Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 14. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JANUAR 17., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 14. SZÄM BÉKÉS MEGYEI karmány-felhasználás. Jól tudjuk, hogy az objektív feltételek nem egyformák, de ilyen széles körű és mértékű eredményeltérések csak úgy alakulhatnak ki, hogy sok üzem egyik vagy másik ágazatában hiányzik a tudatos tenyésztői munka, a szakszerű takarmányozás, az állategészségügyi követelmények betartása. A kedvezőtlen időjárás okozta károk mellett az előzőekben felsoroltaknak is része van abban, hogy egyes gazdaságokban csökkent a gazdálkodás jövedelmezősége, esetenként nőtt a veszteségek összege. Az élelmiszeriparban a termelés volumene mintegy három százalékkal, a termelékenység 4—5 százalékkal nőtt. Mindkét mutató meghaladja az ipar átlagát. Az exporttevékenység a termelést meghaladó ütemben bővült. Különösen dinamikus volt a dollárelszámolású export növekedése. A gazdálkodás eredményessége az előző évekhez képest gyökeresen javult. Az ágazaton belül a Gyulai Húskombinát fejlődése volt a legdinamikusabb, de jó eredmények születtek a baromfifeldolgozó vállalatnál, a gabonaforgalmi vállalatnál és a ZÖLDÉRT-nél is. Az ágazat mennyiségi fejlődése mellett, a termékszerkezet-módosítás, a minőség javulása, a választék bővülése számottevően hozzájárult a nyereség növekedéséhez. Az élelmiszeripar tevékenységéhez a mezőgazdasági üzemekkel kialakítottt korrekt kapcs.olat — természetesen nem viták és zökkenők nélkül — biztosítani tudta a megfelelő nyersanyagellátást. Elvtársak! A Központi Bizottság alapvető feladatként az egyensúly tovább javítását elősegítő folyamatok határozottabb kibontakoztatását jelölte meg. Fontos feladat továbbá a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények— a lehetőségekhez igazodó — javítása. A terv előirányozza, hogy a mezőgazdasági termékek termelése az előző öt év átlagához képest a hatodik ötéves terv időszakában 12—15 százalékkal emelkedjen, s tegye lehetővé az exportáru- alapok hatékony bővítését, a hazai igények javuló kielégítését. A minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek, ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. A terméshozamok növelése és a természeti környezet megóvása érdekében nagy gondot kell fordítani a termőföld védelmére, termőképességének fokozására. Az állattenyésztés fejlesztését elsősorban a meglevő férőhelyek jobb kihasználásával, a (Folytatás az 5. oldalon) Csatári Béla beszéde Tisztelt Aktívaértekezlet! Kedves Elvtársnők! Elvtársak! — Az 1980-as év a középtávú tervidőszak legnehezebb éve volt. Minden eddiginél nagyobb károkat okozott az ár- és belvíz. A kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére azonban a mezőgazdaság tervezett növekedési üteme megvalósul, illetve túlteljesül. A termelésiérték-több- let alapvetően a termelési színvonal növekedéséből, illetve a talajrendezés kiteljesedésének eredményeként a vetetten terület csökkenéséből adódott. Megyénk mezőgazdasági üzemeiben kialakultak a növénytermesztés arányai, éppen azért a vetésszerkezetben csak kisebb módosítások tapasztalhatók. Továbbra 'is meghatározó szerepe van a kalászos gabonaféléknek, amelyek a vetésterület csaknem 35 százalékát foglalják el. 1980-ban a kalászos gabonából rekordtermést értünk el. A búza után legnagyobb területet a kukorica foglalta el. 1980-ban a vetésterület 2,2 százalékkal csökkent az 1979. évi területhez viszonyítva. A napraforgó vetés- területe a bázishoz viszonyítva 2 ezer 600 hektárral nőtt. A cukorrépa vetésterülete szintén csökkent. Az egy hektárra jutó cukorkitermelés eléri az öt tonnát. Javult a rét- és legelőgazdálkodás színvonala. Az állattenyésztés termelésének növekedési üteme elsősorban a fajlagos hozamok növekedéséből származott. A csökkenő szarvasmarha- és tehénállomány ellenére a tejtermelés fokozódott, tehe- nenkénti éves átlagban eléri a 3 ezer 800 literes szintet. A sertésállomány meghaladja az egymilliót. Az ágazatban változatlanul magas a kistermelők részaránya. Jelen időszakban az összsertésállomány 60 százaléka, míg a kocaállomány 57 százaléka kistermelők tulajdonában van. A juhtenyésztés az állattenyésztés legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az anyajuhállomány több mint nyolc százalékkal haladta meg az megelőző év hasonló időszakának állományát. A fajlagos minőségi mutatók azonban elmaradtak a lehetőségektől. A megye vágóbaromfi-termelése, illetve felvásárlása a piac igényeihez igazodott: az ipar megyénkben levő két gyára 2 ezer tonnával többet vásárolt fel tavaly, mint 1979- ben, s ezzel megközelíti a 36 ezer tonna összvolument. Az állategészségügyi helyzet javuló. Megyénkben nagy gazdasági kárt okozó fertőző megbetegedés járványosán nem fordult elő. A megye szarvasmarha-állománya gümőkórmentessé vált, a brucellózisos fertőzöttség 30 százalékra szorult vissza. A nagyüzemekben elkészült mentesítési program alapján elérhető, hogy 1985-re a betegség megszűnik. A sertésállomány egészségügyi helyzete szintén javult. A takarmány-gazdálkodás színvonala nőtt. A fajlagos abraktakarmány-felhaszná- lás mutatói tovább javultak. A megtakarított abraktakarmány meghaladja a 30 ezer tonnát a megye nagyüzemi szektorában. A hasznosított szántóföldi mellék- termékek 234 ezer tonnára, az ipari eredetű melléktermékek 428 ezer tonnára növekedtek. A gyeptelepítés és -felújítás 2 ezer 800 hektáron megtörtént — mondotta Csatári Béla, s ezt követően az ágazatban dolgozók áldozatos munkáját méltatta, megjegyezve, hogy az eredményességet néhány tény kedvezőtlenül befolyásolja. — Még mindig igen jelentős a termésátlag-szóródás. Feltűnő, hogy az alacsony termésátlagok nemcsak az eszközszegény gazdaságok körében fordulnak elő. Ez is mutatja, hogy a vezetésben, szervezésben, munkafegyelem lazaságaiban is kell az okokat keresni. Az állate- nyésztés eredményes fejlődése mögött is vannak kritikán aluli eredmények. Különösen figyelemre méltó, hogy több erős termelőszövetkezetben 20 százalék körüli a borjúelhullások száma. Egyes gazdaságokban a megyei átlagot lényegesen meghaladja a fajlagos taAz aktívaértekezlet hallgatósága Fotó: Veress Erzsi Dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg tegnap Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a megyei mezőgazdasági és élelmiszeripari aktívaértekezletet. Ezen az immár hagyományosnak számító tanácskozáson vonják meg rendszeresen az elmúlt időszak gazdálkodásának eredményeit, s összegzik a további teendőket, megyénk politikai, gazdasági és társadalmi életének vezetői, valamint az ágazatban dolgozó gazdasági szakemberek, az üzemek pártszervezeteinek, KISZ- és más társadalmi szervezeteinek tevékenységét irányító kommunisták. A pénteki értekezlet elnökségében vezető testületeink képviselői között foglalt helyet dr. Soós Gábor, MÉM-államtitkár, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. Apáti Nagy Gábor, a párt Központi Bizottságának tagja, a nagyszénási tsz elnökhelyettese, valamint dr. Vágó József, a Központi Bizottság munkatársa. A megnyitó után Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára tartott előadói bestédet, melynek bevezetőjében a megye élelmiszer-gazdaságának elmúlt öt esztendejéről adott átfogó képet, majd az V. ötéves terv utolsó esztendejének értékelésére tért át. Faszobrász munka közben a Mezőberényi Faipari Szövetkezetben Fotó: Veress Erzsi Országos propagandistatanácskozás Debrecenben A világnézet-formálás tapasztalatai és feladatai a propagandamunkában címmel kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Debrecenben, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán. A rendezvényen az oktatási igazgatóságok vezetői és tanárai, valamint Hajdú-Bihar megye pártpropagandistái vesznek részt. Megjelent a tanácskozáson Győri Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője is. A kétszázötven résztvevőt Sikula György, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte, majd négy előadás hangzott el A szocializmus dialektikája a propagandamunkában, Szövetségi politika, világnézeti vita. dialógus, Az értelmiségi ifjúság, ifjú értelmiség világnézeti arculata és A világnézet-formálás pedagógiai feladatai a pártoktatásban címmel. Az országos propagandistatanácskozás ma. szombaton szekcióülésekkel folytatódik, majd plenáris ülésen fejeződik be. Munkásgyülés a HOFE-ban Tegnap, január 16-án délután munkásgyűlést tartottak a Hajtóművek és Festőberendezések Békéscsabai Gyárában. A gyár igazgatója. Bjelik Béla beszámolt az elmúlt év és a befejeződött V. ötéves tervidőszak eredményeiről. A békéscsabai gyár az V. ötéves terv során kétszeresére növelte árbevételét. 1980- ban 310 millió forint termelési értéket állítottak elő, a tervezettnél 20 millióval többet. A gyors, és rugalmas alkalmazkodás eredményeként az előirányzottnál gyorsabban nőtt a termelékenység, és a hatékonysági mutatók többségét is túlteljesítették. A termelés gyors növekedése nemcsak a műszaki fejlődésnek volt köszönhető. A szigorodó közgazdasági és piaci feltételek közepette nagyobb hasznát vették a szakmai tudásnak, és hozzáértésnek. Néhány év alatt többszörösére nőtt a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Sokan szereztek második szakmát, elindították a technikusi minősítő tanfolyamot, és nagy népszerűségnek örvend a munkások között a szakmunkások szakközépiskolája. A szakmai hozzáértés azután bőven kamatozott. A termékek nagy részét exportra szállító gyár munkájával elégedettek voltak a megrendelők. A kétszázmillió forint értékben gyártott festőberendezések 90 százalékát külföldi vállalatok vásárolták meg. minőségi kifogás az elmúlt évben nem volt. A HAFE vezetői és munkásai időben felismerték: mit kell tenni, hogy megfeleljenek a megnövekedett követelményeknek. Megszüntették az év végi hajrát, csökkentették a túlórákat, szervezettebbé vált az egész termelés. A jövőben a termelés - növekedés éves üteme 3,6 százalékos lesz. Az eddigiekhez hasonlóan azt tervezik, hogy csökkentik a veszteségidőt, ésszerűsítik a többgépes rendszert. Elismeréssel szólt a gyár munkájáról Zsilinszki András, a békéscsabai városi pártbizottság titkára és dr. Göröncsér Gábor vezérigazgató is. K. J. 0 nyomda- és papíripar idei feladatai Eredményesen teljesítette 1980-as feladatait a nyomda- és papíripar — állapította meg pénteki ülésén a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének elnöksége. A múlt évben a nyomda- és a papíripar a könnyűipar ágazatait meghaladó mértékben fejlődött, a tervben meghatározott feladatokat 7—10 százalékkal túlteljesítette. Az idén a nyomda- és papíripar számára a legnagyobb feladatot a hazai ellátás folyamatos, választékban gazdag bizt.osítása jelenti. Az újságok, folyóiratok, és a könyvkiadás színvonalának emelése mellett külön gondot kell fordítani a csomagolóeszközök és egészség- ügyi papíráruk megfelelő mennyiségű és minőségű termelésére. flktlvaértekezlet Békéscsabán D tartalékok mozgósításával kell élelmiszer-termelésünket növelni
