Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-08 / 6. szám

Naponta átlagosan 5 ezer csirkét darabolnak és csomagolnak a békéscsabai ÁFÉSZ újkígyósi feldolgozó üzemében Fotó: Veress Erzsi Fogadás a kubai nemzeti ünnep alkalmából Gyarapodunk-e? Évi háromszázalékos gaz­dasági növekedés nem vala­mi sok. A reálbér-színvonal nulla százalékos „növekedé­se” pedig egyenesen semmi. A Lakossági fogyasztás 7—8 százalékkal emelkedik az el­következő öt év alatt. Az egyén, a család számára ez az érzékelési küszöb .alatt van. Ilyen körülmények között az emberben mégiscsak felve­tődik a kérdés: egyáltalán, gyarapodunk-e a következő öt évben? Mert azt olv,assa az. em­ber a VI. ötéves tervről szó­ló nyilatkozatokban, hogy az elért életszínvonalat, csupán tartjuk, ám ,az életkörülmé­nyek javulnak. A növekedé­si ütem kisebb, mint koráb­ban, de a fejlődés nagyobb. Ugyanakkor a nemzeti jöve­delemnek a beruházásokra, készletnövekedésre fordítha­tó része a korábbi 24—26 százalékról 18—20 százalékra csökken. Hogyan javulhatnak így az életkörülmények? Az egész világon nézik, meny­nyivel nő az egy év alatt előállított új érték. a nem­zeti jövedelem, figyelmen kívül hagyják, hogy mennyi­vel nő ,a nemzet vagyona. Ha tőlem kérdeznék, mi jellemzi családom, magán- háztartásom „növekedési ütemét”, elmondanám, hogy két évve] ezelőtt színes te­levíziót vettünk, s az idén cseréltük ki a bútorokat az egyik szobában. Még azzal is dicsekedhetnénk, hogy ta­valy vettünk egy kis mély­hűtőt, s rátettük a régi hű­tőszekrényre. Saját kis növekedési üte­münket jellemezve csak a végén tenném hozzá, meny­nyivel nőtt az elmúlt évek­ben családom jövedelme, s hogyan vitte el ezt ,a többle­tet a kiadások növekedése. A nagy család, az állam, az államháztartás pedig azzal kezdi, amivel én végzem: hogy mennyivel nő a nemze­ti jövedelem. Mondhatná szebben is, de nem mondja, mert szerény, s számol a kö­rülményekkel. Öt év alatt a termelő állóeszköz-állomány az alacsony felhalmozási arány ellenére is egynegye­dével nő. Másfél millió em­ber lakáskörülményei fog­nak javulni. Tovább épül az úthálózat, a budapesti met­ró, bővül az üzlethálózat, új kórházakat és rendelőintéze­teket avatunk fel. Sok tíz­ezer ember felépíti a maga kis ' nyaralóját, felújítja ru­határát, telefont kap, tévét vagy gépkocsit vesz. Ha egy gazdaság arra for­dítja jövedelmének egy ré­szét. hogy vagyonát gyara­pítsa, akkor még nulla nö­vekedés mellett is gazdag­szik. Jó lenne a gazdasági növekedésbe azt is beszámí­tani, hogy öt év alatt hány százalékkal nő a nemzet vagyona, ennek állománya, milyen ütemben nőnek a ter­melési és a fogyasztási ka­pacitások. Az életszínvonal mérésénél is figyelembe kel­lene venni a családok va­gyonának gyarapodását, de nem a folyó jövedelem és a folyó fogyasztás adatai he­lyett, hanem azok mellett. Hiszen igazi életszínvonal­emelkedést egyénileg mégis akkor érzünk igazán, ha jö­vedelmünk gyorsabban nő, mint. az árszínvonal. De — lássuk be — az sem mellé­kes, hogy családi beszerzé­seink, beruházásaink révén milyen mértékben gyarapo­dunk. Pirityi Ottó A népgazdaság, s ezen be­lül a külkereskedelem 1980. évi mérlegét a nagy meny- nyiségű adat összegezésével a következő hetekben von­ják meg. A vállalati gyors- jelentések és az előzetes nép- gazdasági becslések alapján azonban máris bizonyosra ve­hető, hogy a magyar termé­kek a korábbiaknál nagyobb sikereket értek el a nemzet­közi piacokon. A kényszerítő körülmények, a szigorúbb közgazdasági szabályozás ösz­tönző hatására felgyorsult a versenyképesebb, értékesebb áruk termelése, bővült ezek exportkínálata, javult áru­cikkeink minősége. Eredmé­nyesen törekedtek vállalata­ink arra, hogy a szocialista országok számára teljesítsék szerződéses kötelezettségeiket s a vállalatok nagyobb ré­sze a dekonjunktúra, a lany­huló kereslet ellenére a tő­kés piacokon is a korábbiak­nál jobban helytállt a ver­senyben. A javuló ármunká­nak is köszönhető, hogy a magyar exportcikkek jelen­tős része a külpiacon felér­tékelődött, többet fizettek ér­te, mint korábban. így a tő­kés piacokról származó im­portcikkek növekvő árai el­lenére a cserearányok nem romlottak. Minden eddiginél eredmé­nyesebb esztendőt zárt a TERIMPEX Külkereskedel­mi Vállalat, amely 1980-ban 846 millió dollár és 100 mil­lió rubel értékű árut expor­tált. Bevétele kereken 150 millió dollárral volt nagyobb az 1979. évinél, s ebből mintegy 100 millió dollár a tudatosabb ármunka, a job­ban fizető piacok feltárásá­nak eredménye volt. A magyar mezőgazdaság — a zavartalan hazai ellátás mellett — gondoskodott ar­ról, hogy külföldön jobban értékesíthető összetételben exportálhassanak vágóállato­kat, húsféleségeket. így si­került elérni, hogy a vágott baromfiért 30, a vágómarhá­ért. az élő és félsertésért át­lag 20 százalékkal többet fi­zettek az elmúlt évben a külföldi vevők, mint koráb­ban. Ezúttal kevesebb vágó­marhát exportáltak néhány közös piaci országba, s jóval többet az arab államokba, ahol többet fizetnek érte. Ez a piaci átcsoportosítás a megnövekedett szállítási költségek ellenére is haszon­nal járt. A TRANSELEKTRO 1980- ban a szocialista országokba 3,3 milliárd, a tőkés piacok­ra pedig 4,5 milliárd forint értékű villamosipari termé­ket szállított, vagyis szocia­lista exportkötelezettségeik ütemes teljesítése mellett dollárbevételük a tervezett­nél 15 százalékkal nagyobb volt. Több iparvállalattal kö­zös érdekeltségű társuláso­kat hozott létre, jobban ér­tékesíthető, komplett létesít­mények, valamint kábelek és háztartási készülékek gyártására, illetve exportjá­ra. A szocialista országok­ban főként az atomenergeti­kai gépegységek és a ven­déglátóipari berendezések voltak kelendőek, más piaco­kon pedig a hagyományos elektromos háztartási gépe­ken kívül most már egyre több komplett erőművet is értékesítenek. Folyamatosan szállítanak nagy értékű be­rendezéseket görög és török erőművekhez, Jordániában pedig új vállalkozásuk volt egy villamos távvezeték fel­építése. Exportcikkeikhez most már jelentős szellemi export is kapcsolódik, ami közrejátszott abban, hogy 1980-ban átlagosan 5-6 szá­zalékkal növelhették ex­portcikkeik árát. A TECHNOIMPEX múlt évi exportjának értéke elér­te a 4 milliárd forintot. Szo­cialista exportkötelezettsége­it maradéktalanul teljesítet­te, s dollárbevétele egy év alatt 22 százalékkal nőtt. A HUNGAROTEX nehéz, de mégis eredményes esz­tendőt zárt. Az 1980-as évet a szokásosnál mintegy 10 százalékkal kisebb rendelés- állománnyal kezdte, ennek ellenére a vállalat az 1979. évinél mintegy 10 százalék­kal nagyobb, 265 millió dol­lár értékű forgalmat bonyo­lított le a nem rubel elszá­molású piacokon. Ezt az eredményt nem az exportált termékek nagyobb mennyi­ségével, hanem az áruszer­kezet korszerűsítésével si­került elérniük. Fokozták a nagyobb értékű késztermé­kek, a konfekcióáruk szállí­tását, viszont kevesebbet ex­portáltak a nem eléggé gaz­daságos méterárukból. A szocialista országok közül 1980-ban is a Szovjetunió volt a HUNGAROTEX leg­nagyobb vásárlója. Az euró­pai KGST-államokon kívül eljutottak termékeik Viet­namba és Kubába is. Szo­cialista exportjuk 5 száza­lékkal nőtt, ami azonban itt sem a mennyiség emelkedé­séhez, hanem korszerűbb összetételéhez, nagyobb érté­kéhez kapcsolódik. A HUNGAROCOOP Szö­vetkezeti Külkereskedelmi Vállalat nem rubel elszámo­lású exportja 10 százalékkal nőtt, s először haladta túl a 100 millió dollárt. Nagyrészt a ruházati szövetkezetek ter­mékeit értékesíti a vállalat külföldön, s ennek eredmé­nyességét azzal is elősegíti, hogy közreműködik a szö­vetkezetek és külföldi part­nerek termelési együttműkö­désének létrehozásában. 1980-ban kötötték meg a 30. együttműködési megállapo­dást a HUNGAROCOOP se­gítségével. A Kisvárdai Ru­házati Szövetkezet az Egye­sült Államok egyik cégével kötött szerződést, amelynek keretében Kisvárdán egyre növekvő mennyiségben varr­nak öltönyöket az amerikai partner részére. A szövetke­zeti vállalat kempingcikkek­ből, faárukból, sportcikkek­ből, valamint mezőgazdasági termékekből is jelentős téte­leket exportált. José Antonió Tabares del Real, a Kubai Köztársaság magyarországi nagykövete hazája nemzeti ünnepe al­kalmából szerdán fogadást adott a Thermál Szállóban. A fogadáson megjelent Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter, Mar­Kambodzsa él címmel fo­tódokumentációs kiállítást nyitottak szerdán Budapes­ten a Pataky István Műve­lődési Központban. A Pol- Pot-Ieng Sary vezette nép­irtó rendszer fölötti győze­lem 2. évfordulója alkalmá­ból, az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bi­zottság és a művelődési köz­pont rendezésében. A meg­nyitón — amelyen részt vett Kovács Béla, az Országos Béketanács főtitkára, a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsának titkára — Mondok Pál, az OBT alelnöke, a Pest megyei Tanács elnöke mondott beszédet. — Kambodzsa népe — mondotta — 'az utóbbi 24 hónap alatt a nemzeti egy­ségfront köré tömörülve, a népi forradalmi tanács ve­zetésével kiemelkedő ered­ményekéiért el a múlt ször­nyű örökségének felszámolá­sában, a szétzüllesztett tár­sadalom újjászervezésében, a gazdasági és kulturális élet helyreállításában, a belső és külső ellenség terveinek meghiúsításában. Szerdán felavatták a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem új kollégiumát. A több, mint 65 millió forintos költ­séggel kialakított, korszerűen felszerelt és berendezett in­tézmény 120 szobájában 360 medikus kapott helyet, s így most már az egyetem 1200 kója Imre, igazságügymi­niszter, Pullai Árpád közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának a vezetője, Nagy János, kül- ügyminisztériumi államtit­kár, valamint a politikai, a gazdasági, a kulturális és a társadalmi élet számos más képviselője. Ott volt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek sok vezetője és tagja A továbbiakban utalt ar­ra, hogy a magyar nép, a párt és a kormány, a társa­dalmi szervezetek és moz­galmak mély együttérzéssel és cselekvő szolidaritással segítették a kambodzsai nép nemzeti függetlenségi har­cát, örömmel köszöntöttük 1979. január 7-ét, a kambod­zsai forradalmi erők törté­nelmi jelentőségű győzelmét, a Kambodzsai Népköztársa­ság létrejöttét. Ezen az év­fordulón is mély együttér­zésünkről, internacionalista szolidaritásunkról biztosít­juk a kambodzsai népet. Ezt követően Khuon Ran, a Kambodzsai Népköztársa­ság budapesti nagykövete hangsúlyozta: a kambodzsai nép nem felejtette el és so­hasem fogja elfelejteni azt az anyagi és erkölcsi segít­séget, amelyet a magyar párt, kormány és nép nyúj­tott a testvéri szocialista kö­zösség más országaival együtt Kambodzsának. A tárlat fényképekkel mu­tatja be a Kambodzsai Nép- köztársaság mindennapjait, erőfeszítéseit az ország épí­tésében. hallgatójának a fele kap kollégiumi elhelyezést. Az új kollégiumot, amelyet a Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói a határidőt három hónappal megelőzve készítettek el, dr. Hutás Imre egészségügyi mi­niszterhelyettes adta át ren­deltetésének. A Csepel Művek Fémműve finomkohászati szalaghengerdéjének hőkezelő üzemében ha­vonta mintegy czerhétszáz tonna szalagot hőkezelnek, illetve lakkoznak. Az éves mennyiség­ből ezerötszáz tonnányit iparilag fejlett országok piacaira szállítanak. A képen Németh Tibor a szalag vastagságát ellenőrzi (MTI-fotó: Fehér József felvétele — KS) Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JANUÁR 8., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM A magyar export helytállása a külpiaci versenyben BÉKÉS MEGYEI Kambodzsa él Fotódokumentációs kiállítás Új diákotthon Debrecenben

Next

/
Thumbnails
Contents