Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-25 / 302. szám
NÉPÚJSÁG 1980. december 25., csütörtök o A KISZ X. kongresszusának szellemében Beszélgetés Duna Mihállyal, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárával Mint ismeretes, a KISZ Központi Bizottsága 1981 májusára összehívta a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusát. A hír már hetekkel ezelőtt napvilágot látott. Megkezdődött az előkészítő munka, a megyei, majd a városi, községi KISZ-bizottságokon. Sőt, ma már nyugodtan mondhatjuk az üzemek, intézmények KlSZ'bi- zottságai, alapszervezetei is a felkészülés időszakát élik. Milyen feladatoknak kell eleget tenni, mi jellemzi a KISZ-kongresszus összehívásának időszakát? Erről beszélgettünk Duna Mihállyal, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkárával. — A KISZ X. kongresszusa és az arra történő felkészülés szerves része annak a társadalom egészét érintő értékelő és feladatmeghatározó munkának, amely a párt XII. kongresszusával kezdődött. Az országgyűlési és tanácsválasztásokra, az ágazati szakszervezetek és a SZOT, kongresszusára, a Hazafias Népfront 1981. évi kongresszusára, és annak megyei előkészítésére gondolok. Erre az időszakra esik a VI. ötéves terv részletes kimunkálása is. A jelentős erőfeszítéseket igénylő, az ifjúság jövőjét is körvonalazó társadalomépítő programok megvalósításában, a megye KISZ-tagsága, úgy mint eddig, a jövőben is minden erejével részt kíván venni. A kongresszusra való felkészülés jó alkalmat teremt arra, hogy a párt politikájának szellemében áttekintsük tevékenységünket, megfogalmazzuk feladatainkat. Azt hiszem, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a társadalom előtt álló célok, és teendők valamilyen módon az ifjúsági szövetség tagjai számára is feladatot jelentenek. Éppen ezért a valóságos viszonyokból kiindulva a fiatalok és idősebbek véleményét figyelembe véve, nagyfokú politikai érzékkel kell készülnünk. — Hogyan fogalmazhatók meg a kongresszusi előkészületek megyei feladatai? — Először is a kongresz- szusi felkészülés legmegfelelőbb módja — erről sehol sem feledkezhetnek meg —, az akcióprogramokban megfogalmazott feladatok minél színvonalasabb végrehajtása kell hogy legyen. Másodszor a szervezeti felkészülés felmenő rendszerben, mozgalmi életünk kialakult ritmusában (1981. január 15. és május 3. között) történik. Ezen idő alatt kell a taggyűléseket, illetve a küldött- gyűléseket lebonyolítani. A megyei küldöttgyűlés várható időpontja április vége. Harmadszor a KISZ KB a kongresszust megelőzően „kongresszusi levelet” bocsátott ki. A levél, amely minden ifjúsági réteghez szól, vitaanyag célja, hogy közös gondolkodásra ösztönözzön, hogy a fiatalok véleményt alkothassanak időszerű társadalmi, politikai kérdésekről, a KISZ tevékenységéről. A levél tehát alapvető fontosságú a kongresszus tartalmi előkészítésében. Azt szeretnénk, ha nyílt, őszinte beszélgetéseikben a KISZ- tagok, a KISZ-en kívüli fiatalok, az ifjúságért felelősséget érző felnőttek közül minél többen szólnának a fenti kérdésekről. Fontosnak tartjuk, hogy a javaslatok, észrevételek eljussanak a kongresszusi határozatot szerkesztő bizottsághoz. A helyi megoldást igénylő ügyekben pedig történjen konkrét intézkedés. — Ebben az időszakban kerül sor az alapszervezeti beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésekre... — Azt szeretnénk, ha az alapszervezeti munka elemzése során mindenütt értékelnék a közösség fejlődését, hogyan alakul a tagok viszonya, egymáshoz, a munkához, és környezetükhöz. Az értékelés akkor felel meg céljának, ha nemcsak felidézi, hanem minősíti is a végzett munkát, ha kiterjed az eredményekre és a hiányosságokra. Helyes, ha a beszámoló elkészítésekor a vezetőség hasznosítja a KlSZ-csoport- megbeszélések tapasztalatait, a tagok véleményét, észrevételeit, figyelembe veszi a pártszervezet, a gazdasági