Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-27 / 22. szám

1981. január 27., kedd o Munkában a Békés megyei Levéltár dolgozói. Régi térképek katalogizálása Fotó: Martin Gábor Gaburek Károly portrétárlata Tegnap este 7 órakor nyílt meg Gaburek Károly festő­művész kamarakiállítása Bé­késcsabán, a TIT Értelmisé­gi Klubjában. A festő tizen­hat, az elmúlt időszakban készített portrét tár most a közönség elé. A java rész­ben pasztell arcmások a szü­lőváros munkásairól, bará­tokról, jó ismerősökről ké­szültek. A képek közül az egyik legsokatmondóbb az Anyám című, amely a gyermeki sze­retet és tisztelet nyíltságá­nak sűrítménye. Gaburek belefogalmazta az anya és a gyermek szavakkal igazán soha nem jellemezhető cso­dás kapcsolatának minden stációját. A Bandi bácsi cí­mű portré egy ezer ráncú, ősz szakállú öregemberről készült, kinek tekintetében az évtizedek szép és keserű emlékei, a nincs kényszerén mindig túlbillenő derű türe­lemmel és bölcsességgel ele­gyedő harmóniája olvasható ki. A karakteres, a megannyi színt is egységbe fogó, érde­kes és élményt nyújtó port­rétárlatot február közepéig tekinthetik meg az érdeklő­dők. (N.) A gyulai mozgássérültek közgyűlése Szombaton, január 24-én késő délutánig tartott a Moz­gáskorlátozottak Gyulai Egyesületének első közgyűlé­se. Mekis Pál, akit az inté­ző bizottság elnökének is megválasztottak, emlékezte­tett a féléves szervező mun­kára, amelynek eredménye­ként megalakulhatott az egyesület. Ismertették a kö­zös érdekképviseleti szerv szabályát, terveit is a több mint 60 részvevővel, akik a megye távolabbi pontjairól is eljöttek. Az egyesület segít­het a munkahelyek, az át­képzési lehetőségek felkuta­tásában, a közlekedési viszo­nyok könnyítésében, a rend­szeres orvosi ellenőrzések, a gyógyfürdős kezelések meg­szervezésében, kulturális programok, kirándulások ren­dezésében. Elképzeléseik sze­rint azoknak, akik nem tud­nak közlekedni, levelezők klubját alakítanának, így tartva a kapcsolatot egymás­sal, a társadalommal. Többen mondták el véle­ményüket a részvevők közül. Hozzászóltak a megye, a vá­ros párt- és állami vezetésé­nek, a rend fenntartásának képviselői. Gyula város Ta­nácsának elnöke, dr. Takács Lőrinc a megfelelő munka- lehetőségek kereséséhez, a vállalatok, szocialista brigá­dok és az egyesület közötti patronáló kapcsolatok kiala­kításához ajánlotta fel se­gítségét. Az egyesület tagjai megválasztották az intéző- bizottságot, titkárának Ju- nászka Istvánt, a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Legközelebb februárban ta­lálkoznak majd klubfoglal- kdzáson. Tízéves a „Kincskereső” A Kincskereső ismét „köd­mönt” váltott. Januártól a lap új címlappal jelenik meg, s az olvasók bizonyára megszeretik az új külsőt ter­vező Szyksznian Wanda ked­ves gyerekfiguráit. Tízéves a Kincskereső, s a jubileumi év minden számában felidézi egy-egy emlékezetes, régebbi publikációját — ezúttal Kor­mos István két szép versét. A lap igyekszik legjobb ha­gyományait folytatni, ennek jegyében jelentkezik ismét Janikovszky Éva—Réber László „Az úgy volt...” cí­mű sorozata, amit a gyere­kek eddig is nagyon szeret­tek. A fantasztikus történe­tek kedvelőinek szól Tőke Péter új írása, „A kék arcú srác”, amely a láthatatlanná tevő ruha okozta bonyodal­makat meséli el. sikerül-e nemes tervüket megvalósítani, megtudhatja, aki hónapról hónapra végig­követi izgalmas, és nem is mindig veszélytelen kaland­jaikat. Karinthy Frigyes mű-, vei évtizedek óta változatla­nul népszerűek, különösen az „Így írtok ti”-ben össze­gyűjtött paródiái. Ezek egyi­két, egy detektívregény-pa- ródiát közöl most a Kincs­kereső. Gazdag és változatos a versanyag: szlovákiai ma­gyar népköltéseket, Koszto­lányi Dezső, Bari Károly és Gábor Zoltán verseit olvas­hatjuk a januári számban. A rovatok közül ezúttal kettő is kiemelésre érdemes: az Irodalmi sétákban Tüs­kés Tibor a végvárak világá­ba kalauzol, az Édes anya­nyelvűnkben pedig Vargha Balázs mesél rokonértelmű szavaink titkairól. Újdonság: ezentúl minden számban egy-egy jelentős mai író portréját közli a lap, első­nek a néhány éve elhunyt Kormos Istvánét. (G. K.) Számítástudományi konferencia az ükadémián Megkezdődött tegnap az Akadémia székházában a III. országos számítástudományi konferencia. A háromnapos eseményen 200 hazai szak­ember mellett 14 ország 80 külföldi mérnöke, matema­tikusa is részt vesz, és fél­száz előadás hangzik» el a számítástudomány aktuális kérdéseiről. Az első napi plenáris ülés 17 előadása során kirajzoló­dott a számítástudományban az utóbbi években tapasztal­ható súlyponteltolódás: ma már nem a gépek tervezése, megalkotása, hanem a kor­szerű gép alkalmazási lehe­tőségeinek bővítése foglal­koztatja leginkább a szak­embereket. Szaknyelven szólva középpontba került a szoftver, azaz a gépi prog­ramok készítése. Például az: miként lehet a gépet a nem­zetgazdaság szintű tervezési és irányítási feladatok szol­gálatába állítani. Mindez azt jelenti, hogy az elektronika Gyilkosság Rszódon Január 22-én az aszódi fiú­nevelő intézetben holtan ta­lálták Kiss József 58 éves in­tézeti tanárt. A rendőrség megállapította, hogy bűncse­lekmény áldozata lett. A szé­les körű nyomozás során a rendőrség elfogta ég előzetes letartóztatásba helyezte a bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható Nagy József, 16 éves kozármislényi lakos, intézeti neveltet. A vizsgálat eddigi megállapítá­sai szerint Nagy József tettét bosszúból és anyagi haszon- szerzés céljából követte el. A Pest megyei Rendőr-főkapi­tányság tovább folytatja a vizsgálatot. helyett a matematika vált a számítástudomány legjobban foglalkoztatott ágává. Ez ért­hető, hiszen a gépi progra­mok, módszerek készítése alapvetően matematikai fel­adat. Az egyre bonyolultabb és áttekinthetetlenebb gazda­sági problémákat előbb a matematika nyelvére kell fordítani — egy készletgaz­dálkodási kérdés végül is egyenletrendszerbe írható —, mert a gép csak ezt a nyel­vet érti. De ha nem így volna, hazánkban akkor is a szoftverre irányulna a na­gyobb figyelem: a számítógé­pek ugyanis egyre olcsóbbak a világpiacon, tehát nem érné meg előnytelen ráfordítás­sal óriás kapacitású gép­monstrumokat gyártanunk. Az új évvel folytatásos re­gényt is indít a Kincskere­ső, Simái Mihály „A világ legszebb lovai” című művé­nek gyerekhősei egy levágás­ra ítélt lovat próbálnak el­rejteni és megmenteni. Hogy Hétfőn reggelre három—öt centis hó hullott megyénkre. A havazás átmenetileg lassí­totta az utakon a forgalmat, jelentősebb fennakadást vi­szont nem jelentett. A KPM Békés megyei Köz­úti Igazgatóság gépei a hava­zást követő órában munká­hoz láttak, sózták az utakat. A só és az enyhülés hatásá­ra a főutakról már délelőtt eltűnt a hó, többségük fel is száradt. A mellékutak viszont tő­vábbra is síkosak, jegesek. A friss hó az alattomos jég­bordákat eltakarta, így szá­mos esetben azok megtréfál­ták a gépjárművezetőket. Az igazgatóság gépei teg­nap délután is dolgoztak még a mellékutakon, ám az éjsza­kai lehűléssel ma is síkos­sággal kell számolni az al­sóbbrendű utakon. Célszerű az óvatos vezetés, a járművezetők kerüljék a hirtelen irányváltoztatást és az erőteljes fékezést. Síkosak a megye mellékútjai Belső cserearányok O is túlzással azt ál­líthatjuk»: Magyar- országon az érde­keltek (a keresők-fogyasztók milliói) az elmúlt néhány év­ben többet tanultak „köz­gazdászul”, mint elődeik hosszú évtizedek alatt. Töb­bi közt ma már nélkülözhe­tetlen szakkifejezések tu­catjait sajátították el (begyű­rűzés, árrobbanás, mérleg­hiány, konvertibilitás stb.), nyelvismeretük mostanában új (?) fogalommal bővült: cserearány. Ügy, egyedül a szó persze ritkán használa­tos, állandó társai a „to­vább romlik”, vagy a „javí­tani kell”, esetleg a „legalább jelenlegi szintjét tartsuk meg...” Miről van szó tulajdon­képpen? Némiképp egysze­rűsítve azt mondhatnánk: ugyanazon mennyiségű kül­földi termékért ma több ma­gyar árut kell exportálnunk, mint tegnap, a nemzetközi árucserében megmérettünk, és az eddiginél könnyebbnek találtattunk. (A magyar kül­kereskedelem 1970-es csere­arányait száznak véve, je­lenleg körülbelül nyolcvan­nál tartunk...) A „miért”-re adható vála­szok meglehetősen sokrétű­ek. Kezdjük az úgynevezett objektív körülményekkel: a világpiac — immáron nyol­cadik éve — kedvezőtlen változásokkal lep meg több­nyire bennünket. Ezek közül egy (igaz, alighanem a leg­lényegesebb) az energiahor­dozók ára, amely a csillagos éghez közeledik. Ehhez járul (pontosabban összefügg ez­zel) az, hogy: a piacokon minden korábbinál élesebbé vált a verseny, az importőr kegyeinek elnyeréséért fo­lyó küzdelemben. Sikert el­érni ma már csak mások ro­vására, a konkurrencia ki­szorításával lehet, s ebben a harcban nem egyenlők az esélyek. Mi magyarok né­hány fronton gyengén ál­lunk. , Indokolatlanul szerény ma is a nemzetközi kooperáció­ban gyártott, forgalmazott termékeink részaránya (a KGST-n belül kb. 25, a dol­lárelszámolású piacokon mindössze 7—8 százalék), jól­lehet ennek növelése, mint tudjuk, újabb műszaki fej­lődéssel járna, külpiaci po­zícióinkat erősíthetné... Az exporthoz kapcsolódó szol­gáltatások (szerviz, alkatrész- ellátás, az üzemeltetők be­tanítása, a folyamatos kap­csolatok fenntartásához nél­külözhetetlen piaci munka stb.) színvonala elég ritkán éri el a kívánatosnak tar­tott nemzetközi szintet... Az exportcélú fejlesztések egy része előkészítetlen, kevéssé számol a várható piaci hely­zettel, a konkurrencia meg­erősödésével, ráadásul a fej­lesztési döntés meghozatalá­tól a termék elkészültéig tar­tó átfutási idő indokolatla­nul hosszú. (Ide kívánkozik még egy megjegyzés: némely vállalatnál erősen tartja ma­gát az a szemlélet, hogy a piacra bejutni csak vado­natúj, frissiben kifejlesztett termékekkel lehet, Ok azok, akik meg sem kísérlik, hogy adott gyártmányskálán be­lül, tartalékaikat mozgósítva próbáljanak az importőr szá­mára elfogadható árut előál­lítani ...) Sorolhatnánk a gondokat, melyek egy, a nemzetközi munkamegosztásra erősen ráutalt országban hatványo­zottan jelentkeznek, s me­lyek megléte az életszínvonal alakulására nagy hatást gya­korol. Közismert: jelenlegi élet- színvonalunk megtartása (vagy szerény emelése) a kormány idei és a VI. ötéves tervben szereplő programja. Eléréséhez — a többi közt — a szabályozórendszer ésszerű módosításával, az eddiginél jobb (ámde még mindig ala­pos „kiigazításra” szoruló) érdekeltségi viszonyok ki­alakításával járultak hozzá. Változatlanul gond azonban: mi, a közgazdaság dolgai iránt igencsak érzékeny mil­liók, mit teszünk életszínvo­nalunk megőrzéséért, jobbí­tásáért? Mennyire tartjuk „istencsapásnak”, hogy szá­munkra kedvezőtlenül vál­tozik a világgazdaság, s mennyit teszünk gazdasági megerősödésünk érdekében. O nos untalan emlege­tett fogalmak (jel­szavak?): takaré­kosság, szervezettség, haté­konyság, munkafegyelem, szakmai felkészültség... Te­gyünk most egyet hozzájuk: „belső cserearányok”. Kép­letünk egyik oldalán álljon az egyén életszínvonala, a másikon az eléréséhez — cserébe adott — szükséges munka, alkotó tevékenység. S ha ezeken javítunk — s ez nem a világpiacon, hanem rajtunk múlik — á külső cserearányok, s ezzel együtt életszínvonalunk kedvezőbb lesz. Puskás L. Tamás Korszerű elosztó rendszer A korábbinál korszerűbb, fokozott élet- és vagyonbiz­tonságot nyújtó, az eddigiek­nél gazdaságosabban készít­hető műanyag házú villa­mos elosztó berendezések gyártását kezdték meg az ÉVIG villamoskészülék-gyá- rában. A kettős szigetelésű, önkioltó műanyag tokiba sze­relt elosztó rendszer kiválóan hasznosítható a könnyűszer­kezetes épületek villamoshá­lózatának kialakításánál, ahol — a többi között a fémvázak miatt — a bizton­sági előírások szigorúbb kö­vetelményeket támasztanak. Az idén mintegy 50 ezer da­rab villamos elosztó beren­dezést készítenek. Egységesítették a különfé­le biztosítékok, relék, mág­neskapcsolók és egyéb villa­mosszerelési cikkek műanyag dobozait is, s ez — túl azon, hogy az új termék sorozat- gyártása könnyebbé vált — a felhasználó számára több variációs, utólagos bővítési lehetőséget kínál. Égett a garázs A múlt hét végén több tűz is volt megyénkben. Pénte­ken este, illetve éjjel két­szer is riasztották a Békés­csabai Tűzoltóságot. Húsz óra tájban a Békéscsaba, Fényesi szőlők tanya 1961. szám alá vonultak ki a szirénázó tűz­oltóautók. Itt egy szabályta­lanul épített kémény volt az oka a tűznek, amely a mel­léképületben tett kárt. Sze­rencsére időben eloltották, így az anyagi kár mindösz- sze háromszáz forint. A békéscsabai egység alig tért vissza szolgálati helyé­re. amikor a gyulai tűzoltók hívták segítségül az Újkí­gyós, öreg utca 32. szám alatt keletkezett tűz oltásá­hoz. Itt égett a gazdasági épület, a garázs és a Skoda személygépkocsi. A veszélyt fokozta, hogy a tűz miatt felrobbant egy 11 kilogram­mos propán-tbután gázpa­lack is. Személyi sérülés nem történt. Nem mondható el ugyanez az Orosházán, vasárnap tör­tént tűzről. A Szabó Lőrinc utca 32. szám alatt a pincé­ben szabálytalan, házi készí­tésű, olajtüzelésű fűtőberen­dezést használtak, s ez okoz­ta a tüzet. A kár nem jelen­tős, de a tulajdonos füstmér­gezést szenvedett, és égési sérülés is történt. IÉL A TANYÄN Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents