Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-30 / 25. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JANUÁR 30., PÉNTEK Ára: 1,4« forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Hatékonyan,takarékosan Hz idei költségvetésről és fejlesztésről tárgyalt a megyei tanács A Békés megyei Tanács január 29-én, tegnap ülést tartott a következő napirendekkel: — jelentés a tanácshatározatok végrehajtásáról; — Békés megye 1981. évi költségvetése és fejlesztési terve, a helyi tanácsok 1981-re szóló pénzügyi szabály­zóinak megállapítása; — a tanács és bizottságai 1981. évi munkaterve, a me­gyei Népi Ellenőrzési Bizottság idei munkaterve; — a Békés megyei Tanács V. B. — a XII. kongresz- szus határozatai és a Minisztertanács értékelése alapján készült — intézkedési tervének bemutatása; — bejelentések, interpellációk. A tanácsülés — amelynek elnökségében helyet foglalt Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a megyei pártbizottság el­ső titkára, Castiglione Endre, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának főosztályvezető­helyettese — elsőként a ta­nácshatározatok végrehajtá­sáról, valamint a két tanács­ülés közötti végrehajtó bi­zottsági ülések napirendjéről, az itt hozott határozatokról szóló előterjesztést hallgatta meg és fogadta el, Gyulavári Pál tanácselnök előterjeszté­sében. A második napirendi pont keretében először Békés me­gye 1981. évi költségvetésé­ről volt szó. Az előterjesztés az elmúlt tervidőszakot érté­kelve megállapította, hogy a társadalmi-gazdasági fejlő­dés, valamint az életszínvo­nal-politikai célok megvaló­sítása nyomán növekedtek a juttatások, javultak az intéz­mények működési feltételei. A népgazdaság jelenlegi helyzetére tekintettel a költ­ségvetési szervek és intéz­mények, ezen belül a taná­csok, kiadásai a következő években az eddiginél szeré­nyebbek lehetnek. A társa­dalompolitikai szempontból alapvető fontosságú terüle­tek fejlesztését azonban — mint például az egészségügy, oktatás, kommunális ellátás — továbbra is biztosítják. A megye költségvetési bevéte­li előirányzata 2 milliárd 362 millió forint. A kiadási előirányzat a tavalyinál 7,5 százalékkal magasabb, így több mint 2,3 milliárd forint áll rendelkezésre a tervezett célkitűzések megvalósítására. Ami az egyes ágazatokat il­leti, kommunális feladatokra 272,6, egészségügyi és szociá­lis ellátásra 674,3, oktatási és kulturális kiadásokra 982,5 millió forintot fordítanak. Hangsúlyozza az előterjesz­tés, hogy az egyensúly érde­kében körültekintő pénzügyi politikára van szükség. A kiadási előirányzatok vala­mennyi szervtől ésszerű, ta­karékos gazdálkodást köve­telnek. A fejlesztési tervvel kap­csolatban az előterjesztés ki­emelte, hogy a tervjavaslat fő vonásaiban igazodik ed­digi fejlesztési politikánk gyakorlatához, reális társa­dalmi célokat tartalmaz. A korábbi fejlesztéscentrikus szemlélet helyett az ellátó­képesség javításának komp­lex értelmezését helyezi elő­térbe. Ez azt jelenti, hogy az igények kielégítésére új beruházással csak ott kerül­het sor, ahol más módon gaz­daságosan már nem oldható meg. A tanácsoknál ebben az évben 886,4 millió forint fej­lesztési forrás képződik, ame­lyet a folyamatban levő be­ruházások folytatására, a VI. ötéves tervben induló fejlesztések előkészítésére, il­letve megkezdésére fordíta­nak. Az éves fejlesztési terv- javaslat alapellátás-centri­kus, a már említett egész­ségügyi, oktatási és kommu­nális feladatokkal együtt a lakásépítésre irányítja a fi­gyelmet. így például a böl­csődei helyek 140-nel, az óvodai helyek 375-tel bővül­nek, 70 tanterem készül. A terv szerint 212 célcsoportos, 938 telepszerű társas- és 2050 családi ház építése az elő­irányzat. A tervezett fel­adatok megvalósítása mellett is számolni kell azzal, hogy egyes területeken megma­radnak az ellátásbeli feszült­ségek. Ezek feloldása csak az igények szigorú rangsorolásá­val, a helyi erőforrások fo­kozottabb bevonásával, a la­kosság cselekvőkészségének ésszerű kihasználásával le­hetséges. A költségvetés és fejlesztés napirendi vitájában felszó­lalt Szűcs Lajos (Mezőbe- rény) a számvizsgáló bizott­ság elnöke. Hangsúlyozta, hogy a költségvetési gazdál­kodás az idén sem leszköny- nyű, az előirányzatok az ed­diginél szerényebb mérték­ben,. de megfelelő pénzügyi alapot nyújtanak a lakosság ellátására. Fontosnak tartot­ta, hogy a létrehozott bizton­sági