Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. DECEMBER 13., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 892. SZÁM Tanácskozik a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa BÉKÉS MEGYEI Az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel, 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s meghatározzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlődése életszínvonalunk alapja! Együtt gondolkodni, együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért! A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élenjáró dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudományos élet ismert személyiségei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatára egyperces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszusa óta elhunyt, kiemelkedő harcosairól, A menyitó után a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról ; megvitatják a Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A XXIII. kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg feladatainkat, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldogulását, szellemi és anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk elé. A munkáshatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt, és marad a szakszervezeti mozgalomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégeztük. Ezt az írásos jelentés tartalmazza. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt megtette pártunk XII. kongresszusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számonkér- ni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk? Eleget tettünk-e a társadalom életében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit? Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai, jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy eleget tudjon tenni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak és nemcsak a politika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy szocialista viszonyok között a tulajdonos a nép, a munkásosztály. A párt, a * kormány, a szakszervezet együtszámvizsgáló bizottság jelentését, s végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit és tagjait. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 211, a számvizsgáló bizotttesen, de saját hivatásuk szerint szolgálják a népet, a munkásosztályt, a dolgozókat. Az így kialakult munka- megosztásnak az a következménye, hogy a párt, mint vezető erő, tud építeni az önállóan dolgozó szakszervezetekre. Tud különböző véleményeket, tapasztalatokat összegezni, és ennek alapján dönteni. Ahhoz, hogy a társadalom vezető ereje szintetizálni tudjon, különböző véleményekre van szüksége, amelyekből ki tudja választani a legjobbat. A szocialista építőmunka még ma is sok ismeretlent tartalmaz. Gondolkozni kell. Minél több szervezet gondolkozik — a maga ismeretei, felkészültsége, tömegbázisa alapján —, annál kisebb a tévedés lehetősége. A vitatkozáshoz több vélemény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem, hogy ma már a munkásosztály, a dolgozó nép élet- és munka- körülményeit, a társadalmi fejlődés egészét érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. Ha vannak a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségei — már pedig vannak —, akkor — véleményem szerint — ez is közéjük tartozik. Nemzetközi méretekben még ma sem csitult el, sőt mostanában felélénkült a vita arról, hogy a szakszervezetek a szocialista társadalom viszonyai között milyen szerepet játszanak. Nagyon sok fogalom keveredik ebben a vitában, és a viták indítékai is egészen különbözőek. Sokan érthetetlennek tartják, hogy a szocialista szak- szervezetek együttműködnek az állammal. Az ilyen felfogást vallók számonkérik a szakszervezetek függetlenségét. A mi álláspontunk ságba 29 tagot választanak majd meg, s arról is döntöttek, hogy a SZOT elnökségének 35, a titkárságnak pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. ezzel a kérdéssel kapcsolatban ismert. Sem a kormánnyal való szembenállás, sem a függetlenség nem örök kategória a szakszervezetek számára. Ez egy adott társadalmi-történelmi szakaszban érvényesül. Természetes a kapitalista társadalomban, de nem természetes a szocializmusban. Használható a kapitalista társadalomban, de a megváltozott társadalmi viszonyok között ez a forma már használhatatlan. A szakszervezet soha sem lehet egy adott kormány-, vagy pártpolitika puszta eszköze. Jogos és érthető, ha a forradalmi szakszervezeti mozgalom a kapitalista országokban meghirdeti és ér- _ vényesíteni kívánja az államtól és a pártoktól való függetlenség jelszavát. A szakszervezetek függetlenségének jelszava itt azt jelenti, hogy a szakszervezetek meg akarják őrizni a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a tőkés renddel szembeni teljes cselekvési szabadságát. A szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmusban szükségszerűen következik az osztálya ügye iránti elkötelezettségből. Az ellenzékiség azonban nem öncél, és nem a szak- szervezeti munka örökérvényű, általános vonása. A szocializmus körülményei között megváltozik a hatalom jellege. Munkásállam jön létre, amely a dogozók és a szakszervezet törekvéseivel egyező célok valóra váltásán munkálkodik. Az ellenzékiség, a függetlenség jelszavát a mi körülményeink között a szakszervezetek csakis, mint a szocialista állammal és a kommunista párttal szemben álló. programot érvényesíthetnek. De mit is jelentene gyakorlatilag az, hogy a szak- szervezetek függetlenek legyenek? Tagadják meg talán a részvételt a döntéshozatalban és a társadalom ügyeinek aktív intézésében, annak ellenőrzésében? Vessék el az együttműködést a szocialista állammal és a többi szocialista erővel, a legszélesebb tömegekkel? Mondjanak le arról, hogy nemcsak kívülről jövő bírálattal, hanem belülről, a kormányzat pozíciójából közvetlenül és gyakorlatilag szóljanak bele a közösségi ügyek intézésébe, a dolgozók képviseletébe ? A szakszervezetek tehát nemcsak hogy nem lehetnek függetlenek a munkáshatalom politikáját megfogalmazó és megvalósító párttól, hanem e politikát magukénak is vallják. Hazánkban a szakszervezeti mozgalom önállóan, de nem függetlenül végzi a maga munkáját. A szocialista társadalom építésének politikája sajátunk is. Ezért és így elkötelezett a magyar szakszervezeti mozgalom. Tisztelt Elvtársak! A szakszervezetek önállóságának megértése és érvényesülése azt kívánja, hogy az eddiginél pontosabban jelöljük meg társadalmi-politikai elkötelezettségünk alapvető tartalmát. Ennek a lényege a szocialista társadalmi rendszerhez való viszony, annak igenlése. Egész tevékenységünkkel erősítjük, támogatjuk a munkáshatalmat. A társadalom célkitűzései nem közömbösek számunkra. Azokat sajátunknak tekintjük. Ehhez azonban jobban meg kell érteni a szak- szervezetek szerepét a fő feladatok kialakításában és végrehajtásában. Nem szabad saját magunk — és tagságunk — figyelmét csak a végrehajtásra korlátoznunk. Jobban meg kell ismerni és ki kell fejezni tagjainknak a szocialista társadalom építésével és fejlesztésével kapcsolatos ténylegesen jelentkező igényeit, és szándékát. A szocialista társadalomban a szakszervezetek azzal, hogy részesei a hatalomnak, (Folytatás a 3. oldalon) Gáspár Sándor beszéde Magvari Béla kiképzett űrhajós Orosházán Tegnap, december 12-én az Orosházi Üveggyárba látogatott Magyari Béla, a Magyar Népköztársaság kiképzett űrhajósa, az üveggyár pártbizottsága, az irodai Puskás Tivadar Szocialista Brigád és a Moszkvai Rádió Baráti Klubja meghívásának _ tett eleget. A délelőtti ünnepélyes fogadtatáson megjelent Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese és Sándor Antal, az orosházi városi pártbizottság titkára. Az ország legnagyobb üveggyárának munkájáról Hudák István igazgató tájékoztatta a vendéget. Ezt követően Magyari Béla gyárlátogatáson vett részt, ahol az üzemrészekben dolgozók munkájával ismerkedett. Délután az üveggyár kultúrtermében találkozott a gyár és a város dolgozóival. Magyari Béla élménybeszámolóját a kiképzésről, az űrhajózásról nagy érdeklődéssel figyelték a hallgatók. A színes előadásért Tarján József, az Orosházi Üveggyár pártbizottságának titkára mondott köszönetét. Ezek után a vendégeket a Moszkvai Rádió Baráti Klubjában látták vendégül. A klub munkájáról dr. Ambrus Pál, a gyár személyzeti és oktatási főosztályvezetője, a baráti klub elnöke tájékoztatta Magyari Bélát, majd átadta a Moszkvai Rádió gyári klubja és a Puskás Tivadar Szocialista Brigád díszoklevelét. Kép, szöveg: Kepenyes János Ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A népgazdaság VI. ötéves tervidőszakra szóló tervtörvényjavaslata, a jövő évi állami költségvetés, valamint a tanácsok következő fél évtizedes pénzügyi terve a képviselők széles körű egyetértését váltotta ki — ezt bizonyította a parlament téli ülésszakának előkészületeit záró terv- és költségvetési bizottság pénteki tanácskozása. Az Országházban megtartott ülésen — amelyen részt vett Péter János, az ország- gyűlés alelnöke — törvény- hozásunk többi állandó bizottságainak képviselői is jelen voltak, és beszámoltak az elmúlt napokban lezajlott tanácskozásaikon kialakított állásfoglalásaikról. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság nevében ajánlotta elfogadásra az előterjesztéseket. Cselőtei László a mezőgazdasági bizottság munkájában részt vevő képviselők megbízásából szögezte le: egyetértenek a VI. ötéves tervjavaslat céljaival. Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke az állásfoglalások ismertetését követően aláhúzta: a tervtörvényjavaslatot előkészítő viták révén sok hasznos indítvány született. A tanácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Hetényi István pénzügyminiszter — Bognár József, a bizottság elnöke mondott zárszót. a nemzetiségi oktatás fejlesztéséért Ülést • tartott pénteken a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének országos választmánya. A szövetség ez évi tevékenységét és 1981. évi munkatervét elemezve — megelégedéssel nyugtázta, hogy a Művelődési Minisztérium terve szerint fejlesztik a német nemzetiségiek lakta településeken a német nyelv oktatását. Az eredmények közt említették az ülésen a német nemzetiségi művelődési tevékenység élénkülését, az eddigieknél nagyobb arányú kibontakozását. Számos rendezvény elősegíti a magyar- országi német nemzetiségi kultúra és hagyomány ápolását.