vezetők, valamint a társadalmi szervek véleményét is. A beszámolj és a vita tapasztalatai a következő év megalapozását szolgálják. — Mi jellemezze az egyéni vállalások értékelését? — Sehol sem feledkezhetnek meg arról, hogy az egyéni értékelés a közösségi nevelés fontos része. A taggyűlés végül is azt bírálja el, hogy az alapszervezet egyes tagjai mennyire vették ki részüket a- munkából, ki mivel járult hozzá az akcióprogram végrehajtásához. Fontos, hogy az értékelés ne csak a vállalások tételes ellenőrzésére szorítkozzon, hanem értékelje a vállaláson felüli munkát is. A vezetőség az értékelések elkészítésekor vegjte fi" gyelembe a munkahelyi vezetők, osztályfőnökök véleményét is. Ebben a munkában több következetességre és bátorságra Van szükség. — A beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket követően, az eddigi gyakorlathoz hasonlóan, fogadják el az alapszervezetek akció- programjukat. Az alapszervezeti akció- programokat a munkahely lakóterületi KlSZ-alapszer- vezete 1981. .március 15-ig, a tanintézetekben, az oktatási intézményekben működő KISZ-alapszervezetek 1981. október 20-ig fogadják el. A tervezőmunka sikere döntő mértékben attól függ, hogy a tagság igényeit, elképzeléseit a mozgalmi munkával kapcsolatban miképpen tudja az alapszervezet programjában tükröztetni. Munkánkban sok segítséget várunk a pártszervezetektől is. Arra kérjük őket, hogy a KISZ előtt álló kiemelkedő politikai eseményre készülve körültekintően minősítsék a KlSZ-szerveze- tek, KISZ-vezetők, pártmegbízatásként a KISZ-ben dolgozók munkáját. Fogalmazzanak meg a KlSZ-alap- szervezetek számára közösségi és egyéni erőpróbát is igénylő feladatokat^ Folyamatos segítő és ellenőrző munkával biztosítsák a KISZ X. kongresszusa politikai és szervezeti előkészítésének eredményességét. Kepenyes János Híradás híradó A gyulai Semmelweis Ignác Egészségügyi Szakiskolának nincs nyomtatott diákhíradója, így a szokásos lapszemle ezúttal elmarad, de van egy házi stúdió, amely hasonló szerepet tölt be, mint a lap. Sok hírt, eseményt közölhettek már ezen, s köszönhetik ezt a lehetőséget a békéscsabai Nagy Sándor laktanya KISZ- szervezetének, amelynek tagjai sok segítséget adtak. Többek között ezt a stúdiót — iskolai rádiót — is ők szerelték fel társadalmi munkában. Két éve tart a kapcsolat a testvéri KlSZ-szer- vezettel, s az iskolarádió felszerelésével 25 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek a fiatalok. A stúdió közreműködésével tartottak’ meg az iskolában nemrég a sikeres pálya- választási hetet is. A megye általános iskoláiból 129 diák és 37 szülő vett részt ezen, s az érdeklődőknek a stúdión keresztül mutatták be az iskolát a tanárok. Ezenkívül a gyakorlati foglalkozásokat is bemutatták. Az eredmény várakozáson felüli. Sok diák nélkül kapott kedvet ehhez a szép pályához. Az iskola más formában is kapcsolatot tart az általános iskolákkal. Gyulán például minden általános iskolában az egészségügyisek vezetik az ifjú egészségőri szakköröket. A kollégiumban is élénk élet folyik. Nemrég az októberi ismerkedési est viszonzásául meghívták egy vidám Télapó-ünnepségre a Pálfy kollégium és a román kollégium 30-30 tagú diákcsoportját. A fiúk szórakoztatására műsorral, játékos vetélkedővel készültek. A szellemes műsor játék sok-sok kacagást váltott ki, majd tombola, uzsonna és tánc következett. A szórakozás persze a szabad idő hasznos eltöltését jelenti, de ebből lecsípnek a komoly munkára is. Most készülnek például a szakma kiváló tanulója versenyre, melyet februárban tartanak meg. Az első helyezettek részt vesznek az országos versenyen. Nagy hát a tét, van mit tanulni, gyakorolni. Diákiapszemle Mintha a föld nyelte volna el a megye diáklapjait. Az idei tanévben alig néhány jelent még csak meg, s azok' is elkésve. Hármas ösz- szevont számként jelent meg a szeghalmi Péter András Gimnázium és Szakközépiskola