Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-21 / 17. szám

1981. január 21., szerda o Termelési biztonság a mezőgazdaságban | Nehéz, de sikeres évet zár a magyar mezőgazdaság. Termelési értékének növeke­dése csaknem 5 százalékos, mely — figyelembe véve a körülményeket — kiváló eredménynek mondható. Az idei hideg tavasz, a növé­nyek elhúzódó beérése, az őszi betakarítási vesztesé­gek, mind azt bizonyítják, hogy a terméshozamokat az időjárás még most — az egyre korszerűsödő gazdál­kodás ellenére — is számot­tevően befolyásolja. Viszont a felszabadulás óta eltelt évek mást is bizonyí­tanak. Tapasztalhattuk, hogy az agrárpolitikának bármifé­le időjárásnál nagyobb a szerepe. Soha nem, felejthet­jük el az 50-es évek elha­gyott, megműveletlenül ma­radt százezer hektárjait. Azok az emberek, akik ko­rábban — a földosztás ide­jén is szinte éltek, haltak a földért — nem látták értel­mét erőfeszítéseiknek, a szántásnak, vetésnek, és egy­szerűen elhagyták a földe­ket. Anyagilag nem voltak érdekelve a termelésben, tel­jesen bizonytalanná vált ma­guk és családjuk megélheté­se. Sérelmet szenvedett a munkás-paraszt szövetség, a termelés biztonsága, nem lát­tak jövőt maguk előtt a föld­művelők. így súlyos gondok támadtak a termelésben, a lakosság ellátásában, a leg­elemibb szükségletek kielé­gítésében. Erfisöitö bizalom Az MSZiMP 1956 után az agrárpolitikában is őszintén és következetesen levonta a szükséges tanulságokat. Or­vosolták a parasztok jogos sérelmeit; a kötelező, merev begyűjtési rendszert az ön­kéntes termelési, értékesítési szerződéskötések rendszere váltotta fel. Növekedett a földművelők anyagi érde­keltsége. A megalakuló tsz- ek nagy önállósághoz jutot­tak, és kezdettől fogva az állam megfelelő segítségére támaszkodhattak. A mun­kás-paraszt szövetség új erő­re kapott és az egyre erősö­dő bizalom elősegítette a ter­melési célkitűzések elérését is. Széleskörűvé vált a mező- gazdaságban a termelési biz­tonság. Ma már senki sem vitatja, hogy anélkül lehe­tetlen eredményesen gazdál­kodni, nem is beszél ve a ter­melés fejlesztéséről. Ennék a biztonságnak sok az összete­vője. Az első és a legfonto­sabb az anyagi érdekeltség ösztönző megteremtése. Nél­külözhetetlen, hogy a szor­galmas, hozzáértő termelők, a mezőgazdasági nagyüze­mek, de a háztáji és kisegítő gazdaságok is érezzék, ta­pasztalják: kifizetődő a ter­melés, a bevételek megha­ladják a költségeket. Sok mindent meghatároz­nak a felvásárlási árak, az adórendszer, az állami tá­mogatás rendszere, a terme­léshez szükséges anyagok, eszközök árai. Nagy részben ezektől függ, hogy a terme­lés nyereséges-e vagy vesz­teséges. Hatásukat különbö­ző mértékben kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhat­ják a gazdaságok adottságai, felkészültsége, kezdeménye­zőkészsége, az emberi igye­kezet és szorgálom. Végső soron a termésered­mények sok mindent elárul­nak. Mindennél jobban jel­zik a helyes agrárpolitika érvényesülésének erejét. A szocialista átszervezés óta eltelt két évtizedben mező- gazdaságunk t,öbb mint 70 százalékkal növelte termelé­sét. Világviszonylatban is feltűnő és elismerést érdem­lő eredmény ez. Bizonyítja, hogy a tsz-ek és állami gaz­daságok a háztáji és a kise­gítő gazdaságok értelmét lát­ták az erőfeszítéseknek, és sokat tettek adottságaik mi­nél teljesebb hasznosításá­ért. Kölcsönös előny A termelés biztonsága egyre inkább érvényesült, a termelők a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban egy­aránt megtalálták számítá­sukat. Az járt jobban, aki többet és jobb minőségben termelt. Erősödött az értéke­sítés biztonsága is. Az ön­kéntes — kölcsönösen elő­nyös — termelési értékesí­tési szerződések a tervszerű gazdálkodás legfontosabb té­nyezőivé fejlődtek. Törvény mondta ki a tsz- ek gazdálkodási önállóságát, így a tsz-ek maguk alakít­hatták ki — az adottságaik­nak, érdekeiknek leginkább megfelelő — termelési szer­kezetüket és törvényes ke­retek között kiegészítő te­vékenységgel is foglalkoz­hattak. Egyre nagyobb ön­állóságot kaptak az állami gazdaságok is. Élhettek a mezőgazdasági nagyüzemek az önálló értékesítéssel: köz­vetlenül a fogyasztóknak, a felhasználóknak adhatták el termékeiket és terményeiket. Nem könnyű feladat, a mintegy 1500 tsz, állami gaz­daság és szakszövetkezet, va­lamint több mint 1,6 millió háztáji és kisegítő gazdaság termelési és értékesítési biz­tonságának megteremtése, termelési kedvének megőr­zése, sőt a növelése. Sok te­kintetben nagyok köztük a különbségek; a talaj minő­sége, a gépesítés, a kemizá- lás színvonala, a szakmai felkészültség eltérő. A mezőgazdasági felvásár­lási árak viszont a közepes körülmények között gazdál­kodó mezőgazdasági nagy­üzemek termelési költségeit veszik alapul. Érthetően job­ban jár az a gazdaság, mely­nek a hozamai nagyobbak, a termelési költségei alacso­nyabbak a közepesnél. A kedvezőtlen adottságú tsz- ekben pedig a hozamok is alacsonyabbak a közepesnél és a költségek is magasab­bak. Ezek a különbségek tet­ték szükségessé a kedvezőt­len adottságú termelőszövet­kezetek kiemelt állami tá­mogatását. Ennek formái — az ártámogatás és a fejlesz­tési támogatás — beváltak. Társadalmi érdek Ez a támogatás azonban nem képes minden hátrányt ellensúlyozni. Nem véletlen, hogy a veszteséges tsz-ek túl­nyomó többsége évről évre a kedvezőtlen adottságú gazda­ságok közül került ki. Jelen­leg is mintegy 350-re tehető azoknak a tsz-eknek a szá­ma, melyek — elsősorban önhibájukon kívül — nem érnek el akkora nyereséget, mely számukra biztonságot teremtene, a termelés meg­felelő bővítéséhez szükséges lenne. Több mint 1,3 millió hek­tár földet művelnék meg ezek a gazdaságok és a ter­melésükre nagy szükség van. Helyzetük alakulása éppen azért fokozott figyelmet és gondoskodást kíván. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési bizton­sága is elsőrendű fontossá­gú; ők adják a mezőgazda- sági termelés egyharmadát. Ezek a gazdaságok különö­sen érzékenyek, termelési kedvükre nagyon kell vi­gyázni. Az idei év is szol­gált tapasztalatokkal. A hí­zott sertések átvételi idejé­nek merev meghatározása, a hizlalás jövedelmezőségének bizonyos mérvű csökkenése azonnal és érezhetően mér­sékelte az anyakocatartási kedvet. A nemrégiben ho­zott intézkedéseknek — az átvételi időpontok méltányos rendezésének és a felvásár­lási árak emelésének — cél­ja épp az volt, hogy a ter­melési biztonságot erősítse, a hizlalási kedvet növelje. A termelési biztonság és a belőle fakadó termelési kedv tehát sok forrásból táp­lálkozik. Éppen ezért nagy jelentőségű minden intézke­dés, mely a mezőgazdasági termelés feltételeivel kapcso­latos. Az idén újra módosí­tott, finomított mezőgazda- sági szabályozó rendszer cél­ja is az, hogy a termelés tervszerű mennyiségi és mi­nőségi növelésére ösztönöz­zön. Az ma teljesen nyilván­való, hogy a termelési biz­tonság a mezőgazdaságban egész társadalmunk érdekét — a lakosság jobb ellátását, az export növelését — szol­gálja. Tóth Benedek Sorozatban gyártják az energiatakarékos mosógépet A Hajdúsági Iparműveknél az idén már sorozatban gyártják az üzem szakembe­reinek a tervei alapján ké­szülő, energiatakarékos mo­sógépet — az úgynevezett Energomatot. Az új konstrukciójú mosó­gép kisebb mennyiségű ru­ha mosásakor a korábbi gé­peknél jóval kevesebb vizet és energiát használ fel. A hagyományos mosógé­pekből — amelyek iránt nem csökkent a kereslet — az idén 117 ezret szállít a tég­lási üzem belföldre, azObod licenc alapján készülő auto­mata mosógépből pedig ötez­ret hazai megrendelésre gyár­tanak. 193 ezer centrifugát és különböző méretben 118 ezer villanybojlert is gyárta­nak. Elsősorban a házgyári la­kásokba építik be a Tégláson készített lapradiátorokat. A megnövekedett igényeknek megfelelően a tavalyi 100 ezer négyzetméterrel szem­ben az idén 130 ezer négy­zetméter lapradiátort adnak át a belkereskedelemnek. Rusztikus tapéta — pamutból Falburkoló tapéta gyártá­sát kezdték meg a Szegedi Textilművekben. A vastagra szőtt, rusztikus hatású pa­mutanyag könnyen tisztít­ható, tartós és némi hang- szigetelést is nyújt a lakás­nak. Az egyszínűek mellett mintás tapétákat is készíte­nek, ezeknek1 a színezése fény- állóbb, mint a hasonló pa­muttextileké. Az anyagot pa­pírra kasírozzák, így jól ra­gasztható fel a falra. A kasí- rozáshoz a gyár műszaki kollektívája házilag készí­tett megfelelő gépsort. Az év végéig százezer méter pa­muttapétát gyártanak, s az éredklődés alapján a terme­lés további bővítését terve­zik. Békés megyei Közúti Igazgatóság Mennyit haladnak másfél ezer kilométeren? A közlekedés feladatai az általános gazdasági-társadal­mi fejlődéssel, a nemzetközi kapcsolatok bővülésével, va­lamint a lakosság életkörül­ményeinek alakulásával vál­toznak. Az utóbbi években különösen gyorsan fejlődtek a nemzetközi szállítási és egyéni — magángépjármű — közlekedéssel szemben az igények. Mindinkább előtér­be kerülnek1 a minőségi kö­vetelmények. Az országos közúthálózat fejlesztésére az ötödik ötéves tervben előirányzott 4,5 milliárd forintos beruházási keret, továbbá a szakági költségvetésből átcsoporto­sított további 2 milliárd fo­rint 75 kilométer gyorsfor­galmú út megépítését céloz­ta. A tervidőszak végéig 44,9 kilométer autópálya és 35,2 kilométer félautópálya üzem­be helyezésére került sor. Az úthálózat korszerűsítésére és fenntartására fordítható ösz- szegekből 314 kilométer út­korszerűsítés, 122 kilométer bekötőút-építés, 195 hídkor- szerűsítés és mintegy 6 ezer 700 kilométeren burkolat­megerősítés történt. é‘ A KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága az V. ötéves tervben igen gazdag program megvalósítását tűz­te célul. A tervezett egymil- liárd 250 millió forintos ter­vüket 134 millió forinttal tel­jesítette túl az igazgatóság. Hogy e pénzből mi minden valósult meg? Erről beszél­gettünk Boros József igazga­tóval és Szabó Lajos főmér­nökkel. A hídkorszerűsítés, út- és vasútkorszerűsítések bizto­sítása, forgalomtechnikai, gé­pészeti tevékenységek a ter­veknek megfelelően valósul­tak meg. Az elmúlt eszten­dőkben kedvezően alakult a burkolatjavítás és a téli útfenntartás. Mindezek együttes hatása révén tovább javult a megye úthálózatá­nak állapota. A főutak ismé­telt aszfaltszőnyegezése mel­lett 211 kilométerrel növeke­dett. a korszerű aszfaltbur­kolatú utak hossza és 155 kilométerre csökkent a nehe­zen fenntartható, keskeny makadám utak hossza. A tervidőszakban befeje­ződött a 47-es főúton a kö- röstarcsai és körösladányi híd, megkezdődött a Kettős- Körös dobozi hídjának épí­tése. Az útkorszerűsítéseknél a megyében is elsősorban a nagy forgalmú átkelések kor­szerűsítése került előtérbe a tervidőszakban. Ennek- a programnak részeként Bé­késcsabán megépült a 44/A elkerülő út, a Gyulai Hús­kombinát üzembe lépéséhez kapcsolódó útkorszerűsíté­sek befejeződtek, s Batto- nyán elkészült a Somogyi Béla út kiépítése, s megkez­dődhetett a megyeszékhelyen a 44—47-es számú főutak át­kelési szakaszának korszerű­sítése. A bekötőút-építések közül a legjelentősebb a Fé- nyesi út. A vállalati úton megvaló­sult aszfalterősítés, a főút- szemlélet előtérbe került. A tervidőszakban minden fő- útra méretezett aszfaltbur­kolat került, ezzel egy idő­ben jelentős mértékű asz­faltszőnyegezés is megvaló­sult a nagyobb forgalmú összekötő utakon, mint pél­dául Doboz és Békéscsaba között vagy a Lökösháza— Battonya—Mezőhegyes sza­kaszon. Az elmúlt esztendőkben az üzemeltetés, a házilagos út­fenntartás aránya is tovább nőtt. Mindez azt jelenti: az igazgatóság úthálózatának átlagos szélessége 5,4 méter­ről 5,8 méterre nőtt. A fő­utak' pedig hét méter szé­lesre bővültek. A téli útüzemeltetési fel­adatok feltételei is javultak: a megye különböző részein kiépültek a készenléti he­lyek, korszerűsödtek a só­szórás és hóeltakarítás gé­pei. A hóeltakarítás megha­tározó gépei a Mercedes— Unimog-gépcsalád és adap­terei bővültek, s a jelenlegi felszereltség rendkívül hó­viszonyok között is haté­kony hóeltakarítást tesz le­hetővé. Persze az igazsághoz tar­tozik, ami a túlteljesítést il­leti, az is, hogy az árvíz mintegy 300 millió forintos kárt okozott közútjainkban, melyből 100 millió forint ér­tékű helyreállítást még az ősszel elvégeztek a szomszé­dos közúti igazgatóságok és közúti építő vállalatok se­gítségével. Mindezek ellené­re még mintegy 250 kilomé­ternyi útszakaszon be kell fejezni, összesen 25 ezer négyzetméteren az alapki­egészítést, illetve alapcserét. 790 ezer négyzetméteren a profilhengerlést, és 750 ezer négyzetméteren az aszfalt- burkolat építését. Mindezek már az idei esztendő felada­tai. De mi minden készül el ebben az esztendőben? Az elmúlt ősszel ideiglenesen helyreállított útszakaszokat záróréteggel látják el, így többek között a Sárrét útjait, a Tarhos—Doboz, a Békés— Tarhos és Bélmegyer—Vizes­fás közötti útszakaszt. A zá­róréteg burkolaterősítési és szélesítési programmal egy időben mindenféleképpen előrébb lépést jelent az utak mentén az árokpartok, útpadkák rendezése. Folytat­ják a főutak aszfaltozását, így a 44-es úton Gyula és a határátkelő közötti szakasz készül el, befejezik' a 47-es úton Csórvás és a megye- székhely közötti szakasz asz­faltozását, elkészül a Szegha­lom—Vésztő közötti út, a Sarkadkeresztúr—Gyula, Bé­késcsaba—Szabadkígyós és Mezőhegyes—Tótkomlós kö­zötti szakasz aszfaltozása. Tovább folyik Békéscsabán a 44—47-es számú főút át­kelési szakaszának építése, s e program keretében a Szarvasi úti felüljárótól a Kossuth térig elkészül az út­szakasz, a hozzátartozó lám­parendszerrel. A útprogram keretében a dobozi híd ké­szül, s várhatóan a jövő év első felében átadják a for­galomnak. Ezzel egy időben befejezik a körösladányi ré­gi híd és a hozzátartozó fel­járó bontását. A KPM Békés megyei Köztúi Igazgatósága idei tervében 350 millió fo­rint értékű munka megvaló­sítása szerepel a megyei 1500 kilométernyi úthálózatán. Szekeres András Röviddel az árvíz után Tarhoson is megkezdi k az út hely­reállítását Fotó: Veress Erzsi Tél az állattelepeken Jó színvonalú takarmányozás, nyárias hozamok I Jól tűri a telet az állat- állomány, a színvonalas ta­karmányozással, a téli hóna­pokra biztosított eleséggel a gazdaságokban jól tartják az állatokat. Az évek óta egyen­letesen javuló takarmányo­zás hozzásegít a nyárias tel­jesítmények, hozamok eléré­séhez — ezt tanúsíthatják az év eleji felmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takar­mányozás javítására hozott központi és az azokat követő helyi, üzemi intézkedések. Az egy kilogramm hús elő­állítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — a felhasznált abrak egy év alatt 4-ről 3,8 kilóra csökkent. Hatékonyabban használják fel a fehérjeta­karmányokat is az állattele­peken; a drága importta­karmányokból, a növekvő állatállomány nevelésére, tartására százezer tonnával kevesebb is elegendő volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme, hozzájárult a nö­vényolajipar is, amely érté­kes olajpogácsát ad minden korábbinál nagyobb mennyi­ségben az állatartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok szerint hatról 4,7 kilóra mérséklődött az egykilónyi vágómarha „gyártásához” -szükséges abrakmennyiség. A téli takarmányozáshoz elegendő az abrak. Az évek óta egyenletes, jó ellátásban időszakonként belső szerke­zeti változásokat lehet ta­pasztalni, esetenként a ku­korica, más évjáratban pe­dig a búza kínálja magát jobban. Az idei télen mint­ha a kalászos gabonát hasz­nálták szívesebben az üze­mek — ebből ugyanis jó volt az elmúlt évi termés —, s ezzel valamelyest javítani is lehet az állomány fehérjeel­látását. Viszont miután nagy szükség van a kukoricára, hiszen a tömegtakarmányok energiatartalma az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás és kései érés rpiatt az átlagos­nál valamivel alacsonyabb, és a hiányzó tápanyagot sok helyen abrakkal kell pótolni. Mindent egybevetve az üze­mek — a felmérések szerint — megtalálták a helyes ará­nyokat a különböző takar­mányfélék között és az istál­lókban egyenletes a hús- és a tejtermelés A MÉM nem is tervez na­gyobb téli vizsgálatot; az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelő­ség szakemberei adnak se­gítséget a takarmányozás korszerűsítésére.

Next

/
Thumbnails
Contents