Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-07 / 287. szám

1980. december 7., vasárnap Exportra készítik az alkatrészeket a Munkácsy Tsz tagjai Több mint három évtizede gazdálkodik együtt 3500 hek­tár földön termelőszövetkeze­tünk, a gerendási Munká­csy Tsz tagsága. A gerendá­si határban nincs rét, lege­lő, az összterület szántó­föld, ráadásul jó termőadott­ságú. Igyekszünk ezt a helyi adottságot — jó munkaszer­vezéssel, fegyelmezett mun­kával — a népgazdaság és a tagság javára hasznosítani. Gerendás község határá­ban azelőtt sok volt a ta­nya. Közvetlenül a község közelében — ahova a vil­lanyt be tudtuk vezetni — még ma is vannak tanyák, kint azonban felszámolták a tulajdonosokat, beköltöztek a községbe, ahol kulturáltabb életkörülményeket biztosít­hatnak családjuknak. Sajátos helyzetünkből adó- . dóan határunkban sok a nagyüzemi gazdálkodás fo­galmához képest a kis tábla. Vannak 80 hektáros' tábláink is. Olyan dűlőutak választ­ják el egymástól a táblákat, ahol az árokpartokon rég ki­vágtuk a fákat, de a tüskök ottmaradtak, ezért szántóföl­di művelésbe nem tudtuk bevonni. Kiszámoltuk, hogy szövetkezetünk határában legalább 30 hektárnyi terület a tuskés árokpart. Ezért úgy határoztunk, hogy saját erő­ből kialakítjuk a nagy táblá­kat, amelyeken gazdaságo­sabb lesz a termelés, gyor­sabb a nagy teljesítményű gépek kiszolgálása, ráadásul a nemzet nagy kincsét, a ter­mőföldet 30 hektárral gyara­pítjuk. Vásároltunk egy T—130-as traktort, és magunk végez­zük a tuskókiszedést, a föld- egyengetést, a több száz hek­táros nagy táblák kialakítá­sát. Abban reménykedünk: valamivel ez is hozzájárul ahhoz, hogy a Munkácsy Tsz növénytermesztési ágazata még jövedelmezőbb legyen. Hiszen nálunk a búza- és a kukoricatermelés dönti el a szövetkezet gazdasági ered­ményeit. Búzából és kukori­cából is országosan kiemel­kedő termésátlagokat érünk el. Biztosítjuk a közös és a háztáii jószágállomány szá­mára a zöld- és az abrakta­karmányt. Az 1979. évi kima­gasló terméseredményeinkért elnyertük a Kiváló Termelő­szövetkezeti Gazdaság cí­met. Erre nagyon büszkék vagyunk, de arra még job­ban, hogy 1980-ban a jégve­rés és a szeszélyes időjárás ellenére a két fő növényből, búzából és kukoricából hoz­zuk az 1979. évi szintet. Ügyszintén teljesíti a nö­vénytermelési főágazat a ter­vezett nyereséget is, pedig időközben — a magasabb terméshozamok betakarításé — több munkát és energiát követelt. Mivel nemcsak jó termő a földünk, hanem ezen a tájon magas a napfényórák száma is, így jelentős területen fog­lalkozunk zöldség- és vető­magtermeléssel. A Békéscsa­bai Hűtőháznak zöldborsót, zöldbabot termelünk, a Ve- tőjnagtermeltető Vállalat ré­szére pedig bab- és borsó­vetőmagot. Jelentős területen állítunk elő a közösben és a háztáji földeken hibridku­korica-vetőmagot. Csupán zöldségből és zöld­ségvetőmagból egy év alatt hétmillió forint értéket ter­meltünk. Ezt azonban az el­következő években nem vál­lalhatjuk, • kisebb területen termelünk zöldséget, csak azokból a fajtákból^ ame­lyeknek a termelése és a be­takarítása teljesen gépesít­hető. A kézi munkaerőből ugyanis nálunk, csakúgy mint másutt, egyre kevesebb áll rendelkezésre. A hibridkukorica-vetőmag előállítását azonban fenntart­juk, 150 hektáron termeljük közösben és háztájiban ezt az értékes magot. Mivel a földünk nagyon jó, nem saj­náljuk a munkát ettől a jól fizető növénytől. Egy táblá­ban termeljük, aki a háztá­jiban vállal, annak a közös­ből is vállalnia kell bizo­nyos területet. így a meg­munkálás mindig kifogásta­lan minőségben történik. Hogy az átadott vetőmag mi­nősége minél jobb legyen, az említett területről kézzel törjük a csöveket, régi ha­gyományos módszerekkel, nehogy megsérüljenek a sze­mek. í;: r aztán a mi hibrid- kukorica -vetőmagunk tőkés exportra is kiválóan alkal­mas. A Vetőmagtermeltető Vállalat nagyon számít mun­kánkra, az idén is elismeré­süket fejezték ki a jó minő­ségért. A Gerendás, Munkáesv Tsz Hibrid kukorica betakarí­tása idején összefognak a ro­konok, a jó szomszédok, ba­rátok. Jönnek még az ipar­ban és egyéb területen dol­gozók is, csakhogy mielőbb magtárba kerüljön a drága vetőmag. Volt olyan nap, hogy a hibridkukorica-föl­deken 400-an dolgoztak, alig győztük a szállítást. A vál­lalatnak pedig azért jó ez a módszer, mert mi esős idő­ben, sárban is törtünk kéz­zel, amikor a csőtörők nem mehettek a földekre, s a feldolgozó üzem tőlünk fo­lyamatosan kapott alapanya­got. Gerendás község szorgos lakossága ezzel a munkával sokat segít a kukorica-vető­mag előállításában, ugyanak­kor saját jövedelmét is ér­demben növeli ezzel a mun­kával. Csak az elismerés hangján szólhatunk azokról, akik esőben, sárban vállal­ják ezt a nagy gondosságot igényelő kézi munkát. A tag­ság jó hozzáállásának kö­szönhető, hogy 1980-ban a növénytermesztési főágazat legalább 60 millió forint ár­bevételre számíthat. Ameny- nyiben a feltételek nem vál­toznak, szeretnénk megpá­lyázni ebben az évben is a Kiválj Termelőszövetkezeti Gazdaság címet. Az eddigi eredmények erre ösztönöznek bennünket. A növénytermelési főága­zatunk az V. ötéves tervét túlteljesíti. Hasonló területen 12 millió forinttal nagyobb termelési értéket produkál­tunk. Arányosan nőtt a ter­melési érték, az árutermelés és a nyereség. Másik fő ágazatunk az ál­lattenyésztés. Nagy öröm szá­munkra, hogy évek' óta itt is nyereséges a tej-, a hús­termelés egyaránt. Csorvás- sal közös sertéstenyésztési és -hizlalási telepet tartunk fenn. Annak idején úgy volt, hogy a régi, hagyományos sertéstartást felszámoljuk. Szerencsénkre nem így tör­tént. Menet közben meggon­doltuk magunkat, és inkább fejlesztettük, korszerűsítet­tük a régi ólakat. ' Az I. S. V. termelési rend­szeren belül előbb batériás malacnevelésre rendezked­tünk be. A gyönyörűen fej­lett malacokat eladtuk. Az­tán rájöttünk, mivel sok jó takarmányt termelünk, ered­ményesebb lenne, ha a 330 anyakoca szaporulatát ma­gunk hizlalnánk meg. Az el­határozást cselekvés követ­te: házilagos megoldással a hizlalásra is batériás ólakat rendeztünk be. így évente a közösből 5500 hízott sertést értékesíthetünk. Ezeken a területeken jól képzett, fiatal, lelkes szak­emberek irányítják a mun­kát, és az eredmények kitű­nőek. A malacbatériánál pél­dául egy kiló húst 2,8 kiló takarmányból állítunk elő. Hasonlóan szépek az ered­mények' a szarvasmarha­telepen is. 1978-ban 55 deka abrakból állítottunk elő egy liter tejet, tavaly 34 dekából, és 1980-ban úgy látjuk, hogy elég lesz a 30 deka. Mindez 210 tehén tejtermelésére vo­natkozik. Ennek köszönhető, hogy míg 1975-ben 17 millió forintot hozott a közös ál­lattenyésztése, addig 1980-ban elérjük' a 24 milliót. Korszerű szárítóüzem Sertéstelep a Munkácsy Tsz-ben A melléküzemági tevékeny­ség igen nagy jelentőséggel bír szövetkezetünkben: A 3500 hektáros szövetkezetünk 900 tagjából ugyanis 520 az aktív dolgozó. A növényter­melési ágazat magasan kva­lifikált gépesítése kiszorítot­ta a kézi munkaerőt a föl­dekről. Nagy gondunk volt, hogyan tudjunk folyamato­san munkát biztosítani a lá­nyoknak, asszonyoknak. Hi­szen a mi községünknek nincs vasútállomása, a busz­járat sem sűrű. így aki eljár dolgozni, bizony két-három órát eltölt az utazással na­ponta. Először az orosházi KA- ' ZÉP Vállalattal vettük fel a kapcsolatot. Ide telepítették ■ ki az oxidkerámiai részleget, s mi gyártjuk a textilgépek­hez a szálvezérlő berendezé­seket. Dolgozóink olyannyira megtanulták a munkát, hogy a termékeiket tőkés és szo­cialista országokba exportá­ló gépekhez hasznosítják. Pedig nem volt könnyű a kezdet. Asszonyaink féltek a napi nyolcórai folyamatos munkától. Megszokták, hogy a mezőgazdaságban néha túl nagy a hajtás, de máskor vannak szabadnapok, oda­haza több idő jut az állatok ellátására és egyéb munká­ra. Ellenpropagandisták is akadtak. Végül is felvettünk 25 alkalmazottat, hogy be­induljon az üzem. Be akar­tuk bizonyítani, hogy ez va­lóban szép vállalkozás. Nem kell tűző napon, sárban, sze­les időben kinn dolgozni a földeken, mégis egész évben meglesz a folyamatos kere­set. Igyekszünk a telepen korszerű munka- és életkö­rülményeket kialakítani. Ma már 40-en dolgoznak ezen a telepen — főleg tsz- tagok —, nagy megelégedés­sel. Később a Gyulai Kötőipari Vállalattal kötöttünk hason­ló egyezményt. Varrodai részleget helyeztünk üzem­be, s oly jók az eredmények,, hogy a gyulai vállalat tele­pén teljesen felszámolják a varrodai részleget, s nálunk bővítik az üzemet. Ezzel a tevékenységgel régi vágyunk teljesült: megoldottuk a nők foglalkoztatását. De voltak gondjaink a fér­fiak téli foglalkoztatásával is. A drága, nagy teljesít­ményű gépeken dolgozó traktorosokkal, szerelőkkel télen nem tudtunk mit kezdeni, mert annyian nem tudnak dolgozni a műhely­ben. Ezen a gondon is segí­tett az orosházi KAZÉP Vállalat. Télen kazánszere­lésre alkalmazza a mi dol­gozóinkat. A háztáji gazdaság a szö­vetkezet szerves része, fő­ágazatként kezeljük. Nö­vénytermesztésben és állat- tenyésztésben évente 35—38 millió forint értékű árut vásárolunk fel a háztáji és kisegítő gazdaságoktól. Az idén túlhaladjuk a 40 milli­ót. A munkaigényes magter­mesztéshez igénybe veszik a családtagokat, rokonokat is. így többszörösen jól jár a népgazdaság és a tag egy­aránt. Hízott sertésből pél­dául 5500-at adnak évente a háztájiból. A szövetkezet évente mint­egy kétezer tonna szemes terményt és ezer tonna táp­takarmányt ad el a háztáji jószágállomány számára. Természetesen vállaljuk a szállítást, és minden fontos munkát. A lakossági szolgáltatás egyébként is erős oldala a szövetkezetnek. Mondhatjuk: a Munkácsy Tsz az egész fa­lu ellátását megoldja. Szö­vetkezetünk építőbrigádja vállalja a lakosság házépíté­sét, tatarozását, felújítását. Vannak bognáraink, ácsa­ink, kőműveseink, bádogo­sok, burkolok és egyéb szak­mabeliek segítik' a gyönyörű lakások kialakítását, kar­bantartását. Manapság egy gerendási parasztházba be­lépni nagy-nagy gyönyörű­ség. örülünk, hogy ehhez szövetkezetünk hozzájárul. A tagság élet- és munka- körülményeinek állandó ja­vítása a cél. Ezt szolgálják az Ikarusz-autóbuszok, az öltözők, fürdők, ebédlők. Ma még az ÁFÉSZ-tól hordjuk az ebédet, de a VI. ötéves tervben saját üzemi konyhát építünk. Egyébként gépesí­tésre, felújításra, rekonstruk­cióra és építkezésre 1981—90 között mintegy 45 millió fo­rintot költünk, 10 millióval többet, mint az V. ötéves tervben. (X) Őszi munka a határban A Gyulai Kötőipari Vállalat gerendási telepén

Next

/
Thumbnails
Contents