lapja, a Látó is. így a tanévkezdéssel kapcsolatos írások, s a félév előtti helyzetről tudósító híranyagok egyszerre jelenhettek meg. (Ami ez esetben nem is vált hátrányára a lapnak!) A szerkesztők mindjárt egy izgalmas írással teszik érdekessé ezt a számot. Bihari László cikke „Szakoktatásunk árvíz előtt és után” címmel arról tájékoztatja a diákokat, milyen nehézségeket okozott az iskolának — tanároknak, diákoknak egyaránt — a kíméletlenül pusztító árvíz. A tények pontos közlése egyben nemcsak az erőfeszítésekről, de a gyorsan jövő helyi segítség- nyújtásról is tudósít. A lap nem felejtkezett meg Bethlen Gábor születésének 400. évfordulójáról sem. Sok írás szól a nyári táborozások személyes és közösségi tapasztalatairól is. II „szenes ember” Nagy Bandó András klubunkban — Nagy Bandó jön hozzátok? Na, erre befizetek! — Az a rajzos srác? Oké. Ott a helyem. — Én már láttam, de feltétlen megnézem még egyszer. Megéri. Ilyen, és ehhez hasonló választ kapott, aki a napokban közönséget szervezett arra a klubestre, amelyre Nagy Bandó Andrást vártuk. Szóval nem volt nehéz ösz- szehozni a jónépet, ám elhelyezni annál inkább De ne vágjunk a dolgok elébe. Már az is műsorszámba ment, ahogy felkészült. „Kiszúrta” a sarkot, ahol mindenki jól látja. Aztán behozta az állványt, melyen már előkészítve várt a papír a produkcióra. Az állvány mögé rejtve: asztal, rajta magnó, rajtra készen... Mellette fekete anyagon soksok szénrudacskát készített. Kéznél minden, kezdődhet a játék. Mit is beszélek! Hiszen éppen az a • műsora értéke, hogy nem csupán játék volt a szó köznapi értelmében, hanem poénjai nagyon is igaz, nagyon is élő gondokról, visszáságokról árulkodtak ... De mindenekelőtt bemutatkozott. Mintha csak beszélgetnénk ... Elmondta, hogy tizenegynéhány éve építés- technikusként végzett Szegeden — ahol máig is él —, aztán bevonult katonának, ahol a cselgáncstól az irodalmi színpadozásig sok mindennel próbálkozott. Később egy kőműves kisiparosnál helyezkedett el, aztán megszerezte a mestervizsgát is... De az amatőr színjátszást nem hagyta, az hamar a szívéhez nőtt: — Megtanultam szeretni a közönséget. Ezt az amatőrlelkesedést szeretném átmenteni mostanra, s a jövőre is. Mert már ebből élek ... „Ebből” mondja, s ennek — tehetnénk hozzá mi, a nézők, mert a gyomorfájásig nevettetett minket az ezt követő szűk egy órában: válogatást adott eddigi műsoraiból. A „Szülői értekezlet” volt rekeszizmaink bemele- gítője. A „Kocka utca 13.” részletét hallgatva jó páran magunkra ismertünk, hiszen hányán élik át manapság a toronyházak viszontagságos hétköznapjait... A „Lássalak kaszás alak” eredeti fekete humor, vastagon fűszerezve a temetkezés körüli hercehurcával... És a viccek, az átköltött mesék, versek villámtréfakénti per- gése ... Nem. Képtelen vagyok visszaadni a felszabadult nevetést, ami végigkísérte fellépését. Amikor a rajzállványhoz lépett, kissé elcsitultunk. Az arcokon figyelem, derű és csodálat. Fantasztikus gyorsasággal, tökéletesen biztos kézzel rajzolta percről percre az új meg új karikatúrákat: zenei aláfestéssel. A rátóti humorfesztivál egyik nagy sikere volt ez a produkció. Mikor odaérkezett, ő gyűjtött autogramokat az ismert humoristáktól. A búcsúzásnál már ő véshette mások füzetébe: „Nagy Bandó András”. Ez az est szerkesztőségünk klubhelyiségében zajlott le. Bevezetőjében arról is szólt, hogy újságírók, lapelőállításban dolgozók körében most lép fel elsőször. Nos, mint a végén kiderült, kollégák között mutatkozott be. Mert műsora legalább any- nyira a mával foglalkozott, ahogy -mi próbálunk írásainkban. Ám ezúttal nevettünk másokon, önmagunkon. A hétköznapok ilyetén történő csomagolása, úgy tűnik, az előadónak legalább olyan élvezetes volt, mint nekünk, hallgatóknak. Talán éppen ez Nagy Bandó András sikerének titka? Mindenesetre érdemes volt végignézni fellépését! Nagy Ágnes Fotó • Veress Erzsi
