Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-09 / 288. szám
Világ proletádai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TIINáCS LAPJA 1980. DECEMBER 9., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi és mezőgazdasági bizottsága A VI. ötéves népgazdasági terv törvény-javaslat, továbbá a Bel-, illetve a Külkereskedelmi Minisztérium jövő évi költségvetése jól jelzi azt az irányt, amelyen haladva a nép, az ország javára tenni lehet — állapították meg az országgyűlés kereskedelmi bizottságának hétfői ülésén. A Parlamentben megtartott tanácskozáson a képviselők az 1981— 85. közötti időszakra szóló elképzeléseket, valamint a két kereskedelmi tárca állami költségvetését vitatták meg. Juhar Zoltán belkereskedelmi államtitkár az írásos tájékoztatóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében kiemelte, hogy — az év eleji zökkenőktől eltekintve — 1980ban kiegyensúlyozott volt az áruellátás. Török István külkereskedelmi államtitkár hangsúlyosan szólt az egyre nehezebbé váló külgazdasági feltételekről, köztük a tőkés országok erősödő protekcionizmusáról. Több hozzászóló is foglalkozott a VI. ötéves tervidőszak lakásépítési elképzeléseivel. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága állást is foglalt ez ügyben, kiemelve: keresni kell a lehetőségeket a magánerős építkezés hathatósabb támogatására, szabadabbá téve a telekkihasználást, ösztönözve a ráépítést, a már meglevő épületek bővítését. Pulai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese hozzászólásában megjegyezte: számos kormányzati intézkedés szolgálja a lakáscsere könnyítését, ami végeredményben a már meglevő otthonok ésszerűbb elosztását, hasznosítását, tehát a helyzet javítását szolgálja. A tanácskozáson Nyers Rezső, a bizottság elnöke foglalta össze a vita következtetéseit, megfogalmazva a bizottság állásfoglalásait. Az országgyűlés kereskedelmi bizottsága a népgazdaság VI. ötéves tervtörvény-javasla- tát, valamint a két minisztérium jövő évi költségvetési tervezetét elfogadta * * * A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság előtt álló alapvető feladat a továbbiakban is a termelés hatékonyságának növelése, amivel is a népgazdasági egyensúly megteremtéséhez kell hozzájárulni — hangoztatta bevezető előadásában az országgyűlés mezőgazda- sági bizottságának — Cselő- tei László elnökletével megtartott — hétfői ülésén Vendégei Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes. A bizottsági ülésen — amelynek a parlament adott otthont — a képviselők a hatodik ötéves tervtörvény-javaslat és n jövő évi költségvetés tervezetének ágazati teendőit vitatták meg. A tanácskozáson szó esett arról is, hogy a nagyüzemi gazdaságoknak a világpiac igényeihez folyamatosan igazodva kell megtermelniük a legfontosabb élelmiszereket — mutatott rá később a vitában Cselőtei László (Pest megye). A következő esztendőkben arra kell törekedni, hogy évente legfeljebb 15—17 ezer hektárt vonjanak ki a mezőgazdasági termelésből, s ennek ellensúlyozására következetesen javítsák a gyönge minőségű talajokat. Ez utóbbit sürgette Tar Imre (Szabolcs- Szatmár megye) is. A hozzászólásokra válaszolva e kérdésről Biró Ferenc, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese elmondotta: a megyei illetékeseknek. s a gazdaságoknak is megvan arra a lehetőségük, hogy elébe menjenek a jelentős állami költséggel végrehajtandó területrendezésnek, saját erőfeszítéseikkel is segítsék a megoldást. E témakörhöz kötődik a gyepgazdálkodás fejlesztése, hogy a 600 000 hektárnyi kaszáló, legelő, a jelenleginél jóval nagyobb hozamokkal szolgálhassa az állattenyésztést, elsősorban a szarvasmarhatartást. Vendégünk a Pravda magyarországi tudósítója Tegnap, december 8-án kétnapos látogatásra Békés megyébe érkezett ! Geraszi- mov, a Pravda magyarországi tudósítója. A megyei párt- bizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Itt tájékoztatót hallgatott meg a megye előtt álló feladatokról. Délután a Gyulai Húskombinátban ismerkedett az üzem politikai, gazdasági életével. A beszélgetésen részt vett dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára. Ma, december 9-én Orosháza megtekintése szerepel a programban. Az SZKP központi lapjának magyarországi tudósítója a délelőtti órákban dr. Gonda Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának kíséretében megtekinti az Orosházi Üveggyárat, délután pedig felkeresi az Endrődi Cipész Szövetkezetét. Sok kézi munkát és nagy figyelmet igényel a messze földön híres parenyica sajt készítése. Képünkön a nagybánhegyesi Zalka Tsz tejüzemében ügyes kezű asszonyok készítik a finom csemegét Fotó: Veress Erzsi A gazdaság állami irányításának korszerűsítéséről Interjú Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével Az egységes Ipari Minisztérium létrehozása, s korábban a kormány gazdasági bizottságának megalakítása jelzi, hogy az utóbbi időben fontos szervezeti lépések is történtek az államigazgatás korszerűsítésére, a kormányzat gazdaságirányító szervezetének é|s tevékenységének fejlesztésére. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a gazdasági bizottság elnöke interjút adott a Magyar Távirati Irodának az intézkedések gyakorlati céljairól és várható hatásairól. Mi tette szükségessé a kormány gazdaságirányító munkájának szervezeti korszerűsítését? A szervezeti lépések alapvető indítékát gazdasági fejlődésünk megváltozott feltételeiben, a XII. kongresszus határozataiban megfogalmazott gazdaságpolitikai feladatok jellegében találhatjuk meg. Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a gazdaságunkat igen magas követelmények elé állító világgazdasági változások, az i ezekhez való rugalmas alkalmazkodás újszerű feladatokat ad a gazdaságirányításnak. Ilyen körülmények között a fejlődést csak a gazdaságirányítás valamennyi eszközének összehangolt, a -megoldandó feladatokhoz igazodó fejlesztésével lehet biztosítani. A korábban, más helyzetben kialakult gazdaMég az idén elindul az Egyesült Államokba az Ikarus első szállítmánya. Tizenöt darab Ikarus 286 típusú autóbuszt szállítanak városi közlekedés céljára. A tizennyolc méter hosz- szúságú csuklós autóbuszok az amerikai szabványnak megfelelő szélességben készülnek. A széles ajtók gyors le- és felszállást, a légkondicionáló berendezés pedig az utasok jó közérzetét biztosítja. Az idei széria után jövőre nyolcvan autóbusz készül ebből a típusból (MTI-fotó: Hadas János felvétele — KS) ■ ságirányítási gyakorlatot és szervezetet is hozzá kell igazítanunk a gazdasági tennivalókhoz, a magasabb követelményekhez. A hangsúly tehát a tervszerű gazdaság- irányítás tartalmi fejlesztésén van, amelyet valameny- nyi eszköznek, intézkedésnek egyaránt szolgálnia kell. önmagában a szervezeti intézkedések természetesen nem biztosítják azt, hogy a gazdaságirányítás megfeleljen az új körülményekből fakadó magasabb követelményeknek. De annak is tudatában kell lennünk, hogy a szervezeti keretek szerepe nem lebecsülendő: segítik — ugyanakkor a szükséges korszerűsítések elmaradása gátolná is — a jelen és a jövő gazdasági feladatainak megoldását. Az államigazgatási munka hatékonyságának növelése, munkamódszereinek és szervezetének fejlesztése folyamatos feladat, amelyet eddig is napirenden tartottunk. A gazdaságirányítási rendszer tudományos elemzése, a megoldandó gazdasági feladatokkal való összevetése alapján azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy feladataink a folyamatos intézkedéseknél nagyobb léptékű változásokat kívánnak a kormányzati gazdaságirányítás szervezeti rendszerében. A gazdasági bizottság 1980 közepén való létrehozása a szervezeti intézkedések kiinduló lépésének tekinthe- tő-e, amit azután az állam- igazgatás más gazdasági intézményeinek korszerűsítése, és a vállalati szervezeti rendszer fejlesztése követ? összehangolt lépéssorozatról van szó, s az egyes konkrét intézkedések időpontját alapvetően az a nélkülözhetetlen követelmény határozza meg, hogy a döntések összhangban legyenek egymással, és biztosítsuk a munka folyamatosságát és zavartalanságát. A szervezeti intézkedések során elsődleges követelményeknek tekintjük a döntési és felelősségi hatáskörök világosabb, pontosabb, következésképpen ellenőrizhetőbb kialakítását. Ebből következik az, hogy a változások gyakorlatilag az irányítás és a végrehajtás valamennyi szintjét érintik. A cél az, hogy a központi irányítás és a vállalati önállóság dialektikus egységét egyre fejlettebb módszerekkel biztosítsuk. Ebben a folyamatban az időpontot tekintve az első érdemi szervezeti változtatásra valóban a kormányzati munkában került sor, amelynek markáns megnyilvánulása a gazdasági bizottság létrehozása volt. 1981. január elején megkezdi működését az egységes Ipari Minisztérium, s ebből következően bizonyos mértékben tehát módosul a kormányzati szervek közötti munkamegosztás. Megerősödik a vállalatok önállósága, valamint a hatóságok piacfelügyeleti tevékenysége. Lépéseket teszünk a rugalmasabb és korszerűbb vállalati szervezet kialakítására is. Mi indokolta a gazdasági bizottság létrehozását? Régóta valljuk, hogy gazdasági eredményeinkben — a gazdaságpolitikai célok, és az elérésükhöz szükséges eszközrendszer helyes kialakítása mellett — alapvető szerepe van a megfelelő, következetes végrehajtásnak. Ezt azonban gyakran leszűkítik az egyes országos irányító szervekre, és a gazdasági egységekre, holott az egész gazdaság folyamatos irányítása és ellenőrzése mindenekelőtt kormányzati felelősség. A kormány folyamatos gazdaságirányító szerepének súlyát külön is megnövelte, hogy az ország jelenlegi helyzetében, amikor a külgazdasági feltételek rendkívül gyorsan változnak» a gazdaságpolitikai és népgazdasági tervezési koncepció átfogó alkotó jellegének erősítésével egyidejűleg szervezettebb, aktívabb és kellően rugalmas gazdaságszervező kormányzati munkára van szükség. Ennek megfelelően a Minisztertanács és az Állami Tervbizottság feladatait úgy alakította ki, hogy a tervezés és szabályozás döntő kérdéseire összpontosíthassa tevékenységét az irányítás folyamatos, operatív feladatainak összehangolására, valamint nemzetközi gazdasági kapcsolataink irányítására pedig létrehozta a gazdasági bizottságot. A Minisztertanács a két kormány- bizottság hatáskörét és felelősségét úgy határozta meg, hogy tevékenységük összehangolt, egymást kiegészítő legyen. Egyidejűleg a többi között megszűnt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottsága, valamint a tárcaközi ár- és termékforgalmazási bizottság. A gazdasági bizottság létrehozásánál lényeges szempont volt, hogy a kül- és belgazdasági folyamatokat, amelyek egyre szorosabb kölcsönhatásban vannak, egységes és folyamatos központi irányítás fogja át. A hatékony gazdasági irányítás nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a szervezetileg elkülönült funkcionális és ágazati szervek feladataikat összehangoltan lássák el. Ez az összehangolás jelentős részben közvetlen együttműködésük útján — jogilag szabályozottan — valósul meg, egy része azonban kormányszintű koordinációt, vitás esetben pedig kormányszintű döntést igényel. Ezt a feladatot a gazdasági bizottság végzi. A gazdasági bizottság feladatai ellátásához olyan módszereket alakított ki, amelyek lényege, hogy ha az események természete azt kívánja, a kormányzat gyors döntésekkel reagáljon úgy, hogy a tényleges cselekvést elindító intézkedések késedelem nélkül szülessenek meg. Alapvető, hogy a bizottság csak a valóban kormányzati döntést igénylő kérdésekben, nem pedig a felelős vezetők, miniszterek helyett foglaljon állást. Tevékenységében éppen a miniszterek nagyobb felelősségének gyakorlati érvényesülését kell alátámasztania, és megkövetelnie azt, hogy minden szerv és minden vezető a gyakorlatban éljen a rábízott hatáskörrel és felelősséggel. A gazdasági bizottság különös súlyt fektet a határozatok végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, ez nemcsak a feladatok következetes számonkérése miatt elengedhetetlen, hanem azért is, hogy megbizonyosodjon róla, elérte-e célját egy-egy (Folytatás a 3. oldalon)
