Békés Megyei Népújság, 1981. január (36. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
I 1981, január 15., csütörtök Az elmúlt években nagy népszerűségnek örvendtek a „sportos” küllemű holmik. Legyen az autó, cipő vagy karóra, mind divatos volt. Ügy látszik, a divathullámnak kedvező az utóhatása, valóban egyre sportosabb életformát élünk, örvendetesen nőtt a szabad idejüket sportolással eltöltők száma. Ismét divatba jött az úszás, a tenisz és a sí Fotó: 'Martin Gábor Vasutas bizalmiak oktatása A MÁV-klubkönyvtárban megkezdődött a békéscsabai üzemfőnökség szakszervezeti bizalmiainak terv szerinti oktatása. Praktikussági okokból — azaz, hogy nagy távolságból minél kevesebb személyt kelljen megmozgatni — a felkészítő tanfolyam első foglalkozásán is a főbizalmiak vettek részt, hogy majd a munkahelyeken, az egyes állomásokon az itt hallottak alapján ők tartsák meg a bizalmiak oktatását. Első alkalommal A szak- szervezetek helye, szerepe, funkciói és a három kongresszus — az MSZMP, a SZOT és'az ágazati — határozataiból adódó feladatok címmel dr. Lugosi József, a területi bizottság titkára tartott előadást. Kiemelte, hogy a hosszú időszakra megszabott tennivalókat két fő szempont határozza meg: a termelést segítő gazdaságpolitikai munka, valamint a dolgozói érdekvédelem. E kettőbői eredően került a szakszervezet alapszabályába az alábbi négy funkció rögzítése: részvétel a gazdasági munkában; a tagok szociális, ta erkölcsi szellemben való nevelése; az alkotmányban és a Munka Törvénykönyvében foglalt jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása, továbbá a párt- és a tömegszervezetekkel történő tárgyalásokon a szervezett dolgozók képviselete. A partneri viszonyról szólva ismertette, hogy az kölcsönös jó együttműködést feltételez a gazdasági vezetés és a mozgalmi szerv között. A jelenlegi helyzetben a legfontosabb feladatnak a vasutas-szakszervezet is az ország és a szakma gazdasági feladatainak megvalósítását tartja, mert ez a közvetlen és közvetett érdeke a tagságnak. Gazdasági munka nélkül nincs mire alapozni a bér- és szociálpolitikát. ugyanis csak annyit lehet adni, amennyit a termelés révén magunknak biztosítunk. Tehát szorosan ösz- szetartozik a gazdasági építőmunka és az érdekvédelem minden ága. A konkrét tennivalók a VI. ötéves terv köré csoportosulnak, ezzel kell a nagyobb és kisebb területekre lebontva minden dolgozónak megismerkedni. S jobb munkamódszereket kialakítani; feltárni a rejtett tartalékokat, ésszerűsíteni a munkát, és javítani a munkafegyelmet. Ez utóbbival többet kellene foglalkozni a szak- szervezetnek is, hiszen a figyelmetlen dolgozó is szak- szervezeti tag, s mint ilyen, a mozgalomban is felelősségre vonható. A vasútnak, bár létszámproblémákkal küzd hosszabb ideje már, mégis a mennyiségi szemléletről a minőségire kell áttérnie. Ez a gyakorlatban az áruszállításban a gyorsabb fuvarozást jelenti; a károk megelőzését és az előszállítások szervezését. A személyszállításban pedig a kulturáltabb utazás — a tisztaság, megfelelő fűtés, világítás stb. —: feltétlen biztosítását. V. M. A Fertői Nádgazdasági Vállalat aratógépei vágják a nádat Akarattyátói Badacsonylábdiig. Az elmúlt év végéig kettőszáztízezer kéve nádat vágtak le. Ha újra befagy a Balaton, előreláthatólag további nyolcvan—százezer kévét takarítanak be 1981 első hónapjaiban. A képen: kéverakás Csopaknál (MTI-fotó: Rózsás Sándor felvétele — KS) Sikerek számításon felül