Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

1980. december 23., kedd SPORT SPORT SPORT Mezőberény, Mezőhegyes Az „Edzett Ifjúságért” Van-e Sáros ma is ii-iiav”? jjwfll U«2 ii uyf ■ Az Edzett Ifjúságért me­gyei koordinációs értekezlet elmúlt heti ülésén — mint arról már beszámoltunk — Mezőhegyes és Mezőberény nagyközségek beszámolója hangzott el. Ezúttal a két település eredményes mun­kájáról kívánunk számot ad­ni. Mezőberény értékelését Csárdaszállással együtt kell áttekinteni. Együttvéve mint­egy 13 ezer lakosa van a két településnek, s 1977 óta rend­szeresen működik az EI- mozgalom. Ez évtől egy egy­séges sport koordinációs bi­zottság is működik, amely ellátja a tömegsport, s ezen belül az El-mozgalom irányi-— tásának feladatait is. Rendszeresen szerveznek kispályás labdarúgó-bajnok­ságot, amelyre 12 csapat ne­vezett az elmúlt években, s csaknem 160 sportolni vágyót mozgatott meg. Az MHSZ- lövészklub versenyzői az idén, de a korábbi esztendő­ben is több versenyen vet­tek részt. Minden alkalom­mal dobogós helyezéseket ér­tek el. Az őszi-téli hónapok az asztalitenisz- és sakkver­senyek idénye, nyáron és ta­vasszal pedig elsősorban a már említett labdarúgó-baj­nokság mellett úszó- és me­zei futóversenyeket rendez­nek. A termelőszövetkezetek minden évben beneveztek a tsz-spartakiád rendezvényei­re. De részt vesznek a falu­si spartakiád összecsapásain, ahol már a kézilabdások és az atléták is jeleskedtek. A szeptember közepén rende­zett úszóversenyre az isko­lás korúak közül több mint' 85-en neveztek. A legna­gyobb tömeget megmozgató esemény az október közepi honvédelmi és tömegsport­nap volt, amelyen 800-an (!) vettek részt. A tömegsportrendezvények megtartásához nélkülözhe­tetlen sportszereket, felszere­léseket a Spartacus, az ÁFÉSZ sportegyesület és az iskolai sportkörök biztosítot­ták. Az egyesületek edzői ezen túlmenően kivették ré­szüket a résztvevők felkészí­tésében. Két évvel ezelőtt a tanács vb a testnevelési és sportfeladatok végrehajtásá­ra készült, több évre szóló intézkedési tervet hagyott jóvá. Ebben külön foglalko­zik az úszásoktatás kiszélesí­tésével, annak feltételei meg­teremtésével. Idén nyáron a községi párt vb foglalkozott a sportmozgalom továbbfej­lesztésével. Ez alkalommal javasolta az asztalitenisz tö­megesítését, a községi baj­nokságok szervezését külön­böző sportágakban, a megle­vő sportpályák felújítását, az utánpótlás nevelését, és a még mindig vegetáló úszás- oktatás megkezdését. Ezen meghatározták, hogy egy egységes terv készítése jelen­tősen támogathatja e javas­latok valóra váltását. Mezőhegyesen 1977. első félévében alakult meg a nagyközségi koordinációs bi­zottság. Itt munkaprogram alapján, alkalomszerűen tar­tanak ülést, amely inkább az utóbbi évekre volt jellemző. Amint azt a mezőhegyesiek vallják • az EI-tömegsport- mozgalom sok újat hozott, ami lemérhető abban is, hogy megnövekedett a sport- rendezvények száma, szerve­zettebb és rendszeresebb lett a sporttevékenység. A mező- hegyesi napok rendezvénye­in a korábbi évekhez hason­lóan mintegy 300-an vettek részt. Más esetben azonban — 1980-ban — csökkent a résztvevők száma. A kondi­cionáló torna ez alól kivétel, hiszen jóval többen vesznek részt minden évben, mint azt megelőzően. A sportnapokat a Mezőhegyesi SE sporttele­pén tartják, télen az általá­nos iskola és a szakmunkás- képző intézet tornatermében. Ilyenkor több fordulós asz­talitenisz-bajnokságot ren­deznek, a falusi dolgozók spartakiádja alkalmával ez kiegészül a szakversenyek­kel. A nyári szünidőben a fel­szabaduló iskolai diákott­honban 10 napos, az iskolá­sok részére sportkiválasztó tábort szerveznek. Kocogó­kör is működik a nagyköz­ségben, amelyen mintegy 30- an vesznek részt. A sportért végzett társadalmi munka keretében három új bitume­nes kispálya épült, amelynek felszerelését, bővítését tűzték .Ki célul. 0 Statisztika sikere fcj| Isztalitenisz A napokban újabb mérkő­zéseket játszottak a két eu­rópai kupasorozaton. A Baj­nokcsapatok Európa Kupájá­ban a BVSC férfiegyüttese az elődöntőben — idegenben — vagy a Vjesnyi Zagreb vagy az AZS Gdansk ellen játszikt, míg a másik elődön­tőben a Bp. Spartacus Bu­dapesten fogadja az NSZK- bajnok, és legutóbbi WK- győztes Reutlingen gárdáját. A nőknél a Statisztika zágrábi 5:0-ás győzelmével bekerült az elődöntőbe, s itthon a Start Prága lesz az ellenfele. A kupa másik ma­gyar résztvevője, a Tolnai Vörös Lobogó az elődöntő­ben nyugatnémet vagy svéd csapattal találkozik. A Vásárvárosok Kupájá­ban viszont nem ilyen sike­res a magyarok szereplése. A három együttes közül már csak a Ganz-MÁVAG állja a versenyt, a férfiak mezőnyé­ben bekerült a legjobb nyolc közé. A Cegléd Zágrábban 5:1 arányú vereséget szen­vedett, s ezzel kiesett. Ugyancsak kiesett a nőknél a nyolcba jutásért vívott ta­lálkozón a BSE: Hagenben a helyi nyugatnémet együttes izgalmas csatában 5:4-re győzött a budapestiek ellen. Űj válogatott keretek, minősítési szintek A szövetségek székházának tanácstermében hétfőn dél­után megtartotta alakuló ülését a Magyar Atlétikai Szövetség új elnöksége, amelyben hatan a korábbi vezetést képviselik, tizen­egyen pedig új tagok. Az OTSH elnökének nevé­ben Páder János elnökhe­lyettes adta át az elnökség tagjainak szóló megbízóleve­leket. A megbízólevelek átadása után az elnökség megválasz­totta a szövetség intéző bi­zottságát, amelyet az elnök­ség tagjai közül dr. Békési László, Spiegl József, Nyer­ges Mihály, Bakai József, Mindszenty János és Mátra­házi Imre alkot, majd sor került a szövetség szakbi­zottságainak és azok veze­tőinek kijelölésére. Dr. Békési László javasla­tára az elnökség elfogadta a Magyar Atlétikai Szövetség tiszteletbeli elnökségi tag­ja cím megalapítását, amelyet első ízben Ga- rai Sándor, Koltai Je­nő, Németh Imre és Nyirő György érdemelt ki. Vala­mennyien több éves ered­ményes, lelkiismeretes, és szakértő munkát végeztek a szövetség elnökségi tagja­ként, s különös érdemeket szereztek a sportág fejleszté­sében. Bakai József, a válogatott új vezető edzője, a felnőtt-, az utánpótlás- és az ifjúsági válogatott keretek* új össze­állítását indítványozó javas­latát ismertette. Az elnök­ségi ülésen elfogadott legfon­tosabb dokumentumokat, így az új minősítő szinteket, az új válogatott keretek össze­állítását, ugyanúgy a szak­osztályok kategorizálási rendszerét, az 1981-es ver­senynaptárt, s nem utolsó­sorban a szövetség négy évre szóló programtervezetét a közeli napokban ismerteti a szaksajtó. Hallották? Egy tizennyolc éves fiatalember, éppen csak hogy leérettségizett, máris olyan állást követelt magá­nak, amilyenről komoly csa­ládapák is csak álmodhat­tak. Annyi pénzt adjanak neki — hajtogatta —, amennyi éppen 150 másik játékos kistafírozására (mez, nadrág, sportszár, futballci- pő, -labda) lett volna ■ ele­gendő. Azzal érvelt, hogy a jövőjét kell biztosítania ... Az ifjú labdarúgót úgy hívták, hogy Sárosi György, Éppen ötven évvel ezelőtt felháborodottan tárgyalta az ország: micsoda dolog, hogy egy ilyen ifjonc nyugdíjas állást, vagy ha ahhoz még­sem tudják hozzájuttatni, egzisztenciája megalapozásá­ra tizenötezer pengőt követel magának. És nem elégszik meg a legmagasabb labdarú­gó-fizetéssel sem, mondván, hogy a pénz a dicsőséggel együtt elfogy, és aztán mi lesz? És inkább hónapokig nem játszott, amíg aztán a Ferencváros, amely éppen úgy nem tudott az akkori viszonyok között nyugdíjjal járó kinevezést szerezni, mint a még próbálkozó és az ot­tani gépgyárra támaszkodó Diósgyőri VTK, a cívisváros' szeme fénye, a debreceni Bocskai, a hivatalnokainak nyugdíjat biztosító főváros egyesülete, a BSE és az ugyancsak nyugdíjas álláso­kat biztosító községi vállalat egyesülete, az Elektromos, megtalálta a megoldást. Nem adott ugyan tizenötezer pen­gőt sem, de vállalta, hogy a fizetésén kívül biztosítja az ifjú és nagyszerű center szá­mára az egyetemi tanulmá­nyok folytatásának lehetősé­gét. Így lett aztán Sárosiból, az ifjú botrányhősből a zöld­fehér történelem hőse, az életet komolyan vevő labda­rúgó jelképe, Sárosi doktor. A Sárosi-ügy éppen ötven esztendővel ezelőtt kavarta fel a közvéleményt. Makacs­sága felháborodást keltett: mi az, hogy tizennyolc éves ifjonc „jövőjét akarja bizto­sítani?” Mert szerinte első az élet, az egzisztencia, és csak azután jöhet a futball. Nem úgy, mint a Schlosser... Mármint Schlosser Imre, aki addig mindenkinél több­ször, összesen hatvannyolc­szor ölthette magára a cí­meres mezt. És alig három •évvel az utolsó válogatottsá­ga után nyomorgott. És így beszélt: „A futball tett tönk­re. Amiatt mondtam le a fővárosnál viselt nyugdíjas állásomról, lrodafőtiszt vol­tam, ma segédhivatali igaz­gató lennék. Életem egyet­len vágya, hogy visszakerül­hessek az íróasztalomhoz, amelyet otthagytam ... Mi­ért szakítják ki a szegény, tapasztalatlan fiatalembere­ket megszokott életkörülmé­nyeik közül, miért nevelnek belőlük munkátlan gladiáto­rokat, akik csak addig gla­diátorok, ameddig a cirkusz rendezői nem találnak újabb, ruganyosabb izmú atlétákat. Nem tanulnak semmit, az élet hajótöröttjeinek száma szaporodik velük, ha az aré­nának nem lesz többé rájuk szüksége...” ötven év alatt persze, sok víz folyt le nemcsak a Du­nán, hanem az öltözők zu­hanyozóiban is. Tizenötezer — legalábbis forintban — nem olyan nagy pénz: eset­leg havonta is megkeresheti egy mai „futballgladiátor”. Nyugdíjas állásokban pedig igazán nincs hiány: minden állás, munka nyugdíjjal jár. És elhelyezkedni sem prob­léma. Még annak is van vál­lalatnál hivatala, nyugdíjas állása — „sportmunkatárs­ként”, ahogy a rendelet mondja —, akinek tulajdon­képpen az a munkája, hogy nincs munkája, csak edzése és mérkőzése. Jövője is van minden futballistának, ha csak nem züllik el, de hát az élet ilyen veszélyei ellen még azok sincsenek biztosítva, akik életükben kettőt sem rúgtak labdába. Az persze, hogy kinek milyen lesz a jö­vője, más kérdés. És úgy vé­lem, hogy ha már annyi szó esik a magyar labdarúgás, s ami ettől elválaszthatatlan, a magyar labdarúgók helyze­téről, erről is beszélni kell. Még akkor is, ha erről a já­tékosok és a klubok közötti szerződések nem beszélnek. Azokban csak azt rögzítik, hogy mit kap a szerződés időszakában a játékos, és mit vár tőle cserében a klub. Tömören: az egyesület — megfelelő teljesítmény ese­tén — magas jövedelmet ga­rantál. A játékos pedig kö­telezi magát, hogy mindent a futballnak rendel alá. És bár némelyek közülük komolyan tanulnak (ez, ha nem is könnyen, de lehetsé­ges), a nagy többség csak valahol a harmincadik élet­éve, vagy rosszabb esetben egy végzetes sérüléssel az ágyat nyomva eszmél rá: amíg ő sokat keresett, má­sok még többet haladtak elő­re. Alaposan megtanultak egy szakmát, szilárd mun­kahelyük van, amire számít­hatnak, és ahol rájuk is szá­mítanak. ö pedig olyan lé­péshátrányba került, amit aligha sikerül behoznia. Anyagiakban pedig: amit futballistaként keresett, azt később szépen ráfizeti. Eset­leg a többszörösét is annak, amit korábban zsebre vá­gott. Hogy vannak más példák? Vannak, de tulajdonképpen az egyre ritkább kivételt je­lentik. S hogy vannak, akik bort mérhetnek egy pincé­ben sportpályafutásuk élet­fogytig tartó jutalmául, s a takarékbetétük tovább hí­zik? Hát annyi borkimérés azért mégsincs, s különben is, vannak más tevékenysé­gek is, amellyel egy élet­erős fiatalember a megélhe­tését biztosíthatná. Ráadásul és nem utolsó­sorban : a labdarúgásnak, mind sportolónak sem hasz­nál, ha csupán néhány na­pos elfoglaltsága van, a töb­bi idejével nem tud mit csi­nálni. A sportteljesítmények alapja a kiegyensúlyozott élet. Ezt éppen az akadá­lyozza meg, hogy a labda­rúgó egész életét a futball­nak rendeli alá. Amikor a sportstátusokat újólag ren­dezték, az OTSH és az MLSZ elnöke külön-külön, de egy­behangzóan tette hozzá: a tapasztalatok alapján készek a szükséges változtatásokra. Olvasom a fél évszázados lapokat. Sárosi követel, mert a jövőjére gondol. Schlosser panaszkodik, mert nem gon­dolt a jövőjére. És közben a mán gondolkozom: miként lehet — mert kell — a lab­darúgók, máskülönben mun­kára született fiatal emberek, sportteljesítményét és jövő­jét valóban együtt biztosító megoldást találni. P. I. Röviden ________________ 9 Meranoban lejátszot­ták a Korcsnoj—Hübner sakkvilágbajnok-jelölti pá­ros mérkőzés második parti­ját. Ezúttal Korcsnoj vezette a fehér bábukat, méghozzá eredményesen, s a 40. lépés­ben ellenfelét feladásra kény­szerítette. A jelenlegi állás: 1:1. 9 Miskolcon február 6— 8. között rendezik az Euró­pa 12 versenyt, amelyen a kontinens legjobb 12—12 fér­fi- és női játékosa körmér­kőzést vív. A résztvevők névsora még kérdéses, mert amint dr. Lakatos György, az Európai Asztalitenisz Unió alelnöke elmondta: csak a hónap végén készül el a kon­tinens új ranglistája. 9 Az utolsó helyen vég­zett a magyar női ifjúsági kézilabda-válogatott a Szilé­zia Kupa-tornán, miután a felnőttek mezőnyében utolsó mérkőzésén Bulgáriától 21— 14 (13—9) arányú vereséget szenvedett. A tornát Len­gyelország nyerte, a döntő találkozón 20—17 (14—7) arányban győzött Csehszlo­vákia ellen, míg az utolsó fordulóban a- svédek 25—18 (12—10) arányban bizonyul­tak jobbnak a lengyel csa­patnál. Az idén is elkészítették a legjobb atléták rangsorát. Megyénk atlétái három sportágban vannak „helyen”. Férfiak. 20 kilométeres gyaloglás: ... 6. Kovács K. (Bcs. Előre Spartacus) 1:30:14. Súly lökés: ... 6. Rajniczer L. (Bcs. Előre Spartacus) 17,78. Nők. Magasugrás: ...2. Béla E. (Bcs. Előre Sparta- cus) 188 cm. Labdarúgás A labdarúgó NB I-ben va­sárnap két mérkőzést ját­szottak. Bp. Honvéd—Volán 1—0 (1—0). Kispest, 4000 néző. V: Tátrai. Tatabánya—Rába ET0 3—2 (0—2). Tatabánya, 2500 né­ző. V: Győri. az NB i Állasa: 1. Videoton 20 13 4 3 39-20 30. 2. FTC 20 11 7 2 43-18 29 3. Vasas 20 11 6 3 44-22 28 4. Bp. Honv. 20 12 3 5 35-19 27 5. Tatab. 20 8 7 5 26-20 23 6. Békéscsaba 20 9 5 6 27-23 23 7. NYVSSC 20 8 7 5 18-14 23 8. Ü. Dózsa 20 7 8 5 37-33 22 9. PMSC 20 6 7 7 23-25 19 10. Debrecen 20 7 4 9 21-23 18 11. Volán SC 20 6 5 9 25-32 17 12. ZTE 20 7 3 10 31-39 17 13. Csepel 20 5 6 9 23-24 16 14. Rába ETO 20 4 7 9 22-26 15 15. DVTK 20 4 7 9 15-28 15 16. MTK-VM 20 3 7 10 15-31 13 17. Dunaújv. 20 4 5 11 25-48 13 18. Kaposvár 20 4 4 12 22-46 12 Totó A totó 51. heti telitalála­ta: 1, 2, x, x, 1, 1, 1, x, x, x, 1, 2, x, x. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint az 51. heti totónyeremények az illeték levonása után a következők: 13 találatos szelvény 9 da­rab, nyereményük egyen­ként 214 742 forint. Ezek kö­zül 13 plusz 1-es 1 darab, a nyeremény és a jutalom együtt 858 967 forint. 12 ta­lálatos szelvény 609 darab, nyereményük egyenként 2116 forint. 11 találatos szelvény 7891 darab, nyereményük egyenként 163 forint. A 10 találatos szelvények száma 53 600 darab, ezekre egyen­ként 36 forintot fizetnek. A közölt adatok tájékoz­tató jellegűek. A füzesgyarmati Univcrzál Ipari Szövetkezet az idén 35 dí­szes hintót gyártott. Ezek egy része külföldre került, egy ré­szük pedig a magyar fogathajtó válogatottnak. A felvételen látható fekete versenykocsi Bárdos Györgynek készült, aki világbajnoki címét füzesgyarmati hintóvaj nyerte Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Szerkesztőség: BÉKÉS MEGYEI Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei INDEX: 25054 Kéziratokat, képeket 1 ^ N ti 1 1 [ •í ** Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpás! Zoltán. Ter- 1 k 1 n ^- J r* 7jeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesltő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői dli egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszék! Pál. ISSN 0133—0055 nem őrzfink meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents