Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-23 / 19. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JANUÁR 23., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM Megkezdődött a rehabilitációs kongresszus Egészségesek és rokkantak zökkenőmentes társadalmi együttéléséért A Pamuttextilmüvek mezőberényi gyáregységében a géppark 50 százaléka szövi a divatos bársonyféleségek alapanyagát. Képünkön a szövőgépek kiszolgálója, a modern orsózó auto- ma*a Fotó: Veress Erzsi Eredményesek a KEB-vizsgálatok Az ifjúságon a sor „A fiatalság nem érdem, hanem állapot” — szoktuk mondani. Nem is vitás, ön­magában keveset jelent, hogy tizen-, huszonéves va­laki, vagy már túljutott a harmincon. Egyszóval ér­demnek nem érdem, ami vi­szont az állapotot illeti, az- zai érdemes, szükséges fog­lalkozni. Az utóbbi idő­szakban valóban nagy fi­gyelem is kíséri e témát. Természetes ez, hiszen nem közömbös, sem az illető if­jú, sem a közösség, a társa­dalom számára, hogy kelle­mes vagy éppen tűrhetetlen ez az „állapot”. Belpolitikai életünk jeles eseményei zajlottak az el­múlt évben; az MSZMP megtartotta XII. kongresz- szusát, majd következtek az országgyűlési képviselő- és tanácstagválasztások, a SZOT. a Hazafias Népfront kongresszusa, a társadalmi és tömegszervezetek konfe­renciái. Miként valósulhat meg a pártkongresszuson elfogadott, nemzeti prog­ram? Minden tanácskozás nagy közös témája volt ez. Az erről folytatott eszme­cserék, ,a beszámolók, a hoz­zászólások, a közreadott, do­kumentumok egyben meg­különböztetett figyelmet szenteltek az ifjúságnak. Olvastuk, hallhattuk, mi il­leti meg a társadalom ifjú tagjait, s mit vár tőlük az ország. A sort most a KISZ folytatja: központi bizottsá­ga 1981. májusára hívta ösz- sze X. kongresszusát. Itt a fő társadalom- és ifjúság- politikai kérdésekben fog­lalnak állást az ifjúkommu­nisták, és egyben a magyar fiatalság képviselői. Ugyan­akkor meghatározzák a pártkongresszus határozata végrehajtásának KISZ-es teendőit, és ebben azokat a feladatokat, amelyekkel a fiatalság szervezetten hozzá­járulhat a társadalom, ben­ne önmaga boldogulásához. A jelen időszak tehát a KISZ-kongresszusr,a való felkészülés ideje az ifjú­kommunisták számára. A KISZ-alapszervezetekben január 15. és március 15. kö­zött tartják a beszámoló-, vezetőségválasztó, és a terv­készítő taggyűléseket, majd a küldöttgyűléseket. A to­vábbi teendők közé tartozik a KISZ KB kongresszusi le­velének megvitatása, s a „három tavasz” megünneplé­se a hagyományqs forradal­mi ifjúsági napok március 15.-től április 4-ig tartó ren­dezvénysorozatán. Most a beszámoló-vezető- ségválasztó taggyűlések zaj­lanak mesénk KlSZ-alap- szervezeteiben is, ahol a fiatalok sorra veszik a moz­galmi évben tartott rendez­vényeiket, akcióikat. Az ér­tékelés azonban akkor vi­szi előbbre ,a közösség ügyét, ha a tagság nem csu­pán felméri, hanem minősí­ti is a kollektív és az egyé­ni munkát, nyíltan szóba ke­rülnek a hibák, tévedések. Ez egyben alapja a reális tervezésnek, az új mozgalmi évre szóló akcióprogramnak, amely akkor jó igazán, ha teljesítésével az alapszerve­zet érdemben részt vesz a helyi feladatokban, P párt politikájának kezdeményező végrehajtásában. Mert vég­ső soron e politika megvaló­sításától függ a tizen-, a hu­szonévesek, — de valameny- nyiünk jövője. Tóth Ibolya Társadalmi feladat a rok­kantak helyzetének javítása, ezért a megváltozott munka- képességű embertársaink megfelelő rehabilitációjához, a társadalomba visszaillesz­kedésük elősegítéséhez kö­zösségi összefogásra van szükség — hangoztatták a Magyar Rehabilitációs Tár­saság V. kongresszusán, amely csütörtökön kezdődött meg Budapesten. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, a rokkantak nemzetközi éve magyar nemzeti szervező bi­zottságának elnöke tartott megnyitó előadást a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri épü­letében összeült 300 hazai és vendégként meghívott 50 kül­földi szakember előtt. A rokkantak nemzetközi éve kapcsán a magyar szer­vező bizottság — miként Trethon Ferenc hangsúlyoz­ta — elsősorban alakítani, formálni kívánja az emberek tudatát annak érdekében, hogy csökkenjenek az előíté­letek, oldódjanak az egész­ségesek és a rokkantak együttélését nehezítő prob­lémák. Igyekeznek tudatosí­tani, mit jelent, milyen gon­dokkal jár a rokkantság, s ezek hogyan enyhíthetők. Például a szolgáltatások, a kereskedelem, a közlekedés, az építészet, a sport terüle­tén fel kell tárni és mérsé­kelni azokat az akadályokat, amelyek nehezítik a rokkan­tak részvételét a közösségi életben. Ehhez nem elegendő egy esztendő, a rokkantak helyzetének javítása nem te­kinthető kampánynak, ha­nem kizárólag folyamatos feladatnak. A nemzeti szer­vező bizottságnak az a szán­déka, hogy — ha más né­ven ugyan, de azonos össze­tételben — 1981 után is együtt marad, és társadalmi­szakmai fórumként segíti az állami rehabilitációs intézke­dések előkészítését, gyakorla­ti végrehajtását. A kongresszus háromnapos programja során 180 elő­adásban elemzik a rokkantak rehabilitációjának hazai eredményeit, teendőit, s tá­jékozódnak a külföldi tapasz­talatokról is. A téma súlyát érzékeltető adatként említik a szakemberek, hogy hazánk­ban a lakosság 8—10 százalé­kát jelenti a valamilyen mó­don rehabilitációra szoruló emberek sokasága. A kongresszus első napján elhangzott előadásokban a hazai szakemberek részéről visszatérő gondolat volt, hogy a rehabilitáció céljai között kiemelt helyet foglal el a halláskárosodott, a lá­tásfogyatékos, a mozgáskor­látozott, az értelmi fogyaté­kos és az idült beteg gyerme­kek, felnőttek társadalmi megbecsülésének mind telje­sebb érvényesítése. Ennek megvalósításában — fogal­mazták meg a kongresszuson — kiemelkedő feladat a re­habilitáció átfogó fejlesztése. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtök kön ülést tartott. Jóváhagyó­lag tudomásul vette Marjai József miniszterelnök-he­lyettes beszámolóját a KGST Végrehajtó Bizottságának 98. üléséről, és megbízta a gaz­dasági bizottságot, hogy tegye meg a szükséges intézkedé­seket az üléseken elfogadott ajánlások végrehajtására. A kormány rendeletet al­kotott a közúti áruszállítási szerződésekről. Az árufuvarozásra, az eh­hez kapcsolódó szállítmá­nyozásokra és a gépjármű- bérletre vonatkozó, 1982. ja­nuár 1-én életbe lépő sza­bályok a korábbinál nagyobb önállóságot biztosítanak a fu­varozóknak és a fuvarozta­tóknak együttműködési szer­ződéseik megkötéséhez. Péter János kitüntetése Péter Jánosnak, az ország- gyűlés alelnökének, az MSZMP KB tagjának csü­törtökön Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe a nagykövetség épü­letében átnyújtotta a Né­pek Barátsága Érdemérmet. A kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának El­nöksége — 1980. október 28-i rendeletével — a magyar— szovjet barátság és együtt­működés elmélyítése érdeké­ben kifejtett több évtizedes tevékenységének elismerésé­ül, 70. születésnapja alkal­mából adományozta Péter •Jánosnak. Tegnap, csütörtökön ülést tartott Békéscsabán a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Józsa Béla, a megyei NEB elnöke beszámolt a népi el­lenőrök múlt évi munkájáról. Megyénkben több mint 1600 népi ellenőrt tartanak nyilván. A választások sp- rán emelkedett a fiatalok és a fizikai dolgozók aránya. Az új tagok a gyakorlott NEB-tagok segítségével jár­tasságot szereztek a népi el­lenőrzés szervezetére és mű­ködésére vonatkozó jogszabá­lyok előírásainak alkalmazá­sában. A múlt évben me­gyénk Népi Ellenőrzési Bi­zottságai 60 alapvizsgálatot végeztek. Az ellenőrzött szer­vek többsége segítette a munkájukat. A népi ellen­őrök javaslatait, észrevétele­it figyelembe véve intézke­déseket tettek. A rendelle­nességeket és a szabálytalan­Az új esztendő első ülé­sét tegnap, csütörtökön tar­totta Békéscsabán a ME- DOSZ Békés megyei bizott­sága. Első napirendi pont­ként a munkavédelmi és szo­ciálpolitikai téma került megvitatásra. Ebből az alka­lomból Szögi Antal, a Víz- gépészeti Vállalat gyulai gyáregységének igazgatója adott számot arról: mit tet­tek az utóbbi években a dol­gozók élet- és munkakörül­ményeinek javításáért, a bal­esetek megelőzéséért. Az újonnan felvett dolgo­zók csakúgy, mint a törzs- gárdatagok balesetvédelmi oktatásban részesülnek. Mun­Tegn'ap, január 22-én ve­zetőségválasztó közgyűlést tartottak a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben. A tavaly októberben miniszter- helyettesnek kinevezett dr. Eleki János távozása után döntött úgy az akkori köz­gyűlés, hogy a vezetőség mandátumának lejártakor választják újra a tsz-elnök személyét is Akkor az el­nöki teendők ellátásával Bí­ró Vilmos elnökhelyettest bízták meg. A mostani közgyűlésen, alapos előkészítő munka után, a tsz-tagság egyhangú­an Kruzsic Pált választotta Ságokat megszüntették. A fegyelmező jellegű eljárások száma a korábbi évhez ké­pest a múlt évben nőtt. Az emelkedés elsősorban a sza­bálysértéseknél volt tapasz­talható. A kezdeményezett eljárások összhangban vol­tak a személyes felelősség mértékével. Erről a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a felügyeleti ellenőrzések so­rán győződött meg. A múlt évben növekedett az utóel­lenőrzések száma. A vállala­tok, a szövetkezetek és az intézmények az • alapvizsgá­latok tapasztalatait megfele­lően hasznosították. Mindez azt igazolja, hogy hatéko­nyak és eredményesek a vizsgálatok. Flender Pál, a megyei NEB általános elnökhelyettese is­mertette a járási, városi Né­pi Ellenőrzési Bizottságok ez évi munkatervét. kavédelmi hónapot, újítási heteket rendeznek a munka­védelem javítása érdekében. A dolgozók kulturális szo­ciális helyzetének javítása érdekében az V. ötéves terv időszakában összesen 10 mil­lió 180 ezer forintot költöt­tek. Munkásszállításra pél­dául egymillió 900 ezer fo­rint jutott, lakásépítési hoz­zájárulás címen másfél mil­liót fizettek ki a dolgozók­nak. A beszámolót élénk vita követte, majd megtárgyalták és elfogadták a MEDOSZ Békés megyei bizottságának 1981. évi munkaprogramját. elnöknek. Kruzsic elvtárs korábban főagronómusként dolgozott a szövetkezetben. Az általános elnökhelyettesi feladatokat Pacsika József­re, a termelési elnökhelyet­tesi beosztást pedig Biró Vilmosra ruházta titkos sza­vazással ,a közgyűlés. Ugyancsak tegnap válasz­tották meg a tsz-vezetőség 19 tagját, és a nőbizottság elnökét, Buza Ilona szemé­lyében és a bizottság tagja­it. A közgyűlésen megjelent és felszólalt, dr. Eleki János, a MÉM miniszterhelyettese, Mezőkovácsháza országgyű­lési képviselője. HWWmWWWWMMWWMmmVtVWWWWWVWWVMWWWWWWWVWV % A miskolc-tapolcai barlangfürdő karbantartási munkálatai során lehetőség nyílt arra, hogy a Borsodi Szénbányák robbantástechnikai és vízkutató brigádja a debreceni MHSZ könnyűbú­várklubjának a segítségével tovább javítsa a forrás adta ivóvíz minőségét. A képen: Kor­mos Miklós búvár a kőzet állapotát vizsgálja (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) Munkavédelem a MEDOSZ napirendjén Tsz-elnökválasztás Mezükovácsházán

Next

/
Thumbnails
Contents