Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-11 / 290. szám

NÉPÚJSÁG 1980. december 11., csütörtök HANGSZÓRÓ George Sand — nő a történelemben A nyomdaipari hétköznapjai Ilyen egy testnevelési óra mínusz egynéhány fokos időben... Fotó: Gál Edit Az életrajzi művek — akár regények, tanulmányok, fil­mek, színdarabok — gyak­ran eltolódnak egy irányba. Főszereplőjük valamilyen okból éppen kiragadott ol­dalát állítva középpontba, eltúlozva, agyonmagyarázva, s többnyire további jellem­vonások, tények rovására. A napjainkban annyit, és any- nyiféle összefüggésben em­legetett „teljes ember” nem lép elénk, de még csak ho- mányos körvonalai sem raj­zolódnak ki. Pedig már ez utóbbi is jelentős lépés, s sok esetben a maximum, ami idő — és térbeli távlat­ból elérhető. Dániel Anna munkája George Sandról — a Nők a történelemben sorozat kötete — éppen azért tetszett, mert úgy tűnik, itt megpróbálta a szerző a hős minden olda­lai. bemutatni, vagy legaláb­bis minden oldalából ízelí­tőt adni. Gondosan ügyelt' az arányokra, az anyag igaz­ságos, viszonylag objektív válogatására, a kritikákra. George Sand alakjában igazi egyéniség kell életre. Aki művész, forradalmár, politikus, a hétköznapok ak­tív dolgozója, kézimunkázó befőző és a család összetar­tásáért küzdő anya, többek között Musset és Chopin szeretője, fiatal útkeresők, világhírességek (mint pél­dául Flaubert) és elesettek barátja, pártfogója — nő a történelemben. Ebben az életrajzi mun­kában a pénzért való haj­sza, a sokszor megalázó mindennapi ügyek-bajok, hányódások ábrázolása nem megy a maradandót alkotó művész megjelenítésének ro­vására, ahogy az a televízió néhány évvei ezelőtt vetített Balzac-sorozatában történt. Ott szinte alig esett szó az igazán átfogó és jelentős életműről, a világirodalom gyöngyszemeiként számon- tartott regényekről, s egyál­talán arról, hogy Balzac azért írt is. A nagy szerel­mek, szenvedélyek bemuta­tása nem zárja ki a korszak társadalmi viharait, s főleg nem marad ki a képből, hogy George Sand mennyire részese volt ezeknek, meny­nyire korában, és hazája társadalmában élt és moz­gott. Fáradhatatlan volt, örökké írt, szervezett, har­colt — férfiakat és fiatalokat meghazudtoló bátorsággal és energiával egészen haláláig. A kort, Franciaországot, de Európát is újból és újból megbotránkoztató Aurore Dupin, férfi álnevén George Sand, hatalmas életművet hagyott hátra. S bár csak ritkán írt pénzért, szinte ontotta a regényeket, úti leveleket, újságcikkeket, színműveket; játszva alko­tott, szédületes sebességgel. Nem minden műve remek­mű. S életrajzírója sem el­fogult. Bonyolult lelke, ellent­mondásokban gazdag fellé­pései, cselekedetei, bőven szolgáltattak csemegét a szenzációt hajszoloknak, fe- csegőknek, íróknak, irigyek­nek. Dániel Anna érdeme, hogy nem hagyta magát fél­revezetni, s nem is rettent el a Sandtól származó és Sandról szóló irodalom tö­megétől. A könyvet olvasva nyilvánvalóvá válik: tény­anyagból óriási mennyiséget dolgozott föl, sokat megtu­dott George Sand Bizalmas naplójából, nem publikáció­ra szánt írásaiból, leveleiből, a kortársak vallomásaiból, memoárokból és az igen át­fogó, színes szakirodalom­ból. Az is feltűnik azonban, hogy elsősorban referál mindarról, amire szert tett; kevés az egyéni hozzáadás. Vagyis: különböző helyek­ről származó idézeteket, lexi­kális adatokat sorol föl, gyakran átmenet nélkül, s az olvasónak az az érzése, adattárakat, vagy összegyűj­tött szólásokat, aforizmákat lapozgat. „George Sand családfája elképesztő. Király, alapítvá­nyi hölgy, kurtizán, gróf és híres hadvezér, harmadran­gúnak sem nevezhető tán­cosnő, egymást követték a törvénytelen leszármazottak, a „szerelem gyermekei”, csupa vonzó külsejű, rend­hagyó egyéniség. Az egyik ükapa Erős Ágost, szász választófejede­lem és lengyei király, aki­nek a korabeli pletyka há­romszáz zabigyereket tulaj­donított .. .” S elképesztő volt egész élete. Kutatott, lázadozott, szeretett, szenvedett, aggó­dott, gyűlölt, tévedett, lelke­sedett. Életműve — erényei­vel és hiányosságaival — he­lyet kapott a világirodalom­ban, akárcsak az életrajzát és munkásságát elemző mű­vek. Haláláig hitte, hogy lehet tartalmasán —, s hogy csak­is azért érdemes — élni. Ha nem is látta mindig helye­sen a történelmi fejlődés szükségszerűségét (mint pél­dául a Párizsi Kommün- je­lentőségét sem ismerte föl), sosem veszítette el a re­ményt, hogy az ember, a társadalom jobbítható. Sa­ját lehetőségeivel is mind­végig ezt az ügyet szolgálta: „Nem, nem, az ember nem különülhet el, nem tagad­hatja meg a vér kötelékeit, nem átkozódik, nem veti meg e nbertársait. Az em­beriség íem üres szó. Éle­tünk szeretetem alapul, s ha nem szeretünk, nem élünk.” Niedzielsky Katalin Itt mindennek új szaga van. A függönynek, a hatal­mas és a nap minden szaká­ban világos aulának, a pihe­nővel megtört lépcső korlát­jának, a tantermek bútorai­nak, a tanári szoba székei­nek. Szeptemberben itt, a békéscsabai Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépisko­lában nyitotta meg Pozsgay Imre miniszter az 1980/81-es tanévet. Bizonyára több oka is volt annak, hogy a válasz­tás erre az új, 25 millió fo­rintba került középiskolára esett, s bizonyára az okok között szerepelhetett, hogy a nyomdászat azon kevés szak­mák közé tartozik, amely egyesíti magában a mester­ségbeli tudást, a művészeti alkotást, és a rohamléptű technikai fejlődést,' „Kezdjük belakni az isko­lát” — mondja Mitykó Já­nos, a tanintézet igazgatója. Arról beszélgetünk, hogyan is alakult, korábban a Ró­zsa Ferenc Gimnáziumhoz tartozott iskola önállósodásá­nak első három hónapja. A hiánylista Kezdjük most is a „hiány­listával”. Bár az eredeti ter­vekben szerepelt, mégsem épült fel a tanműhely; a ré­gi helyén, a Kossuth téren maradt. Az iskolától húsz­harminc percnyi járásra. A beruházók és a tervezők technikai problémákra hivat­koztak ... Az új iskolaépü­let egyik földszinti helyisé­gében ugyan kialakították a kéziszedőtermet, de hát ez nem segít a dolgon. A for­mát itt készíteni, majd a tanműhelybe nyomásra át­szállítani meglehetősen bo­nyolult, az oktató munkát hátráltató megoldás lenne. Tanterem lett hát a szedőte­remből. A 249 diák 11 osz­tályt alkot — s nyolc tan­termet építettek. A szakkö­zépiskolai négy évfolyam két-két párhuzamos osztálya mellett a könyvkötő szak­munkástanulók három év­folyamának egy-egy csoport­ja is itt szerzi meg ismere­teit. Hát igen, az apró, de bosz- szantó kivitelezési problé­mák. Az első emeleten, ti­tokzatos forrásból rendsze­resen csöpög a víz. Bár szab­ványelemekből készült az épület váza, ugyancsak ne­hezen érthető okok miatt az egymás alatt levő helyiségek alapterülete mégsem egyfor­ma ... A kémiai előadóte­rem üzemeltetéséhez elen­gedhetetlenül szükséges gázt „elfelejtették” az épületbe bevezetni. Az ígéretek sze­rint erre rövidesen sor ke­rül. Falbontás, falfúrás, meg­ami ezzel jár ... Könnyen tisztítható és esztétikus ugyan a termek padlózatá­nak melegburkolata, de kér­dés az, hogy a 14—18 éve­sek általi használatot huza­mosabb ideig tűri-e... És ami nem az épületen múlik: az iskolabútorok, -felszerelé­sek beszerzési nehézségei.. Tornaterem helyett Nemcsak a nyomdaipari­nak, hanem az iskolacent­rum másik szakközépiskolá­jának, az egészségügyinek is nagyon hiányzik a tornate­rem. Bár van olyan rende­let, mely szerint új iskolát tornaterem nélkül nem le­het építeni, erről azonban itt „megfeledkeztek”. Az ok: a megyeszékhely fejlesztési tervében az iskolacentrum épületrendszerével szem­ben épül majd fel a sport­kombinát... S addig? Amíg jó idő van, az udvaron tart­ják a testnevelési órákat, esőben a kerengők alatt fu­tóedzéseket lehet tartani... De mégis több a jó! A tanműhelybe sem kell tanítási idő alatt elmenniük a diákoknak. Az órarendet úgy alakították ki, hogy a gyakorlati foglalkozás reg­geltől délutánig, illetve kora délutántól estig egyhuzam­ban legyen. A negyedikesek például a hétfőt és a keddet töltik a Kossuth téri, nemré­giben kibővített, az oktatás­nak megfelelően felszerelt épületben. Az iskolai forma­előkészítő fotólaborba már megérkezett a berendezések zöme, hamarosan azt is be­szerelik. Mint termelőüzem is Ez az iskola termelőüzem is, a „gazda” a Kner Nyom­da. Érdekesebb és tanulságo­sabb is úgy elsajátítani a nyomdászat mesterségének és művészetének csínját- bínját, hogy a gyakorlatozás „élesben” megy. Szinte ki­zárólag kisebb-nagyobb szé- riájú remekművek hagyják el a tanműhelyt, bizonyítva ezzel a szakoktátók, a taná­rok, s nem utolsósorban a leendő nyomdászok szakér­telmét, ügyességét. Az oktató-nevelőmunka és ez a bizonyos termelés jobb összekapcsolása érdekében, a berendezések kihasználtsá­gának fokozására született meg az a terv, amelynek megvalósulása esetén a váro­si tanács lenne a tanműhely és a termelés új gazdája, ök intéznék a beszerzést, az ér­tékesítést, a szükséges fel­újításokat, de a Kín er Nyom­da természetesen megmarad­na az iskola és a műhely patronálója. Fehéren — feketén A Rádiófolyóirat hétfőn este elhangzott huszadik száma érdekes volt azért is, mert akadt megyei vonatko­zású riportja. Bakonyi Péter beszélgetett a szarvasi Bod­nár Pállal, aki „használt ké­pet vesz, elad” a cím sze­rint. A maszek képkereske­dő manapság valóban ritka jelenség. A beszédes férfi nemcsak erről a különös fog­lalkozásról festett képet, de általa bepillanthatott a hall­gató a műgyűjtők és a mű­értők, a giccsvásárlók és a festményekbe milliókat be­fektetők világába. Mégsem értem, miért készült ez a ri­port. Ha a képzőművészet mai szerepéről, vagy arról kívánt szólni, hogy ki miért vásárol képet, érdekesebb lett volna egy, vagy még in­kább több gyűjtőt kifaggat­ni. Igaz, időben nem fért volna a műsor keretei közé. Alaposabbra sikerült Pász­tor Magdolna „A városban sincs orvos?” című, bátor hangú riportja. A témakört behatóan ismerő szakembe­reket választott beszélgető- partnerül, akik nemcsak Ka­zincbarcika egészségügyi gondjaival ismertették mega hallgatót, de sok megszívle­lendőd mondtak az orvosi hi­vatás és az emberség össze­függéseiről. Aktuális, bár laikusnak megfeszített figye­lemmel is alig érthető volt Egyed László riportja, amelyben matematikus bi­zonygatta, hogyan lehet nye­reséget növelni matematiká­val. Nem mindennapi egyéni­ség került Stefka István mikrofonja elé: egy éjszakai mulató kidobóembere, aki mellesleg reklámgrafikus, testnevelésszakos tanár és dzsúdós. Izgalmas volt hal­lani nem éppen pozitív vé­leményét az éjszaka tündé­reiről, fenegyerekeiről, a több ezerbe kerülő mulatozá­sokról, amelyek ráadásul nem is olyan vidámak. Hihe­tünk neki, hiszen benne él — ha kicsit idegenként is — ebben a különös közegben. Fehéren — feketén: vajon miért ezt a címet kapta a műsor? Inkább sötét, mint derűs gondolatokat ébresztett a négy riportból legalább három. Persze, ez nem baj. Sőt, nagyon is valóságos gondokról, nagyon is létező emberi rossz tulajdonságok­ról hallhattunk. Kár, hogy nem fért az egy órába vala­miféle összekötő kommen­tár, esetleg egy-két monda­tos vélemény. így a magazi­nokhoz hasonló színes, szó­rakoztató és sokszor elgon­dolkodtató témák kerültek napirendre a sokoldalú, ala­pos megvizsgálás igénye nél­kül. A négy riport külön-kü- lön értékesebb, vagy értékte­lenebb gyöngyszem maradt, kevésbé mutatósán, mint összefűzve. — gubucz — A kellemetlenségek, a bosszúságok mindig előre tolakszanak. A szakközépis­kola épülete ezektől függet­lenül impozánsan szép, az oktatás specifikusságát is szolgáló. Rövidesen fogorvo­si rendelő is lesz, s a tervek szerint az általános orvosi szolgálatot is megszervezik. „Az aula megfizethetetlen” — vallja az igazgató, és a beszélgetéshez később csat­lakozó igazgatóhelyettes, dr. Kovács Sándor. Minden na­gyobb szabású rendezvényü- . két itt tartják, s a következő hónapban itt lesz az első ön­álló szalagavató bál is. ♦ ­A diákok szemmel láthatóan is jól érzik magukat ebben az új, azért minden alapvető oktató és kényelmi berende­zéssel felszerelt iskolában. Lassan minden helyiségét, minden zugát „belakják”. Egy, kettő, három év múlva nyomdászok, bizonyára jó nyomdászok lesznek, öreg­bítve a békéscsabai szakem­berképzés messze földön is­mert hírnevét. Nemesi László MM MŰSOROK KOSSUTH RADIO 8.27: A zürichi Tonhalle-vonós- négyes felvételeiből. 9.00: A sóhajok hídja. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Barangoló Dominó. 10.35: Szimfonikus zene. 11.20: Egészségügyi rehabilitáció Bulgáriában. 11.40: Szép remények. 12.35: Szentkuthy Miklós: Prae. 12.45: Zenemúzeum. 14.30: Mindenki könyvtára. 15.10: Solti Károly nótákat éne­kel. 15.28: Csiribiri. 16.05: Kórusainknak ajánljuk. 16.20: A Délutáni Rádiószínház bemutatója. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.59: Táncházi muzsika. 19.15: Diákkönyvtár hangszala­gon. 20.15: Hallgassuk együtt. 21.00: Pászti. Miklós népdalfel­dolgozásaiból. 21.30: Szakma, vagy parkolópá­lya? 22.20: Ti* perc külpolitika. 22.30: Angelo Ephrikian együtte­se Gesualdo-madrigálokat énekel. 22.45: A megsértett személyiség. 23.00: Francia operákból. 0.10: Hajdú Sándor táncdalai­ból. PETŐFI RADIO 8.05: Muzeális nótafelvételeink­ből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Kapcsolás a szolnoki stú­dióba. 13.25: Gyermekek könyvespolca. 13.30: Csajkovszkij: Évszakok. 14.00: válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosz- szán. 17.30: segíthetünk? 18.33: Hét végi panoráma. 19.55: slágerlista. 20.33: A 04, 05, 07 jelend. 21.05: Visszatekercselés. 22.15: örökzöld dallamok. 23.15: Nótacsokor. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.35: Operafinálék. 10.30: A szegedi dzsessznapok műsorából. 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 11.20: zenekari muzsika. 13.07: Holnap közvetítjük. 13.27: Újdonságainkból — külföl­di táncdalok. 13.57: Frans Brüggen blockflőté- zik és fuvolázik. 14.48: Prokofjev: Péter és a far­kas. 15.15: A bibliás ember.' 16.00: Zenei lexikon. 16.20 : Képek a régi zene vilá­gából. 16.51: popzene sztereóban. 17.44: Külpolitikai dokumentum- műsor. 18.14: A kamarazene kedvelőinek. 19.05: iskolarádió. 19.45: Monteverdi: A könyörtele­nek bálja. 20.20 : 2000 felé. 20.55: „Fénylő halottam lettél végre . . .” 21.00: A zeneirodalom remekmű­veiből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Nem mondtak csütörtököt. Szerkesztő-riporter: Dalo­csa István. (A gyomai és az endrődi vadásztársasá­gok munkájáról, minden­napi gondjairól, exportter­veinek teljesítéséről készül a riportösszeállítás.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.45: Tévétoma. (ism.) 8.50: Iskolatévé: Fizikai kísérle­tek. (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 5. oszt., f.-f.) 9.30: Francia nyelv. (középisk. IV. oszt., f.-f.) 10.05: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.) 10.35: Magyar nyelv (ált. isk. 3. oszt.) 11.00: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 7—8. oszt., f.-f.) 11.30: Rajz (ált. isk. 1—4. oszt.) 12.05: Világnézet (középisk. IV. oszt., f.-f.) 14.15: Iskolatévé: Magyar nyelv. 14.30: Magyar irodalom (ism., f.- f.) 14.55: Rajz I—II. (ism.) 15.35: Osztályfőnöki óra (ism., f.- f.) 16.30: Hírek (f.-f.) 16.35: Az ember és a ló. (ism.) 16.55: Ha az utcán vagyunk. 17.25: Tévébörze. 17.35: Vonuljatok ki sanzonok. Emlékezés Szalmás Piros­kára. 18.15: Valami megváltozott. (f.- f.) 18.35: Reklám, (f.-f.) 19.05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: San Francisco utcáin. 20.45: Zene, zene, zene. * 21.35: Telesport. (f.-f.) 22.00: Tisztelendők. Libanon. 22.50: Tv-híradó 3. 23.10: Tv-tükör. (f.-f.) II. MŰSOR 15.30: Iskolatévé: Fizika (ált. isk. 8. oszt., f.-f.) 16.00: BSE—Fiat Torino. BEK női kosárlabda-mérkőzés. A szünetben: Reklám. 17.20: Román est. Bevezető. 17.25: Románia. Dokumentum­film. 17.55: Hegyek, folyók, gleccserek. Román természetfilm-ösz- szeállítás. 18.50: Miniatűr folklór. 19.05: A rajzfilmek kedvelőinek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Bevezető. 20.05: A különös ügynök. Román kalandfilm. 21.45: Operabarátság. Puccini: Bohémélet. BUKAREST 16.05: Iskola tévé. 16.25: Orosz nyelvoktatás. 16.45: Kenya — dokumentum- film. 17.05: Kulturális híradó. 18.15: Labdarúgó-mérkőzések­ről. 18.35: Rajzfilmsorozat. 19.00: Tv-híradó. 19.20: Gazdasági híradó. 19.40: Fiatalok órája. 20.30: Tudósok és utazók folyó­irata. < 21.15: Fejezetek a román színház történetéből. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45:: A madárijesztő. 18.15: Tudományos műsor. 18.45: A dzsessz napjai. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Érvek — külpolitika. 20.50: Vetélkedő. 22.05: A hangversenytermekből. II. MŰSOR 18.45: Aktualitások. 19.15: Idegenforgalmi szemle. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Huszonnégy óra. 21.15: Ez az én választásom. SZÍNHÁZ NéBANCSVIRAG Békéscsabán 19 órakor. Déryné- bérlet. AKKOR SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJLIK . .. Orosházán 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A ver­senyló elrablása. 6 és 8 órakor: A pap, a kurtizán és a magá­nyos hős. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor": Sugar- landi hajtóvadászat. 7 órakor: A keselyű három napja. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: Hálózat. 4 órakor: Ki beszél itt szerelemről? 6 és 8 órakor: Há­lózat. Békéscsabai Terv: Tűz­harc. Gyulai Erkel: Kojak Buda­pesten. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Dandin György. 5 és 7 órakor: Kaliforniai lakosztály. Orosházi Béke: Pofonok völgye, avagy Papp Lacit nem lehet legyőzni. Orosházi Partizán: Norma Rae. Szarvasi Táncsics: őszi szonáta.

Next

/
Thumbnails
Contents