Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

o 1981. Január 22., csütörtök A majdnem mázsás húsvágó tőkét az országban egyedül Füzesgyarmaton gyártják. Az Uni- verzál Ipari Szövetkezet faipari üzemében évente három-négy ezret készítenek, az igények­től függően Válaszolnak az illetékesek Fehér Ferenc gyomai la­kos arról írt a Szerkesszen velünk rovatnak, hogy adé- vaványai Aranykalász Tsz — ahonnan nyugalomba vonult — nem szállította haza a háztáji föld után járó ter­ményt. Feleségével együtt öregek, betegek, elvárták volna a segítséget. Kérésünkre a dévaványai Aranykalász Tsz az ügyet megvizsgálta. Kiderült, hogy nagyon sok az olyan nyug­díjas, aki öreg korára elköl­tözik Dévaványáról a gyer­mekeihez, rokonságához. Él­nek Sopronban, Baranyában, Somogybán és az ország más táján olyan idős emberek, akiknek a termelőszövetke­zettől háztáji föld jár. Ezért 1980. elején levélben felke­restek minden Dévaványától távol élő nyugdíjast. Felaján­lották, hogy a háztáji föld terméséért 6554 forint kész­pénzt fizet a szövetkezhet, amit postán elküld. Akinek ez nem felel meg, az 22 má­zsa vegyes terményt kaphat, de a szövetkezet a szállítást nem tudja vállalni, hiszen a fuvarköltség nagyon drága, és visszfuvar nem várható az említett helységekből. Az időközben Gyomára költözött Fehér Ferenc a szemes ter­ményt választotta és vállal­ta, hogy saját költségén ha­zaszállítja. A dévaványai Aranykalász Tsz méltányos­ságból — mivel Gyoma szomszéd község, és idős, be­teg emberekről lévén szó — a levélben vállait kötelezett­ség ellenére panaszosunknak a háztáji után járó szemes­terményt hazaszállítja. 8 Gombkötő István Gyula, Sarkadi u. 50. szám alatti la­kos arról írt, hogy szom­szédjában kocsma és a Kö­röstáj Tsz tejátvevő boltja üzemel. A környezet tiszta­ságáról nem leihet szó, egye­nesen kriminális a helyzet. A kocsma előtt a járdát a söröshordókat szállító nehéz gépjárművek összetörték, esős időben csupa sár, la­tyak, gyermekkocsival közle­kedni lehetetlen. A tejátve­vőben víz nincs, az udvar­ból hordják, s a tejes vizet az utcára söprik. Kérésünkre a gyulai Vá­rosi Tanács műszaki osztá­lya megvizsgálta az ügyet. A megrongált járdát helyreál­lítják. ami viszont a tejes' víz utcára való kisöprését il­leti, azt a KÖJÁL-nak szí­veskedjenek figyelmébe ajánlani. 8 Gyula, Béke sugárúti la­kók közül többen szóvá tet­ték: hiába a húskombinát mellett, a Gyár utcában a két parkírozóhely, a gépko­csi-tulajdonosok az óvoda, bölcsőde és magánlakások kapubejáratára állnak, s ott maradnak nyolc órán át. Az udvarban lakók aztán gép­kocsival se ki, se be. Az illetékesek válasza: a KRESZ egyértelműen előír­ja, hogy kapubejáróban vá­rakozni nem lehet. De arra nincs anyagi fedezet, bogy minden egyes kapubejáróhoz táblát helyezzenek el. Ebben az esetben csakis a rendőr­ség segíthet, jogosan meg­bírságolják azokat, akik til­tott területen várakoznak órák hosszat. 8 Halva született gyermek után jár-e hat heti fizetés és az anyasági segély — kér­dezte több olvasónk. — Igen, jár — Válaszolták az illeté­kesek. — Ennek előfeltétele, ha normális terhesség idején legalább négyszer volt akis- mama terhesgondozáson, ko­raszülés esetén pedig egyszer. Ha a szülés előtt kivette a 28 napot, akkor szülés után 42 naptári napra jogosult gyer­mekágyi segélyre. Az 1975. évi II. törvény és ennek végrehajtási utasítása kimondja: az anyasági se­gély összege gyermekenként 2500 forint, ha a szülő nő ter­hességi orvosi vizsgálaton négyszer — koraszülés esetén egyszer részt vett és az el­ső, illetőleg koraszülés esetén az egyszeri terhességi orvosi vizsgálat a terhesség kezde­tétől számított 140 napon be­lül történt. Feltétel, hogy a szülés a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűné­sét követő 42 napon belül, vagy ezt követően ugyan, de táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás meg­szűnését követő 28 napon belül következett be. 8 Marcsó Albertné Sarkad, Somogyi u. 6. szám alatti la­kos azzal a kérdéssel fordult rovatunkhoz: jogos volt-e a nagyközségi tanácstól idős édesapja nevére községfej­lesztési adót kivetni. A 81 éves idős apa velük egy háztartásban él. ők külön megfizetik a 300 forint köz­ségfejlesztési hozzájárulást, . holott a férje is nyugdíjas. Az idős apa után korábban szintén 300 forintot fizettek, most 200-at. Jogos-e egy csa­ládtól 500 forint befizetés? Levélírónk panaszára Sar­kad nagyközségi Tanácsa szakigazgatási szerve vála­szolt. Kiderült, hogy pana­szosunk édesapja nyugdíja havi 1640 forint. Ezenkívül a sarkadi Lenin Tsz-től 6000 négyzetméter háztáji járan­dóságot kap, ami után jöve­delemadót köteles fizetni. Az ide vonatkozó rendelet ér­telmében a 65 éven felüli nyugdíjas férfi kedvezmény­ben részesül, és ezt panaszo­sunk édesapja megkapta. Ne­vezett részére a kivetett adó, illetve a községfejlesztés: hozzájárulás jogos. . 8 Könnyít-e a rendelet raj­tunk? kérdezi több olyan ol­vasónk, aki jelenleg tanácsi bérlakásban lakik, ég szeret­ne újságban meghirdetett OTP-lakást — átvállalással — megvásárolni. Azt öröm­mel vették tudomásul, hogy ha leadják az állami bérla­kást, az eddiginél nagyobb összeget írnak javukra. Ar­ra kíváncsiak, hogy ha nem elég a pénzük a beugróra, kaphatnak-e OTP-kölcsönt. A válasz: igen, kaphatnak, személyi kölcsön címen ma­ximálisan 50 ezer forintot. Szerkesztői üzenetek P. I., Békéscsaba: Nem ír­ta meg a pontos dátumot, hogy mikor történt önnel a sajnálatos eset, így az ügyet kivizsgáltatni nem tudjuk. Általánosítani, embereket okkal, vagy ok nélkül meg­vádolni nem lehet. Kétség­telen, hogy bosszantotta, amikor esős időben gyalog kellett hazamennie Békés­csabán a Berényi útról a Lencsési útra, mert nem áll­tak meg a taxik. Utólag el­dönteni, hogy mi, hogyan és miért történt, az lehetetlen­ség. * * * Csernok Lajosné, Szabad- kígyós: Panaszlevelét a Szerkesszen velünk rovat megkapta. Sajnos nem áll módunkban, hogy piros tor­tafesték beszerzésével fog­lalkozzunk. Panaszával szí­veskedjék a megyei kereske­delmi osztályhoz fordulni. * * * Sonkolyos Sándorné, Nagy­szénás: Panaszlevelét kivizs­gálás céljából továbbítottuk az illetékes szervhez. Egy tény: a kollektív szerződést kell figyelembe venni. Van­nak üzemek, ahol öt, másutt 10 év a törzsgárda cím el­nyerésének az ideje. Ha a kollektív szerződés úgy írja elő, hogy a tárgyévben jár a törzsgárda tagság, akkor teljesen mindegy, hogy me­lyik hónapban vonult nyu­galomba. H. L.-né Gyula. Csabai Mi­hály Csanádapáca: Panasz- levelüket a Szerkesszen ve­lünk rovat kivizsgálás céljá­ból továbbította. Választ la­punk hasábjain adunk majd. * * * A Köszönöm az „embersé­get” címen írt levelet meg­kaptuk. Sajnos tanú nem volt, utólag nem tudjuk bi­zonyítani, hogyan történt, a sajnálatos eset. Talán ió len­ne, ha egymás között tisz­táznák. A mentősnek viszont nem jár külön köszönet, hi­szen kötelességét teljesítet­te. * * * Szombati Imréné, Békés­csaba, Sebes György u. 27. szám alatti lakos: Panasz- levelét megkaptuk. Koráb­ban írtunk már arról, hogy idős nyugdíjast becsapott bizonyos fuvaros, átvette a tüzelőutalványt, de a szenet nem szállította le. önnel is ez történt. Mást nem lehet tenni, mint, a rendőrséghez fordulni. Sem a KIOSZ, sem a TÜZÉP-telep vezetője nem segíthet ebben az eset­ben. Levelekből — sorokban „.. .Tessenek) írni időnként a jóról is. Velünk az a nagy jótétemény történt, hogy az utcai közvilágítást megjaví­tották. Ezért szeretném meg­köszönni a DÉMÁSZ dolgo­zóinak, akik a kegyetlen tél ellenére ezt a nehéz munkát elvégezték...” — írja töb­bek között Tóthné, Fodor Ilona Csanádapácáról. * * * ......Mielőtt baleset tör­t énne, szeretném felhívni az illetékesek figyelmét arra, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelepen a kis könyvesbolt és a posta kö­zött a vendéglátóiparhoz szállító nagy gépjárművek, amelyek a sört hordják, ösz- szetörték1 a beton átjárót. Így balesetveszélyes ez a szakasz. Jó lenne mielőbb megjavítani...” — írja özv. Fábián Károlyné olvasónk. Közkedvelt Békéscsabán a házias ízekkel készült ebéd a Ka­kas étteremben. Képünk egy déli kiszolgálás alatt készült Fotó: Balkus Imre MIT MOND A JOGSZABÁLY? Takács Antal, Békés: Vál­lalati bérlakás ügyében nem a tanácshoz kell fordulni. Az ilyen lakások a vállalatok­hoz tartoznak, s így csak a vállalat dolgozójának adha­tók bérbe, vagy olyan sze­mélyeknek, akiket egy má­sik vállalati bérlakásából vagy szolgálati lakásából kí­ván a vállalat kiköltöztetni. Munkaköri szolgálati lakásra viszont csak akkor tarthat igényt, ha olyan feladatokat lát el — gondnoki, házfel­ügyelői — melyeket csak szolgálati lakás biztosításá­val lehet elvégezni. Levelében azt írja, azért fordult a tanácshoz, mert is­merőse tanácsi bérlakását szeretné megkapni, aki vál­lalati bérlakáshoz jutott. Ám ilyenkor is a vállalathoz kell az ilyen jellegű kérelmekkel fordulni. A jogszabály ugyanis lehetővé teszi, hogy a vállalat a megüresedett bérlakásra bérlőkiválasztási jogot gyakoroljon. Abban az esetben, ha a vállalat egyik dolgozója részére, akinek ugyan már van tanácsi bér­lakása, vállalati bérlakást kap, ebben az esetben egy tanácsi bérlakás megürese­dik. Lehetővé válik a jogsza­bály értelmében, hogy a vál­lalat a megüresedett tanácsi bérlakásra bérlőkiválasztási jogot gyakoroljon. A bérlőki­választási jog gyakorlása so­rán — a vállalati bérlakás­hoz és szolgálati lakáshoz hasonlóan — a személyek kijelölése csak meghatározott körben történhet. Elsősorban olyan személyek jelölhetők bérlőül, akik a vállalattal munkaviszonyban állnak, másodsorban akik a vállalat bérlakásában, vagy szolgálati lakásában laknak. Ha a vál­lalat gondnoka nyugdíjba megy, munkaviszonya meg­szűnik, de a szolgálati lakást továbbra is használja. Eb­ben az esetben a vállalat bérlokiválasztási jogával él­ve a volt gondnokot tanácsi bérlakásba helyezheti el, és a felszabadult szolgálati la­kást az új gondnok részére biztosíthatja. Levelében azt írja, hogy olyan munkáltató­nál dolgozik, amely nem rendelkezik szolgálati lakás­sal, de együttműködik azzal a vállalattal, amelynek van szolgálati lakása. A jogsza­bály éppen az együttműkö­dés alapján lehetővé teszi, hogy a vállalat a bérlő ki- választási jogával az ön ér­dekében éljen, de csak azzal a megszorítással, hogy a ki­jelölés csak a munkavégzés időtartamára szólhat. Taná­csi bérlakás kutatásakor ter­mészetesen a lakáshasználat- ba-vételi díjat is ki kell fi­zetni. Ez a kötelezettség a bérlőt terheli, bérlőkiválasz­tási jog esetében azonban a vállalat azt a bérlő helyett átvállalhatja. Dr. Serédi János VISSZHANG „Válaszolnak az illetéke­sek” cím alatt közöltük a Szerkesszen velünk legutób­bi számában Szabó Lajos és több gyulavári lakos pana­szát arról, hogy nem kapják meg időben a postai külde­ményeket. Erre az írásra töb­ben reagáltak .........Én nem a n api sajtót, hanem egy meg­rendítő gyásztáviratot nem kaptam meg időben, amelyet 1981. január 10-én délben adtak fel Békésen. Amint utólag kiderült, a medgyes- egyházi posta megkapta, csak kézbesítő hiányában nem küldte ki. Mivel aznap nem volt táviratos postás, csak másnap kaptuk kézhez a táviratot... Elhiszem, hogy a posta munkaerőgondokkal küzd. De ha ilyen szomorú hírt kö­zölnek, talán megtalálhatnák a módot arra, hogy egy köz­ségben — ahol mindenki mindenkit ismer — értesít­sék az illetékest, hogy az el­jusson a temetésre, vagy más eseményre .,— írja többek között Hegedűs Lász- lóné Med gyesegyházáról. „Nem értem, hogy miért nem kapom meg időben a postai küldeményeket. Nem­csak a Békés megyei Népúj­ságot hiányolom — ami oly­kor-olykor elfogy, mire be­megyek a postára —, de a pénzküldeményt sem fizetik ki, ha késve érkezem. Én is dolgozó nő vagyok, nem me­hetek el munkaidő alatt. A minap negyed hétkor bátor­kodtam a postára menni a pénzért, de nem adták ki, mert mondván három óráig van pénztár... Javasolnám, ha nem tud­ják megoldani a postai kéz­besítést, helyezzenek el pos­taládát, és majd mindenki elmegy a küldeményéért. Se­gítséget vár ez ügyben több száz lakossal együtt Tóth Gyula, Gyula, Szőlőskert u. 8/A alatti lakos” ... Megéri az a pár nap? ......Minden hatóság és hi­vatalos személy köteles a hivatali hatáskörében tudo­mására jutott bűncselek­ményt feljelenteni...” szöge­zi le egyebek között az 1973. I. törvény 122. paragrafusa. Ezzel a kötelességgel élt a Békés megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság, ami­kor feljelentést tett az il­letékes szervnél a táppénz­csalók esetében. A mint elmondották, az utóbbi időben szinte „divat­tá” vált a táppénzes papíron a dátum „átírása”. Arra per­sze nem gondoltak a bete­gek, hogy a szakavatott ügy­intéző egyszeri rápillantással észreveszi, hogy a dátumot átírták. Az utóbbi hetekben, hónapokban többen megpró­báltak néhány napot „ellóg­ni”. De amint a bírósági ítéle­tekből kiderül, nem éri meg az okirat-hamisítással járó következmény. Egyik táppén­zes beteg, aki üzemi balese­tet szenvedett, december 25- re kapta meg a keresőképes táppénzes utalványt, ö azon­ban úgy gondolta, a két ün­nep között már nem érde­mes bemenni dolgozni, hi­szen év végén amúgy is annyi tennivaló akad a ház körül, önkértyesen kijavítot­ta á táppénzes papírját 1980. december 30-ra. Az okirat­hamisítást észrevették, így 2400 forint büntetést fizet. Hasonlóan pórul járt if j. B. I., aki 10 napöt próbált csalni a táppénzespapíron és a bíróság háromezer fo­rint bírság megtéTítésére ítélte. Táppénzcsalás esetén egyébként a minimális bír­ság 2400 forint. A Békés megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság évente mintegy 36 ezer táp­pénzes gyermekgondozási és betegsegélyező papírt fogad, a kifizetést ellenőrzi, bonyo­lítja. Nagyon oda kell fi­gyelni ahhoz, hogy rendben vannak-e az orvosok és más hivatali személyek által ki­töltött okmányok, hiszen amint erre számos példa adódott a múlt esztendőben, akadnak jócskán, akik meg­próbálnak visszaélni a le­hetőségekkel. > De amint a bírósági ítéle­tek mutatják: nem éri meg.

Next

/
Thumbnails
Contents