tartalékot, amelynek összege is alacsonyabb a ko­rábbiaknál, csak a legszük­ségesebb esetben szabad igénybe venni. Győri Imre (Szarvas) arról beszélt, hogy mindennapi fegyelmezett, ru­galmas gazdálkodásra van szükség. Szólt Szarvas isko­lagondjairól, Gyoma—End- rőd ivóvízellátásának problé­májáról. Földi József (Mező- kovácsháza) a felújítás szük­ségességéről beszélt, megerő­sítve az előterjesztésnek azt a részét, hogy nem mindig az új építése a gazdaságos, hanem a meglevő felújítása. Szólt a mezőkovácsházi já­rást sújtó belvízről, amely az elmúlt esztendőkben súlyos károkat okozott. Araczki Já­nos (Békéscsaba) arról a tör­ténelmi elmaradottságról be­szélt, amely még ma is érez­teti hatását. Ez a községek­ben néhol az alapellátás, a megyeszékhelyen pedig fel­sőfokú központ feltételeinek hiányában mérhető le. Gond­ként említette, hogy gyak­ran a kivitelezői kapacitás hiányában nem tudják fel­használni a rendelkezésre ál­ló pénzt. A napirend összefoglalójá­ban Gyulavári Pál megálla­pította, hogy a terv ésszerű, szigorú gazdálkodásra kész­tet. Lényeges, hogy felké­szüljünk a VI. ötéves terv­ben rendelkezésre álló fej­lesztési, felújítási összegek felhasználására, különös te­kintettel a tervezői és kivite­lezői kapacitás biztosítására. A testület a vita után egy­hangúlag elfogadta a megye idei költségvetési és fejlesz­tési tervét. Harmadik napirendi pont­ként a tanácsülés jóváhagy­ta a megyei tanács és a vég­rehajtó bizottság, valamint a megyei tanács bizottságai­nak, a megyei tanácstagok járási, városi csoportjának munkatervét. Ugyancsak el­fogadta a megyei Népi El­lenőrzési Bizottság idei ter­vét. A továbbiakban a testület tudomásul vette a megyei tanács vb intézkedési tervét a Minisztertanács említett határozatának végrehajtásá­ra. A bejelentések során két személyi kérdésről volt szó. Mint ismeretes, dr. Jakucs Tamás, a megyei bíróság volt elnöke más munkakörbe, a fővárosba került, ezért a megyei tanács az ügyrendi bizottsági elnöki tiszte alól felmentette. A Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottsága javaslata alapján a bizottság új elnökévé Karsai Pálnét (Csorvás), tagjává Szűcs Lajost (Dévaványa) választotta. Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára meg­köszönte dr. Jakucs Tamás eddigi közéleti tevékenysé­gét, és a megyei tanács, va­lamint a népfront nevében további eredményes munkát kívánt. A következőkben Krizsán Miklósnak, a me­gyei tanács vb kereskedelmi osztályvezetői kinevezését hagyta jóvá a testület. A nyugállományba vonult Stei­gerwald Györgynek Gyula­vári Pál, a megyei tanács el­nöke köszönte meg eddigi munkáját. A bejelentések között vi­tatta meg a testület a Békés megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat átszer­vezéssel történő megszünte­téséről szóló javaslatot. Is­mert, hogy a vállalatnál ki­alakult és több éve tartó kri­tikus helyzet megszüntetésé­re sok intézkedés történt, de ezek sem hozták meg a kí­vánt eredményeket. Az ille­tékes minisztériumokkal tör­tént konzultáció alapján a megoldásra alternatív javas­latot dolgoztak ki. Ebből a vállalatnak a Dél-magyaror- szági Magas- és Mélyépítő Vállalatba — 1981. január 1- gyel — történő beolvasztása a legjárhatóbb út. A DÉLÉP vállalta, hogy az ÉPSZER 1980. december 31-i mérlegé­ben szereplő veszteséget sa­ját vagyonából rendezi, to­vábbá a volt vállalat műkö­dési körzetét továbbra is kitölti építőipari kapacitással, és működési körzetében a je­lentősebb közintézmények felújítását is ellátja. A vitá­ban felszólalt Takács Lajos (Gyula), Sipos Mihály, a DÉLÉP vezérigazgatója és dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezető­je. Az előterjesztés és a vi­tában elhangzottak alapján a testület a Békés megyei Ta­nácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat megszűnését — a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatba történő beolvasztásával — 1981. ja­nuár 1-gyel jóváhagyta, a tanácsi érdekek szem előtt tartásával megkötött megál­lapodás feltételei mellett. A tanácsülés végül egyéb bejelentésekkel zárult. S. F. Öt új sajtológép kezdte meg a munkát Mezőkovácsházán, az ÉVIG üzemében. Korszerű termelőberendezéseket kapott a forgácsolóműhely, új helyre költöztek a tekercselők. Mindez jelzi: felgyorsult a fejlődés a kovácsházi EVIG-ben. A jelen­legi helyzetről és a további tervekről szóló írásunk az 5. ol­clalon Fotó: Lónyai László A Budapesti Harisnyagyár gyulai gyáregységében 1260-an dolgoznak, a legtöbben nők. őket is segíti a nőpolitikái ha­tározat, de főként az, amit az üzem vezetői, tágabb környe­zetük megvalósít belőle. Hogyan élnek és dolgoznak a gyulai asszonyok, erről szól riportunk a 4. oldalon. Képünkön a kismamaműszak munkásnői Fotó: Martin Gábor Megalakult a X. EDÜ tanácsadó testületé Tegnap délelőtt tartotta alakuló ülését az április 29. és május 2. között sorra ke­rülő jubileumi, tizedik Er- kel-diákümjepék politikai tanácsadó testületé. A KISZ Békés megyei bizottsága er­re az alkalomra megyénk párt-, állami és társadalmi, valamint a házigazda város, Gyula párt- és állami szer­vezeteinek vezető képviselőit hívta meg, akiknek részvéte­lével megalakult a gyulai EDÜ politikai tanácsadó tes­tületé. A diákünnepek törté­netében már hagyományos és igen jelentős szerepet játszó testület elnökévé Nagy Jenőt, az MSZMP Békés megyei bizottsága titkárát, titkárává pedig Pataki Istvánt, a KISZ megyei bizottsága titkárát, az EDÜ szervező bizottsága ve­zetőjét választotta meg egy­hangúlag. A testület részletes tájé­koztató hallgatott meg, amelyben Pataki István a szervezők tevékenységét, az előkészítő munka helyzetét elemezte. A bizottsági ülés végén Nagy Jenő mondott összegzőt, amelyben többek között a KISZ közelgő, X. kongresszusához és a közel­múltban lezajlott helsinki nemzetközi ifjúsági fórum határozataihoz, a béke és biztonság elveihez és gya­korlatához kapcsolódás szük­ségességét hangsúlyozta. A testület azt is megállapítot­ta, hogy a jubileumi EDÜ előkészítése rendben és üte­mesen történik. A résztvevők javaslatot tettek a diákünne­pek védnökeire. A védnöksé- gi testületbe az országos párt-, állami és társadalmi testületek vezetőit szeretnék felkérni. Végezetül a politi­kai tanácsadó testület abban is megállapodott, hogy leg­közelebbi ülését április első felében tartja meg. (N. L.) Intézkedési terv a nőpolitikái feladatokról Az MSZMP békéscsabai városi bizottsága tegnap dél­után a II kerületi pártszék­házban, Sasala János titkár vezetésével tartott összevont tájékoztatót az alapszerve­zetek nőfelelőseinek, szerve­ző titkárainak és tömeg­szervezeti felelőseinek. Első­ként Gulyás Lajosné, a vá­rosi bizottság nőfelelőse be­szélt a nőpolitikái határozat végrehajtásának feladatter­véről. Elmondotta, hogy a határozat végrehajtását a városban eredményesnek ér­tékelik, s munka folyama­tosságát az évről évre meg­határozott intézkedési terv biztosítja. „A nőpolitika az általános politika része” — mondotta, majd rátért ,a vá­rosit párt végrehajtó bizott­ság., által elfogadott intéz­kedési terv ismertetésére. A nők foglalkoztatottsága megoldódott a városban, de esetenként gondot okoz a mezőgazdasági, élelmiszer- ipari üzemek idényjellege. A munkaerő-utánpótlást a fel­növekvő lányok jelentik, pá­lyaválasztási lehetőségeiket, képzésüket a város igényei­hez kell alakítani. Az arra alkalmas nők vezető munka­körbe állítását, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvé­nek megvalósulását a diffe­renciált bérezés alkalmazá­sával támogassák az alap­szervezetek. Továbbra is feladat az egészségügyi, munkavédelmi helyzet javí­tása, csakúgy, mint a ne­héz fizikai munka csökken­tése, az üzemorvosi hálózat bővítése. Az egyedülálló, gyermeküket egyedül neve­lő, gyesen levő anyák, több gyermekes családok és fiatal házasok életét külön figye­lemmel kíséri a párt. A he­lyi és társadalmi erők össze­fogásával lehet esetenként a gyermekintézmények, nap­közik bővítését megoldani. Az egészségügyi dolgozók, a vöröskeresztes aktívák se­gíthetik q korszerű szakor­vosi, gyermekorvosi ellátás kiépítését, az egészségnevelő munkát. A KlSZ-szerveze- tek fokozottan foglalkozza­nak a gyesen levőkkel, a pályaválasztókkal, a párt so­raiba kiszemeltekkel. A pártszervezetek a gazdasági vezetéssel együtt tudnak te­vékenykedni a nők fokozot­tabb szakmai, politikai kép­zéséért. közéleti tevékenysé­gének fokozásáért. Az üze­mi. községi pártbizottságok, pártvezetőségek, alapszer­vezetek legalább 2 évenként differenciáltan értékeljék a nők helyzetét és határozzák meg feladataikat. Az intézkedési tervet kö­vetően a részvevők q KISZ- szervezet kongresszusi fel­adatairól, az elmúlt eszten­dő pártépítési tapasztalatai­ról és a pártszervezetek sportmozgalmi teendőiről hallottak tájékoztatót B. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents