Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

1980. december 20., szombat Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen találjuk a József Attila nevét viselő általános iskolát, ahol ilyen korszerű stúdió segíti az oktatást Fotó: Balkus Imre Válaszolnak az illetékesek Tóth Mihályné, Battonya, Nagy Gy. u. 8. szám alatti lakos keserű hangú levelet írt rovatunkhoz arról, hogy két szívbeteg kisfia van, ezért gyakran utaznak kór­házba autóbusszal Gyulára, illetve Szegedre. Szinte törzs­vendégek az autóbuszokon és az esetek többségében megértőek, udvariasak a Vo­lán dolgozói. Egy alkalom­mal azonban — pontos dátu­mot közölt — a három és fél éves kisfiú után is meg­fizettette a busz vezetője a jegyet, holott ő úgy tudja: ez csak négyéves kortól jo­gos. Amikor felszálltak, a kis­fiú szendvicset evett. A busz vezetője gorombán ráför­medt: „a reggelizést befejez­ni”. A beteg gyermek nem értette, miért nem szabad neki enni, ha éhes. Vissza­felé Gyuláról ugyanazzal a járattal mentek, a buszveze­tő ekkor sem tanúsított va­lami udvarias magatartást. Kérésünkre a Volán 8. sz. Vállalat illetékesei megvizs­gálták a panaszt. Kiderült, hogy az említett járat veze­tője nem a forgalmi munka- vállalóhoz méltóan viselke­dett. Helytelenül járt el, ami­kor egy kisgyermeknek meg­tiltotta az étkezést az autó­buszon. Szabálytalan volt a j három és fél éves kisgyer­mek számára jegyet válttát- ni, mivel a személy- és poggyászdíjszabás ide vonat­kozó paragrafusa csak négy életévüket betöltött gyerme­kek számára írja elő menet­jegy váltását. A menetjegy árának visz- szatérítéséről az orosházi üzemegység intézkedett, a gépkocsivezetőt pedig írás­beli figyelmeztetésben része­sítették. Fábián Gáborné békési la­kos arról írt, hogy Békéscsa­báról Békésre utazván, csak előre megváltott jeggyel le­hetett felszállni az autó­buszra. Mivel nagyon rövid volt az idő, megrohanták a pénztárat. Levélírónk forin­tosokból és 20 filléresekből előre kiszámolta a menet­jegy árát, hogy meggyorsít­sa a kiszolgálást. A pénztá­ros azonban eltolta a pénzt azzal, hogy ilyen „vacak” apróval nem lehet fizetni. Kioktatta, hogy az aprópénzt be kell csomagolni stb ... Ugyanakkor ő is aprót adott vissza. Hát ez jogos? —kér­dezi levélírónk. A Volán 8. sz. Vállalat il­letékesei válaszából kiderül: az illető pénztáros megszeg­te a munkakörére vonatko­zó előírásokat, amiktír a panaszostól nem fogadta el az aprópénzt, ráadásul go­rombán válaszolt. A fegyel­mi jogkörgyakorló az elővé­teli pénztárost írásbeli fi­gyelmeztetésben részesítette. A Volán dolgozói általá­ban udvariasak, készséggel állnak az utazóközönség ren­delkezésére. A vezetőség szí­ves elnézést kér, hogy egyes esetekben egy-egy buszveze­tő, vagy pénztáros megfeled­kezik magáról. * * * Városi bérlakásokban élő háziasszonyok írtak rova­tunknak, mert nem rendel­keznek megfelelő tárolóhe­lyiséggel, és nem tudták egész télire beszerezni a zöldséget, gyümölcsöt , bur­gonyát. Aggódnak, hogy az őszi rendkívül szeszélyes időjárás miatt vajon lesz-e télen megfelelő ellátás, kap­hatnak e minőségben, vá­lasztékban elegendő árut. Kérésükkel megkerestük a ZÖLDÉRT Vállalat Békés megyei vezetőit. Megnyugta­tó választ kaptunk arról, hogy aggodalomra nincs ok. A vállalat mindent elkövet azért — megyén kívülről is hoz árut —, hogy a lakos­ság az alapvető zöldségből, gyümölcsből, burgonyából megfelelő ellátásban része­süljön. Több ezer tonna vö­röshagymát, káposztát, sár­garépát, petrezselymet, vö­röskáposztát, céklát, téli ret­ket, zellert és egyéb zöld­ségfélét tároltak. Gondos­kodtak megfelelő mennyisé­gű jonatán-, starking-, gor denalma beszerzéséről, időnként válogatják, hogy jó minőségben szállíthassák a boltokba. A korábbi éveknél jobb a körte- és az aszalt- szilva-ellátás. Gondoskodtak arról is, hogy folyamatos legyen a savanyúkáposzta-kínálat, már télidőben vásárolhassanak a vevők salátát, retket, pap­rikát és más primőr árut. A háziasszonyok munkájá­nak megkönnyítésére tisztí­tott sárgarépa-, petrezse­lyemcsomagokat hoznak for­galomba, kapható lesz tisz­tított burgonya is, később pedig szeletelt káposzta. Gondolt a vállalat a közel­gő ünnepekre is. A saját húsüzeméből rendszeresen biztosítja a csabai kolbászból és egyéb tájjellegű készít­ményből az ellátást. Friss tőkehúst szállít az élelmiszer- boltokba, de külön nagy gondot fordítanak a ZÖL­DÉRT Vállalat szakboltjai­nak áruellátására. A téli zöldség-, gyümölcsellátás za­vartalannak ígérkezik. * * * Lukács Ferencné békési lakos arról írt: 1980. október 29-én égési balesetet szen­vedett. November 23-ig emi­att táppénzen volt. 1972 óta CSÉB-tag, így arra gondolt, az Állami Biztosító békési fiókjától segélyt kér. Legna­gyobb meglepetésére — na­gyon udvariasan ugyan —, de közölték vele, hogy nem jár segély, nem volt 28 na­pig táppénzen. Levélírónk ezt sérelmesnek tartotta. Kérdése: jár-e vagy nem jár segély az ő eseté­ben? Megkerestük az Álla­mi Biztosító Békés megyei Igazgatóságát. Kiderült, hogy a békési fiók dolgozója he­lyesen járt el, mivel táp­pénzidejére csak akkor jár segély, ha 28 napot beteg volt a CSÉB-tag. Félreértés Horváth Ernőné, Békés­csaba, Lencsési úti lakótól kaptunk levelet arról, 1 hogy 1980. november 27-én a 100- as ABC-ben vásárolt. Sor- baállt a zöldségosztályon. A háta mögött álló vevő meg­kérdezte ismerősét, az el­adót: „Van-e banán?” A válasz: igen volt. Mivel az ő gyerekei is szeretik a ba­nánt, kért a déligyümölcs­ből, Legnagyobb meglepeté­sére közölték vele, hogy nincs. Ezt az eljárást felhá­borítónak tartja. A levél birtokában felke- resütk a 100-as ABC vezető­jét. Átvételi elismervények- kel, pontos kimutatásokkal igazolta: az idén banánt csak 1980. november elsején, 11-én, és december negye­dikén kaptak. Az említett napon egyáltalán nem volt déligyümölcs az üzletben. Itt valami félreértés történt, va­lami más áru iránt érdek­lődhetett a vevő. Ezt nem, cáfolja levélírónk sem, mert nem látta, hogy banánt ad­tak volna a háta mögött ál­lónak. Egyébként banánból nem zavartalan az ellátás. Vala­mennyi déligyümölcsből kor­látozott mennyiségben, és ritkán kapnak az üzletek. Igyekszenek úgy elosztani, hogy minél több vevőnek jusson. Szerkesztői üzenetek Polyleodán Flórián, Méh­kerék, Szappanos Albertné, Okány, Hunyadi u. 4., F. Gy.-né, Békéscsaba, Kasnyik Mihály, Kondoros, Kovács István, Orosháza, Lenin u. 25. Jogos panaszokat tartal­mazó leveleieket a Szerkesz- szen velünk rovat megkapta, kivizsgálás céljából továbbí­totta az illetékes szervekhez. Választ — a kéréseknek megfelelően — levélben, vagy lapunk hasábjain adunk. Az év. végi ünnepek miatt a Szerkesszen ve­lünk rovat legközelebb 1981. január nyolcadi- kán jelenik meg. A megye különböző tájai­ról kaptunk levelet arról, hogy az elromlott tv-készü- léket nem javítják ki azon­nal, várakozni kell, vagy is­mét hívni a szerelőt, külö­nösen a több éves, öreg ké­szülékek esetében. Már most gondoljanak olvasóink arra, hogy közelednek az év végi ünnepek. Idejében szóljanak, ha meghibásodik a készülék, hiszen a téli szünetben a gyermekek egyik fontos szó­rakozása a televízió műso­rainak nézése. A