Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
1981. január 17., szombat o Kockás a divat Női pantalló a FÉKON-ból flfctívaértekezlet Békéscsabán Áz aktívaértekezlet munkájában részt vett dr. Soós Gábor államtitkár is, aki a szünetben baráti beszélgetést folytatott a tanácskozás résztvevőivel Fotó: Veress Erzsi A divat nagy diktátorai nyilvánosságra hozták ítéletüket. így tehát mi, a vásárlók is igen megfontoltan tudtunk dönteni, hogy ebben az évben leginkább a kockás mintázatú kelmékért és holmikért fogunk rajongani. örvendetes, hogy a békéscsabai FÉRŐN Ruházati Vállalat is döntött termékeit illetően, mégpedig a divathullámhoz igazodva. Ennek megfelelően a nagy választékú szoknyák, ruhák és blézerek mellett a FÉRŐN új termékkel is jelentkezik az idén: a kockás és pasztell színű, sima vonal- vezetésű női pantallókkal. A termékszerkezet-bővítés természetesen fejlesztést, korszerűsítést és jobb munkaszervezést követel, annál is inkább, mert a hazai és a nyugati országok vásárlói is egyöntetűen követelnek: minőséget. A FÉRŐN az elmúlt évben a belföldi és külföldi szerződések feltételeinek mind mennyiségileg, mind minőségben eleget tett. S bár a tavalyi év zárómérlegén még dolgozik az adminisztráció, a vállalat legalább ilyen eredményes esztendőt kíván magának az idei esztendőre is. Megállapodni persze a jó évzáró után sem lehet, a verseny tovább folytatódik, és Üjfajta, jól hegeszthető betonacél gyártását kezdték meg az Ózdi Rohászati Üzemekben. Az új, úgynevezett szabályozott hűtésű acélfajta kielégíti az építőipar magasabb igényeit, ugyanakkor minden megkötöttség nélkül hegeszthető, s így vázszerkezetek, födémek, utak, hidak, átereszek és nagy szilárdsáMagyarországon a vasútvonalak többségét a múlt század közepén és végén építették. Ekkor készítették el a Mezőtúr és Orosháza vasútvonalat. Első ütemben a Mezőtúr—Szarvas közötti vonal készült el 20 kilométeres hosszban. A munkálatokat 1880-ban a Tiszavidéki Vasúti Társaság csinálta. A második ütemben, 1893-ban a Szarvas—Orosháza vonal- szakaszt adták át rendeltetésének 40 kilométeres hosz- szúságban. A munkálatokat a Csanádi Hév vállalta. A Mezőtúr—Szarvas közötti vonal igen szerény terhelést és sebességet tett lehetővé. Ráadásul a forgalom és a két világháború eseményei következtében a vasútvonal erősen elhasználódott, elavult. Lényegében ezért került sor 1960-ban felújítáegyre szigorúbbak a követelmények. Űj partnerre talált a vállalat a nyugatnémet RALF cégben. Az egyelőre bérmunkában termelt 200—300 darabos szériájú, tehát szinte egyedinek számító textiltermékek munkadíját dollárban fizeti a német megrendelő. Magyar alapanyagból készülnek azonban a divatos férfiingek, amelyeknek nagy része többek között Francia- országban és Olaszországban talál majd vevőre. A kicsi, kerek gallérú és kerek zseb- hajtókás ingekből a magyar férfiak is válogathatnak a hazai boltokban már február végén, márciusban. A választék szélesnek ígérkezik: a pasztellszínektől a kis-, közép- és nagykockás mintá- zatúakig, de a közkedvelt Gizella fantázianevű gyűrt anyagból készült ingekkel is találkozhatnak majd a FÉ- RON-kedvelők, A jelentős számú, mintegy 300 fős bedolgozó bázis eddig kötényeket, gyermek- és férfipizsamákat varrt, igen nagy hányadát exportra. A közeljövőben a legkisebbeknek kedveznek; zippzáras rugdalódzók kerülnek ki az otthon dolgozó varrónők keze alól. gú gépalapok készítéséhez is jól felhasználható. Az új acélfajtát — körülbelül egyéves kutató és fejlesztő munkával — a Vasipari Rutató Intézet és az Ózdi Rohászati Üzemek szakemberei közösen állították elő. Az Ózdi Rohászati Üzemekben az idén már több mint hatezer tonna készül az újfajta betonacélból. sára. E munka azonban még nem tette lehetővé a nagyobb terhelést, amely a hatékonyabb forgalomlebonyolítást eredményezhette volna. Az egyre növekvő személy- és áruszállítás viszont megkövetelte a teljes korszerűsítést, átépítést, amit 1976 és 1980 között valósított meg a MÁV. Ebben az időszakban került sor a szarvasi Rörös- híd megerősítésére, illetve átépítésére. Ezt követően jelentősen megnőtt a vonat átbocsátóképessége. Az elmúlt évtizedben a MÁV nemcsak a vasútvonalakat korszerűsítette, hanem kicserélte ezen a vonalon a járműparkot is. Új, személyszállításra alkalmas vagonokat vásároltak, a vontatást szinte teljesen motorvonatokra építik. (Folytatás az 1. oldalról) genetikai tartalékok feltárásával és a melléktermékek felhasználásával érjék el. A tejtermelés biztonságosan elégítse ki a lakosság szükségleteit. Milyen alapokról indul a tervteljesítés? Mindenki előtt ismeretes, hogy a Rözponti Bizottság titkársága 1976. szeptember 27-én határozatot hozott Békés megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának továbbfejlesztéséről. Négy év elteltével a titkárság napirendre tűzte, ellenőrizte a határozat végrehajtását. A megyei pártbizottság jelentése széles körű előkészítő munka alapján fogalmazódott meg és reálisan tükrözte a megye éleim iszer-terme- lésének fejlődését. Megyénk területe az ország területének mintegy öt százaléka, de itt fekszik a mezőgazdasági terület 7,2 százaléka. Ez a megye adja az ország mezőgazdasági termelésének mintegy 8,5 százalékát. Jó néhány termékből 10 százalékon felüli a megye részaránya, mint például búzából, kukoricából, cukorrépából, napraforgóból, rizsből, vágósertésből, vágóbaromfiból és tojásból. A magas részarány biztosítását, sőt növelését az tette lehetővé, hogy sikerült az országos átlagot meghaladó fejlődési ütemet elérni. Az élelmiszer-termelés olyan frontján élünk, amely az ország élelmiszer-ellátása szempontjából rendkívül számottevő. Ez a körülmény egyértelművé teszi teendőinket és felelősségünket. Fő feladatainkat az MSZMP Rözponti Bizottsága november 13-i, december 2ri, a titkársági és a megyei pártbizottságunk december 11-i határozatai jelölik meg. A mezőgazdasági termelés a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparral változatlanul kiemelkedő jelentőségű. Éppen ezért elengedhetetlen a belső tartalékok további feltárása és hasznosítása, a lehetőségektől elmaradó tevékenységek megjavítása, a szakosítás és koncentráció előnyeinek kihasználása. Fejleszteni szükséges a különböző együttműködési formákat, a termelési rendszereket, az agráripari egyesülés tevékenységét, a tudományos kutatás és a termelés társulásos kapcsolatát. Az együttműködésben legsokoldalúbb kapcsolatok a dél-békési térségben alakultak ki ez idő szerint. Terveink alapján a növény- termelés fejlődési üteme meghaladja a mezőgazdaság átlagát. Továbbra is kiemelt feladat a búza, kukorica, az olajos növények, a cukorrépa, a zöldség, valamint a vetőmag termelése. Az állattenyésztésben az előző tervidőszakhoz képest kisebb mértékű növekedéssel számolunk. Általános feladat a hatékonyság jelentős javítása. A termelés növekedését elsősorban a nagyüzemeknek kell biztosítania, de fontos népgazdasági érdek a háztáji és kisegítő gazdaságok magas szintű termelésének továbbfejlesztése is. Riemelt feladat 1981-ben a belvíz és árvíz sújtotta üzemek jövedelmező gazdálkodásának megteremtése is. Alapvető a vezetés színvonalának javítása és megszilárdítása, az illetékes irányító szervek, társgazdaságok segítségével, a szükséges szakembergárda biztosításával. Az eredményes működéshez a fennálló pénzügyi problémák egyedi rendezése és a komplex melioráció további gyorsítása indokolt. A gazdálkodás biztonságát segíti elő az ipari és szolgáltató kiegészítő tevékenység megszervezése, amelyhez az üzemeknek külső segítségre is szükségük van. A kiegészítő tevékenység mértéke megyénkben indokolatlanul alacsony. A szabályozó módosítások, az új árképzés, a hatósági megkötések eddig kedvezőtlenül alakították a vállalkozási kedvet. Ennek ellenére — tapasztalataink szerint — van reális lehetőség az alaptevékenységen kívüli tevékenységek fejlesztésére. Azonban az üzemeknek kell megtalálniuk és kiaknázniuk a lehetőségeket. Minden vezető kötelessége, hogy az eredményességet ezután is növelje. Az ár- és belvíz, a csapadékos nyár külön