Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-29 / 303. szám

Sarkadon elfogyott a répa 1980. december 29., hétfő o Az ünnepeken is dolgoztak Karácsonykor sem pihentek a Sárréti Tejüzem dolgozói, na­ponta 80 ezer liter tejet vettek át a gazdaságoktól feldolgo­zásra Fotó: Dupsi Károly n műszaki fejlesztés meggyorsításáért Szekér Gyula nyilatkozata Hazánkban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Minisztertanács véleményező, tanácsadó és bizonyos esetekben irányító szervéként a minisztériumokkal, or­szágos hatáskörű szervekkel együttműködve vesz részt a műszaki fejlesztéspolitika kialakításában, kutatási és fejlesztési tervek kidolgozásában, összehangolásában és végrehajtásában. Az MSZMP Központi Bizottsága tu­dománypolitikai irányelvei, és az azt követő állami határozatok nyomán az QMFB korábbi feladatai több vonatkozásban bővültek. Erről a tevékenységről Szekér Gyula, az OMFB elnöke tájékoztatta Megyesi Gusztávot, az MTI munkatársát, olyan időszakban, amikor a mű­szaki fejlesztésre, és az azt megalapozó kutatásokra az elkövetkező évek gazdasági feladatainak megoldása ér­dekében a korábbiaknál sokkal nagyobb szerep vár. Hosszúra nyúltak' az idén a karácsonyi ünnepek. A legtöbb helyen három mun­kaszüneti nap követte egy­mást, de sok helyen még tegnap sem kellett munkába állni. Vannak viszont olyan munkahelyek, ahol nem számítanak az ünnepnapok. A folyamatos munkarendben dolgozóknál a karácsony ugyanúgy telt el, mint bár­melyik hétköznap: munká,­val. A szeretet ünnepére csak az udvaron álló fenyő­fa, vagy a fenyőgallyakkal feldíszített üzemcsarnok em­lékeztetett. A SARKADI CUKORGYÁR a karácsony második napján, december 26-án befejezte a cukorrépa feldolgozását. A 93 üzemnap alatt összesen 285 ezer 277 tonnányit, átla­gosan 15 százalék feletti cukortartalmú répát dolgoz­tak fel. Az egy napra jutó feldolgozás átlagát az előző évi 3031 tonnáról 3068 ton­nára sikerült növelni. A nagy mennyiségű répából eddig csaknem 34 ezer ton­na cukrot gyártottak. Az ünnepek alatt is vál­tozatlan lendülettel folyt a munka a cukorgyárban. Na­ponta mintegy 300 tonna cukrot gyártottak, és szállí­tottak a raktárakba. Közben a nyersgyári üzemrészben folyik a készülékek víztele­nítése, a berendezések taka­rítása. A cukoroldali üzem­rész tovább dolgozik: mint­egy 2000 tonna zöldszörpből a sörgyárak részére 1400— 1500 tonna nyerscukrot gyár­tanak. Ez az úgynevezett utó­üzem várhatóan január 4-én fejeződik be. A Mecsek feketeszénkin­csének kutatásában új feje­zetet nyit a jövő év. Az idén ugyanis befejeződött a hegység északkeleti — má- za-déli — vidékének előku­tatása, s jövőre már az ala­posabb, úgynevezett felderí­tő kutatásokat kezdik meg. Hazánk egyetlen feketekő­szén-lelőhelyén az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat több mint százhúsz szakembere dolgozik. A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁRBAN sem pihentek karácsonykor. A répa már itt is fogytán van, nemsokára befejezik a cukorrépa feldolgozását. Fo­lyamatos üzemben, három műszakban az adminisztra­tív dolgozókat kivéve, min­denki munkával töltötte az ünnepet. 