GELKÁ- nál torlódásra számítani le­het. Nemcsak a családtagok, hanem a nagyközség lakói is me­leg szeretettel köszöntötték aranylakodalma alkalmából Szeghalmon Köti Imre nyugalmazott útőrt és feleségét, Lengyel Erzsébetet. Az ünnepelt ugyanis Szeghalom egyik leglelkesebb társadalmi munkása. Idős kora ellenére részt vesz az utak, járdák, gyermekjátszóterek építésében, és má9 községfejlesztési munkában A településfejlesztés velejárója, hogy az utcákat, tereket fel­bontják. Ez történt Békscsabán is, a Luther utcában. Esős időben áll a víz, feneketlen a sár. Aki teheti, nagy ívben el­kerüli ezt az utcát. Annyival is inkább, mert vandál kezek egy óvatlan pillanatban elemelik a KEVIÉP „zebra" csíkos jelzőléceit. A minap — mivel nem volt kerítés — egy lovas­kocsis gyanútlanul behajtott, és benn is ragadt a sárban Fotó: Gál Edit MIT MOND fl JOGSZABÁLY? Pintér Géza, Békéscsaba: 1972-ben mentem nyugdíjba. Ezt követően mint nyugdíjas dolgoztam tovább a békés­csabai hűtőházban. 1978-ban kaptam meg a 40 éves jubi­leumi jutalmat. Ez év de­cember 31-vel már 45 éves munkaviszonnyal rendelke­zem. Ügy hallottam, hogy ennek alapján kérhetem az 50 éves jubileumi jutalom kifizetését. A vállalatnál ér­deklődtem ez után. Igaz, hogy nem utasítottak el, de biztató választ sem kaptam. Arra szeretnék felvilágosí­tást kapni, hogy 45 éves munkaviszony alapján jogo­sult vagyok-e ,az 50 éves jubileumi jutalomra. A továbbdolgozó nyugdí­jast is megilleti a jubileumi jutalom. Mint levelében ír­ja, a 40 éves munkaviszony után meg is kapta azt. Való­ban vannak esetek, amikor a 45 éves munkaviszony után ki kell fizetni az 50 éves ju­bileumi jutalmat, sőt. a 35 évi munkaviszony után a 40 éveset. A jogszabály ezzel kapcsolatban úgy rendelke­zik. hogy a 40, illetőleg 50 éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalmat akkor is ki kell fizetni, ha a dolgo­zónak nyugdíjazáskor leg­alább 35, illetőleg. 45 évi munkaviszonya van. A rokkantsági nyugdíj megállapítása ugyancsak megalapozottá teszi a jubi­leumi jutalom kifizetését. Feltéve, hogy a dolgozó a nyugállományba helyezés­kor legalább 35, illetőleg 45 évi munkaviszonnyal rendel­kezik. Ha pedig a dolgozó 35, illetőleg 45 évet töltött mun­kaviszonyban, s a munkavi­szonya elhalálozás miatt szű­nik meg, a jubileumi jutal­mat az örökösöknek kell ki­fizetni. Egyéb esetekben a jogszabály az alaprendelet­től eltérő kivételt nem is­mer. Tehát, a jubileumi ju­talmat annak kelj- kifizetni, aki 25, 40. illetve 50 éve áll munkaviszonyban. A jubi­leumi jutalom a munkavi­szonyban töltött hosszú idő anyagi elismerése. Kifizeté­sének feltétele, hogy a dol­gozó ne álljon elbocsátás, fegyelmi büntetés hatálya, avagy a büntetéssel azonos következményű munkavi­szony-megszüntetés hátrá­nyos következményei alatt. Ilyen esetekben a dolgozó megelőző munkaviszonyait 3 évig nem szabad figyelembe venni. Ha a dolgozó a meg­határozott szolgálati időt le­töltötte, a jubileumi jutalom feltétlenül megilleti. Nem lehet mérlegelés tárgyává tenni, hogy egyébként érde­mes-e a jutalomra. A jubileumi jutalmat, mint a dolgozót megillető járandóságot, külön kérelem nélkül kell kifizetni. Ha a jutalom kifizetésének feltéte­leként meghatározott időtar­tamnál hosszabb ideig dolgo­zik, a jutalomra vonatkozó igényét nem veszítheti el, el­lenkezőleg, a továbbdolgo- zással igénye mindennap megújul. Az előírt időtarta­mok letelte után a vállalat­tól bármikor kérheti a juta­lom kifizetését. Abban az esetben, amikor a munka- viszonya megszűnik, a juta­lom kifizetési feltételeinek megszerzésekor, az őt fog­lalkoztató vállalattól a jubi­leumi jutalom kifizetését az általános 3 éves elévülési időn belül igényelheti. A ju­bileumi jutalom összege a dolgozó egy havi alapbére. Ha mint nyugdíjast nem tel­jes munkaidőre alkalmaz­zák, akkor ez esetben a rész- munkaidőnek megfelelő ha­vi személyi alapbér illeti me§- úr. Serédi János VISSZHANG Gyuláról, a Tavasz és a Kassai utca lakóinak pana­szát közöltük korábban, mi­szerint nagyon gyenge a közvilágítás, sötétben botor­kálnak a lakosok. A DÉ- MÁSZ-kirendeltség vezetője reagált az írásra. ...... A n ormál izzós közvilágítás üzemkészsége rendkívül ala­csony. A javítás gyakorisá­gát létszámgondok miatt nem tudjuk szaporítani. Korszerűsítéssel viszont már ebben az esztendőben 80 hagyományos lámpát épí­tettünk a fontosabb gyűjtő- utak mentén jó üzembizton­ságú higanygőzizzós vilá­gításra. E lámpatestek sza­porítását a közeljövőben is tervezzük, természetesen a vállalat anyagi lehetőségéhez mérten...” A Kassa és a Tavasz ut­cában egyébként a közvilá­gítást dolgozóink megjavítot­ták. Az észrevételt köszön­jük ...” * * * „A mi házunk” címmel közölt riportot a közelmúlt­ban a tv Budapesten, egy bérházban beszélgetett a ri­porter a családi ünnepekről, a Mikulásról, a karácsonyról. Erre reagált „Szeretem a Népújságot” jeligével (de pontos címmel) egy 78 éves, termelőszövetkezeti nyug­díjas olvasónk. „ ... Mi sokan voltunk testvérek. Szegényesek vol­tak a családi ünnepek, de nagyon örültünk. Mikulásra a frissen olajozott cipőnkben fokhagymát és vöröshagy­mát találtunk' reggel. Négy­éves lehettem, amikor ne­künk is volt karácsonyfánk. Apám a mezőhegyesi erdő­ből „szerezte”. Egy méter magas lehetett. Az asztalra állították, cserépedénybe he­lyezve. Hogy mi volt rajta? Papírokba csomagolt kocka­cukor, dió, mogyoró, a lá­nyoknak' mézeskalács baba, a fiúknak lovas huszár, apró­sütemény ... Az egyetlen szobánk mele­gebb volt mint máskor, mert nemcsak reggel, hanem dél­után is befűtötték a búbos kemencét. Itt sült az ünne­pi mákos-, dióskalács, a káposzta is kemencében főtt. Kellemes illat töltötte meg a levegőt... Alig vártuk, hogy söté­tedjék, ekkor került sor az igazi karácsonyi vacsorára. Egy másik karácsonyra is szívesen emlékezem. Édes­apám ütött-kopott télika­bátját egy rokon kifordítot­ta, és nekem varrt belőlé kabátot. Ebben jártam éve­kig. Sokkal melegebb volt, mint a posztó vállkendő... Volt aztán egy szomorú karácsonyunk is. Meghalt a 83 éves nagymama, aki ve­lünk élt. Napokig az ő ápo­lásával volt elfoglalva édes­anyám, nem ért rá készíteni az ünnepre semmit. Pont karácsonykor temettük a mamit. Rettentő hideg volt, irgalmatlanul fáztunk a te­metőben. Amikor hazamen­tünk, még éreztük a szobá­ban a halottszagot, mert akkor még nem volt a teme­tőben ravatalozó. Fáztunk és féltünk. Ezután már nem is emlékszem, hogy lett vol­na karácsonyfánk... Most már öreg vagyok, az udvari fenyőfában gyönyör­ködöm, és várom a legna­gyobb ajándékot, a nyugdí­jat ...” Levelekből — sorokban „.. • Az 1920-as években csak úgy tudták fűteni az iskolát, hogy minden tanuló vitt a tarisznyában tűzreva- lót. Ügy gondolom, ha ehhez hasonlóan mi most, vala­mennyien hozzájárulnánk az árvízkárosultak megsegítésé­hez, gyorsabban megoldódná­nak a problémák. Én a ma­gam részéről felajánlok 200 kiló csöves kukoricát és 10 kiló vegyes zöldséget olyan nyugdíjas részére, akit az árvíz sújtott. Kondoroson jó kukoricatermés volt, talán mások is adhatnak abrakta­karmányt a bajbajutottak részére... Szedmolraczki Mátyás, Kondoros

Next

/
Thumbnails
Contents