Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-06 / 286. szám
1980. december 6., szombat Mezőgazdasági termelés 14; Egy főre jutó reáljövedelem ||||g Lakosság fogyasztása A VI. ÖTÉVES TERV FŐBB ELŐIRÁNYZATAI (maximális növekedés %-ban) Nemzeti jövedelem Ipari termelés ^ Építőipari termelés |l4| Mezőgazdasági termelés j|l|| Belföldi felhasználás I 5 I Egy főre jutó reáljövedelem Lakosság összes fogyasztása^^ Kivitel összesen Behozatal összesen 135.9 1979 Ipari termelés A VI. ÖTÉVES TERV 198!-1985 — • — Nemzeti jövedelem (1970=100) 1 Ipán termelés-------------Mezőgazdasági termelés .............. Egy főre jutó reáljövedelem ^ 2 AZ V. ÖTÉVES TERV TELJESÍTÉSE (%-BAN) Nemzeti jövedelem MAGYARORSZÁG AZ V. ÖTÉVES TERV 1976-1980 Az új népgazdasági terv tőipar feladata 370—390 ezer lakás felépítése. Állami erőből 120 ezer lakás valósul meg, s 100 ezer lakás felújítására kerül sor. Ez a tevékenység másfél millió állampolgár lakáskörülményeinek javítását teszi lehetővéA mezőgazdaságban a hazai igények jobb kielégítésén túl, az export fokozását is meg kell valósítani. A szocialista nagyüzemek fejlesztése mellett támogatni kell az ellátásban fontos szerepet játszó háztáji gazdaságokat is. Az életszínvonal-politika fő célja az elért eredmények megőrzése és megszilárdítása, az életkörülmények javítása. Ennek érdekében igen fontos a munka szerinti elosztás, a teljesítménytől függő bérezés következetesebb alkalmazása. A fő figyelmet a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok és a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A legalacsonyabb nyugdíjakat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, valamint a szociális ösztöndíjakat és segélyeket emelni szükséges- Az életkörülmények javítását szolgálja még az egészségügyi ellátás, valamint az oktatás feltételeinek javítása, a kielégítő áruellátás biztosítása a választék bővítésével egyidejűleg, továbbá a szolgáltató- ipar ösztönzése és támogatása a szolgáltatások meny- nyiségi és minőségi színvonalának emelése érdekében. A VI. ötéves terv fő feladata a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása, az életszínvonal megszilárdítása, az életkörülmények javítása. Ennek érdekében emelni kell a mező- gazdasági tervezés és irányítás színvonalát, fokozni a termelés korszerűsítését elősegítő tevékenységet, a tudomány és a technika eredményének gyakorlati megvalósítását, s növelni a nemzetközi gazdasági együttműködést. Rövid időn belül el kell érni a beruházási tevékenység hatékonyságának emelését, a termelékenység a termelésnél gyorsabb növekedését, az import anyag- és energiafelhasználás mérséklődését. A VI. ötéves terv időszakában 1020—1040 milliárd forint fordítható beruházásokra a szocialista szektorban- A beruházásoknak a termelő ágazatokban a versenyképesség fokozását és a népgazdasági egyensúly javítását kell elősegíteniök, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi okokat kell kielégíteniük. Az ipar feladata a hazai és az exportigények magasabb színvonalon történő kielégítése. Meg kell valósítani az ezen célokat gazdaságosan szolgáló egységek és szervezetek dinamikus fejlődését, a gazdaságossá nem tehető termelést viszont meg kell szüntetni. Az épíFeltöltött erdei A behavazott baranyai erdőségekben élő állatokat gazdag választékkal várják a feltöltött erdei éléskamrák; a téli etetők és a téli vadlegelők. A Mecseki Erdőgazdaság negyvenhathektáros üzemi vadászterületén eddig ötven nagyvadetetőt hordtak tele jó minőségű pillangós szénával. A téli vadlegelőket olyan növényekkel ültették be korábban, amelyek kevésbé érzékenyek a hidegre. A szarvasok, őzek, vaddisznók hetvenöt hektáros szabadtéri étterme csicsókával, káposztarepcével, tarlórépával várja a megéhezett állatokat, amelyek a hó alatt is megtalálják a táplálékot. A vadéléskamrák földeken lábon álló kukoricát is hagytak, s szükség esetén két egyenként kétezer köbméteres kukoricasiló is készen áll a megnyitásra. A Mecsek vidékén megkezdődött a vadgazdálkodás téli időszakának legjelentősebb eseménye, az agancs nélküli nagyvadak selejtezése is. Az úgynevezett tarvadak közül több mint félezer legyengült állat kilövését tervezik a dél-dunántúli szarvasokban leggazdagabb erdőgazdaságának vadászai. A szarvastehenek, ünők és az őzsuták közül a legjobb örökletes tulajdonságú egyedek' maradnak meg. Nagy az érdeklődés a Cooptourist békéscsabai irodájában a szilveszteri és a tavaszi utak iránt. Az iroda egyébként november végére, a vártnál hamarabb teljesítette éves tervét Fotó; Martin Gábor Önként vállalt felelősség — Mennyi pénzt kapnak? — Azért, hogy önkéntes rendőrök vagyunk, egy fillért se. Jóllehet, minden hónapban teljesítünk szolgálatot. Természetesen munkaidő után. — Akkor miért vállalják? Soczó Vince 22 éve gépkocsivezető. 1974-ben lett önkéntes rendőr. A Baromfi- feldolgozó Vállalat békéscsabai üzemében dolgozik. A négy tagot számláló közlekedési önkéntes rendőri csoport vezetője. Széles vállú, keménykötésű férfi. Széttárja kezét. Naplónkban pontos kimuta tást vezetünk a szolgálatról — Nézze, én gyermekkorom óta autót akartam vezetni. Ez az álmom meg is valósult. És ha az ember elég hosszú időn át járja az utakat, bizony van min elgondolkoznia. Láttam olyan esetet, amelyet sohasem fogok elfelejteni. — Mikor történt? — Azt hiszem, 10 évvel ezelőtt. A 44-es főútvonalon, Kardos közelében egy személygépkocsi három részre tört. Nekiment egy fának, aztán egy másiknak, végül egy harmadiknál kötött ki. A- szerencsétlenségnek három áldozata volt. A balesetet gyorshajtás okozta. Hogyan lehetne ezeket a tragédiákat megelőzni ? Végeredményben ez a gondolat vezetett arra, hogy vállaljam az önkéntes rendőri teendőket. — önállóan tevékenykedik a csoport? — Rendőr nélkül is intézkedünk. Gyakran csinálunk Egy kézimunka-kiállítást néztem meg a napokban. Csak ámultam-bámultam, oly sok szépen hímzett terítővei, párnával, függönnyel, női blúzzal, ruhával, stólával szerepeltek a szakkör leányai, asszonyai. Volt ott kalocsai, buzsáki, sárközi, békési hímzés számos változatban. A több nemzetiség lakta Körös-völgy népi motívumait is felfedeztem a bemutatott térítőkön. A szívem azonban akkor dobbant nagyot, amikor a beregi keresztszemes térítőkét megláttam. Szemmel láthatóan nagy gonddal, szeretettel varrták ki ezeket a térítőkét, párnákat. Csak egy szépséghibát fedeztem fel: kongré, illetve napszövetanyagra, előhím- zés alapján varrták ki a jellegzetes mintákat. Márpedig — szakemberektől tudom — exportra manapság is csak azt a beregi keresztszemes hímzést fogadják el, amelyet len- vagy kendervászonra, előhímzes nélkül, szálolvasással hímeztek. Engem — mint a beregi táj szülöttét — megrendített a keresztszemes hímzések látványa. Sok kellemes és kellemetlen emlék kavargott a fejemben. Annak idején saját magunk termeltük meg a lent, a kendert, magunk fontuk a fonalat, szőttük a vásznat, amelyre aztán szálolvasással ráhímeztük a táj jellegzetes motívumait. Milyen sokat dolgoztunk addig, amíg leülhettünk hímezni. Emlékszem: minden parasztporta kertjében megalkoholos szondázást. Ha ittasságot állapítunk meg, megakadályozzuk, hogy az ittas személy tovább vezesse a járművet. — Hogyan intézkednek, ha nincsenek szolgálatban ? — Az igazolvány nálunk van. Feltesszük a karszalagot, és udvariasan, de határozottan tesszük meg a szükséges lépéseket. A vállalat megbecsüli munkánkat. Megengedték, hogy a vállalat gépkocsijával teljesítsünk szolgálatot, önkéntes csoportunk többször kapott már jutalmat. Van egy naplónk, melyben pontos kimutatást vezetünk tevékenységünkről és a szolgálatról. Az is előfordult, hogy vállalatunk egyik dolgozójával szemben kellett intézkedni. Szűcs Sándor 22 éve dolgozik gépkocsivezetőként a Baromfifeldolgozó Vállalat békéscsabai üzemében. A Volán aranyjelvényes szocialista brigádvezetője. A brigádnak 40 gépkocsivezető a tagja. — Az önkéntes rendőri csoport 3 évvel ezelőtt alakult meg nálunk. Akkor jött a vállalathoz Soczó Vince. Ö már akkor önkéntes rendőr volt, és javasolta, hozzunk létre egy csoportot. A vállalat vezetése támogatta a javaslatot. — Mi a feltétele, hogy valaki a közlekedési önkéntes rendőri csoport tagja legyen? — Elsősorban az, hogy becsületesen dolgozzon. Meg az is hogy segíteni akarjon másokon. Emberi tényezőket is figyelembe vettünk a felvétel során. így többek között azt, hogy a közlekedésben nagyon fontos a lelkinyugalom, a higgadság. A közutakon sok bajt okoznak az agresszív vezetők. — Részt vett már a csoportjuk közlekedési ellenőrzésben ? — Már többször. Jó érzés látni, hogy ezeknek az ellenőrzéseknek eredménye van. Az akciók után érezhetően fegyelmezettebb a közlekedés. — Mi a négytagú közlekedési önkéntes rendőri csoport célja? határozott területen évről évre kendert termeltek. A sűrűn vetett rostnövényt akkor kellett betakarítani, amikor virágzásban volt. A kendervirág pora rendkívül illatos és csípős volt. Tövestül nyűttük ki a földből a róstnövényt, kévébe kötöttük, kupacokba raktuk. Mint minden fontos munkát, ezt is kalákában csináltuk. Szinte menetrend készült arról: kinek mikor nyűjük a kenderét. A ház asszonya kalácsot sütött, ebédet főzött, mi pedig dolgoztunk, mint a megszállottak. De a nyűvés csak kezdete volt a kenderfeldolgozási munkának. Ezután jött az áztatás. A kenderáztató gödrök általában az ezeréves tölgyerdő mélyén voltak, napfény nem érte, így a vize rendkívül hideg volt. Itt nyakig merültünk a vízbe, hogy két rúd között sorba rakjuk a kévéket és leföldeljük. Az * árok mélyéről kapával emeltük fel a sarat, hogy nyomatékként a ken- derágyásra rakjuk. Addig raktuk a sarat, amíg az ágyás el nem merült a víz alatt, csak a névvel ellátott karó jelezte: kinek a kendere ázik ezen a helyen. Aztán 8—10 nap múlva „látót” vettünk — maréknyi kendert —, ezt megszárították, megtörték az asszonyok'. Ebből megállapították, hogy mennyit kell még áznia a kendernek, amíg kimoshatjuk. Aztán gyerünk ismét a hideg vizű árokba. Mostuk a kenderkévéket reggeltől napestig. Csak úgy rázott — Hogy megelőzzük a baleseteket, és segítsünk egymáson a közlekedésben. — Mint közlekedési önkéntes rendőr, csak a közlekedésre fordít figyelmet? — Szó sem lehet róla. Mindenre ki kell terjednie a figyelemnek, ami a közrendet és a közbiztonságot zavarja. A közelmúltban az egyik vidéki vállalatnál munka közben figyeltem fel, hogy egy gépkocsira gyanús körülmények között szigetelő fóliát és cementet pakolnak. Később a gyanú beigazolódott. Egy „maszek” építNemegyszer fárasztó nyolc óra áll mögöttünk Fotó: Martin Gábor kezéshez szállították. De intézkedtünk már az egyik községben olyan esetben is, amikor rokonok verekedtek össze. — Milyen a szolgálat? — Igaz, mi társadalmi munkában teljesítünk szolgálatot, de az ember nagyon is érzi a felelősségét ennek a • megbízatásnak. Nem mindegy, hogy miként teszünk annak eleget. Hiszen mi is sokban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy zavartalanul, nyugodt körülmények között élhessünk és dolgozhassunk valamennyien. A szolgálati teendőket munkaidő után végezzük. Nemegyszer fárasztó nyolc óra áll mögöttünk. J óleső érzés, hogy a vállalat elismeri, segíti munkánkat, és odahaza a családunk is megérti, milyen felelősségteljes feladatot vállaltunk magunkra. Serédi János benőnket az isten hidege. A kenderkévéről lemostuk az időközben elrohadt leveleket. A megfehéredett rostnövényt hazavittük, az udvarban kiterítettük, a napon szárítgat- tuk, babusgattuk. Aztán törtük, tiloltuk, majd gerebe- neztük a kenderkócot, lábbal dörzsöltük, hogy minden pozdorja kihulljon belőle: Téli estéken hajnalokig fontunk, aztán szapultuk a fonalat, majd az esztovátán szőttest készítettünk belőle. Ez is rendkívül nehéz fizikai munka volt. Dolgozott mindkét lábunk, karunk egyszerre. Aztán készen lett a vászon, ezt szapultuk, fehérítettük, s jöhetett a hímzés. A petróleumlámpa gyér fényénél szálolvasással — piros-kék fonállal — kivarrtuk a beregi mintákat. A legszegényebb családban is az volt a módi — ha tört, ha szakadt —, hogy a leány hat abroszt, 24 törülközőt, 24 konyharuhát kapjon. A kiállításról hazamenve előkerestem egy abroszt, melynek kendertermelésében, -fonásában, szövésében részt vettem, magam hímeztem ki, s megszámoltam: egyetlen abroszon 18 ezer keresztszemet öltöttem számolás alapján. Elgondolkodtam! Annak idején nem is fogtuk fel, micsoda nagy munkára vállalkoztunk azért, hogy a táj szokásainak eleget tegyünk. Ezt az abroszt most becsülöm igazán, és oda nem adnám a világ minden kincséért. Hiszen ez igazi beregi keresztszemes mintával készült, megfelelő alapanyagra, saját kézzel. Ary Róza Beregi keresztszemes