9 ezer tonna répát dolgozott fel az üzem. Ebből 1100 tonna cukor készült. Munkájuk a kilencvenes években kezdődő új szénki­termelések előkészítését szol­gálja. A fúrásokból vett minták elemzése során egyre pon­tosabb kép rajzolódik ki a hegy gyomrában rejtőzködő feketeszéntelepek elhelyez­kedéséről, gazdagságáról. Az idén nyolcezer, jövőre pedig tízezer métert kitevő fúrás­Mint érdeklődésünkre el­mondották, a karácsonyi mű­szakok1 zavartalanul folytak. A karbantartók is ügyeletet tartottak, de sok dolguk nem akadt, a termelésben nem volt fennakadás. A SÁRRÉTI TEJÜZEM dolgozói sem tarthattak pi­henőt. A teheneket a terme­lőszövetkezetekben, állami gazdaságokban ugyanúgy fejték, mint máskor, így a tejet nekik is fel kellett dol­gozni. Naponta mintegy 80 ezer liter tej érkezett az üzembe. Ebből a tekintélyes mennyiségből december 25- én sajtot, túrót és más tej­terméket készítettek. Decem­ber 26-án is ez volt a fel­adat, de már készültek a kö­vetkező napi szállításokra. December 27-én pedig már 28 ezer liter tejet polietilén zacskókba töltöttek, hogy jusson elegendő friss tej az üzletekbe. Naponta 22—24 dolgozó fáradozott azért, hogy zavartalan legyen a tejellátás. AZ OROSHÁZI ÜVEGGYÁR is azok közé a vállalatok kö­zé tartozik, ahol egy percre sem állt meg a termelés. A huták az ünnepek alatt is folyamatosan dolgoztak, és a dolgozói létszám mintegy 50 százaléka vett részt az ünnep alatti műszakokban. Tekintélyes az ünnepnapok alatti termelés mennyisége. Az öblösüveg-gyáregység na­ponta mintegy egymillió pa­lackot, ■ korfeerves üveget gyártott. Á húzottsíküveg- gyár 30 ezer négyzetméter üveget készített, hengerelt síküvegből 8 ezer négyzet- méter volt a termelés. Fo­rintban kifejezve a három karácsonyi ünnepnap alatt mintegy 18 millió forintnyi értéket állították elő az Oros­házi Üveggyárban. L. L. sorozattal vallatják a Me­csek mélyét. A Mecsek széntartalékai­nak előkutatása várakozáson felüli sikerrel zárult. A ko­rábban remélt tizenötezer helyett több mint húszezer négyzetkilométeres területen találtak kokszolható fekete­széntelepeket. A szakembe­rek szerint ez a szénvagyon legalább akkora, mint a Mecsek eddig feltárt összes féketeszénkincse. — A tudomány és a tech­nika gyorsuló fejlődése, ter­melőerővé válása a világ minden ipari országában ref­lektorfénybe helyezte a mű­szaki fejlesztést. Ez a folya­mat nem új keletű. Jellem­ző, hogy a különféle kutatá­si és fejlesztési tevékenysé­gek összefogására, a techno­lógiai, és ezen keresztül a gazdasági fejlődés jövőjének felvázolására nemcsak a tervgazdálkodást folytató szocialista országokban, de a tőkés államokban is sorra alakultak az elmúlt két év­tizedben az QMFB-hez ha­sonló feladatokat ellátó in­tézmények, központok. A műszaki fejlesztés különösen fontos napjainkban, amikor a külgazdasági egyensúly megteremtése érdekében mérsékeljük a gazdasági nö­vekedés ütemét. Alacsonyabb növekedési ütem mellett még határozottabban lép fel a szellemi erőforrások össz­pontosításának igénye. A mérsékelt gazdasági növeke­dés ugyanakkor kényszerít is a műszaki fejlesztés gyorsí­tására, mert kisebb társa­dalmi ráfordítással kell mű­szakilag, gazdaságilag érté­kesebb terméket előállítani. Ez az igény kizárólag a kor­szerűbb, termelékenyebb technológiával elégíthető ki. Már ebből is következik, hogy több figyelmet, szelle­mi energiát lehet és kell is a műszaki kutatásra, fejlesz­tésre fordítani. Nemcsak Japán, az NSZK, Svájc pél­dája, de az iparilag közepe­sen fejlett országok egész sorának gyakorlata is ezt igazolja. — Igen fontos, hogy a kutató-fejlesztő tevékenység­ben megfelelő súlypontokat képezzünk, ésszerű szelekci­ót hajtsunk végre a fejlesz­tési feladatok között. Ebben a társadalmi-gazdasági hely­zetben az OMFB szerepe, felelőssége is szükségszerűen megnő. Annál is inkább, mert azt az OMFB bizonyos mértékig befolyásolni tudja a vállalatok, kutató-fejlesztő intézmények tevékenységét, a központi forrásokból ren­delkezésére álló pénzügyi alap segítségével. Az OMFB az idén csak­nem 1,8 milliárd forinttal já­„Bölcsödében” a pisztrángok A Balatoni Halgazdaság ódörögdpusztai pisztrángos- telepén december elején kez­dődött meg a hagyományos pisztrángfejés. Elsőként a kanadai fajta anyáktól nyert ikrákat ke­verték össze a hímek tejével, s ezeket a keltetőben tálcák­ba helyezték el. Az első fe- jés eredménye máris mutat­kozik: kikeltek a kis piszt­rángok, több mint félmillió ivadék máris átkerült a „bölcsődébe”, a hatalmas vályúkba, ahol a különleges receptúra szerint már etetik is őket. Innen három hónap múl­tán a szabadban levő me­dencékbe kerülnék, s továb­bi gondozás után 3—4 hónap múlva már értékesíthetők. rult hozzá a vállalatoknál, intézeteknél folyó kutató-fej­lesztő tevékenységhez. Je­lentős segítséget nyújtottunk például a gyógyszeriparnak az új készítmények gyakor­lati megvalósításához nél­külözhetetlen preklinikai és klinikofarmakológiai hálózat kialakításához, illetve fej­lesztéséhez. E hálózat kor­szerűsége a gyógyszeripar számára nemcsak a hazai egészségügyi ellátás, de az exportképesség szempontjá­ból is nélkülözhetetlen. Je­lentős* anyagi támogatást ka­pott a számítástechnika, a híradástechnika, a gépipari alkatrészgyártás és a fehér­jegazdálkodás egy-egy terü­lete is. Az ilyen jellegű pénz­ügyi támogatásra azért van szükség, hogy egy-egy nép- gazdaságilag, vagy tudomá­nyos, műszaki, stratégiai szempontbólfontos fejlesz­tésre akkor is sor kerülhes­sen, ha az érdekelt vállala­toknak, vagy kutatóintéze­teknek nincs elég pénzük a távlatilag fontos feladatok végrehajtásához. — Az OMFB az országos licencpolitika koordinálója. Az a véleményem, hogy a külföldről ésszerű feltételek mellett megvásárolható is­mereteket ne magunk fedez­zük fel újra, hanem vegyük át. Ennek az elvnek a kö­vetkezetes végrehajtása min­denképpen segíti a hazai ku- tató-fejlesztő kapacitás haté­konyabb hasznosítását. Az OMFB rendelkezésére álló pénzügyi alapok a vállalati licencvásárlások megvalósí­tásához is segítségül szolgál­tak a múltban, és szolgálnak a jövőben is. Néhány pél­dát említek a jelentősebb vásárlások közül: a Dunai Vasmű részére üstmetallur­giai licencet vásároltunk, melynek segítségével ma már a legszigorúbb követel­ményeket is kielégítő me­chanikai tulajdonságú lemez­acélokat gyárthatnak. A Ti­szai Vegyi Kombinátnál az általunk támogatott licenc- és know-how-vétel nyomán megvalósulóban van — el­sősorban az élelmiszeripar­ban használt — celofánt he­lyettesítő műanyag fólia gyártása. Segítettük az Egye­sült Izzót, hogy az úgyneve­Az AGROTRÖSZT keres­kedelmi munkájának korsze­rűsítésével igyekszik moz­gásba hozni az idén túlságo­san is nagy raktárkészletét. Két nagy értékű mezőgazda- sági gép adásvételére bizo-' mányosi szerződést kötnek, ami a partnereknek kölcsö­nös előnyöket ígér. A bizományosi szerződés alapján két gépet, az IH mintájú gabonavetőt és az RTA típusú önjáró cukorré- pa-betakarítót nem a raktár- készletből adják el. Abból kiindulva, hogy a készletezés gyakran meddő vállalkozás, hiszen a nagy értékű gépek megvásárlása csak nehezen prognosztizálható, és fennáll a veszélye annak, hogy a tőkés importból származó al­katrészekkel