Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-25 / 21. szám

1981. január 25.. vasárnap o Mire jó a hidrometeorológiai előrejelzés? Megjelent a Béke és Szocializmus A Német Szocialista Egy­ségpárt és a Béke és Szo­cializmus szerkesztőségének rendezésében nemzetközi tu­dományos konferenciát tar­tottak' Berlinben „A munkás- mozgalom és a nemzeti fel­szabadító mozgalom közös harca az imperializmus el­len” témáról. A folyóirat ja­nuári számában megkezdő­dött a konferencia anyagá­nak közlése. Néhány hét múlva nyílik meg Moszkvá­ban az SZKP XXVI. kong­resszusa. Alois Indra, Cseh­szlovákia Kommunista Párt­ja elnökségének tagja, a Csehszlovák’ Szocialista Köz­társaság szövetségi gyűlésé­nek elnöke a kongresszusra készülő lenini párt eredmé­nyeit méltatja cikkében. A statisztika szerint az el­múlt, 1980-as esztendő min­den napján mintegy 3 mil­lió gyermek született. Milyen jövő vár rájuk? Erre keresi a választ Romes Chandra, a Béke-világtanács elnöké. A folyóirat cikksorozatot indít a KGST-tagországok gazda­ságirányításának javításáról. Elősként Hoós Jánosnak, az MSZMP KB tagjának, az Or­szágos Tervhivatal államtit­kárának cikke jelent meg a magyar népgazdaság irányí­tásának problémáiról. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a közelmúltban a mezőgazdasági üzemeknek új szolgáltatást vezetett be, mégpedig a hidrometeoroló­giai előrejelzést. Tulajdon­képpen miről is van szó? Erről beszélgettünk Pálinkás Lajossal, a KÖVIZIG igazga­tóhelyettesével. — Egy kis tájékoztatót ál­lítottunk össze a talaj víz­készletéről, telítettségéről, s ezt díjmentesen megküldtük a termelőszövetkezeteknek és állami gazdaságoknak. — Miért van erre szükség? — A megye jelenlegi hid­rológiai helyzete nem ad optimizmusra okot. Az őszi hónapokban lehullott eső mennyisége jelentősen meg­haladja a sokévi átlagot. Az október 1. és január 31. kö­zött lehullott csapadék sok­évi átlaga 110 milliméter. Az elmúlt négy hónap átlaga ez­zel szemben megközelíti a 250 millimétert, ami csak­nem megegyezik a 15 évvel ezelőttivel, amikor kritikus volt a helyzet, a megyében több tízezer hektárt borított el a belvíz, több tízezer hek­tár maradt megműveletlen. Ezzel együtt az elmúlt hó­napokban a talaj vízszintje is közelebb került a fel­színhez. Csak néhány példát említek: Gyulán a talajvíz­szint sokévi átlaga 202 cen­timéter, most ez 147 centi­méter, Zsadányban 350, most 193 centiméter. Ecsegfalván 300 centiméterről a talajvíz­szint 170 centiméterre csök­kent, Csabacsüdön pedig a 300 centiméter helyett most 160 centiméter. A talaj telí­tettsége, vagyis a talajhéza­gok vízzel való kitöltöttsége 76—91 százalék között válto­zik. És még nem indult meg a hó olvadása ... —... vagyis belvízveszély fenyeget? — így is fogalmazhatok. 1966-ban 45 ezer hektár bel­vizes elöntés volt a megyé­ben. Azóta a melioráció ré­vén sokat javult az üzemek helyzete, mégis odafigyelünk a belvizek megelőzésére, az ezzel kapcsolatos teendőkre. Felhívtuk, s ezúttal is kér­jük a mezőgazdasági üzeme­ket: ahol belvizet észlelnek, ott az ideiglenes barázdák­kal már most nyissanak utat a víznek, az üzemi műveket, csatornákat tegyék rendbe, alakítsanak olyan brigádo­kat, amelyek a hóolvadás kezdetén a VÍZIG techniku­saival dolgozzanak együtt a vizek levezetésében. — Önök már készülnek a belvízveszélyre ? — Igazgatóságunk terüle­tén hetek óta első fokú bel­vízvédelmi készültséget tar­tunk, a belvízi szivattyúkat szükség szerint üzemeltetjük, Ennek ellenére napjainkban mintegy 7 ezer hektárt borít belvíz. — A statisztika szerint tíz év átlagában minden eszten­dőben belvíz miatt a megyé­ben 15—16 ezer hektár ma­rad vetetlen... —• Békésben csaknem 35 ezer hektáron vissza-vissza- térő gond a belvíz. Ebinek a területnek a többszöröse szo­rul rendezésre. A mostani tervidőszakban csaknem 1,3 milliárd forintos meliorációs munka vár megvalósításra. — Az új szolgáltatásokra visszatérve: tájékoztatóju­kat rendszeresen küldik majd az üzemeknek? — Természetesen. Szük­ség szerint sűrűbben vagy ritkábban informáljuk part­nereinket. De nemcsak a bel­vizes időszakokban, hanem a nyári, aszályos hónapokban is tájékoztatjuk az üzemeket a talaj vízkészletéről, az ön­tözés szükségességéről és le­hetőségéről — mondotta Pá­linkás Lajos. Szekeres András A Szász Ferenc Iparcikk-kereskedelmi Szakmunkásképző Is­kola optika-fotócikk szakos tanulói gyakorlatukat az OFO- TÉRT oktatókabinetjében végzik. Az érettségizett tanulók látszerész és optika-fotócikk eladói képesítést szereznek (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) Biztonság szarvasmarhatartáknak Üj biztosítás) konstrukciókat dolgozott ki a szarvasmarha­tartással foglalkozó háztáji és kisegítő gazdaságokban kisáru- termeléssel foglalkozók számára az Állami Biztositó. Ezek egyi­ke az idén januárban bevezetett új szarvasmarha-biztositás; az ASZB—81 jelű módozat, amely 6 hónapnál idősebb szarvasmar­hákra érvényes. A módozat há­rom változata köthető. Az első: 36 ezer forintos keretbiztosftás, amely egy tehén és az azzal együtt nevelt, hizlalt növendék­marhák kárfedezetét foglalja magában. A következő változat: ugyanez a 36 ezer forintos ke- retösszegü módozat több tehén esetén megtöbbszörözhető. S vé­gül, köthető egyedi, egyenkénti biztosítás is a jószágokra; egy, vagy több tehénre, darabonként legfeljebb 30 ezer forint kárfede­zetig, továbbá hathónapos és egyéves kor közötti növendék­állatokra, és egyévesnél idősebb tenyésznövendék- és hizóállatok- ra. Az előbbinél jószágonként legfeljebb 8 ezer, az utóbbiaknál darabonként legfeljebb 12 ezer forint a kárfedezet felső határa. A szarvasmarha-biztositás koc­kázati kőre a betegség és bal­eset miatt bekövetkező elhullás­ra és kényszervágásra terjed ki. Emellett vonatkozik a kényszer­vágott állatok vágóhídi kobzá- sából, valamint a nehéz ellésből és elvetélésből eredő károkra, a tehenek kórházi kezelésével já­ró költségekre is. Nagyképűség, apróban Csemegét keres? Talán, ha vasárnaponként végigböngészi az apróhirdetéseket. Jó mulatság, megéri a kevéske fáradsá­got, és több szempontból tanulságos is. Nézzük mindjárt az utóbbit. A szűkszavúság — akár a táviratban — itt is szinte kötelező hagyomány. Nem ok nélkül. Ám mégis túlteng a bőbeszéd, leginkább az állást hirdető cégek csábítanak szirén­hangon és nagy részletességgel. A magánszemély spóroló- sabb. Végre egy igazán rövid közületi hirdetés az egyik . pesti lapban. Mindössze hat szóból áll a szöveg. S mégis minő csalódás: ez is túlméretezett. Viszont épp ezért — negatív előjellel — csúcsteljesítmény. Figyeljük csak. „Egyetemi kol­légium munkaerőket keres takarítói munkakörre.” A kevés­ből is rögvest két szó kikívánkozik, s ha pórias egyszerűség­gel átfogalmazzuk a mondatot, nyakatekert csúnyasága is eltűnik. Még jobb lenne a keresés helyett felvételt írni, hisz valószínűleg ez az elérendő, ám ki tudja miért burkolt cél. De mindenben ne keressünk hibát, erre ott a munkaerő, meg a takarítói munkakör kifejezés ide nem illő használata. Mindkettő akár tanulmányból csöppent volna ide, olyan ko­moly, sőt tudományos a csengése. Biztos nem véletlenül. Végtére is, egyetemi kollégiumról van szó. V. M. fiz iskolásoké a mozi Általános iskolások veszik birtokukba a hét egy napján a székesfehérvári Petőfi filmszínházat, ők látják el^a jegykezelői teendőket, ők árusítják a mozijegyeket, s az ő kívánságuk szerint ál­lítják össze a műsort is. A székesfehérvári Petőfi Álta­lános Iskola és a Fejér me­gyei Moziüzemi Vállalat ez­zel kapcsolatos szerződése lehetővé teszi azt is, hogy a játékfilmeket követően min­den alkalommal ismeretter­jesztő filmet is láthassanak a diákok. Balatoni iégkarnevál Színpompás karnevált ren­deztek szombat délelőtt a Balaton jegén. A balatonfüredi Noszlopi Gáspár úttörőcsapat száz jel­mezes szereplője vonult fel a jégherceg előtt, majd bí­ráló bizottság döntött a kosz­tümverseny sorrendjéről. Ezt követően a balatonfü­redi sportiskola növendékei korcsolyabemutatót tartot­tak. A Balaton megélénkült téli idegenforgalmának lát­ványos eseménye jégvitorlás­versennyel zárult. A battonyai könyvtárnak több mint 1500 olvasója van. Ké' pünk a könyvtár hétköznapjainak egyikén készült. Az intéz­ménnyel szomszédos gimnázium diákjai, ha csak tehetik, át­látogatnak ide. így van ez „lyukas óráikon” is, hiszen a fel­készüléshez a következő órára ideális a szép környezet, a gazdag könyvválaszték Fotó: Gál Edit Védekezni tehát kell A növénytermesztés termés­eredményeit évről évre jelentő­sen csökkentik a kórokozók és állati kártevők. Ma már nem kérdéses, hogy a vegyszeres nö­vényvédelem termésnövelő ha­tású, hiszen elmulasztása miatt esetleg egész táblák növényzete is kipusztulhat. Nem lebecsülen­dő az a kár sem, amelyet a minőségben okoznak a kárte­vők, kórokozók. Védekezni te­hát kell, a biztonságos termelés érdekében. Az is tény azonban, hogy a növényvédő szerek ára, s így a termelés költségei is állandóan emelkednek. Az üze­mi szakembereknek mind job­ban meg kell fontolniuk, hogy melyik szert és mikor szórják ki az egyes növényfajtákra. Az okszerű vegyszerhasználat ugyanis jelentősen csökkenthe­ti a költségeket, növelheti a nyereséget. Ebben segíti a me­gyei növényvédelmi és agroké­miai állomás a termelőket. A segítség abban nyilvánul meg, hogy az állomás szakemberei rendszeres előrejelzéseket külde­nek arról, hogy milyen kóroko­zók fertőzése, kártevők támadá­sa várható. A termelőszövetke­zeteknek és állami gazdaságok­nak természetesen nincs szüksé­gük minden károkozó előrejel­zésére, hiszen nem termesztenek minden növényfajt. Ezért a na­pokban a növényvédőállomás kérdőíveket küldött szét a me­gyei üzemeknek, hogy jelezzék, a felsorolt 65-féle betegség kö­zül melyik támadásáról kérnek előrejelzést. Ez a módszer nagy­ban segíti, hogy időben, a meg­felelő mennyiségű, minőségű növényvédő szerrel védekezhes­senek a termelők. Segítség az érdemtelennek? SPHsmét bőséges adalé- B kokkal szolgált az ■■BB esztendő vége ah­hoz a tapasztalathoz, hogy a vállalatok közötti kapcsola­tokban sok a tisztázatlanság, keveredik az objektív és a szubjektív okok teremtette gond, a termelőhelyek egy része a maga mulasztásait mások erőfeszítéseire hivat­kozva, azokat igényelve kí­vánta feledtetni, takarni. Aminek — sajnálatosan — gazdag hagyományai vannak, főként a feldolgozóipari koo­perációban. Gyanítjuk, ezek­nek a hagyományoknak az az éltetője, hogy valami mó­don nemcsak az arra érde­mes, hanem az érdemtelen is hozzájut a segítséghez, te­hát számíthat rá: kihúzzák mások a bajból. Mivel szin­te tervtényezőként kalkulál­hat egy-egy cég ezzel a má­soktól kicsikart támogatás­sal, rögvest mérséklődik an­nak jelentősége, maguk mit tesznek a fönnakadások el­kerüléséért. Tavaly a partnerek koráb­bi — és gyakori — panaszai nyomán javult a húsipari készítmények, különféle tex­tilruházati árucikkek, mező- gazdasági kisgépek minősé­ge. Változatlanul, illetve újabban gond van több kár­pitozott bútorféle, bőrruhá­zati termék, valamint külön­böző építőanyagok minőségé­vel. Ami figyelmet érdemel: például a bútoroknál, az épí­tőanyagoknál nem alap­anyagellátási és választéki okokra vezethető vissza az előírtnál gyatrább készter­mék kibocsátása, hanem technológiai — megmunká­lási — lazaságokra, fegyel­mezetlenségekre, igénytelen­ségre. Mindezek ismeretében aligha tarthatjuk különle­gességnek, hogy a húsipar szorosabbra fűzhette kapcso­latait mind az élőállatok föl­vásárlóival, mind a készter­mékek forgalmazóival, ám az már feltűnő, hogy a sok­fajta zökkenő ellenére az építőipari cégeknél szinte változatlan maradt a kifize­tett kötbérek összege! Ami azt sejteti: „megértő” segít­ségre találtak a partnerek­nél. A megértésnek ez a for­mája sokba kerül a társa­dalomnak. Tavaly ugyan va­lamelyest javult a termelő- vállalatok szállítási fegyelme a belkereskedelem esetében, ám ne feledjük: ehhez hoz- : zájárult a mérsékelt keres­let is, s magának a terme­lésnek az előző évivel meg­egyező szintje. A jelzett ja­vulás értékének viszonyla­gosságát jól érzékelhetjük két példa említésével. Az egyik: a belkereskedelmi \ törvény kimondja, hogy a 5 gyártó — vagy importáló — vállalatoknak kötelessége a folyamatos alkatrész-után- ■ pótlásról gondoskodnia. Ez a követelmény — eddig — megbukott a gyakorlati vizs­I gán, mert a termelőhelyek érdekeltsége szinte kizáróla­gossá tette a készáru elsőd­legességét. A mindennapos következmény: a karbantar­tásra, valamint javításra vál­lalkozó cégek sorozatosan megszegték — alkatrész hí­ján — szerződéses kötelezett- : ségeiket, ügyfeleik szemében ők váltak megbízhatatlanná. Csoda-e, ha ezek után gya­nakvó tartózkodás fogadta a gyártók némelyikének fölkí­nálkozását, segítségkérését: a javító-karbantartó ipar idő­legesen adjon át dolgozókat az alkatrészgyártás létszám­gondjainak enyhítéséhez?! A másik példa: körülbelül 1500 árucikket tartalmaz az a ka­talógus. amelyet a lakossági fogyasztás köréből hiányzó termékekről állítottak össze, s juttattak el — az érintett területen tevékenykedő — gyártó cégekhez. A legna­gyobb jóindulattal sem ál­líthatjuk: tülekedni kezdtek a megrendelésekért a terme­lők. Holott a szükséges fej­lesztéshez — központi forrá­sokból — kedvezményes hi­tel is rendelkezésükre áll­na ...! Leírjuk, mert így van: vannak esetek, amikor tár­sadalmi szükség indokolja az érdemtelennek adott segítsé­get, például a 'lakásépítés­ben a tervétől erősen lema­radó cégnek. Ez azonban a kivétel, tehát nem lehet ■rendszeressé, nem teszi fö­löslegessé a felelősségrevo; nást, azaz: nem válhat a se­gítség előre betervezhető — szinte erőforrás-kiegészítő — vésztartalékká. Az érdemes­ség, vagy érdemtelenség megkülönböztetése éppen ezért nemcsak tények, ha­nem magatartásmódok függ­vénye is. Annak mérlegelé­se, aki a segítséget igényli, megtett-e mindent, ami a módjában állt, avagy — s tagadhatatlan, ez a gyako­ribb —, fölhalmozódott bel­ső mulasztásait reméli kö­zömbösíteni, mások igyeke­zetének — mint járandósá­gának! — a maga jármába fogásával?! Ismét példával élve: 3,4 milliárd forintos állami tá­mogatás járul hozzá a szol­gáltatásfejlesztéshez a hato­dik ötéves tervben. Az ötö­dik ötéves terv tapasztalatai ugyanakkor arra figyelmez­tetnek: ez a támogatás nem mindenkor az érdemeseknek jut. Csurrant. cseppent belő­le olyannak is, akik saját te­hetetlenkedésük, nehézkessé­gük következményeit kíván­ták az összeg segítségével el­tüntetni, s éppen ezért több esetben sor került a támoga­tás visszavonására! Ami megfogható — de ma még ritka — kritikája annak a magatartásnak, mely külső forrásokból kívánja fölolda­ni a belső feszültségeket, az­az cégen kívüli erőkkel véli egyenesbe hozni a cég ká­tyúba jutott programját. —. innék a magatartás­nak a képviselőit megérteni, támogat­ni annyi, mint esetlegessé tenni a kezdeményezőkész­ség, a kockázatvállalás, a fe­lelősség fogalmát, gyakorla­tát, értékét. Aminek pedig esetleges az értéke — tehát szinte a véletlenen múlik, különválik-e a maguk erejé­ből boldogulók, s a mások vállára támaszkodók cso­portja —, azért nem nyúj­tózik különösebben senki sem. A társadalomnak önér­deke az arra rászolgáltak út­jának sok eszközű egyenge- tése. Ennek az önérdeknek az érvényesítése követeli meg az önvédelmet, azokkal szemben, akik egy valamit tanultak csak meg igazán: kérni és várni — olykor már követelni és elvárni — a se­gítséget. Veress Tamás Totó-lott6 tombola Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint — Békéscsaba, Gyula, Orosháza és Szarvas után — a békési és a szeg­halmi totó-lottó kirendeltségen is megtartották a tombolasorsolást. A sorsoláson azok vehettek részt, akik 1980. november 27. és de­cember 31. között a totózóban egyszerre legalább négy totó-lottó szelvényt vásároltak. A nyertes tombolajegyszámok a következők: Békésen: 3781; 3989; 7660; 93 350; 96 393; 97 217; ÍD0 147; 101 238; 101 734; és 104 393. Szeghalmon: 98 075; 98 115; 99 119; 115 002; 115 348; 116 099; 118 046; 118 088; és 118 399. Az ajándéktárgyak a nyertes tombolajegyek ellenében mindkét totó-lottó kirendeltségen február 14-ig vehetők át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents