Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
1980. december 17., szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Kádár János találkozott a sakkolimpikonokkal n Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalása a moszkvai szereplésről Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke köszöntötte hétfőn délelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság tagjait és a meghívottakat a testület idei utolsó ülésén, amely egyben a most leköszönő MOB utolsó tanácskozásának számított. Ezután az egybegyűltek egyperces néma felállással adóztak a MOB közelmúltban elhunyt egykori tagjai, dr. Hepp Ferenc, a Magyar Kosárlabda-szövetség, illetve Konoróth Gyula, a Magyar Gyeplabdaszövetség elnökére emlékezve. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap, kedden este ellátogatott a sakkszövetségbe, és találkozott a máltai sakkolimpián kiválóan szerepelt, ezüstérmet nyert férfi- és női válogatott tagjaival és vezetőivel. Szerényt Sándor, az olimpiai küldöttség vezetője üdvözölte a sakkolimpikonokat és mindannyiuk nevében Kádár Jánost, a KB első titkárát, s a baráti találkozón részt vett vendégek között Katona Istvánt és Rácz Sándort, a KB tagjait, a Központi Bizottság osztályvezetőit, valamint Buda Istvánt, az OTSH elnökét. Ezután értékelte a csapatok teljesítményét. „A sport és testnevelés időszerű kérdései az MSZMP megyei bizottságának 1979. június 27-i határozata tükrében” címmel értekezletet rendeztek tegnap a megyei pártbizottságon. A témával kapcsolatos feladatokat a testnevelés és sport irányításában tevékenykedő szervek képviselői vitatták meg. A tanácskozáson részt vett Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára is. Elsőként Szakái József tartott tájékoztatót. A megyei pártbizottság osztályvezetőhelyettese a határozat óta eltelt időszakról elmondta, hogy három kérdésre különösen nagy súlyt fektettek. Ezek: váljék életszükségletté a testedzés, legyen szorosabb és tartalmasabb az együttműködés a különböző szervek között, és végül növekedjék a társadalmi aktívák száma, azok kapjanak nagyobb megbecsülést. Ami az első kérdést illeti, még rövid idő telt el áhhoz, hogy mélyrehatóbban értékelni lehessen. Az együttműködés terén már vannak bizonyos eredmények, s amennyiben a lendület, a tenniakarás az érintett állami és társadalmi szervek között nem csökken, sokat profitálhat belőle a mozgalom. A társadalmi aktívák bekapcsolása a sportba, majd munkájuk elismerése — még korántsem a kívánt szintű, pedig a tanácsi irányítás bevezetése után is megmaradt a sportmozgalom szervezésének, irányításának társadalmi jellege. Ezen a területen sok még az adósság. A megyei párt-végrehajtóbizottság határozata nyomán alsóbb szinten is napirendre tűzték a testnevelés és sport aktuális kérdéseit. Megállapítható, hogv aktívabbá vált a pártszervek közreműködése, másrészt megélénkült a sport irányításába korábban vagy azóta bekapcsolódott párttagok tevékenysége. Általános tapasztalat: a megyei párthatározatra a sportszervek megfelelően reagáltak, de az általuk kiadott intézkedési terv valóra váltásában akadnak pótolnivalók, így például nem tudnak kellő segítséget nyújtani a községi tanácsoknak a helyi tömegsportélet fellendítéséhez. Adósságokat kell törleszteni a lakóhelyi szabadidő-sportcentrumok kialakításában, a sportegyesületek nem kezelik súlyának megfelelően a tömegek sportját (szervezés, Bilek István nemzetközi nagymester, a férficsapat és Honfi Károly nemzetközi mester, a női csapat kapitánya mondott szakvéleményt a Buenos Aires-i teljesítményt is felülmúló szereplésről. Ezt követően Kádár János meleg hangon üdvözölte az olimpikonokat és vezetőiket, s gratulált nekik a kiváló teljesítményhez, amellyel tovább öregbítették a magyar sakksport hírnevét. A találkozón Portisch Lajos nemzetközi nagymester, Petronicsné Verőd Zsuzsa női nemzetközi nagymester és más olimpikonok mutatták be olimpiai játszmáik legérdekesebb mozzanatait. (MTI) feltételek stb.). Előbbre kell lépni a sport népszerűsítésében, s ebben a TIT-nek és az egészségügyi szerveknek is többet kell tennie. Az ifjúsági szövetség ezután se tévessze szem elől a KISZ KB azon határozatát, amely így fogalmaz: „az ifjúság tömegsportmozgalmát politikai feladatnak kell tekinteni". Annál is inkább, mert megtört az Edzett Ifjúságért mozgalom lendülete. A tájékoztató a továbbiakban értékelte az MHSZ, a tsz-szövetségek, a MÉSZÖV, a KISZÖV sajátos, sportirányú tevékenységét, majd a versenysporttal és a diáksporttal foglalkozott. Megyénk 139 sportegyesületének 312 szakosztályában több mint 13 ezer igazolt sportolót foglalkoztatnak. . Végezetül arról beszélt Szakái József, hogy a hamarosan kezdődő tisztújító sportegyesületi közgyűlések alkalmas fórumok a tennivalók megvitatására, a helyi célok meghatározására és az irányításra alkalmas személyek megválasztására. A cél: erősödjön a sportban is a mozgalmi munkastílus. A Vitában több hozzászóló megerősítette az előterjesztett beszámoló megállapításait, köztük Krajcsovicz János. A megyei TSH elnöke jelentős eredménynek ítélte, hogy az országos tendenciával szemben Békés megyében emelkedett a sportegyesületek, illetve szakosztályok száma, ezen belül a minősített sportolók száma is — az utóbbi. például öt év alatt 554-ről 1234-re. Felszólalt Szabó Miklós is. A megyei pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a kedvező folyamatok vannak kialakulóban a megye testnevelési és versenysportjában, de szélesíteni kell azt a kört, amely ennek érdekében dolgozik. Társadalmi kérdésről van szó, épp ezért erre minden vezetőnek nagy figyelmet kell fordítania. Elsődleges a diáksport tartalmi munkájának erősítése, akárcsak az emberi tényezők jobb kiaknázása is. Mindkettőben komoly tartalékok rejlenek. A megyei szervek együttműködése megfelelő, de csak akkor lesz igazán eredményes, ha alsóbb szinten is folytatódik. Az értekezlet dr. Szigeti Gábornak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének összefoglalójával ért véget. Első napirendi pontként a XXII. nyári olimpiai játékokra történt felkészülésről és a magyar csapat szerepléséről készült írásbeli jelentéshez kapcsolódó szóbeli kiegészítés hangzott el, amelyet Páder János ismertetett. Az előadó hangsúlyozta, hogy erre a minősítő és egyben a jövő feladatait is meghatározó jelentéstételre azért csak négy hónappal a moszkvai versenyek után került sor, mert a közelmúltban a szakszövetségek igen behatóan elemezték az eseményeket, az eredményeket, aztán vezetői megbeszélésekre került sor, nem sokkal később pedig a MOB elnökségének ugyancsak vita jellegű ülésére. 81 ország, 5700 sportoló A XXIL nyári olimpián minden eddiginél jobb feltételek között versenyezhetett a 81 országból megjelent 5700 sportoló. A létesítmények, versenyszínhelyek a legkorszerűbben voltak felszerelve, a sportolók és segítőik a legmagasabb színvonalú ellátásban részesültek. Hazánk 273 versenyzővel indult a játékokon, akik 21 sportágban szerepeltek a lehetséges 23 közül. A sportolók jó kiválasztását jelzi, hogy a viszonylag magas létszámból 60 százalék érte el az 1—VI. helyezés valamelyikét. A számszerű olimpiai mérleg a magyar csapat szempontjából jobb a montrealinál, megközelíti a ha- svományokat, és a célkitűzések teljesítését is jelenti. A nem hivatalos pontversenyben, a nemzetek sorrendjében az 5. helyet értük el, összesen 7 arany-, 10 ezüst- és 15 bronzérmet nyertek a magyar sportolók, további 13 negyedik, 12 ötödik és 9 hatodik helyezést szereztek. Sportolóink 19 sportágban értek el helyezést, ez a körülmény jelzi, hogy hazánkban a versenysportnak széles sportági alapjai vannak. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy Moszkvában hat olyan sportágban sikerült helyezést elérni, amelyekben Montrealban nem értünk el pontot, s további 6 sportágban pedig jobb eredmény született, mint az előző olimpián. Az elért pontszámok szerint moszkvai szereplésünk mintegy 33 százalékkal jobb volt, mint az 1976. évi olimpián. Olimpiai csapatunkban 61 sportegyesület sportolói szerepeltek, ezek közül 45 versenyzői járultak a pontszerzéshez. A legjobban a 13 központi irányítás alá tartozó egyesület sportolói szerepeltek, az elért 231 pontból 146 pontot értek el. A legjobb teljesítményt az Ü. Dózsa, a Bp. Honvéd és az FTC érte el. Sikersportágunk: birkózás Az egyes sportágak értékelésénél a MOB megállapította, hogy a birkózók, a férfi úszók és a sportlövők a várakozásnál jobb teljesítményt nyújtottak. Legeredményesebb sportágunk a birkózás volt. Az eredeti célkitűzéseknek megfelelő eredményeket értek el az öttusázók, a csel- gáncsozók, az ökölvívók, a női kosár- és röplabdázók, továbbá a férfi kézilabdázók. Elmaradt a várakozástól a kajak-kenu, a súlyemelés és a női torna eredménye, míg megfelelően szerepeltek a férfi tornászok. Külön dicséret illeti Magyar Zoltánt, aki eddigi nagyszerű pályafutására Moszkvában tette fel a koronát. Az utóbbi olimpiák legeredményesebb magyar versenyzője, Magyar Zoltán új szerepkörben (Fotó: MTI — KS) A vívók, a vízilabdázók és a női kézilabdacsapat eredményessége elmaradt a célkitűzésektől, a moszkvai olimpián következett be 1908 óta először, hogy magyar vívó nem ért el aranyérmet. Csalódást okozott a vízilabdacsapat harmadik helyezése, s ezen túlmenően az együttes játéka, a versenyzők magatartása. Elégtelen volt a felkészítési munka tartalma, megromlott a közösségi szellem, az erkölcsi színvonal. Mindez vezetési problémákra volt visszavezethető. Atlétáink ezen az olimpián is gyenge teljesítményt nyújtottak, annak ellenére, hogy kedvező felkészülési lehetőségeket kaptak. A versenyzők többsége még a nevezési szinteket sem tudta elérni, legnagyobb esélyeseink a korábbi eredményeiket sem tudták megközelíteni. Vitorlázásban, lovassportban, íjászatban megfelelő eredményeket értek el sportolóink, míg a kerékpárosok és evezősök még a legszerényebb várakozástól is elmaradtak. Továbbra is gondot okoz és negatív módon hat az eredményességre a helyenként jelentkező anyagiasság, s számos erkölcsi probléma. Ezeket a jelenségeket erősíti a gyakran elnéző, következetlen és határozatlan vezetői magatartás. A NOB ülése javasolta, hogy a lehetőségeink, az értékeléseink, a szerzett tapasztalatok alapján az 1984- ben rendezendő olimpiára a felkészítés célkitűzése, a Moszkvában elért eredmények továbbfejlesztése legyen. Tervszerű, alaposan átgondolt munkával, a feladatok időbeni végrehajtásával a hagyományosan sikeres sportágainkban visz- szaszerezhetjük egyes elveszített pozícióinkat. Vannak lehetőségeink még a nehézatlétikában, s a mérhető sportágak több versenyszámában. Moszkvában is bebizonyosodott, hogy csak azok a sportolók számíthatnak sikerre, akik a két olimpia közötti teljes időszakot teljes mértékben kihasználják a felkészülésre. Az idő máris sürget, mielőbb ki kell osztani az új feladatokat, s hozzálátni a munkához. Anyagiasodás ellen Páder János után Szohár Ferenc, a MOB számvizsgáló bizottságának elnöke adott összefoglaló jelentést, amelyben részletesen ismertette a MOB kiadásait és bevételeit, s örömmel állapította meg, hogy o most következő olimpiásznak 4 millió forint „induló” bevétellel láthat hozzá a hazai olimpiai mozgalmat irányító testület. Hozzászólások következtek: kifejtette véleményét Kárpáti Károly egykori birkózó, olimpiai bajnok, aki az egyre jobban tapasztalható, a sportban semmiképpen sem helyénvaló anyagiasodás ellen foglalt állást. Pleskó. Kálmán, a Magyar Sportlövő-szövetség elnöke, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a moszkvai olimpián elért magyar sikerekhez jelentősen járult hozzá a kedvező környezet, amelyre távolról sem lehet számítani négy év múlva, Los Angelesben. Köpf Károly, a Magyar Birkózószövetség főtitkára a sikersportágnak tekinthető. birkózás eredményességét magyarázó körülmények ismertetése mellett a tömegbázis szélesítésének sürgető feladataira hívta fel a figyelmet, s egyben a gyengébbik fogásnem, a szabadfogás felerősítésének szükségességére. Ruza József, a Magyar Üszószövetség főtitkára . a vízilabda-válogatott sikertelenségével és az ezzel járó hegemóniavesztés okaival foglalkozott, majd a legfontosabb teendőket vette számba. Dr. Termes Judit, volt olimpiai bajnok úszó azt a véleményét fejtette ki, hogy a magyar női sport eredményességi színvonalának emelése érdekében feltétlenül szükséges a nők élettani sajátosságainak behatóbb tanulmányozása, ugyanakkor a női sportban jóval eredményesebb nemzetek edzésmódszertanának megfigyelése, majd elsajátítása. A Magyar Olimpiai Bizottság a beszámolókat a hozzászólások után egyhangúlag elfogadta. Páder János rövid összefoglalója után Buda István ismertette, hogy a MOB alapszabályának értelmében az újjáalakuló Magyar Olimpiai Bizottság tagjaira és .vezető testületének összetételére előkészítő bizottság dolgoz ki javaslatot. A testület elnökéül dr. Ma- róti Jánost, az OTSH elnök- helyettesét választották meg, míg a bizottság tagjai Kah- lich Endre sporttörténész, Leveleki Lászlóné testnevelő tanár, Magyar Zoltán olimpiai bajnok, Pleskó Kálmán, a Magyar Sportlövő-szövetség elnöke, Schneider Jenő, az OTSH főosztályvezetője, Sólyom Ferenc SZOT-titkár, Szepesi György újságíró, az MLSZ elnöke, valamint Varga László, a KISZ KB titkára. Megalakult a soron következő olimpiára történő felkészülés programtervét kidolgozó bizottság, amelynek szakembergárdáját Páder János, az OTSH elnök- helyettese vezeti. A MOB 1977-ben megkezdett, és most befejeződött munkáját dr. Csanádi Árpád, a testület főtitkára foglalta össze, aztán Buda István zárta az ülést már a jövő évre szóló jókívánságokkal. II megyei párthatározat tükrében Napirenden a testnevelés és a sport időszerű kérdései Heti mozaik l __________ '_______ A ROSSZ NYELVEK azt beszélik: hajdanán Békéscsabán is akadt „mecénása” a kosárlabdának. Mindaddig, amíg egy szép napon elhatározta, megnézi fiai ténykedését. A mérkőzés 87:79 arányú vereséggel zárult. A pártfogó el volt hűlve ennyi bekapott „gól" láttán, s másnap meg is szüntette a szakosztály. Igaz, nem gyakori, hogy megszüntetnek egy-egy szakosztályt, de a kivétel ugyebár erősbíti... Egy-egy kisebb egyesület, amelyiknek mindössze egy szakosztálya van, vélt vagy valós okok miatt megszűnik. No, azt nem állítjuk, hogy hasonló hozzá nem értés miatt. De az már előfordult, hogy egy üzem vagy tsz sportszerető vezetője más munkahelyre, munkakörbe kerül, s az új igazgató vagy elnök kevésbé szimpatizál a sporttal. Ilyenkor sajnos, könnyen kimondja a „halálos ítéletet”, más esetben „csak" megvonja az anyagi támogatást, mondván attól is szélnek ered a csapat. Hogy csak égy példával éljünk: a békési ökölvívó- szakosztály évente valamivel több mint 200 ezer forintból gazdálkodhat. Korábban az egyesületet támogató bázisszerv, a MEZŐGÉP biztosította ezt az összeget. Nem sok hiányzott itt sem, hogy a fiatalok — akik azért már valamit letettek az asztalra — szétszéledjenek. Az idén a sportág fenntartási költségeit nem a bázisszerv nyújtotta, hanem a megyei testnevelési és sporthivatal teremtette elő, nem kis nehézség árán. Ezzel többek között az volt a célja, hogy ne fogyjon tovább a megye Ökölvívószakosztályainak száma. S hogy ne lógjon tovább Karácson Karcsiék feje fölött a „demokleszi kard”, a jövő esztendőtől Békésen is városi sportegyesületet kívánnak létrehozni. Az erők és a pénz koncentrálása minden bizonnyal hasznosabb s eredményesebb lesz. Nem beszélve arról, hogy tovább élhet a szakosztály is. NEM CSENG ismeretlenül az új vízilabda-kapitány neve: dr. Mayer Mihály. Persze melyik volt pólósunk neve ne lenne márka? A 30-as évek legénységétől napjainkig, bármelyik magyar extraklasszis is került vagy kerül a kapitányi „székbe”, biztos, hogy a világ vízilabdás berkeiben irigykednek: „könnyű a magyaroknak, Komjádi uszodát lehet rekeszteni játékosaikkal, szakembereikkel”. S a legendás Misi? Játékosként a legnagyszerűbb és legravaszabb védő volt, aki azért a gólokat is gazdagon ontotta. Soha nem felejtem el azt a magyar—jugoszláv mérkőzést, amelyen Angela játékvezető kopaszodó feje- búbján a maradék hajszálakat tépegette. Azon felül, hogy Szívós vérző combbal került partra pihenni, Bo- nasics pedig egy jól irányzott rúgástól a parton igyekezett levegőhöz jutni, számos jugoszláv és magyar játékost kiállított. Mayer Misi fogta Muskatirovicsot. A közönség kiabált: „kés van a vízben.” Muskatiro- vics eltűnt a víz alatt, Mayer pedig úgy rángatózott, mint egy epilepsziás. Aki jól odafigyelt, az látta, hogy Misi egy jól irányzott ütéssel kiterítette ellenfelét, majd ő tett úgy, mint aki három pofont kapott. A bíró bevette, s kiállította a jugoszláv játékost. Nos, reméljük, hogy ez a minden hájjal megkent, vérbeli pólósvagány, újabb siker csúcsára viszi Los Angelesben a magyar .csapatot. J. P. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 11. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítö postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
