Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
1981. január 17., szombat Szocialista brigádok a mozgáskorlátozottakért Szocialista brigádvezetők az aláírás pillanataiban Fotó: Martin Gábor Illést tartott az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Majd egy esztendeje, hogy klubalakító céllal összefogott néhány mozgásában korlátozott, sérült ember. Ön- magukon, ismerőseiken tapasztalták, mennyivel köny- nyebb, színesebb az életük, ha gyakrabban találkoznak, ha segítik egymást. Leveleztek, szerveztek, sokakat felkutattak a megye mozgássérültjei közül, majd Gyulán, a Kun Béla utcában kaptak klubhelyiséget. Eddig már tartottak néhány klubfoglalkozást, s több mint 70-en vannak. Nemrégiben a lapokban jelent meg az országos felhívás a mozgássérültek támogatására. Gyulán elsőként a Körösi Vízgazdálkodási Társulat Széchenyi Szocialista Brigádja ajánlott fel egynapi munkabért a mozgáskorlátozottak Gyulán alakult egyeEgy évvel ezelőtt, 1980. januárjában kezdte meg adását a Békéscsabai Konzervgyár hangos híradója. A kísérletképpen indított tájékoztató műsor igen nagy népszerűségnek örvend a dolgozók körében. Először csak egy-két munkahelyet kapcsoltak be az adásokba, majd az igényeknek megfelelően fokozatosan bővítették a hangszóróhálózatot. A hangos híradó szerkesztői valamennyi, a vállalat életét érintő fontosabb társadalmi, gazdasági, kulturális, sporteseményekről tájékoztatják a dolgozókat. Az adásokat a munkaközi szünetekben tartják. A munkások nemegyszer hallhattak munkaversenyre, takarékosságra ösztönző felhívásokat. Az elmúlt év decemberében, hogy a híradó tevékenységét még jobbá tegyék, közvélemény-kutatást folytattak. Örömmel állapították meg, hogy a munkásületének. Hamarosan a társulat 7 szocialista brigádja és KISZ-alapszervezete is csatlakozott hozzájuk. Egy hét leforgása alatt a város 10 vállalatának, intézményének 19 szocialista brigádja, mintegy 300 ember kapcsolódott a felhíváshoz. A gyógyszertári központ 14/28-as gyógyszertára, a gyularemetei nevelőotthon, a relégyár, a tanácsi rendezvényiroda, a vízművek Ady Endre, a Körösvidéki Vízgazdálkodási Társulatok Egyesülése, a megyei bíróság és az Univerzál Kisker. Vállalat Október 6. szocialista kollektívája jelentkezett a Mozgáskorlátozottak Egyesületének 5701 Gyula, Pf.: 3. címén. Tegnap délelőtt, Gyulán, Habovszki Sándor igazgató vezetésével írták alá a szocialista brigádok képviselői a támogatást megfogalmazó megállapodást. sok az információszerzésnek ezt a módját igénylik, és a műsor összeállításában többen is részt kívánnak venni. Több helyen szóvá tették, hogy nem megfelelő minőségű a hang. Ezért a gyár nagyobb teljesítményű erősítőket vásárolt. A szerkesztők a műsort a jövőben még színesebbé szeretnék tenni, nagyobb teret szentelnek majd a közérdeklődésre számot tartó kérdéseknek. Többek között ezért helyeztek el a gyár különböző pontjain a „Hangos Híradó” felirattal ellátott dobozokat, amelyekben a dolgozók írásos észrevételeit, kérdéseit gyűjtik össze. A múlt év végén a magyar sajtó napja alkalmából Vidó Lajos, szállítási osztályvezető Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott a hangos híradó létrehozásában és folyamatos működtetésében kifejtett társadalmi munkájáért. A népgazdaság VI. ötéves tervében meghatározott célok megvalósításához az ipari szövetkezetek gazdálkodásuk erőteljes javításával kívánnak hozzájárulni — mondotta Rév Lajos, az OKISZ elnöke, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának tegnapi ülésén. — Legfontosabb feladataiknak tartják a belkereskedelmi árualapok kereslethez igazodó bővítését, ma még hiányzó cikkek gyártását, az exportkötelezettségek maradéktalan teljesítését, a külpiaci értékesítés fokozását. Az építőipari szövetkezetek a VI. ötéves tervidőszakban tovább folytatják termelésük, szolgáltatásaik szerkezetének átalakítását, a karbantartás és a fenntartási munkák részarányának növelését. A szolgáltatószövetkezetek az energiajó eredménnyel zárta az elmúlt évet a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat. 1979-ben 1953 vagon baromfit vásároltak fel, tavaly már 2303-at. A növekedés annyi, mint 16—18 évvel ezelőtt a vállalat teljes felvásárlása volt. Ebből eredően nőtt a termelés is, a vágott baromfi mennyisége 1353-ról 1693 vagonra emelkedett. Ez elsősorban a mezőgazdasági háttérnek, társulásoknak, valamint az üzem területén folyó rekonstrukciónak tulajdonítható. A vállalat termékei nem csupán a hazai piacokon, hanem külföldön is keresettek. Bizonyítja ezt, hogy az exportértékesítés mintegy 130 millió forinttal nőtt egy év alatt. Természetesen belföldre is jutott áru bőségesen, sőt a választék is gazdagodott. A vállalat termelési értéke megközelíti az egyÉvek óta az egyik legnagyobb gond Biharugrán az, hogy hiányzik a könyvtár, pedig sok-sok olvasó várná és igényelné Szabó Pál szülőfalujában a tudásnak ezt a forrását. Tavaly megkezdődött a jeles népi íróról elnevezett emlékkönyvtár építése, de rövidesen abbamaradt. A Komádi Építőipari Szövetkezet ugyanis — más, fontosabb munkákra hivatkozva — feléje se nézett a takarékosságot is fokozottan elősegítik, például a gépjárművek, a fűtőberendezések fogyasztásának szakszerű beállításával, a lakások hőszigetelésével. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának irányelvei az ipari termelés 6—8 százalékos, a lakossági szolgáltatás 5—7 százalékos, a tőkés export 10—12 százalékos, a nagy- és kiskereskedelem részére történő értékesítés 5—7 százalékos évi átlagos növekedésével számolnak. Az országos tanács 1981 októberére összehívta az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusát, s ajánlással fordult az' ipari szövetkezetekhez és szövetségekhez a szövetkezeti mozgalom jelentős eseményének jó előkészítésére. milliárd forintot, s külön figyelemre méltó, hogy a termelés növekedése kizárólag a termelékenység emelkedéséből adódott. Az egy főre jutó termelési érték egy esztendő alatt J;öbb mint 10 százalékkal nőtt. Ezek eredményeként a vállalat nyeresége minden eddiginél jobb. amely már év közben lehetővé tette a tekintélyes, 9 százalékos bérfejlesztést. A vállalatnál folyó rekonstrukció első üteme tavaly befejeződött, elkészült az új szociális létesítmény, a tmk- műhely, a gépkocsijavító, a kazánház, a műszaki raktár és több más járulékos létesítmény. Az idén befejeződik az 1-es feldolgozó korszerűsítése, gépesítik a csomagolást, kiépítik a teljes szállítórendszert, elkészülnek a közművek, kiszolgáló létesítmények. tavasszal lerakott alapoknak, és csak ősszel folytatta az építkezést. A napokban új szakasz kezdődött a könyvtárépítésben: az épület végre tető alá került. Az ugraiak nagyon remélik, hogy most már nem lesz nagyobb fennakadás, és — ahogy tervezik — május elején a Szabó Pál Emlék- könyvtárat átadhatják rendeltetésének, az olvasóknak. (vj) Egyéves a konzervgyár hangos híradója lé esztendőt zárt a békéscsabai baromfifeldoigozé Lassan épül a Szabé Pál-könyvtár Biharugrán „Fagyos” piac Békésen A hideg mindenképpen befolyásolja a piaci felhozatalt, az árakat. így volt ez tegnap Békésen is, ahol a szokásosnál kevesebb árut kínáltak, hiszen a termelők és az árusok egyrészt féltették a zöldséget, gyümölcsöt a fagyástöl, másrészt a zord időjárásban inkább a meleg szobában maradtak. Mindezek ellenére petrezselyemből és sárgarépából bőségesen jutott a piacra, kilónként 12, illetve 4,80 forintért. Meglehetősen kevés őszi káposztát árultak, egy kilogrammot 3—5 forintért, míg a vöröshagyma kilója 6—8 forintért kelt el. Itt nem számított hiánycikknek a fokhagyma, mint az ország más vidékein. Igaz, az ára is borsos: egyetlen kilóért 40—50 forintot is elkértek. A burgonyaárusok a fagyveszélytől tartva csak néhányan keresték fel á piacot. Az egyébként jó minőségű krumplit 6—7 forintért kínálták kilónként. „Befagyott" a gyümölcspiac is. Mindössze 3-4 fajta almát árultak, 8—16 forintért egy kilogrammot az Észak-Magyaror- szágról és Csongrád, megyéből érkezett árusok. Egy-két helyen lehetett kapni körtét is, kilónként 10—16 forintért. A mák, a dióbél, a szárazbab és a savanyú káposzta kilója 80, 80—100, 20—24 és 10 forintba került. A tojás darabját pedig 1,80 forintért árulták. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat boltjai közül a békéscsabai nagyáruház bonyolítja le a legnagyobb forgalmat. Képünk a méteráruosztályon készült Fotó: Martin Gábor Hitelt érdemlő szavakat! Ö lvasom az egyik gépipari vállalat idei tervét, s hirtelen azon kapom magam, hogy nem értem, mit olvasok. Pedig magyar szavakat látok a papíron, többnyire helyükön vannak a ragok, pontosak az igeidők, minden mondatnak van alanya és állítmánya. Mégsem értem a szöveget. Mikor végigolvastam, annyit kapisgáltam az egészből, hogy az idén még jobban kell dolgozni, mint tavaly. Történetesen gyerekkorom óta ismerem ennek a gyárnak a főmérnökét; vallatóra fogom hát: — Te azt mondtad — így én —, hogy tavaly majdnem leült a vállalat. Itt meg azt olvasom, hogy még jobban kell dolgozni az idén. Hát ha tavaly jól dolgoztatok, akkor miért mentetek majdnem tönkre? A főmérnök nevetve válaszolt : — Hát hol élsz? Vagy azt hiszed, hogy ezt a szöveget bárki is szó szerint értelmezi? A tavalyi év gyenge volt, az idei év talán valamivel jobban sikerül, de hát ezt Így nem lehet leírni. Akik ezt a tervet olvassák, azok pontosan tudják, hogy mi rejtezik a mondatok mögött. — Tényleg, mi rejtezik? — kíváncsiskodtam. Főmérnök barátom pedig szép sorjában mindent elmagyarázott. Pontosan úgy, mint ahogy egy nagyobb vásott kölyök szokta elmagyarázni a kisebbiknek, hogy nem a gólya hozza a gyereket. — Azt írja például a terv, hogy „az idén az eddigieknél gazdaságosabban, exportképesebb, jobb minőségű termékeket kell gyártani hazai és külföldi relációra”. Ez nem azt‘jelenti, magyarázza a főmérnök, hogy eddig csupa eladhatatlan bóvlit gyártottunk, hanem azt, hogy a termékeknek csak 80 százaléka felelt meg a szabványban előírt minőségi követelményeknek; a csapnivaló szervezés miatt a szükségesnél több anyagot, munkaerőt használtunk fel; azaz. nem volt gazdaságos a termelés. Továbbá, az akadozó alkatrészellátás és a kooperációs partnerek linksége miatt több esetben csúsztunk a szállítási határidővel, emiatt több nyugati és keleti importőr lemondott néhány megrendelést. — Mindezt így. érthetően, a valóságnak megfelelően nem lehetett volna leírni? — Dehogynem — rhondta a főmérnök —, csakhogy ez valahogy nálunk nem szokás. Nem illik. * Az évek múltán megtanultam érteni ezt a nyelvet, most már tolmács nélkül is tudom, ha egy vállalat évről évre jobb minőségű terméket gyárt, az ma ugyanolyan vacak portékát készít, mint tavaly. Akik „a dollár elszámolású exportjukat kívánják jelentősen fokozni”, azok eddig alig tudtak valamit Nyugaton eladni, holott a vállalattól még csak a takarítónők nem voltak külföldön piacot kutatni. Ahol „a készletgazdálkodás szintjének további emelésén” fáradoznak, ott már régen ki kellett volna találni valamit a sok eladhatatlan portéka értékesítésére, s legalább két vezetőt a munkapad mellé kellene állítani. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy valamennyi vállalat hamis képet fest munkájáról, önmagáról. Biztosan akadnak olyanok, amelyek — ha egy kicsivel is —. de évről évre jobb terméket állítanak elő, s törik magukat, hogy jobban menjenek a dolgok az üzemben. De kik ezek? Hogyan lehet eldönteni a semmitmondó nyilatkozatok, a sablonos szövegű írásos dokumentumok alapján? Azt hiszem, szavaik elvesztették hitelüket. Én legalábbis nem hiszem, hogy egy munkástól évről évre (hány éve is már?) többet lehetnek követelni nyolc órai munkaidőben, s változatlan munkafeltételek között. Inkább arra gyanakszom, hogy még mindig nem szervezték meg a munkáját (nincs alkatrész; áll a gép, munkaidő alatt szemináriumra kell járni, fogorvoshoz, kukoricát törni). Holott „egyre jobb, hatékonyabb munkaszervezés a célkitűzésünk”; ugye, milyen ismerős szöveg? Végre valóban meg kellene szervezni a munkás műszakját. Nem jobban, hatékonyabban, még ésszerűbben stb., hanem meg kellene szervezni. Hogy becsületesen dolgozhasson és kereshessen! őst, hogy egy nehéz feladatokat ígérő év elején vagyunk, sok mindenen változtatni kell. Ne legyünk még őszintébbek, ne tárjuk fel még jobban a hiányosságokat. Ezt csináltuk eddig. Most végre legyünk őszinték, és dolgozzunk becsületesen. Csak így egyszerű alapfokon. Kmety Attila Hátakaró védi a vetéseket Az időjárás ismét hűvösebbre fordult, a meg-meg- induló havazás nyomán általában összefüggő hótakaró védi a vetéseket. Jól is jött a hóbunda, hiszen az éjszakai mínusz 10—15, nem ritkán mínusz 18 fokos lehűlések a fedetlenül telelő vetést alaposan próbára teszik. Az elmúlt hetek havazásai jótékonyak voltak, ötven évben egyszer fordul elő, hogy ilyen nagy mennyiségű hó oltalmazza decemberben a zsenge növényeket. Azt, hogy az erős lehűlések okoztak-e kárt a növényállományban, teljes bizonyossággal ma még nem lehet megállapítani. A legbiztosabbat a márciusi határszemlék után mondhatnak a szakemberek, akkor lehet egyértelműen meghatározni, hogyan sikerült a növényállomány áttelelése. Mindenesetre a jelenleg termesztésben levő gabonafélék közismerten tél- állóak, jól tűrik a nagyobb hidegeket is. Az idei tél eddig viszonylag egyenletes hőmérsékleten tartotta a gabonaféléket, úgyhogy emiatt nem várnak nagyobb veszteséget. Január közepén sem tétlenkednék a mezőgazdasági üzemekben. Azokon a vidékeken, ahol nem fagyott át túlságosan a talaj, folytatják a mélyszántást, amelynek 20 százaléka még hátra van. A szőlő- és a gyümölcsöskertekben folyik a metszés. A munkával folyamatosan haladnak. Egyelőre nagyobb havazás, illetve túl erős hideg nem zavarja a szakembereket. Síkosak a megye útjai A csütörtök esti havazás sok munkát adott a közúti igazgatóság gépeinek. Tegnap reggelre a hóekék a főutakat megtisztították, a mellékutakra csak a délelőtti órákban jutottak. A megye főútjain csaknem mindenhol fekete burkolaton autózhatnak az útrakelők.- Mindez ne tévesszen meg senkit, ugyanis néhol jégborda és alattomos fagyás veszélyezteti a közlekedőket. A mellékutak két nyomon járhatók, ám többségük latyakos, jégbordás. A KPM Békés megyei Közúti Igazgatóság gépei tegnap is folyamatosan takarították az alsóbbrendű utakat. A délutáni órákban 16 sószóró és 15 hóeke dolgozott az utakon.
