Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 28., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Hz érdekvédelemről tárgyalt a megyei úttörőelnökség A Magyar Kereskedelmi Kamara közgyűlése Hogyan csökkenthető a borjúelhullás és ami mögötte van. Egy szabadalom nyomában kutattunk a kutatókkal a Mezö- hegyesi Mezőgazdasági Kombinát állategészségügyi laboratóriumában. A bocielhullással kapcsolatos erőfeszítésekről és a vérsavókészítésről szól riportunk az 5. oldalon Fotó: Veress Erzsi Tanácskoztak a magyar munkásmozgalom történetét oktaté tanárok Az úttörőszövetség Békés megyei elnöksége tegnap délelőtt Békéscsabán, Pataki József elnökletével ülést tartott. Ezen jelen volt Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára is. A testületi ülés ezúttal bejelentésekkel kezdődött. Duna Mihály arról tájékoztatta az elnökség tagjait, hogy Pataki József politikai főiskolai tanulmányainak befejezése céljából fél évet a fővárosban tölt. Erre az időszakra az elnökség felmentette a tisztéből. A megbízott megyei úttörőelnök addig Varga Sándor lesz, s az ő helyébe, az úttörőtitkári posztra lép Krnács István békéscsabai pedagógus. „Az úttörővezetői testületek, az úttörőközösségek érdekvédelmi tevékenysége Gyulán” — ez a téma került a bejelentések után elsőként napirendre, Kozák Ferencnek, a KISZ gyulai városi bizottsága titkárának' előterjesztésében. Miről is van szó közelebbről? Nos, az úttörőszervezetben az érdekvédelmi tevékenység azt hivatott szolgálni, hogy a gyermekek és képviselőik gyakorolhassák demokratikus jogaikat, részt vehessenek az életüket, tanulásukat érintő kérdések megvitatásában, arról véleményt alkothassanak. Érinti ez az érdekvédelmi tevékenység a kisdobosok, úttörők életkörülményeit, tanulmányi munkáját, pályaválasztását, továbbtanulását. Az úttörőszövetségen belül a különböző szinteken természetesen különbözőképpen nyilvánul meg az érdekvédelem. A gyermekközösséAz Orosházi Üveggyárból január 26-án a Balatonbog- lári Állami Gazdaságba indították útnak a 750. irány- vonatot. A vagonokban nagy mennyiségű borosüveget szállítottak a megrendelőnek. A vonat ünnepélyes indításánál a MÁV Szegedi Igazgatóság képviselői is jelen voltak. Az Orosházi Üveggyárból a termelés növekedésével párhuzamosan egyre több irányvonatot indítanak útnak. Vasúti szállításait a gyár a MÁV Szegedi Igazgatóságával jó együttműködésben bonyolítja le. Az irány vonatos szállítási mód előnyös mind a fuvarozó, mind pedig a fuvaroztató számára. Az irányvonattal továbbított áru rövidebb idő alatt jut el rendeltetési helyére, előnyei megmutatkoznak a szállítás tervezésében, a berakodásban. A gyár a kölcsönös előnyök alapján a vasúti gekben ebben az a legfontosabb, hogy a gyermekvezetők megfelelő felkészültséggel rendelkezzenek, ismerjék jogaikat- és kötelességeiket. Az úttörőtanács tagjai a csapatprogramok kidolgozásában, szervezésében, értékelésében való aktív kezdeményező részvételükkel tehetnek és tesznek eleget érdek- védelmi feladataiknak. Az úttörővezetők ugyanezt a célt azzal szolgálják a legjobban, ha támaszkodnak a gyermekek javaslataira, beépítik azt a csapat, a raj programjaiba, a pajtások véleményét figyelembe veszik az értékelések, jutalmazások, büntetések alkalmával is. Az úttörőtanácsok és a csapatvezetőségek között Gyulán tartalmas, jó kapcsolat alakult ki, hasonlóképpen jó az együttműködés az iskolavezetéssel is. A városi úttörőelnökség képviseli a szövetség tagjait az állami, társadalmi szervek előtt. Az elnökség a hatáskörébe tartozók munkájának minősítésével, a jutalmazások, kitüntetések kapcsán, véleményalkotásával gyakorolja jogait. Az iskolákban a rendtartásban biztosított döntési, egyetértési és véleményezési jogok megfelelően érvényre jutnak. Az iskola házirendjét a csapatvezetőség, az úttörőtanács is megvitatja, és véleményt alkot róla, esetenként javaslatokat tesz. A vitában több hozzászólás hangzott el. A megyei elnökség jónak ítélte meg a beszámolót. A napirendnek megfelelően az elnökség ezután idei költségvetését tárgyalta meg, és hagyta jóvá. igazgatósággal arra törekszik, hogy a jövőben a lehetőségek figyelembevételével tovább növelje az irányvonatos szállítást. Csaknem 500 tagvállalat képviselőinek részvételével kedden tartotta VI. közgyűlését a Magyar Kereskedelmi Kamara a XIII. kerületi pártbizottság kongresszusi termében. A tanácskozáson részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Az elnökség írásos beszámolójához — amelyet a.tagvállalatok már korábban kézhez kaptak — Kallós Ödön, a kereskedelmi kamara elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. — Kialakultak és jelentősen fejlődtek a kamara érdekképviseleti fórumai, így a vállalatok egyre kezdeményezőbben és hatásosabban járulnak hozzá a gazdasági döntések jobb megalapozásához — mondotta. Az 1968-as gazdaságirányítási reform bevezetésével egy időben indult meg a kamara átalakulása, igazodása a változó körülményekhez. A kamara közreműködésével — különösen az utóbbi két évben — szorosabb és közvetlenebb kontaktus alakult ki a kormányzati szervek és a vállalatok között, ami fontos feltétele a szemlélet, a gondolkodás egységének. A kamara útján a gazdaságirányítás vezetői olyan fontos kérdésekben kérték ki a vállalatok véleményét, mint a vállalati törvény, a hatodik ötéves terv, a bérgazdálkodás módosítása, az árrendszer korszerűsítése. A gazdaságirányítás, sezen belül az iparirányítási rendszer korszerűsítése az eddiginél is nagyobb mértékben épít a vállalati önállóságra, a vállalatok, az ágazatok közötti szorosabb együttműködésre, a kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető funkciójára, amely igen alkalmas arra, hogy e kapcsolatokat erősítse és kiterjessze. S olyan fontos feladatokat lásson el, mint a vállalatok és ágazatok kapcsolatainak koordinálása, kooperációk szervezése, a békéltető, egyeztető eljárás széles körű alkalmazása, a szocialista vállalati etika normáinak kidolgozása, bevezetése és érvényesítése. Rámutatott, hogy a kamara olyan mértékben önálló- társadalmi szervezet, amilyen mértékben tagvállalatai önállóak, amennyire a korábbinál nagyobb felelősséget vállalnak saját gazdálkodásukért. Erre a lehetőségek adottak, a vállalatokon múlik, hogy ezzel éljenek. A kamara ehhez minden támogatást megad a vállalatoknak. Szólt arról, hogy a kamara testületéiben eddig is sok tekintélyes szakember tevékenykedett, ami hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara nemzetközi méretekben ismert és elismert intézménnyé vált. Közreműködése is számottevően elősegítette a magyar vállalatok nemzetközi kapcsolatainak kiépítését és elmélyítését, bár e területen még távolról sem használtak ki minden lehetőséget. — Most indult ötéves tervünk céljaiból következik, hogy a kamarának hagyományos és új feladatait egyaránt magas színvonalon kell ellátnia, állandóan megújítva módszereit, a követelményekhez alkalmazva munkastílusát — fejezte be beszámolóját a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke! A párt Központi Bizottsága és a kormány nevében Havasi Ferenc köszöntötte a közgyűlést. Elismerően szólt a kereskedelmi kamara munkájáról, sokirányú tevékenységéről, amely külföldön is rangot, tekintélyt szerzett számára. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a kamara elnökségének írásos beszámolóját, és az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítést. Ugyancsak egyhangúlag fogadta el a Magyar Kereskedelmi Kamara alapszabályát, amely egyebek között kimondja, hogy a kamara érdekközvetítő, érdekegyeztető, továbbá a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztését elősegítő tevékenységet lát el, munkáját társadalmi úton szervezi. A közgyűlés ezután megválasztotta a kamara elnökségének 33 tagját, valamint a felügyelő bizottság elnökét és két tagját. Az elnökség megtartotta első ülését, ahol megválasztotta a tisztségviselőket. Tanárok és diákok egyaránt haszonnal forgathatják — a tankönyvek, jegyzetek mellett — A magyar népi demokrácia története 1944— 1962 című, a Kossuth Könyvkiadónál megjelent könyvet — állapították meg a Tudományos Szocializmus Információs és Továbbképzési Intézet által tegnap Budapesten megrendezett szakmai-módszertani tanácskozáson. Az értekezleten a Aki tovább akar tanulni, felnőtt fejjel is nyílik rá lehetősége a dolgozók általános iskolájában vagy a középiskolák esti és levelező tagozatain. Hogy ezekre az iskolatípusokra mennyire szükség van, bizonyítja, hogy az elmúlt tíz év alatt megyénkben 9350-en végezték el az általános iskola 8 osztályát, s csaknem ugyanennyien a középiskolát. Különösen a fiatalok körében nagy az igény a munka melletti művelődésre, hiszen az általános iskolát végzők mintegy 30, a középiskolába járók több mint 70 százaléka 30 éven aluli. Mivel ilyen formában főként fizikai dolgozók, illetve gyermekeik tanulnak, így a dolgozók különböző típusú iskolái alapvetően a munkástömegek művelődési színvonalának emelését szolgálják. Nagy felelősség hárul tehát azokra a pedagógusokra, akik a. nappali tanítás mellett vállalták a felnőttek képzését is. Milyen eredményeket értei ebben a megye, hogyan tudják még színvonalasabbá Édes témáról, a folyékony cukor hazai jövőjéről rendeztek ankétot tegnap Budapesten, a MTESZ Élelmiszeripari Tudományos Egyesületében. A téma aktualitása: az év második felében üzembe helyezik a szabadegyházi gyárat, amelyben évenként 132 ezer tonna kukoricát dolgoznak föl, | egyebek között csaknem 50 könyv szerkesztői és szerzői találkoztak a magyar munkásmozgalom történetét oktató tanárokkal, s megvitatták, hogy miért használhatják fel a művet a magyar munkásmozgalom történetének feldolgozásához. A tanácskozáson Jakab Sándor, a kötet egyik szerkesztője tartott bevezető előadást, majd Simon Péter, a könyv egyik szerzője mondott vitaindítót, amelyet eszmecsere követett. tenni a jövőben munkájukat? — erről beszéltek tegnap, január 27-én a megyei középiskolai felnőttoktatás vezetői ez évi első munkaközösségi foglalkozásukon, melyet Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Szakközépiskolában tartottak. Elsőként Ráta Pál, megyei felnőttoktatási szakfelügyelő értékelte az elmúlt évi munkát, összegzésében megállapította, hogy — bár Békés megye hátrányokkal indult — a közoktatási párt- határozat óta dinamikusan fejlődik a felnőttoktatás, majd ismertette a jelenlevőkkel a megyei pártbizottság agitációs és propagandabizottságának e témáról szóló állásfoglalását. A tájékoztatót kötetlen beszélgetés követte, melyet Gálos Júlia, az OPI felnőttnevelési osztályának vezetőhelyettese irányított. Délután a tagozatvezetők feladatairól tartott előadást Rada Sándor Szolnok megye felnőttoktatási szakfelügyelője, majd megbeszélték az igazgatási feladatokat. G. K. ezer tonnányi folyékony cukorrá. A beruházás négymilliárd forintjába került az országnak, tehát az egyik legjelentősebb élelmiszeripari befektetésről van szó. Ez már sejteti, hogy a folyékony cukor gyártása nemcsak érdekességet, hanem komoly gazdasági előnyöket is ígér. Felhasználói szempontból például a konzerv- és likőrgyárakban. Ezekben a napokban az egyik legfontosabb mezőgazdasági munka a földek fejtrágyázása. A gépek minden lehetőséget kihasználnak, hogy a földről és a levegőből szórják a műtrágyát. A képen: újratöltéskor csak néhány percet tölt a földön a repülőgép. A munkát két rakodógép is segíti (MTI-fotó — KS) n 750. irányvonal az Orosházi Üveggyárból 0 felnőttoktatás felelősségéről Magyar folyékony cukor f '