Elégedettek az 1980-as évvel az orosházi Béke Tsz- ben. Erre minden okuk meg is van, hiszen csaknem minden ágazat többet tett a nyereség növeléséért az elmúlt esztendőben, mint amennyit eredetileg tervezett. A tehenészetben a fajtaváltás hozta meg az eredményt: 15,4 százalékkal több tejet értékesíthettek, mint egy évvel korábban. A 336 tehén egyedenkénti éves átlagban az 1979-es 4013 literrel szemben tavaly 4502 liter tejet adott, ami azt jelenti, hogy a közös minden liter után másfél forint tejprémiumra jogosult. A termelőszövetkezet legnagyobb állattenyésztési ágazata egyébként nem a tehenészet, hanem a sertéstartás, amely 36 millió forintos árbevételével a nyereséges ágazatok közé tartozik. Ebben Még népielen a telekgerendási orvosi rendelő és környéke Fotó: Martin Gábor igen nagy szerepet játszik az, hogy az egy év alatt meghizlalt 10 ezer sertésből minden második „exportképes”. Az egy esztendő alatt értékesített 1 millió 400 ezer liter tej és 1 millió kilogramm sertéshús mellett is jelentős tételnek számít még a baromfiágazat produktuma: 410 ezer kilogramm csirkehús eladásából 12 millió forint folyt be a tsz kasz- szájába. Eredetileg 390 ezer kilogrammot irányoztak elő a baromfitartásnak, amely nemcsak a termelési tervét teljesítette túl, hanem az ésszerű takarmánygazdálkodásban is figyelemre méltó eredményt ért el. Az év elején számított 2 kilogramm harminc dekagramm helyett csupán 2 kiló 24 deka abrakot etettek föl egy kiló hús előállításához úgy, hogy a feldolgozásra átadott csirkét az ipar 95 százalékban minősítette első osztályúnak. A Béke Tsz-ben 1980-ban az állattenyésztéssel egyenrangúnak bizonyult a növénytermesztés: a 800 hektár cukorrépa kimagasló termését, átlagon felüli cukor- tartalommal még az első hó előtt sikerült betakarítani, de iól fizetett az ezer hektárt meghaladj vetésterületű búza, illetve a kukorica is. A szövetkezet tovább egyszerűsíti az ágazat termelési szerkezetét, felhagy a napraforgó-termesztéssel és a felszabaduló területet a búza és a kukorica között osztja meg a cukorrépa-termesztés szinten tartásával. Búzából a tavalyi 1038 hektárral szemben most 1315-ön vetettek, kukoricát pedig a tervek szerint 1100 helyett 1200 hektáron termesztenek majd. Békéscsaba lakóinak száma több mint 67 ezer. A megyeszékhelyen élők egészség- ügyi ellátásáról a városi tanács egyesített egészségügyi intézményhálózata gondoskodik: Nem elég azonban a békécsabaíak gyógyítását ellátni, hanem a városkörnyéki községek lakóira is gondolniuk kell az egészségügy vezetőinek. — Mezőberény, Köröstar- csa, Telekgerendás, Kétsop- rony és Gerla egészségügyi hálózatának biztosítása is a mi feladatunk — tájékoztat dr. Juhász István, az egészségügyi osztály vezetője. — Ezeken a településeken 22 ezer ember él. Az elmúlt ötéves terv fejlesztéseit éppen a napokban tekintettük át. Mezőberényben egy körzeti orvosi állással lett több, így már összesen hat orvos gyógyítja a betegeket. Ezentúl a községben több bölcsődés korú gyermek elhelyezéséről tudnak gondoskodni, öt évvel ezelőtt a bölcsődébe 40 apróságot vehettek fel, most 70-et. A gyermekszakorvosi és a terhes-szaktanácsadási szolgálatot a megyeszékhelyről ide utazó orvosok látják' el. Három fogorvos dolgozik itt, az egyik iskolafogász is. A körzeti rendelők épülete eléggé elavult, jó lenne, ha az alapellátás körülményeinek javításáért újat építhetnénk. A műszerezettség megfelelő színvonalú, ez tette lehetővé, hogy már helyben tudják elvégezni a gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatát. A szociális gondoskodást segíti majd a rövidesen átadásra kerülő átalakított és bővített szociális otthon. Remélhetően nem kell sokat várni, míg végre teljesen elkészül. Köröstarcsán állandó bölcsődét alakítottunk az ideiglenes helyén, így 20 Károk a szarvasi arborétumban Karácsonytájt az ország minden tájáról csoportosan érkeztek a szarvasi arborétumba. Csodálatos látvány volt a természetvédelmi kert. A világ minden tájáról származó fák, bokrok lombkoronáit földig húzta a vastag hólepei. Különösen szép látványt nyújtottak az örökzöld fenyőfélék: a tűlevelekre ráfagyott a hó, és vakító fehéren csillogott a napfényben. Annál szomorúbb kép tárul most a látogatók elé. A sétányokat derékba tört. vagy tövestül kidőlt fák torlaszolják el. Sok vastag ág zúdult egyik-másik évszázados fáról az útra. Mi is történt tulajdonképpen? Tartós volt a tél, vastag volt a hótakaró. A fa ágaira tartósan ráfagyott a hó, és a nehéz teher alatt megroppantak p fák. A látvány egyenesen siralmas. Az arborétum dolgozói most „romeltakarítással” foglalkoznak. Igyekeznek a kipusztult fákat eltakarítani, a gallyakat levágni, összegyűjteni, a sétányokat szabaddá tenni. Az arborétum vezetőjét csakúgy mint a dolgozókat csak a férfiúi büszkeség tartja vissza attól, hogy ne hullassák könnyeiket. Hiszen olyan ez most, mint egy temetés. Olyan egyedek pusztultak el, amelyekből csak egyetlen példány volt az arborétumban, és hosszú ideig nem tudják pótolni. Különösen nagy kárt tett a tél a fenyőfélékben. Az ún. „olasz út”-on — amelyet kétoldalt gyönyörű tuják szegélyeztek —, nem maradt ép fenyő. Tönkrement a kert legszebb, legértékesebb borókafenyője is, de a selyemfenyőkről is vastag ágak törtek le. Az arborétum dolgozói a romeltakarítás mellett sem feledkeznek meg a madarak etetéséről. A mesterséges madáretetőkben állandóan találnak eledelt a cinkék, a feketerigók, a pávák és más énekes- illetve díszmadarak. A madarak fáznak, de nem éheznek a világhírű arborétumban. A madarak mit sem tudnak arról, hogy súlyos veszteség érte az Alföld „tündérkertjét”. A. R. kisgyermek elhelyezését biztosítottuk: Ugyanennyien járhatnak az öregek napközijébe is. Helyben két körzeti orvos, egy fogorvos rendel, a gyermekorvosi és terhestanácsadási teendőket ellátók Békéscsabáról járnak. Telekgerendáson tavaly decemberben adták át az új orvosi szakrendelők épületét. Több mint másfél milliót költött a tanács erre. Fogászat, nő- és gyermekgyógyászat nyílik majd itt, ha megérkeznek a bútorok, s végleg birtokba vehetik az egészségügyiek. Telekgerendást, Gerlát és Kétsopronyt a békéscsabai állandó ügyelethez kapcsoltuk, s az ott élő orvosok is részt vállalnak a városi egészségügyi szolgálatból. Gerlán főállású védőnő dolgozik, a felnőtt- és gyermek-, valamint a szakrendeléseket békéscsabai orvosok látják el. Kétsopronyban a fogászati betegeket helyben gyógyítják, míg a körzeti rendelést helyettesítéssel oldják meg. Hamarosan felépül az orvosi lakás, ide költözhet majd a község állandó orvosa. A szakorvosi teendőket itt is békéscsabaiak látják el. Az Egészségügyi Minisztérium irányelveihez, és az országos vidéki helyzethez képest a városkörnyéken jobb az egészségügyi ellátás az átlagosnál. Nem akarjuk, hogy a betegeknek mindenért a megyeszékhelyre kelljen utazniuk. A .övetkező ötéves terv során is ügyelünk arra, hogy az erők összpontosításával és megfelelő egyeztetésével a városban és a városkörnyéken jó legyen az egészségügyi alapellátás. B. Zs. Javultak a közúti közlekedés feltételei Javult az országos úthálózat állapota, fejlődtek* a közúti közlekedés feltételei — állapította meg a KPM közúti főosztályának értékelése, amely összesítette az úthálózat fejlesztésének ötévi eredményeit. A közútépítésben, -fenntartásban teljesítették az V. ötéves tervben meghatározott feladatokat. Megépült az M3-as autópálya Budapest —Hatvan közötti szakasza, Komárom—Győr között pedig fél autópályát helyeztek üzembe. A főútvonalak városi átkelési szakaszait — egyebek között Tatán, Győrött, Szombathelyen, Zalaegerszegen, Pécsett, Szek- szárdon, Kecskeméten, Nyíregyházán, Debrecenben — összesen 320 kilométer hosz- szúságban átépítették, bővítették: Bár a bekötő út építésére vonatkozó kormányprogramot korábban teljesítették, öt év alatt újabb 126 kilométer új bekötő és összekötő út épült, 270 hidat korszerűsítettek. 6000 kilométeren aszfaltszőnyegezéssel, burkolat-megerősítéssel növelték* az utak teherbíró-képességét. A tervidőszak elején 14 000 kilométer olyan keskeny út volt, amely nem felelt meg a mai követelményeknek; ebből 5000 kilométert — két megyében, Fejérben és Komáromban valamennyit — szélesítettek az elvárható minimális 6 méterre. Az 1976- ban életbe lépett új KRESZ előírásai szerint fejlesztették a közúti forgalomtechnikát, több tízezer új táblát helyeztek el, felfrissítették, módosították az útburkolati jeleket, a legfontosabb csomópontokon a forgalom irányítására jelzőlámpákat szereltek fel. A főosztályon az MTI munkatársának1 elmondották, hogy a VI. ötéves tervben a legfőbb cél az úthálózat védelme. Nagyobb fejlesztéseket nem terveznek, az anyagi erőket az utak megóvására, állapotuk teherbíró-képességük további javítására koncentrálják. A tervtörvény szerint folytatódik az autópálya-építési program. Az Ml-es a törökbálinti csomóponttól — a várost elkerülő szakasszal együtt — eljut Tatabányáig, ahonnan egyelőre továbbra is a fél autópálya teremt gyorsforgalmi kapcsolatot Győrig. Elkészül az M3- as Hatvan—Gyöngyös közötti szakasza, s valamivel lassúbb ütemben, de tovább dolgoznak az M5-ös autópálya építésén. Az idén — a tavalyival csaknem egyezően — összesen 7,3 milliárd forinttal gazdálkodhatnak az úthálózat állapotáért, használhatóságáért felelős szervezetek, vállalatok. Az összegből 1.1 milliárd forint jut autópályaépítésre, 6,2 milliárd pedig az úthálózat korszerűsítésére — többségében a folyamatban levő munkálatok befejezésére —, az utak, a hidak fenntartására, az utak átbocsátó-képességét bővítő városi bevezető és átkelési szakaszok rekonstrukcióira. Ennek során egyebek között elkészül a 3. számú főút miskolci új átkelési szakasza, a 25. számú főút egri átépítésének többsége. Ugyancsak' részben befejeződik a 8. számú főútnak a várost elkerülő veszprémi déli körútja. Folytatódik az 54. számú út kecskeméti átvezető szakaszának rekonstrukciója, s hasonló módon javítják Sátoraljaújhelyen, Nyíregyházán, Békéscsabán az országúti közlekedést. Az anyagi erőket a fenntartásra koncentrálva a tavalyinál 100 kilométerrel több, kereken 1000 kilométer út burkolatának megerősítésére kerül sor, az alsóbb rendű utak szélesítése viszont mérsékeltebb ütemben, a forgalomtól függően rangsorolva folytatódik. Több kis és közepes méretű híd korszerűsítésén, megerősítésén kívül az idén átadják rendeltetésének a csongrádi Tisza-hidat.
