Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-11 / 290. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TIINACS LAPJA 1980. DECEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Vita a VI. ötéves terv megyei területfejlesztéséről Tegnap, december 10-én délután, Békéscsabán megbeszélést tartottak a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezetői. A tanácskozáson, amelyen részt vett Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és Irházi La- josné, az SZMT vezető titkára is, a megyei tanács VI. öt- ves előzetes területfejlesztési tervjavaslatát vitatták meg. Szeptemberben országos ünnepség keretei között adták át Békéscsabán a Tevan Andor Nyomdaipari Szakközépiskola épülettömbjét az iskolacentrumban. „Kezdjük belakni az iskolát” — mondotta ottjártunkkor az igazgató. Hogyan is élnek, dolgoznak a jövő nyomdászai? — erre a kérdésre kerestük a választ a lap 6. oldalán olvasható riportunkban. Képünkön: az új iskola aulája a névadó nagyméretű képével Fotó: Gál Edit miami gazdaságok igazgatói Telekgerendáson A szerződéses fegyelem A szerződés kötelez, hangoztatták a régi rómaiak, amikor a kontraktusokban foglalt megállapodások szóba kerültek. A történelem sem sokat módosított az alapelven. Az emberek vagyoni kapcsolataikat napjainkban is szerződéses formában rendezik, s a szerződések gazdasági életünkben is egyre nagyobb szerepet töltenek be. Az önállóan tevékenykedő vállalatok egymásra épülő termelésének elengedhetetlen feltétele az a tervszerűség, amely a gyakorlatban a szerződéses kapcsolatban jut kifejezésre. Aligha kíván magyarázatot, hogy a termelés folyamatosságának biztosításában milyen döntő jelentősége van a megállapodások teljesítésének. A késések károsan érintik a termelést, de az áruellátásra is kihatnak. Okkal esik sok szó napjainkban a szerződéses fegyelemről. Ezt a témát választotta vizsgálatául a szarvasi járási Népi Ellenőrzési Bizottság. Három szövetkezetben vették górcső alá a szerződéses fegyelmet. A békésszentandrá- si szőnyegszövő háziipari és népi iparművészeti, a gyomai fa- és építőipari, valamint a Szarvasi Bútoripari Szövetkezet egyaránt szállítási szerződésekkel biztosítja a termeléshez szükséges anyagot. Megkötésekor a termelés biztonságát tartják szem előtt, olykor túlzottan is. Arra törekszenek, hogy minél több alapanyaggal rendelkezzenek, még akkor is, ha azt nem tudják felhasználni. A bútoripari szövetkezetben például a gőzölt bükkfából a megrendelt mennyiség és a készlet a fel- használásra kerülő anyag négyszeresét fedezi. A szőnyegszövő is „bebiztosította” magát gyapjúfonalból. Kétszer annyival rendelkezik, mint amennyit felhasznál. Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy a szerződések teljesítésében nem mindig bíznak. Néha okkal, néha ok nélkül. A békésszentandrási szőnyegszövő fő alapanyagszállítója a TEMAFORG, megbízható partner. Az import alapanyagok beszerzésénél viszont gyakran adódnak nehézségek. A bútoripari szövetkezetnek nincsenek ilyen gondjai. Bőven rendelkeznek feldolgozandó alapanyaggal. Ám a túlzott anyagfelhalmozás tárolási gondokkal jár, s fölöslegesen leköti a forgóeszközöket. össztársadalmi szempontból sem szerencsés, hiszen más termelőegységektől vonja el az alapanyagot. Mindez arra utal, hogy a szerződéseket körültekintőbben kell megalapozni, pontosabban kell fölmérni az igényeket. A meglevő foghíjak ellenére egyöntetű a tapasztalat, hogy a megállapodások betartása terén az elmúlt évekhez képest jelentős a fejlődés, örvendetes, hogy a szállítási időpontokat betartották. Több gondot fordítottak a minőségre is. A szöt vetkezetben a szerződési fegyelem javulásával párhuzamosan emelkedett a termelés szervezésének a színvonala is. Serédi János A megbeszélésen egyetértettek azzal a megállapítással, hogy az V. ötéves terv célkitűzései teljesültek ugyan, de a lakosság ellátásánál fennmaradtak, vagy újratermelődtek olyan feszültségek, amelyeket a jövőben kell megoldani. Az SZMT titkárságának vezetői a kiemelt tervcélokkal kapcsolatosan a következő javaslatokat, észrevételeket mondták el. Egyetértettek a lakásellátás területi elosztásával. Javasolták, hogy a nagyobb célcsoportos lakásépítési akciókat a megye- székhelyen valósítsák meg, és továbbra is fokozottan figyeljenek a munkáslakásépítésekre. Az egészségügyi szociális ellátásban a főbb célkitűzések a fekvőbetegellátás színvonalának javítása, a gyógyító és megelőző munka személyi és tárgyi feltételeinek jobb összehangolása. Kiemelten kell kezelni a békéscsabai kórház első ütemének befejezését, a második ütem mielőbbi elkezdését, a gyulai kórház rekonstrukcióját, a gyermek- gyógyászati ellátás javítását Tegnap, december 10-én tartatta küldöttközgyűlését a Fogyasztási Szövetkezetek Békés megyei Szövetsége Békéscsabán, az SZMT-székhá- zában. A megjelenteket, közöttük Kiss Sándort, a me— gyei pártbizottság osztályvezetőjét, dr. Kelemen Istvánt, a SZÖVOSZ főosztályvezetőjét, Rákóczi Ferencet, a KPVDSZ megyei bizottságának titkárát és dr. Rotyis Jánost, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársát dr. Tóth Sándor, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ elnöke köszöntötte. Ezután megvitatták Sar- kadi István MESZÖV-elnök előterjesztését, és szóbeli kiegészítését a vezetői, irányítói munka tapasztalatairól, továbbfejlesztésének lehetőségeiről, feladatairól. Bebizonyosodott, hogy az utóbbi években a megye fogyasztási szövetkezeteiben finomult, tökéletesedett a választott testületek és a függetlenített vezetők kapcsolata. A különböző bizottságokban nőtt a felső- és a középfokú iskolát végzettek száma, amely a döntéseknél érezteti kedvező hatását. Az elmúlt négy esztendőben több felső- és középvezető kapott megbízatást, örvendetes, hogy az új vezetők 82 százaléka a szövetkezetek saját dolgozói közül került ki. Az 1974-es kormányhatáro- zot szellemében folyamatosan gondoskodnak a politikai és szakmai továbbképzésekről. és az orosházi rendelőintézet felépítését. Az SZMT vezetői megfelelőnek tartották az óvodai fejlesztések területi felosztását. Továbbra is gond lesz viszont az, hogy az oktatásinevelési célok elérését megnehezíti a zsúfoltság. Az általános iskolák tanterem- bővítésével kapcsolatosan javasolták, hogy a területi megoszlást és arányait a tanács a pedagógusszakszervezet megyei bizottságával vitassa meg. Az alapvető kereskedelmi ellátás fejlesztésének célkitűzéseivel többségében egyetértettek, de a megyei tanács szakigazgatási szervei vizsgálják felül a pénzügyi lehetőségeket, és rangsoroják az igényeket. Főként az ellátatlan területeken kell a szolgáltatást fejleszteni, és a lehetőségeket azok a gazdálkodó egységek kapják, amelyek magas szinten tudják kielégíteni az igényeket. Mielőtt a megyei tanács véglegesen jóváhagyja a terv- javaslatokat, ezeket még az SZMT tanácsülésen újra megvitatja. A SZÖVOSZ oktatási intézetével karöltve megkezdték a középvezetők ismereteinek gyarapítását. Ennék hatására az utóbbi két évben 50-en végezték el a területi tanfolyamot, s félszázan alap-, közép- és felsőfokú politikai tanulmányokat folytatnak. Sarkadi István szóbeli kiegészítőjében az emberi tényezők szerepéről beszélt. Nagyon fontos, hogy a veze-. tők elismerjék: a régi, elavult módszerekkel ma már nem lehet egyetlen szövetkezetei sem irányítani. Gyorsabban, rugalmasabban szükséges az ügyeket intézni. A gazdasági életben pedig bátran, kockázatot is vállalva kell továbblépni. Elengedhetetlen a közgazdasági szemlélet erősítése, a belső és a külső piaci hatások ismerete, felmérése. Mindezek az ellenőrzések jó megszervezését feltételezik. Ugyanakkor bizalom és demokratikus légkör nélkül nehéz megnyerni az embereket céljaink valóra váltásához. A vitában többen felszólaltak. Tanai Ferenc gyomai és endrődi küldött megállapította, hogy az egyesülések óta javult a vezetés színvonala, de még vannak tennivalók. Nagy a különbség az egyes vezetők képesítése között, sok a felmentés a szakmai, politikai képzettség megszerzése alól. Sajnos, a személyzeti munka nem mindenütt vált a vezetés szerves részévé. Vannak Mérlegen a munkaügyi döntübizottságok Tegnap, szerdán délután ülést tartott a megyei munkajogi bizottság. Dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályvezetőjének megnyitója után Bo- gyinka Mihály osztályvezetőhelyettes tájékoztatta a bizottság tagjait a munkaügyi döntőbizottságok működéséről. Ebben az évben a megyei munkajogi bizottság nyolc gazdálkodó szervnél vizsgálta meg a döntőbizottságok tevékenységét. Megállapították, hogy működésükhöz a feltételeket mindenhol biztosítják. A nyolc gazdaságnál az első háromnegyed évben a döntőbizottságokhoz 71 panasz érkezett. Többségük fegyelmi, kártérítési és bérjellegű ügyekre vonatkozott. A döntőbizottságok szakszerűen jártak el. Mindössze 5 döntéssel szemben nyújtottak be fellebbezést a munkaügyi bírósághoz. A munkaügyi döntőbizottságok elnökei több éves gyakorlattal rendelkeznek. Munkajogi felkészültségük megfelelő. Rendszeresen részt vesznek továbbképzésben. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy az első fokon hozott határozatok megfelelnek a jogszabályoknak. A döntőbizottságoknak jó a kapcsolatuk a szakszervezeti bizottságokkal és a munkaügyi bírósággal. szövetkezetek, ahol csak a bizonyítványokat nézik, másodlagos szerep jut a rátermettségnek, a szakmai gyakorlatnak. A jövőben a fogyasztási szövetkezeteknél is gyorsítani, szélesíteni kell a középfokú marxista—leninista oktatást. Ugyanezeket a gondolatokat folytatta Nagy Pál kevermesi küldött. Megemlített, hogy a PM—MüM rendelet megfeledkezett a takarékszövetkezeti vezetők politikai továbbképzésének előírásáról. Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője elöljáróban az előttünk álló gazdaságpolitikai tennivalókról szólt, amelynek sarkalatos pontja a helyi erőforrások feltárása. Ezzel ösz- szefüggésben hangsúlyozta a vezetők kiválasztásának a felelősségét, a jogok és a kötelezettségek összhangját. A megnövekedett önállóság, az új módszerek alkalmazása nagyobb kollektív és egyéni felelősséget kíván. Végül a jelentést és a határozati javaslatot a küldött- közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Majd jelentést hallgatott meg a SZÖVOSZ 1980. novemberi irányelveiről, tudomásul vette a megyei szövetség elnökségének beszámolóját a két küldöttközgyűlés közötti munkáról, az 1979. évi költséggazdálkodásról, és jóváhagyta a felügyelő bizottság jelentését. S. S. Tegnapra, december 10-re Telekgerendáson adtak találkozót egymásnak az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezetői és megyénk állami gazdaságainak igazgatói, hogy mérlegre tegyék az idei esztendő eredményeit, értékeljék a gazdaságok ötödik ötéves tervi teljesítményét, illetve egyeztessék a hatodik ötéves terv időszakára vonatkozó elképzeléseiket. Az igazgatói értekezlet munkájában — Zsi- bók Andrásnak, az ÁGOK területi kirendeltsége vezetőjének elnökletével — Klencz- ner András vezérigazgató mellett részt vett Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára és Plavecz János, a MEDOSZ megyebizottságának titkára is. A búzatermesztés volt a témája annak a szakembertalálkozónak, amelyre tegnap, december 10-én Békéscsabán került sor. Dr. Bordás Mihály, a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója bevezetőjében kiemelte, hogy fontos a megbeszélés, mert az idén a minőségi gondok fokozottan jelentkeztek a búzánál: érdemes ennek az okát kutatni. Dr. Bagi József, a Gabonaforgalmi és Malomipari Tröszt vezérigazgató-helyettese ismertette a világ és hazánk gabonatermesztésének főbb vonásait. Mint mondotta, hazánkban sosem termett annyi búza, mint az idén, de a minőség nem áll összhangban a mennyiségi felfutással. A búzatermesztés 10 százaléka felelt csak meg a „javító” kategória követelményeinek, Répaszedés, kukoricatörés, szántás. Ez a három munka foglalkoztatja még a megyénk északi részén, a Körösök vidékén gazdálkodó szövetkezeteket. összesen hatvan hektár cukorrépa vár még szedésre, ebből 40 a gyulai Munkácsy Termelő- szövetkezetben. Ügy tűnik, nem sokáig, mert három tsz küldött megsegítésükre betakarító gépeket, s a hó alól is Az értekezlet első napirendi pontjaként megyénk hét állami gazdaságának vezetői tájékoztatták az ÁGOK vezérigazgatóját a növénytermesztés, az állattenyésztés elmúlt ötévi fejlődéséről, a megoldásra váró gondokról, majd a felügyeleti és belső ellenőrzések tapasztalatait, az érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével és a földcserékkel kapcsolatos teendőket vitatták meg a megjelentek. A vitában felszólalt Klaukó Mátyás, a megyei "ártbizottság osztályvezetőhelyettese és Murányi Miklós, a megyei tanács osztályvezetőié is, vázolva a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hatodik ötéves tervidőszaki feladatait. a jövőben ezt növelni kell. Dr. Ragasits István, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem adjunktusa az agrotechnika sütőipari minőségre való hatását ismertette. Kiemelte, hogy nagy nitrogénadagok csak a genetikailag jó fajták sütőipari minőségét javítják. Palotás Tibor, a megyei GMV osztályvezetője az idei átvételről beszélt. Mint mondotta, a megyében 12 helyen vették át laboratóriumi vizsgálat alapján a búzát, s az előre leszerződött 170 ezer tonnából csak 2 ezer 500 tonna lett „javító” minősítésű. Ebben nagy része van a rossz időjárásnak. Thury György, az orosházi Dózsa Tsz főagronómusa és Kovács Péter, a szarvasi Dózsa Tsz elnöke búzatermesztésük tapasztalatait ismertette. szedik a répát. Háromezer hektár kukorica van még kint a földeken, s ha a nehézségek miatt a szokásosnál lassabban is, de törik az üzemek. Mintegy 32 ezer hektárnyi őszi mélyszántás a harmadik nagy feladat; ennek befejezését is gépátirányításokkal siettetik az üzemek. S végül egy jó hír: tizenhét tsz már minden őszi munkát befejezett. II vezetőválasztás felelőssége fl fogyasztási sziívetkezetek megyei küldöttgyűlése Békéscsabán Tanácskozás a búzatermesztésről — m. szabó — Hz északi tsz-ek küzdenek a téllel
