezitek a hűtő-fűtő termosztáttal (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Múzeumavatás Állandó építésügyi kiállítás Az építésügyi műszaki in­formációáramlás és tájékoz­tatás fontos központja a kő­bányai vásárcentrumban ren­dezett állandó építésügyi ki­állítás — hangsúlyozta pén­teken Szabó János építés­ügyi és városfejlesztési mi­nisztériumi államtitkár a be­mutató megnyitása alkalmá­ból. A 17-es és a 18-as pavilon­ban és a környékén 3 ezer négyzetméter fedett és 1500 négyzetméter szabad terüle­ten 70 vállalat és intézmény vonultatta fel újdonságait, amelyek hasznos ismereteket nyújtanak a szakembereknek és a magánlakás-építőknek egyaránt. Szabó János emlékeztetett arra, hogy majdnem két év­tizede, 1962-ben született meg a kiállítás létrehozásának gondolata, amely most a vállalatok anyagi és szelle­mi erejének összefogásával révbe jutott. Fontos céija, hogy a leg­korszerűbb anyagok, szerke­zetek, ajánlott tervek, külön­böző gépek, felszerelések be­mutatásával az eddiginél több és sokoldalúbb segítséget nyújtson a lakosságnak a magánlakás-építéshez. Hasonlóképpen alapvető cél az is, hogy az energiata­karékos szerkezetek, anya­gok és műszaki megoldások hozzájáruljanak az ország energiagazdálkodási prog­ramjának minél sikeresebb megvalósításához. A nagyközönség hétfőtől kezdve tekintheti meg a ki­állítást általában hétfőtől péntekig reggel 8 órától dél­után 4 óráig. Debrecen irodalmi múltját, a városban élt írók munkás­ságát, az irodalmi élet 450 éves fejlődését mutatja be az az új irodalmi múzeum, amelyet pénteken avattak fel Borsos József egykori neves építész lakóházában. A ki­állítás részletes anyagot tár a látogatók elé a híres re­formátus kollégiumról, a XIX., a XX. század és a debreceni újságírás történe­téről. Ezernégyszáz hanglemez jelentős gyűjtemény. Ennyi van most a békési városi könyvtárban, ahol ezt a szolgáltatást már sokan megkedvelték. Költözések és bővítések közepette dolgozik itt kilenc könvtárosnő, s hogy milyen eredménnyel, azt a Békés megyei Tanács közművelődési díja bizonyítja. Riportunk a 6. oldalon Fotó: Veress Erzsi Üzletsort adtak át Szeghalmon A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ üzleteiben, raktárai­ban jelenleg 20 millió forint értékű áru áll a vásárlók rendelkezésére, amelyből a ruházat 6, a vegyesiparcik­kek 10 millió forinttal ré­szesednek. Ilyen tömegű áru értékesítéséhez azonban meg­felelő kereskedelmi egysé­gekre van szükség. Ezért is örvendetes a szö­vetkezet törekvése, hogy az élelmiszerboltokon kívül az iparcikk-szaküzletek számát is növelje, megteremtve a kulturált eladás és vásárlás feltételeit. Ennek egyik fontos állo­másához érkeztek tegnap, január 9-én, amikor átadták a több mint 900 négyzetmé­ter alapterületű Béke utcai üzletsort, ahol helyet kapott a bútor- és lakberendezési áruház, a könyv- és zene­mű-, a cipő- és az illatszer- szaküzlet. A szeghalmi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme, az ÁFÉSZ építőbrigádja és a MEGYEVILL a kivitelezést 1979 júliusában kezdte a Békés megyei Tanács Ter­vező Vállalatának elképzelé­sei szériát. A csaknem 6 millió fo­rintba kerülő üzletsor beren­dezésére 1 millió forintot fordítottak. Részt vett eb­ben a munkában a KER- IPAR, a Dómus Szervező In­tézet és a Gyöngyösi Általá­nos Ipari Szövetkezet. A já­rási székhely és a környező községek lakói bútorból 1,5, könyvből 1, cipőből 1,2 mil­lió, illatszerekből pedig 60 ezer forintos árukészletből válogathatnak. — s. A korszerű szakűzletek csaknem 4 miliői forintos árukész­lettel várják a vásárlókat Fotó: Martin Gábor Magyar-csehszlovák árucsereforgalom Pénteken a Külkereskedel­mi Minisztériumban Veress Péter magyar és Andrej Sar­cok csehszlovák külkereske­delmi miniszter aláírta a két ország közötti ötéves idő­szakra szóló hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapo­dást. Az aláírásnál jelen volt Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Premysl Strougal külkeres­kedelmi miniszterhelyettes. A megállapodás értelmé­ben 1981—85 között 5,6 mil­liárd rubel értékű áruforgal­mat bonyolít le a két ország, 22 százalékkal nagyobbat, mint az előző öt évben. Egyenletesen tovább nö­vekszik a gépipari termékek forgalma, amely a kölcsönös áruszállítások mintegy 58 százalékát alkotja. Magyar- ország növeli a csőgyári be­rendezések, vegyipari és élel­miszeripari berendezések, a szerszámgéptartozékok, erős­áramú termékek, gyengeára­mú elektrotechnikai termé­kek, például az elektronikus építőelemek szállítását. Csehszlovákia az eddiginél több gyenge- és erősáramú elektrotechnikai terméket, kohászati gépet, energetikai berendezést, bányagépet szál­lít hazánkba. Jelentős mér­tékű a csehszlovák gépipar hozzájárulása a magyar épí­tőipar anyagi bázisának fej­lesztéséhez. Tovább növek­szik a mezőgazdasági gépek és traktorok csehszlovák ex­portja, ezen belül kiemelke­dik a Moravia típusú siló­tornyok szállítása. Csehszlovákia kőszenet, kokszot, magnezitet, henge­relt árut, faipari anyagokat, különféle vegyipari termé­keket fog szállítani, míg a magyar kivitelben jelentős marad a bauxit, az alumíni­um és alumíniumtermékek, a timföld és a gabona sze­repe. A fogyasztási cikkek kö-. zül Magyarország elsősorban konfekcióipari termékeket, cipőt, tévékészülékeket, mag­nós rádiót, kazettás magne­tofont, valamint étolajat." friss és feldolgozott zöldsé­get, gyümölcsöt és bort ex­portál. Csehszlovákia sze­mélygépkocsikat, mopedeket, motorkerékpárokat, elektro­nikus fogyasztási cikkeket, hétvégi házakat, bútorokat, textilárukat küld cserébe.

Next

/
Thumbnails
Contents