nehézségeket okozott a már egyedileg rendezett téeszek gazdálkodásában is. Ezért közülük öt gazdaság ismét veszteséggel, illetve alaphiánnyal zárja az évet. összesen 12 termelő- szövetkezetnél jelentkezik egyébként veszteség vagy alaphiány. A központi rendezés mellett a rendezésre kijelölt szövetkezetekben, de még inkább ezen a körön túl sokat várunk a gyenge és a jó eredményeket elérő tsz-, párok között megkötött szocialista együttműködéstől. Kedves Elvtársnők! Elvtársak! Megyénk mezőgazdaságában a szakember-ellátottság közepesnek mondható. Rözel .300 hektár terület jut egy szakemberre. Redvezőtlen viszont a területi és az ágazati megoszlás. Legnagyobb hiány jelentkezik közgazdasági, pénzügyi és számviteli, valamint jogi, növényvédelmi és gépesítési ágazatokban, Az előadói beszédet követő vitában tízen szólaltak fel. Bozó József, az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetkezet főmérnöke azokról a kísérletekről számolt be, amelyeknek eredményeit hasznosítva a közös gazdaság a kukoricatermesztésben növelni tudja a hozamokat. Rérte a kutatóintézeteket, hogy a rekordterméshez vezető módszereket a korábbiaknál gyorsabban terjesszék el az üzemekben. Kovács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke szarvasmarha-tenyésztésük sikeréről, a gépállomány kihasználtságát fokozó módszerekről, a szocialista brigádmozgalom jelentőségéről beszélt hozzászólásában. Dr. Lőrincz Ferenc, a sar- kad-feketeéri Lenin Tsz elnöke a szövetkezet pénzügyi, gazdasági helyzetének egyedi rendezéséről, a teljes körű talaj rendezéssel megváltozott lehetőségekről tájékoztatta az aktívaértekezletet. Varga Bálint, a Békéscsabai Állami Gazdaság párttitkára a gazdaság megerősödésének feltételeit, lehetőségeit elemezte, megállapítva, hogy az előbbiek között első helyen kell számbavenni a kollektív vezetés és a személyes felelősség növelését. Az értekezlet munkájában részt vevő dr. Vágó József, a párt Rözponti Bizottságának területileg pedig a megye északi, északkeleti részén. Egyre fontosabbá válik a gazdaságok üzemközi együttműködésében rejlő lehetőségek mind jobb és teljesebb kihasználása, a korábbi kedvező tapasztalatok felhasználásával a megfelelő társulási formák létrehozása. Negyedik évét zárja a Békéscsaba és Rörnyéke Agráripari Egyesülés. A részt vevő gazdaságok fejlődése valamivel gyorsabb volt a megyei átlagnál, és jól fejlődtek az egyesülés tagjai közötti kapcsolatok. Az első évek tapasztalatai tehát összességében kedvezőek, de a szervezőmunka javításával, a demokratizmus fokozásával még nagyon sok tartalék aknázható ki, és erősíthető a részt vevő üzemek összetartozása. Szélesíteni kell a szövetkezeti és állami szektor közötti társulásos kapcsolatokat. Rülönösen a feldolgozás bővítése, a mellék- termékek, hulladékok hasznosítása terén. Erre növekvő lehetőséget ad az élelmiszeripar szervezeti rendszerének korszerűsítése, az egységek önállóságának növekedése. A társulás lehetőségét a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységének szélesítésére is fel kell használni, társadalmi szükségletet kielégítő kis- és középüzemek létrehozásával. munkatársa megállapította: Békés megye mezőgazdaságában és élelmiszeriparában annak ellenére is kedvező az összkép, hogy az igen magas színvonalon gazdálkodó mezőgazdasági üzemek mellett akadnak olyanok is, amelyekben a termelőalapok megvédése adja a legnagyobb feladatot. Mint mondotta, a népgazdasági egyensúly helyreállításában fontos szerep hárul az élelmiszer- termelésre. Ezért kell még szorosabbá és jobbá tenni a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar kapcsolatát, szinten tartani, illetve bővíteni a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését, növelni az emberek közvetlen érdekeltségét a gazdálkodásban. A Békés megyei AGRO- RER igazgatója, Molnár Lajos az előbbiekhez kapcsolódóan adott számot arról, hogy a vállalat az ÁFÉSZ- ekkel együttműködve segíti a háztáji gazdaságok kisgép- és anyagellátását, miközben a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok igényének kielégítése sem jelent kis feladatot. Deák Antal, a Békés megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója azokról a tényezőkről szólt, amelyek szerepet játszottak megyénkben a szarvasmarha- és tehénlétszám várakozástól elmaradt alakulásában. Az állattenyésztés termelésének Tisztelt Aktívaértekezlet! Minden vezetőnek elsőrendű feladata, hogy időben ismerje fel és aknázza ki a rejtett gazdasági tartalékokat — hangsúlyozta Csatári Béla, majd e tartalékok fölsorakoztatását követően ekképp fejezte be beszédét: A következő hónapokban jelentős elmaradásokat kell pótolnunk, megfontolt és szakszerű munkával. Csak ebben az esetben tudjuk elérni az idei évre előirányzott 2,5—.3 százalékos termelésnövekedést. Minden üzemben koncentrálni kell az erőket ezekre a feladatokra, és biztosítani az üzemek közötti segítségnyújtást. Ebbén a munkában egyik erőforrásunk a szocialista versenymozgalom. A mozgalom az egész tervidőszak folyamán jelentősen hozzájárult a két ágazat — a mezőgazdaság és élelmiszeripar — eredményéhez. A vállalkozások a gazdálkodás hatékonyságának fokozását, jövedelmezőségének javítását, a termei lési érték növelését tartalmazták. A tervidőszak befejezésével egy időben most zárul a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny, sor kerül az értékelésre. Ezt a feladatot a versenymozga- lom jelentőségének és eredményeinek megfelelő színvonalon kell megoldani. Biztosak vagyunk abban, hogy mint az eddigiek során a jövőben is r egnövekvő követelményekhez igazodva a pártbizottságok, pártszervezetek, a tanácsok, a termelőszövetkezeti szövetségek, az agráripari egyesülés, a Dél- Békés megyei termelőszövetkezetek együttműködése, a RÍSZ-, a szakszervezet, a Hazafias Népfront, az Agrár- tudományi Egyesület, a köz- gazdasági társulás aktívan segítik a határozatok végrehajtását. Nehéz, de egyben szép feladatok előtt állunk. A megyei pártbizottság és a megyei tanács meggyőződése, hogy képesek vagyunk ezeknek a követelményekneK eleget tenni. Répesek vagyunk arra, hogy a termelési feladatok teljesítésével eleget tegyünk a népgazdasági igényeknek, hogy biztosítsuk a megye gazdálkodó egységeinek további fejlődését, az elért életszínvonal megőrzését. fellendítésére sok követésre méltó üzemi példát sorolt fel. Mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkárunk, dr. Soós Gábor felszólalásának bevezető részében megyénk V. ötéves tervidőszaki teljesítményét méltatta, majd ismertette annak a beszélgetésnek a lényegét, amelyet az elmúlt év végén Kádár János a MÉM vezetőivel folytatott. Miként arról a sajtó is hírt adott, pártunk első titkára az élelmiszertermelés eredményeiről elismeréssel szólt, és nyomatékosította a Rözponti Bizottságnak az agrárfejlődésről hozott legutóbbi határozatait. A MÉM államtitkára az elhangzott előadói beszéde! és a felszólalásokat is alapul véve a következőkben összegezte élelmiszer-gazdaságunk feladatait: az ágazat növelje hozzájárulását a nemzeti jövedelemhez, segítse az igények szerinti élelmiszer-ellátást, fokozza az élelmiszer- termelés exportgazdaságosságát. Mindennek az ágazat csak tartalékainak mozgósításával tehet eleget — emelte ki dr. Soós Gábor. A hozzászólások sorát Ulbert István, a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója, valamint dr. Takács Lajos, a RÖVIZIG igazgatója zárta, a két vállalat eredményeinek és terveinek ismertetésével. A megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaértekezlet Csatári Béla összefoglalóját követően dr. Szabó Sándor zárszavával ért véget. Immár egy esztendeje, hogy megkezdte termelését a Kaposvári Húskombinát sonkakonzervüzeme. Az egy év alatt az üzem kétezer-egyszáznegyven tonna dobozolt árut készített, amelyből az USA-ba, a Kanári-szigetekre, valamint Libanonba mintegy hatszáz tonna dobozolt sonkát szállított. A képen: a dobozoló gépsor (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) K. T. M. Újfajta betonacél Egv kis vasűttörténelem Dr. Soós Gábor is leiszólalt a vitában
