Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-25 / 21. szám
1981. január 25.. vasárnap o R—35 — másodpercenként 150 ezer művelet Fotó: Veress Erzsi A pék nem süt száraz kenyeret A hetvenes évek elején egy kormányhatározat nyomán kezdtek hozzá Magyar- országon a számítástechnikai program megvalósításához. A feladatot a KSH felügyelete alatt álló Számítás- technikai és Ügyvitelszervező Vállalat kapta. Megkezdődött az országos hálózat kiépítése. Békés megyében a számítástechnikai központ létrehozását 1977-ben határozták' el. Ezt követően kezdődött el a szervezőmunka, amelyhez Békés megye egyik legnagyobb állami gazdasága a Szeghalmi Állami Gazdaság. Az V. ötéves terv időszakában gazdag géprekonstrukciót valósítottak meg, melyhez konvertálható áruexportalapot bővítő hitelt vettek föl. A gazdaság a hitelfeltételekben vállalta, hogy a teljes program megvalósítása után 2 millió 254 ezer dollár értékű többletterméket értékesít a tőkés piacokon. E célkitűzésüket túlteljesítették, a tervezettnél 135 ezer dollárral több búzát, napraforgót és húst szállítottak a tőkés országokba. Mindezt miből valósították meg? Abból a 80 millió forintból, amelyet gépvásárlási hitelre vettek fel. A pénz 90 százalékát termelési célokat sok segítséget nyújtottak a társ számítástechnikai központok, valamint a Nemzetközi Számítástechnikai és Oktatási Központ. A békéscsabai részleg létrehozásának célja az volt, hogy szolgáltatásaival segítséget nyújtson a vállalatok, az intézmények vezetőinek, többek közt a döntések megalapozottabb előkészítéséhez, az ügyviteli munka leegyszerűsítéséhez, a szervezéshez, a készletgazdálkodáshoz stb. A központ munkatársai a szolgáló gépek, gépsorok vásárlására, üzembe helyezésére költötték. A gépesítési programot, illetve géprekonstrukciót ezzel még nem fejezte be a gazdaság. A mostani tervidőszak első három évére elkészítették az üzemfejlesztési terveket, melynek lényege: a gépre- konstrukció utáni további fejlesztés. A gazdaság vezetői célul tűzték ki, a takarmánytermesztés további gépesítését, az olcsó, saját termelésű takarmány termesztésének fokozását. A program megvalósulásával az állami gazdaság gazdálkodása stabilizálódik, így kilép a kedvezőtlen adottságú üzemek sorából. — sz — betanulást követően megkezdték a szervezőmunkát. Ma már 22 gazdálkodó egységgel állnak kapcsolatban, és összesen 32 témakörben nyújtanak szolgálatot. A rendszeres adatfeldolgozás feltételei mindeddig hiányoztak' Békéscsabán, a programozók Szolnokra jártak, ahol ehhez a munkához megfelelő berendezésekkel rendelkeznek. A békéscsabai központ ezen a héten kapta meg az ESZR típusú szovjet szállítmányokat. Az R—35-ös számítógép a legkorszerűbbek közé tartozik. Több mint egymillió információval tud számolni, és 150 ezer műveletet végez másodpercenként. A számítógéphez két Robotron—4230- as mágneses adatrögzítőt kapott a számítóközpont. A berendezések együttes ára megközelíti a 85 millió forintot. Az elmúlt napokban a gépek üzembe helyezése is megkezdődött, a számítás- technikai központ Kinizsi utcai új géptermében, ahol klimatizáló berendezések biztosítják az egyenletes hőmérsékletet és páratartalmat. A gépek „szerelése” várhatóan áprilisban fejeződik be. Ezt követően a vállalatok, intézmények számára még több lehetőség kínálkozik arra, hogy igénybe vegyék a központ dolgozóinak tevékenységét, és a berendezéseket. Befejezték a paprikaszárítást Mintegy négyhónapos éjjel-nappali munka, gyakori vasárnapi műszak eredményeként befejezték a szegedi tájkörzetben ősszel leszedett fűszerpaprika szárítását. A kedvezőtlen időjárás ellenére jó termést hozott paprikából együttesen mintegy harmincezer köbméter nedvességet párologtattak el. Így a csövek romlási veszteség nélkül, jó minőségben tárolhatók, egészen az új termésig tartó folyamatos őrlésig. A feladatot az idén nagyban segítette, hogy a Szegedi Parikafeldolgozó Vállalat anyagi támogatásával három paprikatermesztő nagyüzemi gazdaságban korszerű, földgázfűtéses, szalagrendszerű szárítóberendezést szereltek fel. E nagy értékű berendezések a paprikaidény után sem maradnak' kihasználatlanok: a továbbiakban az ugyancsak keresett gulyás- és húslevesporok, s más félkész ételek szárítására használják fel azokat. Finom kenyérillat tölti be Békéscsabán az Orosházi utat, nem nehéz megtalálni a kenyérgyárat. Ez a gyár, az I. számú Sütőipari Vállalat egyes üzemegysége adja a megyeszékhely és a környék falvainak a napi kenyér nagy részét. Szállítókkal együtt mindössze hatvan ember vállán nyugszik az egyenletes ellátás gondja. Fehér csempés, párás meleg helyiségben dolgozik Such Mihály, szakmunkás, a négyes csoport vezetője. Hatalmas, csészének nevezett fémedény mellett áll. Az egyik tartályból sós vizet, a másikbó, lisztet ereszt a csészébe, közben a dagasztókart is bekapcsolja Forog a csésze és ,a dagasztókar, porzik a liszt. — Nem tüsszögteti meg a por? — Ha igen, kigőzölöm. Minden foglalkozásnak megvan a maga ártalma, akad olyan, akit hamar le kell százalékolni. Én már éppen harminc éve csinálom ezt. Voltam kis üzemben is, ott kézzel gyúrtunk. Nagyon jó ez az NDK dagasztógép, ezt a két és fél mázsányi tésztát nem lehetne nélküle megdagasztani. Közben új zsákot tesz a szitagépre, lakaparja a csésze oldalárói a tésztát. — Az ünnepek előtt van a legtöbb dolgunk. Látja ott azt a táblát? Arra írják ki a napi igényt. Ezt már megszoktuk, úgy osztjuk be a szabad időnket, hogy az ünnepek előtti tizenkét órás munkanapok után azért pihenni is tudjunk. Ez, amit most. dagasztok, zsemlemorzsakenyér, a legfinomabb lisztbő, készül. A száraz étkezési kenyér erre nem jó, mert túl barna lenne, nem szeretik a fogyasztók. A megdagasztott tészta fél óra érlelés után kerül az osztógépbe, ahol kétkilós kenyeret- formálnak belőle. Felül beöntik a tésztát, és alu, egy futószalagra esik a kenyér, ezután egy kúp alakú forgó hengerre kerül, majd a hosszf or mázóra Mindezt Szabó Péter szakmunkástól tudom meg, aki a szalagot vigyázza, nehogy ráragadjon a kenyér. — Egy műszak alatt 50, 54 mázsa megy keresztül a kezemen. Mindig oda állítanak be. ahol éppen szükség van rám. így nem válik egyhangúvá a munka. Társa a már kész kenyérré formázott tésztát veszi el, háncskosarakba rakja. Innen egy kis kelesztés után a sütőbe vetik. Gazsó István, kiszedő, a talajszint alatt, egv lépcsőn áll. Hosszú nyelű lapáttal szedi ki a háromkilós, világosbarnára sült cipókat. Gyorsan megkeni őket vízzel, majd elveszi tőle Lakatos István elszedő, és egy állványra sorakoztatja valamennyit. Közben kézfejével néha megtörli izzadt homlokát. — Milyen meleg lehet ott? — Vagy harminc fok — feleli Gazsó István. — Van ott hatvan is —1 ellenkezik a közelebb álló Mészáros Gábor, termelési osztályvezető. Közben kiürül a kemence, a két munkás a sütésről beszél. Automata berendezés szabályozza a hőmérsékletet, 210—220 fokon sül a kenyér. A meleget fűtőolaj szolgáltatja. — Hogy miért kell megkenni vízzel? — kérdez visz- sza Gazsó István. — Másképp nem lesz szép, fényes, megrepedezik és rajta marad a liszt is. * Átmegyünk az üzem másik felébe, az A részbe. Itt formázzák a háromkilós cipókat. Kézzel, mert ezt még sehol sem gépesítették. Két fiatal áll a fatáblánál. Ores- tyik Mária kiméri a tésztát, és továbbadja társának. — Három kiló harminc dekát mérek, a sütésnél harminc deka ugyanis elpárolog. Opauszki Pál a hatalmas fatáblán gyors mozdulatokkal gömb alakúvá gyúrja a tésztát és háncskosarakba rakja. — Naponta közel ezernyolcszáz cipót készítek. Három éve végeztem a sza- badkígyósi szakmunkásképzőben, amikor idejöttem egy darabig izomlázam volt. de most már megszoktam. Megszoktam az ünnepek előtti többletmunkát is. Ez vele jár a szakmával, aki csinálja, annak el kell fogadni. Szeretem a munkámat. A téli szállítások nehézségei rő, kérdezem Drienyovsz- ki László szállítási csoport- vezetőt. — Ilyenkor sem lehet baj a szállításokkal, csak lassabban megy. Mindenhová eljut a kenyér, néha egy kicsit későn, de ez az a cikk. ami nem hiányozhat a boltokból. Nem szidnak a kereskedők, hiszen ,a többi szállító is hasonló gondokkal küzd a nehezen járható utak miatt. Én csak akkor vagyok mérges, h,a valami rajtunk kivül álló Ok akadályoz. Ha nálunk a hiba, azt azonnal kijavítjuk. Valahogy a nap végére csak összerázódik minden, és eljut a kenyér a fogyasztóhoz, így jó ,a napot zárni. * A pékek, kenyérsütők hősies helytállásáról akartam írni. Azokról, akik a nagy ünnepek előtt általában 170 százalékra teljesítik normájukat. Hősiessség helyett jól szervezett, nyugodtan dolgozó emberekkel találkoztam az egyes számú üzemben. Mint Mészáros Gábor mondta, ők megteszik a magukét, sok múlik azonban a szállítókon, megrendelőkön. El kell fogadni tőle, hogy a pék nem süt száraz kényeret. M. Szabó Zsuzsa Sikeres öt év Szarvason A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet vezetősége értékelte az V. ötéves terv teljesítését. Megállapították, hogy az elmúlt tervidőszakban komoly szerkezeti változáson ment keresztül a szövetkezet. Kialakult egy korszerű termékstruktúra, több mint húsz termék gyártását hagyták abba, bővítették a lakásvilágítási termékek választékát, új berendezések gyártását is programba vették. NSZK licenc alapján készítik a gőzölős vasalót, a tojásfőzőt és a kétlapos vil- lanyrezsót. A húsgépgyártásnál új ónozási technikát vezettek be. Ezeknek a gyártmány- és gyártáskorszerűsítéseknek köszönhető, hogy m.a már a szövetkezet termékeinek 90 százalékát külföldön is tudja értékesíteni. Az elmúlt öt évben a szövetkezet csaknem 2 milliárd 400 millió forintos termelést ért el, ebből exportra 440 millió forint értékű termék jutott. Tőkés exportra ennek 65 százalékát szállították, 284 millió forintért. De kivette a részét a szövetkezet a szolgáltatási tevékenységből és az építőipari termelésből is. Több mint 200 millió forint értékben építettek, főleg lakásokat, sokat segítve ezzel Szarvas város gondjainak megoldásában. Szolgáltatási tevékenységük árbevétele 120 millió forint volt öt év alatt, így tehát összesen 2,5 milliárd forintot ért ei a szövetkezet összértékesítése. Ezek a számok egyben azt is jelentik, hogy a készárutermelésben 6,4 százalékkal, az összes értékesítésben 11,3 százalékkal teljesítették túl ötéves tervüket. A tervidőszak alatt jól alakult a szövetkezet nyeresége is. összességében meghaladta a 160 millió forintot, és ez lehetővé tette, a jelenős fejlődést. Több mint 93 millió forint értékben hajtottak végre beruházásokat, ebből építésre 25 millió forintot fordítottak, a többiért gépeket. járműveket vásároltak. Az elért eredmények azt is lehetővé tették, hogy P kezdeti 29 ezer 600 forintos bér- színvonalról a tervidőszak végére 40 ezer forint fölé emeljék a szövetkezet átlagos bérszínvonalát. A számok azt mutatják, hogy .q szövetkezet jól hajtotta végre a termékszerkezetváltást és megfelelően alkalmazkodott. a megváltozott piaci követelményekhez. A gyártás gépesítési foka, technológiai színvonala, megfelel a mai kor követelményeinek, a termékek is korszerűek, keresettek. így jó alapról indulhatnak a VI. ötéves tervben is. L. L. A békéssámsoni Előre Termelőszövetkezetben 1979-ben határozták el a közös gazdaság tulajdonában levő rétek és legelők intenzív hasznosítását. A 387 hektár rétből, illetve legelőből 200 hektár az összefüggő, nagyüzemi módszerekkel „művelhető” terület. A fennmaradó részt, nagyfokú tagoltsága miatt, a háztáji gazdaságok hasznosították. Az elhatározást 1980-ban tettek követték. A Szarvasi Öntözéses Kutató Intézet tervei alapján láttak hozzá a nagyüzemileg megművelhető területeken a gyep felújításához. Tavaly' az első lépcsőben 100 hektáron végezték el ezt a munkát, amely mintegy 900 ezer forintba került. A gyepfelújítást ebben az évben fejezik be. A tsz öntözőberendezéseket is vásárol, hogy ezzel is növelje a gyep hozamát. A felújítástól azt várják, hogy a gyep a nyári és őszi időszakokban mintegy kétezer anyajuh és szaporulata, ezenkívül 200 hízó és 250 növendék marha tömegta- karmány-szükségletét biztosítja. A terület egyharmadát még így is kaszálóként hasznosítják. A gyepfelújítástól, továbbá a fej trágyázástól és öntözéstől azt remélik, hogy hektáronként a korábbi 2,1 tonna széna helyett, mintegy 6-8 tonnát takaríthatnak be évente. Az intenzív módszer eredményeként nemcsak az állatok takarmányozása válik olcsóbbá, de jelentős, több mint 500 hektár szántót mentesítenek a szálas és tömegtakarmányok termesztése alól. Ezeken a területeken így árunövényeket állíthatnak elő, tovább növelve a gazdálkodás eredményességét. Szerelés előtti megbeszélés a gépteremben Fotó: Veress Erzsi Szeghalmi Állami Gazdaság Nyolcvanmillió forint gépesítésre ü gyep intenzív hasznosítása
