Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-21 / 17. szám
1981. január 21., szerda o Termelési biztonság a mezőgazdaságban | Nehéz, de sikeres évet zár a magyar mezőgazdaság. Termelési értékének növekedése csaknem 5 százalékos, mely — figyelembe véve a körülményeket — kiváló eredménynek mondható. Az idei hideg tavasz, a növények elhúzódó beérése, az őszi betakarítási veszteségek, mind azt bizonyítják, hogy a terméshozamokat az időjárás még most — az egyre korszerűsödő gazdálkodás ellenére — is számottevően befolyásolja. Viszont a felszabadulás óta eltelt évek mást is bizonyítanak. Tapasztalhattuk, hogy az agrárpolitikának bármiféle időjárásnál nagyobb a szerepe. Soha nem, felejthetjük el az 50-es évek elhagyott, megműveletlenül maradt százezer hektárjait. Azok az emberek, akik korábban — a földosztás idején is szinte éltek, haltak a földért — nem látták értelmét erőfeszítéseiknek, a szántásnak, vetésnek, és egyszerűen elhagyták a földeket. Anyagilag nem voltak érdekelve a termelésben, teljesen bizonytalanná vált maguk és családjuk megélhetése. Sérelmet szenvedett a munkás-paraszt szövetség, a termelés biztonsága, nem láttak jövőt maguk előtt a földművelők. így súlyos gondok támadtak a termelésben, a lakosság ellátásában, a legelemibb szükségletek kielégítésében. Erfisöitö bizalom Az MSZiMP 1956 után az agrárpolitikában is őszintén és következetesen levonta a szükséges tanulságokat. Orvosolták a parasztok jogos sérelmeit; a kötelező, merev begyűjtési rendszert az önkéntes termelési, értékesítési szerződéskötések rendszere váltotta fel. Növekedett a földművelők anyagi érdekeltsége. A megalakuló tsz- ek nagy önállósághoz jutottak, és kezdettől fogva az állam megfelelő segítségére támaszkodhattak. A munkás-paraszt szövetség új erőre kapott és az egyre erősödő bizalom elősegítette a termelési célkitűzések elérését is. Széleskörűvé vált a mező- gazdaságban a termelési biztonság. Ma már senki sem vitatja, hogy anélkül lehetetlen eredményesen gazdálkodni, nem is beszél ve a termelés fejlesztéséről. Ennék a biztonságnak sok az összetevője. Az első és a legfontosabb az anyagi érdekeltség ösztönző megteremtése. Nélkülözhetetlen, hogy a szorgalmas, hozzáértő termelők, a mezőgazdasági nagyüzemek, de a háztáji és kisegítő gazdaságok is érezzék, tapasztalják: kifizetődő a termelés, a bevételek meghaladják a költségeket. Sok mindent meghatároznak a felvásárlási árak, az adórendszer, az állami támogatás rendszere, a termeléshez szükséges anyagok, eszközök árai. Nagy részben ezektől függ, hogy a termelés nyereséges-e vagy veszteséges. Hatásukat különböző mértékben kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatják a gazdaságok adottságai, felkészültsége, kezdeményezőkészsége, az emberi igyekezet és szorgálom. Végső soron a terméseredmények sok mindent elárulnak. Mindennél jobban jelzik a helyes agrárpolitika érvényesülésének erejét. A szocialista átszervezés óta eltelt két évtizedben mező- gazdaságunk t,öbb mint 70 százalékkal növelte termelését. Világviszonylatban is feltűnő és elismerést érdemlő eredmény ez. Bizonyítja, hogy a tsz-ek és állami gazdaságok a háztáji és a kisegítő gazdaságok értelmét látták az erőfeszítéseknek, és sokat tettek adottságaik minél teljesebb hasznosításáért. Kölcsönös előny A termelés biztonsága egyre inkább érvényesült, a termelők a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban egyaránt megtalálták számításukat. Az járt jobban, aki többet és jobb minőségben termelt. Erősödött az értékesítés biztonsága is. Az önkéntes — kölcsönösen előnyös — termelési értékesítési szerződések a tervszerű gazdálkodás legfontosabb tényezőivé fejlődtek. Törvény mondta ki a tsz- ek gazdálkodási önállóságát, így a tsz-ek maguk alakíthatták ki — az adottságaiknak, érdekeiknek leginkább megfelelő — termelési szerkezetüket és törvényes keretek között kiegészítő tevékenységgel is foglalkozhattak. Egyre nagyobb önállóságot kaptak az állami gazdaságok is. Élhettek a mezőgazdasági nagyüzemek az önálló értékesítéssel: közvetlenül a fogyasztóknak, a felhasználóknak adhatták el termékeiket és terményeiket. Nem könnyű feladat, a mintegy 1500 tsz, állami gazdaság és szakszövetkezet, valamint több mint 1,6 millió háztáji és kisegítő gazdaság termelési és értékesítési biztonságának megteremtése, termelési kedvének megőrzése, sőt a növelése. Sok tekintetben nagyok köztük a különbségek; a talaj minősége, a gépesítés, a kemizá- lás színvonala, a szakmai felkészültség eltérő. A mezőgazdasági felvásárlási árak viszont a közepes körülmények között gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemek termelési költségeit veszik alapul. Érthetően jobban jár az a gazdaság, melynek a hozamai nagyobbak, a termelési költségei alacsonyabbak a közepesnél. A kedvezőtlen adottságú tsz- ekben pedig a hozamok is alacsonyabbak a közepesnél és a költségek is magasabbak. Ezek a különbségek tették szükségessé a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek kiemelt állami támogatását. Ennek formái — az ártámogatás és a fejlesztési támogatás — beváltak. Társadalmi érdek Ez a támogatás azonban nem képes minden hátrányt ellensúlyozni. Nem véletlen, hogy a veszteséges tsz-ek túlnyomó többsége évről évre a kedvezőtlen adottságú gazdaságok közül került ki. Jelenleg is mintegy 350-re tehető azoknak a tsz-eknek a száma, melyek — elsősorban önhibájukon kívül — nem érnek el akkora nyereséget, mely számukra biztonságot teremtene, a termelés megfelelő bővítéséhez szükséges lenne. Több mint 1,3 millió hektár földet művelnék meg ezek a gazdaságok és a termelésükre nagy szükség van. Helyzetük alakulása éppen azért fokozott figyelmet és gondoskodást kíván. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési biztonsága is elsőrendű fontosságú; ők adják a mezőgazda- sági termelés egyharmadát. Ezek a gazdaságok különösen érzékenyek, termelési kedvükre nagyon kell vigyázni. Az idei év is szolgált tapasztalatokkal. A hízott sertések átvételi idejének merev meghatározása, a hizlalás jövedelmezőségének bizonyos mérvű csökkenése azonnal és érezhetően mérsékelte az anyakocatartási kedvet. A nemrégiben hozott intézkedéseknek — az átvételi időpontok méltányos rendezésének és a felvásárlási árak emelésének — célja épp az volt, hogy a termelési biztonságot erősítse, a hizlalási kedvet növelje. A termelési biztonság és a belőle fakadó termelési kedv tehát sok forrásból táplálkozik. Éppen ezért nagy jelentőségű minden intézkedés, mely a mezőgazdasági termelés feltételeivel kapcsolatos. Az idén újra módosított, finomított mezőgazda- sági szabályozó rendszer célja is az, hogy a termelés tervszerű mennyiségi és minőségi növelésére ösztönözzön. Az ma teljesen nyilvánvaló, hogy a termelési biztonság a mezőgazdaságban egész társadalmunk érdekét — a lakosság jobb ellátását, az export növelését — szolgálja. Tóth Benedek Sorozatban gyártják az energiatakarékos mosógépet A Hajdúsági Iparműveknél az idén már sorozatban gyártják az üzem szakembereinek a tervei alapján készülő, energiatakarékos mosógépet — az úgynevezett Energomatot. Az új konstrukciójú mosógép kisebb mennyiségű ruha mosásakor a korábbi gépeknél jóval kevesebb vizet és energiát használ fel. A hagyományos mosógépekből — amelyek iránt nem csökkent a kereslet — az idén 117 ezret szállít a téglási üzem belföldre, azObod licenc alapján készülő automata mosógépből pedig ötezret hazai megrendelésre gyártanak. 193 ezer centrifugát és különböző méretben 118 ezer villanybojlert is gyártanak. Elsősorban a házgyári lakásokba építik be a Tégláson készített lapradiátorokat. A megnövekedett igényeknek megfelelően a tavalyi 100 ezer négyzetméterrel szemben az idén 130 ezer négyzetméter lapradiátort adnak át a belkereskedelemnek. Rusztikus tapéta — pamutból Falburkoló tapéta gyártását kezdték meg a Szegedi Textilművekben. A vastagra szőtt, rusztikus hatású pamutanyag könnyen tisztítható, tartós és némi hang- szigetelést is nyújt a lakásnak. Az egyszínűek mellett mintás tapétákat is készítenek, ezeknek1 a színezése fény- állóbb, mint a hasonló pamuttextileké. Az anyagot papírra kasírozzák, így jól ragasztható fel a falra. A kasí- rozáshoz a gyár műszaki kollektívája házilag készített megfelelő gépsort. Az év végéig százezer méter pamuttapétát gyártanak, s az éredklődés alapján a termelés további bővítését tervezik. Békés megyei Közúti Igazgatóság Mennyit haladnak másfél ezer kilométeren? A közlekedés feladatai az általános gazdasági-társadalmi fejlődéssel, a nemzetközi kapcsolatok bővülésével, valamint a lakosság életkörülményeinek alakulásával változnak. Az utóbbi években különösen gyorsan fejlődtek a nemzetközi szállítási és egyéni — magángépjármű — közlekedéssel szemben az igények. Mindinkább előtérbe kerülnek1 a minőségi követelmények. Az országos közúthálózat fejlesztésére az ötödik ötéves tervben előirányzott 4,5 milliárd forintos beruházási keret, továbbá a szakági költségvetésből átcsoportosított további 2 milliárd forint 75 kilométer gyorsforgalmú út megépítését célozta. A tervidőszak végéig 44,9 kilométer autópálya és 35,2 kilométer félautópálya üzembe helyezésére került sor. Az úthálózat korszerűsítésére és fenntartására fordítható ösz- szegekből 314 kilométer útkorszerűsítés, 122 kilométer bekötőút-építés, 195 hídkor- szerűsítés és mintegy 6 ezer 700 kilométeren burkolatmegerősítés történt. é‘ A KPM Békés megyei Közúti Igazgatósága az V. ötéves tervben igen gazdag program megvalósítását tűzte célul. A tervezett egymil- liárd 250 millió forintos tervüket 134 millió forinttal teljesítette túl az igazgatóság. Hogy e pénzből mi minden valósult meg? Erről beszélgettünk Boros József igazgatóval és Szabó Lajos főmérnökkel. A hídkorszerűsítés, út- és vasútkorszerűsítések biztosítása, forgalomtechnikai, gépészeti tevékenységek a terveknek megfelelően valósultak meg. Az elmúlt esztendőkben kedvezően alakult a burkolatjavítás és a téli útfenntartás. Mindezek együttes hatása révén tovább javult a megye úthálózatának állapota. A főutak ismételt aszfaltszőnyegezése mellett 211 kilométerrel növekedett. a korszerű aszfaltburkolatú utak hossza és 155 kilométerre csökkent a nehezen fenntartható, keskeny makadám utak hossza. A tervidőszakban befejeződött a 47-es főúton a kö- röstarcsai és körösladányi híd, megkezdődött a Kettős- Körös dobozi hídjának építése. Az útkorszerűsítéseknél a megyében is elsősorban a nagy forgalmú átkelések korszerűsítése került előtérbe a tervidőszakban. Ennek- a programnak részeként Békéscsabán megépült a 44/A elkerülő út, a Gyulai Húskombinát üzembe lépéséhez kapcsolódó útkorszerűsítések befejeződtek, s Batto- nyán elkészült a Somogyi Béla út kiépítése, s megkezdődhetett a megyeszékhelyen a 44—47-es számú főutak átkelési szakaszának korszerűsítése. A bekötőút-építések közül a legjelentősebb a Fé- nyesi út. A vállalati úton megvalósult aszfalterősítés, a főút- szemlélet előtérbe került. A tervidőszakban minden fő- útra méretezett aszfaltburkolat került, ezzel egy időben jelentős mértékű aszfaltszőnyegezés is megvalósult a nagyobb forgalmú összekötő utakon, mint például Doboz és Békéscsaba között vagy a Lökösháza— Battonya—Mezőhegyes szakaszon. Az elmúlt esztendőkben az üzemeltetés, a házilagos útfenntartás aránya is tovább nőtt. Mindez azt jelenti: az igazgatóság úthálózatának átlagos szélessége 5,4 méterről 5,8 méterre nőtt. A főutak' pedig hét méter szélesre bővültek. A téli útüzemeltetési feladatok feltételei is javultak: a megye különböző részein kiépültek a készenléti helyek, korszerűsödtek a sószórás és hóeltakarítás gépei. A hóeltakarítás meghatározó gépei a Mercedes— Unimog-gépcsalád és adapterei bővültek, s a jelenlegi felszereltség rendkívül hóviszonyok között is hatékony hóeltakarítást tesz lehetővé. Persze az igazsághoz tartozik, ami a túlteljesítést illeti, az is, hogy az árvíz mintegy 300 millió forintos kárt okozott közútjainkban, melyből 100 millió forint értékű helyreállítást még az ősszel elvégeztek a szomszédos közúti igazgatóságok és közúti építő vállalatok segítségével. Mindezek ellenére még mintegy 250 kilométernyi útszakaszon be kell fejezni, összesen 25 ezer négyzetméteren az alapkiegészítést, illetve alapcserét. 