is felszerelt gé­pek túlságosan sokáig állnak a raktárban kihasználatla­nul. Az újonnan alkalmazott zett Ribbon-szalagrendszerű izzólámpabüra-gyártást meg­honosítsa. Ezzel a búragyár- tó teljesítményét több mint hússzorosára növelhette. Jelentősen hozzájárultunk a számítástechnikai ipar ha­zai megalapozását szolgáló licencek vásárlásához. Ez tette lehetővé, hogy bekap­csolódhassunk a szocialista országok együttműködésébe, melynek eredményeként ma már tőkés importból csak egyedi esetekben hozunk be számítógépet. Végül is az idén több mint 300 millió fo­rint értékben támogattuk a vállalatok licenc-, know­how- és prototípusgép-vásár- lásait. Több mint egy tucat korszerű technológiát hoz­tunk be az országba. A Nit- rokémia Ipartelepek például egy japán eljárást vett meg fontos növényvédőszer-alap- anyag előállításához, a Tau­rus a radiálabroncsok hazai konstrukciójának kidolgozá­sához vásárolt technológiát, és ugyancsak licencvásárlás nyomán valósul majd meg a motorbenzinek keverését irá­nyító, számítógéppel vezé­relt rendszer. A bizottság csaknem húsz­éves működése alatt mint­egy kétezer tanulmány ké­szült egy-egy szak- és tudo­mányág helyzetéről, az elem­zések nagy része az ipari gyakorlatban hasznosult. Az idén több mint 100 tanul­mány térképezte fel a hazai ipar és mezőgazdaság egy- egy fontos, több ágazatot érintő területét. Ennek el­lenére az a véleményem, hogy túl sok a tanulmány, s noha ezek nélkülözhetetle­nek lesznek továbbra is, a jövőben inkább a műszaki­tudományos prognózisok és a fejlesztési koncepciók kidol­gozására, a több ágazatot egyaránt érintő, átfogó prob­lémák feltárására — mint a kemizálás, automatizálás, anyagmozgatás és csomago­lás — fordítjuk erőinket. Olyan nagy horderejű kér­dések megválaszolására aka­runk elképzeléseket, nem­egyszer alternatívákat ki­dolgozni, mint például az elektronikai, a vegy-, a gép- és az élelmiszeripar, a köz­lekedés, valamint a vízgaz­dálkodás jövőbeli fejlesztési útjai. — Tevékenységünk egy részét a közelmúltban elfo­gadott országos középtávú kutatási-fejlesztési tervben foglaltuk össze. Ennék ki­dolgozásában az OMFB is aktívan részt vett. A közép­távú terv 12 közvetlen gaz­dasági célzatú, és egy kör­nyezetvédelemmel kapcsola­tos, valamint egy társada­lomtudományi programot tartalmaz. Bízunk abban, hogy a programok sikeres végrehajtása jelentős segít­séget nyújt majd a VI. öt­éves tervben megfogalmazott gazdasági célok megvalósí­tásához — fejezte be nyilat­kozatát az OMFB elnöke. kereskedelmi forma figye­lembe veszi, hogy a meg­rendelő egyúttal biztos ve­vőnek is számít, miután elő­leggel köti le a gépet. Ezt követően a kereskedelem el­jár a gyártónál, megrendeli a berendezést, pontos határ­időt rögzít, majd az átvétel idejéről értesíti bizományosi partnerét, a vevőt. A gép el­készülte után a gyárból köz­vetlenül a mezőgazdasági nagyüzembe szállítják a ve­tőgépeket, vagy a cukorrépa- betakarítót. Ily módon el­kerülik a raktározási több­letköltségeket is. A mezőgazdasági termelők számára ez az új forma azért előnyös, mert nyolc és fél százalékkal olcsóbban jutnak a géphez. Az AGRO­TRÖSZT ugyanis csupán a bizományosi közvetítés díját számítja fel. Munkával töltötték az ünnepet a Mezőhegyes! Cukorgyárban is, ahol a vége felé közeledik a feldolgozás Fotó: Veress Erzsi II vártnál több fekete kincs a Mecsekből Mezőgazdasági gépek bizománybán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents