Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
1980. december 1L, csütörtök o Új helyen a Filharmónia Bz országgyűlés kulturális bizottságának ülése A VI. ötéves tervidőszakban a kulturális ágazat anyagi lehetőségeit — a népgazdaság helyzetének megfelelően — általában a szinten tartás jellemzi majd. A Parlamentben megtartott tanácskozáson a népgazdaság VI. ötéves terv időszakáról szóló tervtörvényjavaslatot, továbbá a Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Testnevelési és Sport- hivatal, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az Állami Ifjúsági Bizottság jövő évi költségvetését vitatták meg. A bizottság Övári Miklós és Király István indítványára elfogadta a VI. ötéves tervtörvényjavaslatot és a hat szerv költségvetésének tervezetét. December 10-én, tegnap délelőtt 11 órakor átadták az Országos Filharmónia Békés megyei kirendeltségének új irodáit Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útja 24—28. szám alatt. Az impozáns, új munkahelyet Zeke László, az Országos Filharmónia osztályvezetője adta át. Mint elmondta, a Békés megyei ki- rendeltség megérdemelten költözhet végre méltó helyre, hiszen az ország megyéi közül a felnőtt- illetve ifjúsági hangversenyek száma alapján második, látogatottság szempontjából pedig a harmadik helyen áll. Pénteken kezdődik a tanácskozás Nyolcszáz küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével péntek reggel 9 órakor, az építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában kezdi meg tanácskozását a magyar szak- szervezetek 24. kongresz- szusa. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának előterjesztése alapján értékelik a 23. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és á számvizsgáló bizottságot, amelyek megválasztják a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. Fotó: Gál Edit Román művészeti együttes megyénkben Ötven, hatvan, hetven éve szervezett dolgozék Az Arad—Békés megye közti kulturális megállapodás jegyében 45 fős tánc- együttes látogatott me* gyénkbe december 9-én, kedden, Kocsik Józsefnek, a Romániai Magyar Dolgozók Szövetsége megyei titkárának vezetésével. A borosjenői művészeti együttes — köztük 10 zenész, 4 szólista, valamint 3 amatőr filmes — ittMár hagyománynak számít, hogy minden év elején a MÁV Szegedi Igazgatósága meghirdeti munkahelyei részére a „Tiszta szolgálati hely” mozgalmat. Idén az akcióba 85 szolgálati hely nevezett be. A vasutasok igen sokat tettek munkahelyük rendje, tisztasága érdekében, parkosítottak, virágokat ültettek, az utasok által igénybe vett területeken padokat, korlátokat festettek. A munkák végzésére több helyen a szocialista brigádok részvételével társadalmi munkaakciókat is szerveztek. Ennek eredményeként szebbek és tisztábbak 'lettek a vasutas- munkahelyek. tartózkodásának első napján Nagybánhegyesen lépett fel. Tegnap Csanádapácán, ma este 6 órai kezdettel pedig az eleki művelődési házban mutatják be műsorukat. A filmesek Gyulán, illetve Csabán vetítik le alkotásaikat, s beszélgetnek el a Békés megyei amatőrökkel. A román vendégek holnap hazautaznak. A verseny értékelésére a közelmúltban került sor, s a legeredményesebb szolgálati helyeket pénzjutalomban részesítették. Békés megyéből Gyula, Dévaványa és Okány állomások, a vésztői vontatási telep és szertárvezetőség, a békéscsabai villamosvonal- felügyelőség, a szeghalmi III-as főpályamesteri szakasz, és az ÉHF békéscsabai 2. számú építésvezetősége kapott elismerést. A Békés megyei vasutasmunkahelyek is nagyon hozzájárultak ahhoz, hogy a vasútigazgatóságok között első alkalommal meghirdetett országos versenyben a szegediek lettek az elsők. Ritka és szép évfordulókat ünnepeltek szerdán a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezeti székházában. Az országban elsőként, 1862-ben megalakult, nagy mozgalmi hagyományokkal rendelkező szakszervezet vezetői azokat köszöntötték, akik ötven, hatvan, illetve hetven évvel ezelőtt léptek be a szervezett dolgozók sorába. Akkor, és olyan körülmények között, amikor az e szakszervezethez való tartozás korántsem volt kockázatmentes, mert egyet jelentett a haladás ügye melletti elkötelezettség nyílt vállalásával, a munkásoszTalán kevesen tudják, hogy van a Hallássérültek Országos Szövetségének Békés megyei csoportja is. Megyei titkára Nagy Gyuláné, a békéscsabai pedig Uhrin Lászlóné. A békéscsabai Petőfi utcai központban hetenként két alkalommal, hétfőn és csütörtökön foglalkoznak a szövetségi tagok ügyes-bajos dolgaival, s itt működik klubjuk is. Nemrégiben a rendőrkapitányság és a közlekedésbiztonsági tanács összefogásával előadás- sorozat kezdődött a hallássérültály forradalmi harcában való részvétellel. A bensőséges ünnepségen Terényi László, a szakszervezet elnöke mondott köszöntőt. Ezt követően Lux János, a szakszervezet főtitkára a szakszervezeti tagságának ötven- hatvan és hetvenedik évfordulóját ünneplő 126 szervezett munkásnak, köztük a legidősebbeknek: Polgári Józsefnének, Bárdi Ist- vánnénak, Kilián Máriának, Széplaki Jánosnénak, Tuskán Károlynénak, Cziráky Pálnak, László Istvánnak, Nagy Lászlónak és Novák Gyulának emléklapot nyújtott át. teknek. Érzékeik korlátozottsága sok veszéllyel jár a hétköznapok során, ezért közlekedésük fokozott elővigyázatosságot kíván a járművezetőktől, de tőlük is. Az előadásokat olyan foglalkozás követi, amelyen a résztvevők tesztlapokat töltenek ki, így ellenőrzik, rögzítik közlekedési ismereteiket. A hallás- sérültek klubjában még fotószakkör is működik, kézimunka kiállításokat, bált, orvosi előadásokat rendeznek. Januárban a Tücsök bábegyüttest látják majd vendégül. Mozgalom a szebb munkahelyekért Hallássérültek klnbja Békéscsabán A békéscsabai AFIT-szervizben korszerű autódiagnosztikai berendezésekkel vizsgálják a személygépkocsikat. Műszerekkel állítják be a járművek gyújtását, fogyasztását és biztonsági berendezéseit. Fotó: Veress Erzsi lavulé útviszonyok A keddről szerdára virradó éjjel az országutakon 300 hóeltakarító gép és jármű dolgozott. A reggelre valamelyest enyhült időjárás is közrejátszott abban, hogy az útviszonyok országszerte tovább javultak. Az éjszakai órák szélvihara csak Nógrád és Szolnok megyében okozott újabb át- fúvásokat az utakon. Szolnok megyében a 32. számú főútvonal néhány kilométeres szakaszán vált nehezebbé a közlekedés; az átfúvá- sok eltakarítását nyomban megkezdték. Síkos és jégbordás részek találhatók az Mí-es komáromi szakaszán, az M3-as néhány szakaszán és az M7-es autópálya egyes részein, emiatt fokozott óvatosságra van szükség az autózásnál. Kecskemét és Dunaföldvár térségében szintén az eljegesedett útfelület lassítja a forgalmat, ugyanúgy, mint Békés megyében, valamint a Balaton északi partján. Aszófő és Balatonakali körzetében, Veszprém és Fejér megye egyes útjai szintén csak nagy óvatossággal járhatók. Kongresszusoktól a kongresszusig D ecember 12—14-re hívták össze a magyar szakszervezetek 24. kongresszusát, hogy számot vessen az elmúlt öt esztendőről: megvonja az üzemi, az ágazati szakszervezeteik érdekvédelmi, termelést segítő munkájának, szociális tevékenységének, politikai feladat-végrehajtásának mérlegét. Tekintettel a társadalmunkra váró, napról napra bokrosodó, s mondhatni egyre nehezebb teendőkre, a bonyolódó nemzetközi gazdasági és erőviszonyokra, ennek a fórumnak — amely az országunk demokratikus és demokratizálódó életének egyik legfőbb letéteményese — igen jelentős, nagy horderejű kérdésekre kell választ adnia. Ha a Magyar Szocialista Munkáspárt 12. kongresszusának határozott állásfoglalása mellett segíti még valami ezt a mérlegvonó munkát, az mindenképp az ágazati, szakmai szakszervezetek nemrég lezajlott kongresszusainak a sora. Októberben és novemberben szinte nem múlt el hét vége, hogy egy-egy szakma, ágazat szakszervezeti mozgalmának küldöttei össze ne ültek volna megvitatni, felmérni az eddig megtett utat, és irányt szabni a következő öt esztendőre. E szakmai szakszervezeti kongresszusok esetében igazán nem az egymásutániság a fontos; nem az, hogy melyik kezdte és melyik fejezte be a számvetést, s ma már az sem döntő, hogy szakszervezeteink közül melyik a patinásabb. Nem azért bocsátjuk ezt előre, mintha nem lenne jelentősége annak, hogy az ÉDOSZ, az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének legfőbb szerve most ülésezett negyvenötödször, a nyomdászoké negyvenedszer, a kereskedelmi, vendéglátóipari és pénzügyi dolgozók kongresszusa harminchar- madszor, a közlekedési ágazaté harmincadszor — és folytathatnánk a sort annak bizonyítására, hogy a munkások érdekének védelme országunkban nagy-nagy múltra tekint vissza. A fő hangsúly napjainkban azonban a hagyományok és a múlt ápolása mellett a „hogyan tovább?” kérdésén van. A feladatok megfogalmazásakor, az eddig megtett út tapasztalátainak összegzésekor — különösen az utóbbi öt esztendő tanulságának leszűrésekor — a felelősség súlyában nincs különbség aszerint, hogy a textiles szak- szervezet 75 évet hagyott már maga mögött a mozgalomban, vagy csak a nyolcadik, kilencedik, tizedik kongresszusra hívták össze, mint például a vasutasok, a közalkalmazottak, a postá- I sok, a pedagógusok, az egészségügyiek, vagy a helyiipar és a városgazdálkodás dolgozói. Mindennek tudata jól tükröződött az elmúlt hónapok szakszervezeti kongresszusain : a beszámolókban, a vezetőségek számadásaiban épp úgy, mint a hozzászólásokban. Aki nyomon követte a fórumok munkáját, azt az általános képet alkothatta magának szakszervezeteink tevékenységéről, hogy jelenünkben ez a mozgalom az országépítő munka nagy ereje, további tartalékokat is mozgósítani tudó tömegszervezete. A felszólalások és beszámolók egymás mellé állítva sem alkotnak valamiféle panaszlistát, sokkal inkább hatnak önmaguk is programként: a mozgalom közelebbi és távolabbi céljainak megfogalmazásaként értékelhetők. A teljesség igénye nélkül megemlíthető, hogy a 670 ezer tagot képviselő 570 küldött közül negyvennégyen szólaltak fel a vasasok november 16—17-én megtartott 28. kongresszusán. Sokan figyelmeztettek arra, hogy a szakmunkás- és szakember- képzés nem tart lépést a technika fejlődésével, a műszaki haladással, de szóltak erről a nyomda-, a papíripar és a sajtó dolgozóinak 41. kongresszusán is. A munkahelyi körülmények javítását sürgették nagyon sokan a vasutas-, a textiles, a postáskongresszuson. A munka szerinti bérezés következetesebb érvényesítését követelték a KPVDSZ kongresszusán részt vevő küldöttek, míg a termelés hatékonyságának fokozására, jobb anyagellátásra, a körültekintőbb munka- és üzem- szervezésre szólítottak föl a bőripariak, a közalkalmazottak pedig a bürokratizmus ellen emelték föl hangjukat, a pedagógusok a pályázati rendszer fejlesztéséért, a vasutasok a munkaerő-átcsoportosítás emberséges megoldásáért szálltak síkra. A szocialista munkaverseny, a versenymozgalom témát adott valamennyi kongresz- szuson, épp úgy, mint a bizalmiak, a bizalmitestületek megnövekedett szerep- és hatásköre, amely természetesen a szakszervezetek funkcióviselőinek felelősségét is megnövelte. Észrevételezték a felszólalók viszont azt is, hogy sok még a teendő a szakszervezeti jogok gyakorlása előtt álló akadályok elhárításában. Egy szó, mint száz: a szakmai, ágazati szakszervezetek legfelsőbb fórumai gazdag „muníciót” szolgáltatták a holnap reggel munkához látó magyar szak- szervezeti kongresszusnak: a huszonnegyediknek. Kőváry E. Péter Értékelték a klubok tevékenységét A megye legjobban működő ifjúsági és KISZ-klubjai egész éves tevékenységük alapján minden évben kapnak valamilyen megyei, vagy országos kitüntetést. A területi klubtanácsok által javasolt klubok és klubvezetők munkáját vitatták meg a megyei klubtanács tagjai tegnap délutáni ülésükön Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A vita után két klubot javasoltak a KISZ KB dicsérő oklevelére, hatot a Kiváló Ifjúsági Klub cím elnyerésére, és néhányat megyei dicséretre. A legjobb klubvezetők közül a klubtanács tagjainak döntése alapján kettőt javasoltak a Szocialista Kultúráért kitüntetésre. Ugyanezen az ülésen tájékoztatás hangzott el az 1980. évi költségvetésről, összesen 157 ezer forinttal gazdálkodott a klubtanács, amelynek jelentős részét, mintegy 160 ezer forintot fordított szolgáltatásra, így segítve a kevés pénzzel rendelkező klubok munkáját. Képzésre 65 ezer forintot költöttek. Je- jelentős részét, mintegy 160 jutalmazásra, utazásra, tagkönyvekre. A tájékoztató után a jelenlevők a jövő évi munkatervről és a költségvetésről beszéltek, majd bejelentések hangzottak el.