790 ezer négyzetméteren a profilhengerlést, és 750 ezer négyzetméteren az aszfalt- burkolat építését. Mindezek már az idei esztendő feladatai. De mi minden készül el ebben az esztendőben? Az elmúlt ősszel ideiglenesen helyreállított útszakaszokat záróréteggel látják el, így többek között a Sárrét útjait, a Tarhos—Doboz, a Békés— Tarhos és Bélmegyer—Vizesfás közötti útszakaszt. A záróréteg burkolaterősítési és szélesítési programmal egy időben mindenféleképpen előrébb lépést jelent az utak mentén az árokpartok, útpadkák rendezése. Folytatják a főutak aszfaltozását, így a 44-es úton Gyula és a határátkelő közötti szakasz készül el, befejezik' a 47-es úton Csórvás és a megye- székhely közötti szakasz aszfaltozását, elkészül a Szeghalom—Vésztő közötti út, a Sarkadkeresztúr—Gyula, Békéscsaba—Szabadkígyós és Mezőhegyes—Tótkomlós közötti szakasz aszfaltozása. Tovább folyik Békéscsabán a 44—47-es számú főút átkelési szakaszának építése, s e program keretében a Szarvasi úti felüljárótól a Kossuth térig elkészül az útszakasz, a hozzátartozó lámparendszerrel. A útprogram keretében a dobozi híd készül, s várhatóan a jövő év első felében átadják a forgalomnak. Ezzel egy időben befejezik a körösladányi régi híd és a hozzátartozó feljáró bontását. A KPM Békés megyei Köztúi Igazgatósága idei tervében 350 millió forint értékű munka megvalósítása szerepel a megyei 1500 kilométernyi úthálózatán. Szekeres András Röviddel az árvíz után Tarhoson is megkezdi k az út helyreállítását Fotó: Veress Erzsi Tél az állattelepeken Jó színvonalú takarmányozás, nyárias hozamok I Jól tűri a telet az állat- állomány, a színvonalas takarmányozással, a téli hónapokra biztosított eleséggel a gazdaságokban jól tartják az állatokat. Az évek óta egyenletesen javuló takarmányozás hozzásegít a nyárias teljesítmények, hozamok eléréséhez — ezt tanúsíthatják az év eleji felmérések. A tapasztalatok szerint eredménnyel jártak a takarmányozás javítására hozott központi és az azokat követő helyi, üzemi intézkedések. Az egy kilogramm hús előállítására — úgynevezett húsegyenértékben számolva — a felhasznált abrak egy év alatt 4-ről 3,8 kilóra csökkent. Hatékonyabban használják fel a fehérjetakarmányokat is az állattelepeken; a drága importtakarmányokból, a növekvő állatállomány nevelésére, tartására százezer tonnával kevesebb is elegendő volt. (Ez csak részben az üzemek érdeme, hozzájárult a növényolajipar is, amely értékes olajpogácsát ad minden korábbinál nagyobb mennyiségben az állatartóknak.) Az eredmény javulását jelzi az is, hogy a legújabb adatok szerint hatról 4,7 kilóra mérséklődött az egykilónyi vágómarha „gyártásához” -szükséges abrakmennyiség. A téli takarmányozáshoz elegendő az abrak. Az évek óta egyenletes, jó ellátásban időszakonként belső szerkezeti változásokat lehet tapasztalni, esetenként a kukorica, más évjáratban pedig a búza kínálja magát jobban. Az idei télen mintha a kalászos gabonát használták szívesebben az üzemek — ebből ugyanis jó volt az elmúlt évi termés —, s ezzel valamelyest javítani is lehet az állomány fehérjeellátását. Viszont miután nagy szükség van a kukoricára, hiszen a tömegtakarmányok energiatartalma az elmúlt évi kedvezőtlen időjárás és kései érés rpiatt az átlagosnál valamivel alacsonyabb, és a hiányzó tápanyagot sok helyen abrakkal kell pótolni. Mindent egybevetve az üzemek — a felmérések szerint — megtalálták a helyes arányokat a különböző takarmányfélék között és az istállókban egyenletes a hús- és a tejtermelés A MÉM nem is tervez nagyobb téli vizsgálatot; az Országos Állattenyésztési és Takarmányozási Felügyelőség szakemberei adnak segítséget a takarmányozás korszerűsítésére.
