Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

1981. január 6„ kedd 0 Gazdaságpolitikai feladatok a HNF-mozgalomban Ha csak annyit írnánk le, hogy a népfront megyei és helyi gazdaságpolitikai mun­kabizottságai a párt-, álla­mi, társadalmi és gazdasági szervekkel közösen számos figyelemre méltó eredményt értek el a beszámolási idő­szakban, akkor ez a kívül­állók szemében könnyen se­matikus, felszínes megállapí­tásnak tűnne. Ha viszont az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai elvek, valamint az V. ötéves terv gyakorlati megvalósulá­sának1 körülményeit, egyes szakaszait vizsgáljuk, ily módon mindjárt teljesebbé válhat a kép előttünk. Akár az iparra, mezőgazdaságra, akár pedig a településfej­lesztésre vonatkozó felada­tokat elemezzük, szinte alig akad olyan terület, amelyen ne érvényesült volna lakos­ságunk' jó hozzáállása, lel­kes, odaadó és szorgos mun­kája. Nem lenne helyénvaló a termelés növekedésében, az ellátás javításában, és nem utolsósorban a szemléletvál­tozásban elért eredményeket kizárólag csak a HNF-moz- galomnak tulajdonítani. Mégis: több fontos tényező is alátámasztja, hogy a nép­frontaktivisták mindig szív­ügyüknek tekintették e kér­dések megoldását. Elegendő utalni arra, ami egyébként a megyei küldöttértekezletre készült írásos beszámolóban is olvasható: a HNF megyei bizottsága 1976 és 1980 kö­zött öt, elnöksége 9 alka­lommal foglalkozott gazdasá­gi jellegű napirendekkel, s a népfront megyei gazdaság- politikai munkabizottsága pedig „14 témából készített helyzetelemző és feladatösz- szegző tanulmányt, előter­jesztést a választó vezető szervek részére”. Az illeté­kes párt- és állami szervek­hez eljuttatott nagyszámú“ állásfoglalás, ajánlás és ja­vaslat; továbbá az (élelmi­szer) ipari munkásság, a szö­vetkezeti parasztság általá­nos és szakmai műveltségé­nek fejlesztését előmozdító rendezvények (ankétok, fó­rumok, termékbemutatók, ki­állítások, * tanulmányutak stb.) az adott gazdasági hely­zethez igazodva megfelelően szolgálták a gazdaságpoliti­kai célok valóra váltását. Például a rétegtaiálkozók, s az egyéb összejövetelek ta­pasztalatai, valamint az ott elhangzott előadások, kriti­kai észrevételek egytől-egyig azt bizonyították, hogy mód­szertani szempontból ez ma­rad a járható út a jövőben. A már említett szemléletvál­tozásra, tudatformálásra ezentúl is szükség lesz. Ne­vezetesen: a népfrontmozga­lom aktivistái mindig igye­keztek fellépni a szocialista fejlődéssel ellentétes néze­tek, törekvések ellen. Ilye­nek például: a spekuláció, a korrupció, a harácsolás, a pazarlás és így tovább. Vi­tathatatlan, a felvilágosító, nevelő tevékenységének e te­rületét sem lehet lebecsülni, hiszen a változásokra érzé­kenyen reagáló kisüzemi és háztáji gazdaságok Békés megye mezőgazdasági ter­melésének közel egyharma- dát adják. S még egy adat: mintegy 60 ezer kisüzemi gazdaság kapcsolódik szerve­sen és tervszerűen megyénk mezőgazdasági (illetve élel­miszeripari) „vérkeringésé­be”. A hangsúlyt tehát elsősor­ban a pozitív példák, a jó hagyományok, gyakorlati ta­pasztalatok széles körű el­terjesztésére, az eredmények méltó elismerésére helyezik a propaganda- és az agitáci- ós tevékenységet kifejtő szakemberek. Hasonló mó­don értékelik a jövőben is a kertbarátkörök, a zöldségter­mesztő és a kisállattenyésztő szakcsoportok élenjáró tag­jainak munkáját. Egy másik, ugyancsak fon­tos témakörrel is foglalkoz­tak a HNF megyei és helyi testületéi az. elmúlt években. Ezek közé tartoztak a ter­mőföld védelmével, a par­lag- és félparlagföldek hasz­nosításával, a talajjavítás­sal, valamint a zárt kertek hasznosításával összefüggő kérdések. Ugyancsak égető gondok oldódtak meg a HNF segít­ségével a különböző telepü­léseken. Az eredmények egy­úttal a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem üres szó- cséplés, panaszkodás, ha­nem kellően átgondolt ter­vek, fejlesztési programok részletes ismertetése, s ezek végrehajtására irányuló tár­sadalmi mozgósítás jelle­mezte a falugyűléseket, a körzeti és a lakótelepi ren­dezvényeket, valamint a ta­nácstagi beszámoló gyűlése­ket is. A társadalmi munka elvi irányításában, ellenőr­zésében a HNF megyei el­nökségének és a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak meghatározó szerepe volt. Több év átlagát ele­mezve a legjobb teljesít­ményt felmutató településen az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke meg­haladta a 300 forintot. Né­hány helyen azonban ez az érték még az 50 forintot sem érte el. Az utóbbi időben Battonya, Csárdaszállás, Dombiratos, Füzesgyarmat, Gyula, Mezőberény, Mező- kovácsháza, Pusztaföldvár, Szeghalom tartozott az élen­járók közé. A sikeres akció­kat a tervszerűség, a rend­szeres értékelés, az erkölcsi és anyagi megbecsülés, va­lamint a közéletiség megfe­lelő rangra való emelése nél­kül aligha lehetett volna végrehajtani ezeken a helye­ken. Nem szóltunk még a gaz­daságpolitikai munkabizott­ságoknak' az áruellátás, va­lamint a szolgáltatás javítá­sát segítő tevékenységéről, a természeti csapások okozta veszteségek pótlásával, az árvízkárosultak támogatá­sával kapcsolatos tenniva­lóiról, s végül a környezet- védelemben vállalt szerepé­ről. Ezeknek a feladatoknak az ismertetésére a testületi ülések alkalmával külön cikkben még visszatérünk. Bukovinszky István Vasgyűjtés Harmincezer tonna vas­hulladékot és 600 tonna szí­nesfémhulladékot gyűjtöttek össze a múlt évben a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek és állami gazdaságok. A kohászat egyre növekvő alapanyagigényének kielé­gítésében az idén is szükség van a vas- és fémhulladé­kokra, ezért a Mezőgazdasá­gi, és Élelmezésügyi Minisz­térium, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsa és az Állami Gazdaságok Or­szágos Központja egyetérté­sével a MÉH ismét meghir­dette a vas- és színesfém- hulladék'-gyűjtési akciót. A március 31-ig tartó akcióban a használt akkumulátorokat, a leselejtezett villanymoto­rokat is átveszik, sőt ha a gazdaságok saját szállítóesz­közeiket használják, a MÉH- vállalatok fuvardíjtérítést is fizetnek, természetesen a hulladékok árának kifizetése mellett. 46 ezer tonna cukor Nehéz, de sikeres idény után a magyar és a lengyel szakem­berek hozzáláttak a garanciális felülvizsgálatokhoz a kábái Haj­dúsági Cukorgyárban. Az ötödik ötéves tervidőszak egyik legna­gyobb élelmiszeripari beruházá­saként felépült objektumban a második idényt zárták, de teljes kapacitással csak a következő években dolgozik majd a gyár: akkor 600 ezer tonna répát dol­goznak majd fel. Az idei szezonban 46 ezer tonna cukrot gyártottak. Az elmúlt napok időjárá­sa az évszakhoz viszonyítva kedvezett az építőiparnak. A szabadtéri munkák az új esz­tendőben is ütemesen folyta­tódtak, az építőmunkások előkészített munkaterülete­ken dolgozhattak tovább. Így Van ez a megye legnagyobb * építőipari kivitelezőjénél is, a Békés megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál. A vállalat gazdag progra­mot készített erre az évre is, változatlan feladatokkal. Mi" előtt az idei teendőkről kér­deztük Kerekes István mű­szaki igazgatóhelyettest, előt­te áttekintettük a tavalyi cél­kitűzéseket, azok teljesülé­sét. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat 1980-ra 750 millió forint termelési ér­ték és 1,5 millió forint nye­reség elérését tűzte célul. A termelési tervek a program­nak megfelelően, a nyereség viszont kedvezőbben valósult meg, ami azt jelenti: az el­múlt esztendőben 6-7 millió forint nyereséget ért el a vállalat. A megyeben befejeztek és átadtak 703, a fővárosban pedig 264 lakást, ezenkívül egy sor oktatási, egészség- ügyi létesítményt. Mindezek mellett két jelentős megye- székhelyi beruházással lema­radtak: egyik a békéscsabai kórház, a másik a MÁV Diesel-üzem épülete. — Munkánkat év közben nagyban nehezítette, főként a kulcsszakmákban, így a szerelő és a szakipari terüle­ten a létszámhiány. Az el­múlt évi tervünket 92,7 szá­zalékos létszámmal valósí­tottuk meg, ami azt jelenti: 202 építőmunkással dolgo­zott kevesebb a tervezettnél — sorolta Kerekes István, majd az idei feladatokat vá­zolta. Ebben az évben a tava­lyihoz képest — változatlan áron számolva — 1,3 száza­lékkal kívánják fokozni ter­melésüket, s 0,8 százalékos létszámnövelést terveztek. Az átadásra kerülő létesít­mények között jelentős s kiemelt helyet foglal el a Egyenletesen, jó ütemben fejlődött a magyar állatte­nyésztés az V. ötéves terv időszakában. Ennek megfe­lelően tovább javult és nem­zetközi mércével mérve is magas szintűvé vált P hús-, a tej- és a tojásfogyasztás az országban. Az állattenyésztés fejlesz­tésére hozott kormányhatá­rozatok nyomán nőtt a te­nyésztői-tartói kedv. A gya­rapodó és genetikailag ma­gasabb értékű állomány ter­melésének értéke öt év alatt 13 milliárd forinttal nőtt Figyelemre méltó, hogy si­került biztosítani az egyen­letes fejlődést, amire koráb­ban — ötéves időszakokat alapul véve — kevés példa volt. A mezőgazdaságnak ez az ágazata ezúttal elkerülte P sokszor a Lakossági ellá­tást és az exportot is zavaró termelési hullámzásokat; évente 3,2—3,5 százalékkal nőtt ,a termelés értéke. lakásépítés. A program sze­rint a megyében felépítenek 592 lakást, melyből 500 pa­neles technológiával készül majd. A fővárosban 76 lakás átadásával számolnak. Ezen­kívül több egészségügyi, ke­reskedelmi, oktatási és ipa­ri létesítmény befejezését tervezik. A megyeszékhelyen töb­bek között átadásra kerül a posta műszaki épülete, a kór­ház, a sárréti tejüzem, a MÁV Diesel-üzeme, a KSH épülete és egy 24 tantermes iskola. Békésen elkészül a 16 tantermes iskola, az ÁFÉSZ iparcikkáruháza, a DÉMASZ irodaháza. Gyulán befejezik a SZOT—Csepel üdülőt, a Magyar Nemzeti Bank épületét, Orosházán pe­dig az AKGT beruházásának egy részét. Mindezek mel­lett természetesen nagy,, lét­számmal tovább dolgozik a vállalat a Paksi Atomerőmű építésén. — Most az új év elején »j ötéves tervet is kezdtünk. A kiegyensúlyozott, zavar­talan feljődés a belső össze­tételre nézve már arányelto­lódásokat mutat, ezek azon­ban nincsenek ellentétben a hazai fogyasztói szokások­kal. A legdinamikusabban — amint az várható volt — a sertéshústermelés nőtt A kistermelők öt év alatt hoz­závetőleg 30 százalékkal, a nagyüzemek pedig mintegy 10 százalékkal fokozták a húskíbocsátást. Nemcsak az állomány lett nagyobb, ja­vult az állatok „termelé­kenysége” is. 1980-ban az állami gazdaságok kocái után az 1975. évihez képest eggyel több hízott sertést neveltek föl és mintegy 50— 60 kiló hússal nőtt P tsz-ék­ben az anyaállatra jutó éves „húsgyártás”. A sertéshús- termelés eredményessége döntően hozzájárult ahhoz, hogy az egy főre jutó hazai húsfogyasztás az 1975. évi 68,5 kilogrammról — ami Az ötödik ötéves terv válla­lati célkitűzései hogyan va­lósultak meg? _ — Alapjában véve telje­sültek elképzeléseink. A la­kásépítésben a technológiai váltással növeltük lakásépí­tő kapacitásunkat, elkészült saját ipartelepünk, amely a kivitelezéseket hivatott gyor­sítani, az építkezéseken pe­dig az élőmunkát csökkenti. Javult a vállalat termelé­kenysége is. A technológiai váltás során a tervezettnél lassabban terjedtek el a könnyűszerkezetes technoló­giák. Az év elejétől a Békés megyei Építő5 ári Gazdasági Társulás kei cében, annak célkitűzésével összhangban átszervezzük anyaggazdálko­dásunkat, majd belső mun­kaszervezéssel növelj ük munkánk hatékonyságát, ami az új ötéves terv jelentős fejezete — mondta befejezé­sül Kerekes István, a. Békés megyei ÁÉV műszaki igazga­tóhelyettese. — szekeres — már akkor is magas színvo­nalnak számított — 74—75 kilogrammra emelkedett. A szarvasmarha-tenyész­tésnél mindenekelőtt a tehe­nészeti telepek teljesítménye javult. Az idevonatkozó kor­mányhatározat nyomán 20— 22 ezer fajtiszta, illetve ke­resztezett tejtermelő típusú állatot tartanak az ország­ban. Egyéb tekintetben is javult a tejtermelés szakmai munkája. Hatszázezerrel nőtt. öt év alatt az anyajuhállomány. A juhhúsból felével adtak töb­bet az üzemek és P kister­melők 1980-ban, mint 1975- ben és 40 százalékkal több gyapjút, adtak át a feldolgo­zó üzemeknek. A baromfite­nyésztők. -tartók is fedez­ték a szükségletet. A nem­zetközi élvonalban van to­vábbra is az egy főre jutó hazai tojásfogyasztás, amely öt év alatt 280-ról 320—330 darabra nőtt. kisgyermekes anya munka­idő-beosztását sérelmesnek tartja, tanácsos a kollektív szerződésben ellenőrizni, hogy a vállalat törvényesen járt-e el vele szemben Ami most már a fiatal­korúak fokozott munkajogi védelmét illeti, ebben az idén hatályba lépett módo­sítás jelentős előrelépést ho­zott. Nevezetesen arról van szó, hogy a jogszabály ki­mondta a fiatalkorúak éj­szakai foglalkoztatásának teljes tilalmát. A fiatalko­rúak éjszakai munkáját ál­talában az eddigi szabályok sem engedték meg, de a ti­lalom alól a tizenhat éven felüliekre nézve a jogsza­bály eddig kivételt tehetett. Ilyen alapon foglalkoztattak például 16—17 éves fiatalo­kat a textiliparban. Az új szabályok ezt a lehetőséget fokozatosan megszüntetik, 1982. január 1. után fiatal­korúak éjszakai foglalkozta­tására már egyáltalán nem kerülhet sor. A vállalatok a 16 éven aluli fiatalokat semmilyen körülmények között nem vehetik igénybe túlmunkára, illetőleg készenlétre. Ez olyan szigorú szabály, hogy még rendkívüli eseményekre hivatkozva sem szeghető meg. Vagyis, ha például bal­eset vagy elemi csapás tör­ténik, a 16 éven aluliak túl­munkára akkor sem kötelez­hetők. A vállalati kollektív szer­ződések — ,a helyi sajátossá­gokhoz igazodva — olyan esetekben is megtilthatják a fiatalkorúak éjszakai mun­kára rendelését. amikor egyébként erre a jogszabály lehetőséget ad. Ennek per­sze egyre kevésbé van gya­korlati jelentősége, hiszen — mint említettük — 1982. ja­nuár 1. után már a 16 éven felüli fiatalokat sem lesz szabad — még kivételesen sem — éjszakai munkára beosztani. Jelenleg a 16 éven felüli fiatalok még a textil­iparban, a könnyűipari mi­niszter áltai meghatározott keretek között, foglalkoztat­hatók éjszakai műszakban. Egyébként az iparban a fia­talkorú csak akkor foglal­koztatható éjszaka, ha már a tizenhetedik évét is betöl­tötte, a szakmunkás-bizonyít. ványt megszerezte, és az iparági miniszter által ki­jelölt ágazatban dolgozik. A kohászatban a 17 éven felüli fiatalok szakmunkás-bizo­nyítvány nélkül is beosztha­tok kivételesen éjszakai mű­szakba, de csak akkor, ha erre éppen a szakmunkás­vizsga letételéhez szükséges szakmai gyakorlat megszer­zése miatt kerül sor. Nemcsak az éjszakai mű­szakkal, hanem a fiatalko­rúak túlmunkájával kapcso­latban is lehetőség van arra, hogy a kollektív szerződés a jogszabályban meghatározot­taknál szigorúbb korlátokat írjon elő. Dr. Deák András (Folytatjuk) Utolsó szakaszához érkezett a békéscsabai kórház beruházása Fotó: Veress Erzsi n sertéshústermelés nőtt a legjobban Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen épül az új 24 tantermes iskola

Next

/
Thumbnails
Contents