Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-12 / 291. szám

1980. december 12., péntek o EEHEEES Hetvenöt éve született Mező Imre Minőség és bérezés Mező Imre, a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő személyisé­ge, a Budapesti Pártbizott­ság 1956. november 1-én hő­si halált halt titkára születé­sének 75. évfordulója alkal­mából csütörtökön ko.szorú- zási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteon­jában, Mező Imre sírjánál. Az MSZMP központi és budapesti bizottsága nevében Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a budapesti pártbizottság első titkára, Katona Imre, a Központi Bizottság tagja,, az Elnöki Tanács titkára he­lyezte el a hála és a kegye­let koszorúját. Virágokkal borították Mező Imre sírját családtagjai, a hozzátarto­zók, az egykori harcostár­sak, barátok, a Mező Imre nevét viselő közösségek, út­törőcsapatok, iskolák, KISZ- szervezetek és szocialista bri­gádok képviselői. A kegyeletes megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget. Javul a kenyér és a pék­áru minősége, a vásárlók az íidén lényegesen kevesebb Szállítmány minőségét kifo­gásolták, mint az elmúlt év­ben. Mindez jórészt a sütő­iparban bevezetett ösztönző bérezésnek köszönhető — állapította meg csütörtöki ülésén a MÉM-ben az Or­szágos Sütőipari Tanács. Egy éve van lehetőség ar­ra, hogy a kenyérgyárakban, pékségekben — részben köz­ponti alapból — anyagilag külön is elismerjék a jó munkát. A vállalatoknál pontrendszer alapján érté­kelik a brigádok és a mun­kások teljesítményét. Száz és nyolcszáz forint között differenciálják a jutalmakat, attól függően, hogy miként alakul a minőség. Viszont ha a termék nem felel meg a követelményeknek, akkor az ebben a bérrendszerben dolgozók egy részét vagy akár az egész brigádot ki­zárhatják1 az elismerésből. Vagy csökkenthetik a minő­ségi prémium összegét. A kemény téli időjárás érdekes természeti jelenséget okozott a Balatonon. Gyors jégképző­dés után már csaknem teljesen beállt a tó vize, de röviddel ezután a viharos erejű széllö­kések feltörték a jégpáncélt, és a parton helyenként kisebb torlaszok keletkeztek (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) Zeneiskolások hangversenye A napokban a Battonyai Állami Zeneiskola növendé­kei két hangversenyen mu­tatják be tudásukat. Decem­ber 13-án, szombaton dél­után 3 órakor a mezóhegye- si parkklubban adnak mű­sort az első,' a második, a harmadik, a negyedik és a hatodik osztály legjobbjai. A klasszikus zeneszerzők mű­vein kívül igen sok, rövid Bartók-darabot mutatnak be a közönségnek. Hétfőn, december 15-én, 18 órakor Battonyán, a zeneis­kola nagytermében rendez­nek hangversenyt a növen­dékek közreműködésével. A tizennégy rövid műsorszám között szerepel zongora-, he­gedű-, klarinét- és tubaszóló, és néhány egyszerűbb, két- három hangszerre írt zene­darab is. Felerészben klasz- szikus, felerészben pedig modern szerző alkotását mutatják be a zeneiskolá­sok. Fejlődik a tsz-ek ás az ipari üzemek egySnmttkiidése Új IBUSZ-utak szovjet Közáp-Azsiába, Kubába, Ciprusra A hazai ipar szerkezetéből több ágazatban is hiányoz­nak a kis- és középüzemek. Helyettesítésükre mind bát­rabban vállalkoznak a ter­melőszövetkezeti mellék­üzemágak. Az idén újabb száz kooperációs megállapo­dás jött létre ipari üzemek és termelőszövetkezetek kö­zött. Az országban 170 tsz- üzemben gyártanak fa fél­kész- és késztermékeket, 97- ben textil- és ruházati ter­mékeket. Tárolóeszközöket készítenek 260 helyen, és gépipari szerkezeteket, al­katrészeket adnak az ipar megrendelésére több mint 300 helyen. Az üzemek jó része hiánycikknek számító árukat gyárt, mégpedig vi­szonylag kis összegű beru­házás után. A gépeket ugyan­is az ipari üzemek adják; ál­talában a korszerűsített gép­láncukba már be nem illő, régebbi típusokat adják to­vább, a gazdaságok pedig a korábban más célra használt épületeiket alakítják át a berendezések befogadására. Békésben ebben az évben kezdődött az együttműködés a Mezőberényi Faipari Szö­vetkezet és a vésztői Körös­menti Tsz között. A közös gazdaság kolóniái bútorok­hoz készít alkatrészeket. Ugyanakkor önállóan is gyártanak kisebb bútordara­bokat, ezek jó részét expor­tálják. A tsz termelési érté­két az idén megközelítően 40 millió forinttal növelte ez a kooperáció. Vigarda Ha azt mondjuk: lovarda, a vigarda is azonnal érthető. Pedig nem mondjuk már azt sem, hogy lovarda, a me- zőhegyesit kivéve nincs is több nálunk ilyen, vigarda pedig egyáltalán nincsen, csak volt. Volt, amikor felépítették és felavatták, 101 évvel ez­előtt; később megszakításokkal a negyvenes évek végéig, aztán mozi lett, majd a színház festödéje. Stukkói lassan elpusztultak, tönkrementek az ajtók, a parkett, egy idő után már semmi sem emlékeztetett az egykor híres bál­teremre, mígnem a színház akkori igazgatója kitalálta, hogy „régi fényében helyre kell állítani, és visszaadni rendeltetésének”. Nem mozinak, hanem kiállítóteremnek, társalgónak, bálteremnek, időnként pedig tévéstúdiónak, ahol a csabai színészek szereplésével kamaradarabokat forgathatna a szegedi vagy a pesti tévéstábok egyike. Szép álom volt! Mondanom sem kell, hogy__ sokan álltak mellé, hogy az álom valóság legyen, összejött egy csomó pénz, tervek készültek, kitűzték a munka megkezdését, mert — isten bizony! — vállalkozó is akadt. Aztán eltelt kilenc esz­tendő, egy híján egy évtized. Tegnap, kilenc évvel a nagy nekibuzdulás után, amikor elsétáltam a színház előtt, a régi vigardára és a „meg- . kezdett munkára” gondoltam. Meg kellene nézni, hol tartanak? .., (sass e.) _ Az IBUSZ továbbra is meghatározó szerepet játszik hazánk idegenforgalmának alakulásában — jelezte csü­törtöki sajtótájékoztatóján Németi József vezérigazgató a Fészek Klubban. Az idén a beutazó forgalomnak 54, a kiutazásoknak pedig 57 szá­zalékát szervezték az IBUSZ utazási irodái. Különöskép­pen sok vendég látogatott Magyarországra az NSZK- ból, Ausztriából és Olaszor­szágból, a szocialista orszá­gok közül pedig a Szovjet­unióból. 28 százalékkal emelkedett az elmúlt évhez képest az IBUSZ konvertibilis valuta- bevéteie — elsősorban a programbővítéseknek, és a rendezvényekkel összekap­csolt turizmus fejlesztésének köszönhetően. A jövő évi tervekről, prog­ramokról szólva az IBUSZ vezérigazgatója elmondta, hogy a vállalat tovább növe­li belföldi üdülési választé­kát, ugyanakkor szélesíti az árengedmények és kedvez­mények körét, ezzel is segít­ve elsősorban a családosok és nyugdíjasok kikapcsoló­dását, pihenését. A nyara­lási lehetőségek számos új külföldi úttal is bővülnek, több mint ötezer csoportos túrát terveznek 1981-re. így egyebek között a nyáron már Ciprusra és Kubába is ellá­togathatnak az IBUSZ szer­vezésében a magyar turisták. Ezeken kívül még jó né­hány egzotikus tájakra vivő utat, gazdag programot tar­talmazó körutazást ajánla­nak az IBUSZ programfüze­tei, például a kilencnapos In­donézia—Szingapúr—Thai- föld_útvonalat, az újdonság­nak számító vietnami üdü­lést, vagy a 14 napos köruta­zást szovjet Közép-Ázsiá- ban és Közép-Szibériában. A gazdag utazási választékból azok is találnak kedvükre valót, akik nem vállalkoznak hosszabb utakra. Pénzbüntetések a Harót-ügyben Miután a vádlott, Harót János, valamint védője és az ügyész is tudomásul vette a pesti közpon­ti kerületi bíróságon csütörtö­kön hozott ítéletet, az nyomban jogerőssé vált: 18 ezer forint pénzbüntetésre ítélték az FTC volt ügyvezető elnökét, aki a devizagazdálkodási jogszabályok megsértésének bűntette miatt, illetve magánokirat-hamisításra felbúj tóként került a vádlottak padjára. Az ügyben másodren­dű vádlott, Fehér Katalin, a Volga Szállóban működő Inter- tourist-bolt helyettes vezetője 5 ezer, Havasi Mihály, az FTC labdarúgó-szakosztályának tech­nikai vezetője pedig harmad­rendű vádlottként 7200 forint pénzbüntetést kapott. Harót János több esetben til­tott módon különféle külföldi fizetőeszközöket vásárolt, s ezért más személyek nevében nagyobb értékben elektroakusz­tikai cikkeket vett az Intertou-; ristnál. Folytatólagosan követte el cselekményeiket, s ebben, vádlott-társai segítették. A bíróság elkobozta az ille­gálisan szerzett és Harótnál le­foglalt devizát, továbbá a három vádlottat egyetemlegesen köte­lezte 30 ezer forint, elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére. Fehér Katalin és Havasi Mihály ítélete — amellyel kapcsolat­ban az ügyész három napon be­lül nyilatkozik — még nem jog­erős. Módosított pályázati rendszer a jövő évtől Ö Minisztertanács csü­törtöki ülésén meg­hallgatta az Állami Ifjúsági Bizottság tájékozta­tóját a felsőoktatási intéz­mények nappali tagozatán végzett pályakezdő szakem­berek pályázati rendszeré­nek helyzetéről. Megállapí­totta, hogy az 1977-ben — a területi aránytalanságok mérséklése, a munkáltató- igények megalapozottabb tervezése, és az elhelyezke­dés demokratizmusának biz­tosítása érdekében — beve­zetett irányított elhelyezke­dési rendszer csak részben váltotta valóra a hozzá fű­zött elképzeléseket. Több el­lentmondás került felszínre, s nyilvánvalóvá váltak a rendszer olyan hiányosságai is, mint például az, hogy sokszor csak formális a kö­telező rangsorolás, a pályá­zatok közvetett továbbítási rendszere, s az a kötöttség is, hogy legfeljebb 3 helyre lehet pályázni. A munkálta­tók se tanúsítottak mindig megfelelő magatartást, gyakran csak késve és pon­tatlanul közölték a pályáza­ti információkat. Mindezek a hiányosságok még nem kér­dőjelezik meg az alapjában jónak mondható pályázati rendszer létjogosultságát, pusztán annak eredményes­ségét, hatékonyságát gátol­ják, és egyben szükségessé teszik a rendszer korszerűsí­tését. Éppen ezért a Mi­nisztertanács 1981. január 1-től határozatban módosítja a felsőoktatási intézmények­ben végzettek elhelyezkedé­si rendszerét. A korszerűsített pályázati rendszer az eddigi tapaszta­latok hasznosítása mellett, mindenekelőtt a felsőoktatá­si intézmények nappali tago­zatán végző szakemberek el­ső munkába lépését kívánja segíteni, mégpedig úgy, hogy a munkáltatók és az első íz­ben munkát vállalók között a kötöttségek egy része megszűnjön. A módosított pályázati rendszerben to­vábbra is fennmarad a munkáltatók igénybejelenté­sének és a pályázati felhívá­sok megjelentetésének köte­lezettsége, a felsőoktatási in­tézmények hallgatóiról ké­szített jellemzések gyakorla­ta, valamint az egyes intéz­mények felsőoktatási intéz­mények, a kutatóintézetek, a sajtó, a rádió, a televízió és egyéb hírközlő szervek igé­nyének előzetes felügyeleti szervi engedélyezése. Meg­szűnik viszont a pályakez­dés első három évére vonat­kozó adminisztratív kötött­ség. valamint a benyújtható pályázatok számának korlá­tozása, s ezen pályázatok rangsorolása. A jövő évben hatályba lé­pő rendelkezések egyaránt megszabják a munkáltatók, a felsőoktatási intézmények és az elhelyezkedni kívánó hallgatók feladatait. A gaz­dálkodó szervek kötelesek a betöltésre váró, felsőfokú végzettséget igénylő állásai­kat minden év január 31-ig pályázati felhívás formájá­ban megjelentetni a felsőfo­kú intézményeknél. E ren­delkezés célja, hogy a fiata­lok jóval a végzés előtt tá­jékozódhassanak, megismer­jék az elhelyezkedési lehető­ségeket. A munkáltatók ar­ról is kötelesek gondoskod­ni, hogy a pályázati felhívá­sok az alapképzettséghez kö­zelálló, úgynevezett rokon területű állásokat is tükröz­zék — ezzel segítsék elő a fiatalok számára a válasz­tási lehetőség bővítését, va­lamint az esetleg szükséges­sé váló pályakorrekciót, a felsőoktatási intézményeknek ugyanúgy, mint az eredeti rendszerben, ezután is biz­tosítaniuk kell az álláskíná­latok mindenki számára el­érhető közzétételét. Nagyobb szerepe lesz a jellemzések­nek: az oktatási intézmé­nyeknek a társadalmi szer­vek bevonásával sokoldalú, részletes, érdemi véleményt kell a hallgatókról készíte­niük, olyat, amely hatható­san segíti a munkáltatók döntését: választását a je­lentkezők között. A hallga­tók feladata a módosított rendszerben, hogy pályáza­tukkal, valamint a csatolt jellemzéssel közvetlenül a munkáltatónál jelentkezze­nek. Az állás betöltéséről a beérkezett pályázatok ösz- szevetése, a személyes be­szélgetések alapján, továb­bá az oktatási intézmények jellemzéseinek, és a helyi társadalmi szervek vélemé­nyének figyelembevételével a munkáltató dönt. A döntésről minden érdekeltet tájékoz­tatni kell. Amennyiben — a rendszer mechanizmusának egyszerűsítése ellenére -*- a pályakezdő a diploma (okle­vél) megszerzésétől számí­tott három hónapon belül nem helyezkedik el pályázat útján, a munkáltató pályá­zat nélkül is alkalmazhatja. munkába állást se­gítő általános mód­szertől eltérően a lakosság alapvető érdekeit szolgáló pedagógus, orvos, jogász munkakörök pályázat útján történő betöltését az illetékes miniszterek külön szabályozzák. Egy kosár hír Ezzel a címmel jelenik meg negyedévenként az Er­dőgazdasági Fűz- és Kosár­ipari Vállalat kiadványa. Az idei negyedik számban Ko- csor Lászlónak, a békési ko­sárgyár pártvezetősége tit­kárának köszöntő sorait köz­li, melyet a szerző a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára írt. Be­számol az újság arról, hogy lengyel szakemberek látogat­ták meg a békéscsabai fűz­üzemet és a köröstarcsai fűz­telepet. Meglátogatták a bé­kési kosárgyárat és a körös- ladányi telepet. Bemutatkozik a lapban a békési kosárgyár körösladá- nyi telepe is. Megtudhatjuk az írásból, hogy az 1967-ben alakult telep milyen fejlődé­sen ment át napjainkig. Be­számol az Egy kosár hír a dévaványai és a körösladá- nyi telepeken megindult szakmunkásképzésről, és a vállalat sárvári telepét tönk­letevő hatalmas viharról is. Galambok és diszbaromiik Nemzetközi galamb- és disz- baromfi-kiállítás nyílt csütörtö­kön Kaposvárott, a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Me­gyei Művelődési Központban. Több mint 120 magyar, továbbá tíz ausztriai és tizennégy jugo­szláviai tenyésztő 1300 szebbnél szebb szárnyast mutat be, ame­lyek negyven fajtát képviselnek. Babos kingek, kínai sirály- kák, német diszpostagalambok, páva, parókás, angol begyes ga­lambok, magyar óriások és strasszerek láthatók egyebek között. A kiállításon vásárlásra is lehetőség nyílik-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents