Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-17 / 295. szám

1980. december 17., szerda NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT Kádár János találkozott a sakkolimpikonokkal n Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalása a moszkvai szereplésről Buda István államtitkár, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke köszöntötte hétfőn délelőtt a Magyar Olimpiai Bizottság tagjait és a meghívottakat a testület idei utol­só ülésén, amely egyben a most leköszönő MOB utolsó tanácskozásának számított. Ezután az egybegyűltek egy­perces néma felállással adóztak a MOB közelmúltban elhunyt egykori tagjai, dr. Hepp Ferenc, a Magyar Ko­sárlabda-szövetség, illetve Konoróth Gyula, a Magyar Gyeplabdaszövetség elnökére emlékezve. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára tegnap, kedden este ellátogatott a sakkszövetség­be, és találkozott a máltai sakkolimpián kiválóan szere­pelt, ezüstérmet nyert férfi- és női válogatott tagjaival és vezetőivel. Szerényt Sándor, az olim­piai küldöttség vezetője üd­vözölte a sakkolimpikonokat és mindannyiuk nevében Kádár Jánost, a KB első tit­kárát, s a baráti találkozón részt vett vendégek között Katona Istvánt és Rácz Sán­dort, a KB tagjait, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tőit, valamint Buda Istvánt, az OTSH elnökét. Ezután értékelte a csapa­tok teljesítményét. „A sport és testnevelés időszerű kérdései az MSZMP megyei bizottságának 1979. június 27-i határozata tük­rében” címmel értekezletet rendeztek tegnap a megyei pártbizottságon. A témával kapcsolatos feladatokat a testnevelés és sport irányí­tásában tevékenykedő szer­vek képviselői vitatták meg. A tanácskozáson részt vett Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára is. Elsőként Szakái József tar­tott tájékoztatót. A megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese a határozat óta el­telt időszakról elmondta, hogy három kérdésre külö­nösen nagy súlyt fektettek. Ezek: váljék életszükségletté a testedzés, legyen szorosabb és tartalmasabb az együtt­működés a különböző szer­vek között, és végül növe­kedjék a társadalmi aktívák száma, azok kapjanak na­gyobb megbecsülést. Ami az első kérdést illeti, még rövid idő telt el áhhoz, hogy mélyrehatóbban érté­kelni lehessen. Az együtt­működés terén már vannak bizonyos eredmények, s amennyiben a lendület, a tenniakarás az érintett álla­mi és társadalmi szervek kö­zött nem csökken, sokat pro­fitálhat belőle a mozgalom. A társadalmi aktívák bekap­csolása a sportba, majd mun­kájuk elismerése — még ko­rántsem a kívánt szintű, pe­dig a tanácsi irányítás beve­zetése után is megmaradt a sportmozgalom szervezésé­nek, irányításának társadal­mi jellege. Ezen a területen sok még az adósság. A megyei párt-végrehajtó­bizottság határozata nyomán alsóbb szinten is napirendre tűzték a testnevelés és sport aktuális kérdéseit. Megálla­pítható, hogv aktívabbá vált a pártszervek közreműködé­se, másrészt megélénkült a sport irányításába korábban vagy azóta bekapcsolódott párttagok tevékenysége. Ál­talános tapasztalat: a me­gyei párthatározatra a sport­szervek megfelelően reagál­tak, de az általuk kiadott in­tézkedési terv valóra váltá­sában akadnak pótolnivalók, így például nem tudnak kel­lő segítséget nyújtani a köz­ségi tanácsoknak a helyi tö­megsportélet fellendítéséhez. Adósságokat kell törleszteni a lakóhelyi szabadidő-sport­centrumok kialakításában, a sportegyesületek nem keze­lik súlyának megfelelően a tömegek sportját (szervezés, Bilek István nemzetközi nagymester, a férficsapat és Honfi Károly nemzetközi mester, a női csapat kapitá­nya mondott szakvéleményt a Buenos Aires-i teljesít­ményt is felülmúló szerep­lésről. Ezt követően Kádár János meleg hangon üdvözölte az olimpikonokat és vezetőiket, s gratulált nekik a kiváló teljesítményhez, amellyel to­vább öregbítették a magyar sakksport hírnevét. A találkozón Portisch La­jos nemzetközi nagymester, Petronicsné Verőd Zsuzsa női nemzetközi nagymester és más olimpikonok mutat­ták be olimpiai játszmáik legérdekesebb mozzanatait. (MTI) feltételek stb.). Előbbre kell lépni a sport népszerűsíté­sében, s ebben a TIT-nek és az egészségügyi szerveknek is többet kell tennie. Az if­júsági szövetség ezután se tévessze szem elől a KISZ KB azon határozatát, amely így fogalmaz: „az ifjúság tömegsportmozgalmát politi­kai feladatnak kell tekinte­ni". Annál is inkább, mert megtört az Edzett Ifjúságért mozgalom lendülete. A tájékoztató a továbbiak­ban értékelte az MHSZ, a tsz-szövetségek, a MÉSZÖV, a KISZÖV sajátos, sportirá­nyú tevékenységét, majd a versenysporttal és a diák­sporttal foglalkozott. Me­gyénk 139 sportegyesületének 312 szakosztályában több mint 13 ezer igazolt sporto­lót foglalkoztatnak. . Végezetül arról beszélt Szakái József, hogy a ha­marosan kezdődő tisztújító sportegyesületi közgyűlések alkalmas fórumok a tenni­valók megvitatására, a helyi célok meghatározására és az irányításra alkalmas szemé­lyek megválasztására. A cél: erősödjön a sportban is a mozgalmi munkastílus. A Vitában több hozzászóló megerősítette az előterjesz­tett beszámoló megállapítá­sait, köztük Krajcsovicz Já­nos. A megyei TSH elnöke jelentős eredménynek ítélte, hogy az országos tendenciá­val szemben Békés megyé­ben emelkedett a sportegye­sületek, illetve szakosztályok száma, ezen belül a minősí­tett sportolók száma is — az utóbbi. például öt év alatt 554-ről 1234-re. Felszólalt Szabó Miklós is. A megyei pártbizottság titkára hangsú­lyozta, hogy a kedvező folya­matok vannak kialakulóban a megye testnevelési és ver­senysportjában, de szélesíte­ni kell azt a kört, amely en­nek érdekében dolgozik. Társadalmi kérdésről van szó, épp ezért erre minden vezetőnek nagy figyelmet kell fordítania. Elsődleges a diáksport tartalmi munkájá­nak erősítése, akárcsak az emberi tényezők jobb kiak­názása is. Mindkettőben ko­moly tartalékok rejlenek. A megyei szervek együttműkö­dése megfelelő, de csak ak­kor lesz igazán eredményes, ha alsóbb szinten is folyta­tódik. Az értekezlet dr. Szigeti Gábornak, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjének összefoglalójával ért véget. Első napirendi pontként a XXII. nyári olimpiai játé­kokra történt felkészülésről és a magyar csapat szereplé­séről készült írásbeli jelen­téshez kapcsolódó szóbeli ki­egészítés hangzott el, ame­lyet Páder János ismertetett. Az előadó hangsúlyozta, hogy erre a minősítő és egy­ben a jövő feladatait is meghatározó jelentéstételre azért csak négy hónappal a moszkvai versenyek után ke­rült sor, mert a közelmúlt­ban a szakszövetségek igen behatóan elemezték az ese­ményeket, az eredményeket, aztán vezetői megbeszélések­re került sor, nem sokkal később pedig a MOB elnök­ségének ugyancsak vita jel­legű ülésére. 81 ország, 5700 sportoló A XXIL nyári olimpián minden eddiginél jobb felté­telek között versenyezhetett a 81 országból megjelent 5700 sportoló. A létesítmények, versenyszínhelyek a legkor­szerűbben voltak felszerelve, a sportolók és segítőik a leg­magasabb színvonalú ellá­tásban részesültek. Hazánk 273 versenyzővel indult a játékokon, akik 21 sportágban szerepeltek a le­hetséges 23 közül. A sporto­lók jó kiválasztását jelzi, hogy a viszonylag magas lét­számból 60 százalék érte el az 1—VI. helyezés valame­lyikét. A számszerű olimpiai mérleg a magyar csapat szempontjából jobb a mont­realinál, megközelíti a ha- svományokat, és a célkitű­zések teljesítését is jelenti. A nem hivatalos pontver­senyben, a nemzetek sor­rendjében az 5. helyet ér­tük el, összesen 7 arany-, 10 ezüst- és 15 bronzérmet nyertek a magyar sportolók, további 13 negyedik, 12 ötö­dik és 9 hatodik helyezést szereztek. Sportolóink 19 sportágban értek el helyezést, ez a kö­rülmény jelzi, hogy hazánk­ban a versenysportnak szé­les sportági alapjai vannak. Jelentős eredményként könyvelhetjük el, hogy Moszkvában hat olyan sport­ágban sikerült helyezést el­érni, amelyekben Montreal­ban nem értünk el pontot, s további 6 sportágban pe­dig jobb eredmény született, mint az előző olimpián. Az elért pontszámok szerint moszkvai szereplésünk mint­egy 33 százalékkal jobb volt, mint az 1976. évi olimpián. Olimpiai csapatunkban 61 sportegyesület sportolói sze­repeltek, ezek közül 45 ver­senyzői járultak a pontszer­zéshez. A legjobban a 13 központi irányítás alá tarto­zó egyesület sportolói szere­peltek, az elért 231 pontból 146 pontot értek el. A leg­jobb teljesítményt az Ü. Dó­zsa, a Bp. Honvéd és az FTC érte el. Sikersportágunk: birkózás Az egyes sportágak érté­kelésénél a MOB megálla­pította, hogy a birkózók, a férfi úszók és a sportlövők a várakozásnál jobb telje­sítményt nyújtottak. Leg­eredményesebb sportágunk a birkózás volt. Az eredeti célkitűzéseknek megfelelő eredményeket ér­tek el az öttusázók, a csel- gáncsozók, az ökölvívók, a női kosár- és röplabdázók, továbbá a férfi kézilabdá­zók. Elmaradt a várakozástól a kajak-kenu, a súlyemelés és a női torna eredménye, míg megfelelően szerepeltek a férfi tornászok. Külön di­cséret illeti Magyar Zoltánt, aki eddigi nagyszerű pálya­futására Moszkvában tette fel a koronát. Az utóbbi olimpiák legered­ményesebb magyar verseny­zője, Magyar Zoltán új sze­repkörben (Fotó: MTI — KS) A vívók, a vízilabdázók és a női kézilabdacsapat ered­ményessége elmaradt a cél­kitűzésektől, a moszkvai olimpián következett be 1908 óta először, hogy ma­gyar vívó nem ért el arany­érmet. Csalódást okozott a vízi­labdacsapat harmadik helye­zése, s ezen túlmenően az együttes játéka, a verseny­zők magatartása. Elégtelen volt a felkészítési munka tar­talma, megromlott a közös­ségi szellem, az erkölcsi színvonal. Mindez vezetési problémákra volt visszave­zethető. Atlétáink ezen az olimpi­án is gyenge teljesítményt nyújtottak, annak ellenére, hogy kedvező felkészülési le­hetőségeket kaptak. A ver­senyzők többsége még a nevezési szinteket sem tud­ta elérni, legnagyobb esé­lyeseink a korábbi eredmé­nyeiket sem tudták megkö­zelíteni. Vitorlázásban, lovassport­ban, íjászatban megfelelő eredményeket értek el spor­tolóink, míg a kerékpáro­sok és evezősök még a leg­szerényebb várakozástól is elmaradtak. Továbbra is gondot okoz és negatív módon hat az eredményességre a helyen­ként jelentkező anyagiasság, s számos erkölcsi probléma. Ezeket a jelenségeket erősíti a gyakran elnéző, követke­zetlen és határozatlan veze­tői magatartás. A NOB ülése javasolta, hogy a lehetőségeink, az ér­tékeléseink, a szerzett ta­pasztalatok alapján az 1984- ben rendezendő olimpiára a felkészítés célkitűzése, a Moszkvában elért eredmé­nyek továbbfejlesztése le­gyen. Tervszerű, alaposan át­gondolt munkával, a fel­adatok időbeni végrehajtá­sával a hagyományosan si­keres sportágainkban visz- szaszerezhetjük egyes elve­szített pozícióinkat. Vannak lehetőségeink még a nehéz­atlétikában, s a mérhető sportágak több versenyszá­mában. Moszkvában is bebizonyo­sodott, hogy csak azok a sportolók számíthatnak si­kerre, akik a két olimpia közötti teljes időszakot tel­jes mértékben kihasználják a felkészülésre. Az idő már­is sürget, mielőbb ki kell osz­tani az új feladatokat, s hozzálátni a munkához. Anyagiasodás ellen Páder János után Szohár Ferenc, a MOB számvizsgá­ló bizottságának elnöke adott összefoglaló jelentést, amelyben részletesen ismer­tette a MOB kiadásait és be­vételeit, s örömmel állapí­totta meg, hogy o most kö­vetkező olimpiásznak 4 mil­lió forint „induló” bevétel­lel láthat hozzá a hazai olimpiai mozgalmat irányító testület. Hozzászólások következ­tek: kifejtette véleményét Kárpáti Károly egykori bir­kózó, olimpiai bajnok, aki az egyre jobban tapasztal­ható, a sportban semmikép­pen sem helyénvaló anya­giasodás ellen foglalt állást. Pleskó. Kálmán, a Magyar Sportlövő-szövetség elnöke, aki arra hívta fel a figyel­met, hogy a moszkvai olim­pián elért magyar sikerek­hez jelentősen járult hozzá a kedvező környezet, amely­re távolról sem lehet számí­tani négy év múlva, Los Angelesben. Köpf Károly, a Magyar Birkózószövetség fő­titkára a sikersportágnak te­kinthető. birkózás eredmé­nyességét magyarázó körül­mények ismertetése mellett a tömegbázis szélesítésének sürgető feladataira hívta fel a figyelmet, s egyben a gyengébbik fogásnem, a sza­badfogás felerősítésének szükségességére. Ruza József, a Magyar Üszószövetség főtitkára . a vízilabda-válogatott sikerte­lenségével és az ezzel járó hegemóniavesztés okaival foglalkozott, majd a legfon­tosabb teendőket vette szám­ba. Dr. Termes Judit, volt olimpiai bajnok úszó azt a véleményét fejtette ki, hogy a magyar női sport eredmé­nyességi színvonalának eme­lése érdekében feltétlenül szükséges a nők élettani sa­játosságainak behatóbb ta­nulmányozása, ugyanakkor a női sportban jóval eredmé­nyesebb nemzetek edzésmód­szertanának megfigyelése, majd elsajátítása. A Magyar Olimpiai Bi­zottság a beszámolókat a hozzászólások után egyhan­gúlag elfogadta. Páder Já­nos rövid összefoglalója után Buda István ismertette, hogy a MOB alapszabályának ér­telmében az újjáalakuló Ma­gyar Olimpiai Bizottság tag­jaira és .vezető testületének összetételére előkészítő bi­zottság dolgoz ki javaslatot. A testület elnökéül dr. Ma- róti Jánost, az OTSH elnök- helyettesét választották meg, míg a bizottság tagjai Kah- lich Endre sporttörténész, Leveleki Lászlóné testnevelő tanár, Magyar Zoltán olim­piai bajnok, Pleskó Kálmán, a Magyar Sportlövő-szövet­ség elnöke, Schneider Jenő, az OTSH főosztályvezetője, Sólyom Ferenc SZOT-titkár, Szepesi György újságíró, az MLSZ elnöke, valamint Varga László, a KISZ KB titkára. Megalakult a soron következő olimpiára történő felkészülés programtervét kidolgozó bizottság, amely­nek szakembergárdáját Pá­der János, az OTSH elnök- helyettese vezeti. A MOB 1977-ben megkez­dett, és most befejeződött munkáját dr. Csanádi Árpád, a testület főtitkára foglalta össze, aztán Buda István zárta az ülést már a jövő évre szóló jókívánságokkal. II megyei párthatározat tükrében Napirenden a testnevelés és a sport időszerű kérdései Heti mozaik l __________ '_______ A ROSSZ NYELVEK azt beszélik: hajdanán Bé­késcsabán is akadt „mecé­nása” a kosárlabdának. Mindaddig, amíg egy szép napon elhatározta, megnézi fiai ténykedését. A mérkő­zés 87:79 arányú vereséggel zárult. A pártfogó el volt hűlve ennyi bekapott „gól" láttán, s másnap meg is szüntette a szakosztály. Igaz, nem gyakori, hogy megszüntetnek egy-egy szak­osztályt, de a kivétel ugye­bár erősbíti... Egy-egy ki­sebb egyesület, amelyiknek mindössze egy szakosztálya van, vélt vagy valós okok miatt megszűnik. No, azt nem állítjuk, hogy hasonló hozzá nem értés miatt. De az már előfordult, hogy egy üzem vagy tsz sportszerető vezetője más munkahelyre, munkakörbe kerül, s az új igazgató vagy elnök kevés­bé szimpatizál a sporttal. Ilyenkor sajnos, könnyen ki­mondja a „halálos ítéletet”, más esetben „csak" meg­vonja az anyagi támoga­tást, mondván attól is szél­nek ered a csapat. Hogy csak égy példával éljünk: a békési ökölvívó- szakosztály évente valami­vel több mint 200 ezer fo­rintból gazdálkodhat. Ko­rábban az egyesületet tá­mogató bázisszerv, a ME­ZŐGÉP biztosította ezt az összeget. Nem sok hiányzott itt sem, hogy a fiatalok — akik azért már valamit le­tettek az asztalra — szétszé­ledjenek. Az idén a sportág fenntartási költségeit nem a bázisszerv nyújtotta, hanem a megyei testnevelési és sporthivatal teremtette elő, nem kis nehézség árán. Ez­zel többek között az volt a célja, hogy ne fogyjon to­vább a megye Ökölvívó­szakosztályainak száma. S hogy ne lógjon tovább Karácson Karcsiék feje fö­lött a „demokleszi kard”, a jövő esztendőtől Békésen is városi sportegyesületet kí­vánnak létrehozni. Az erők és a pénz koncentrálása minden bizonnyal haszno­sabb s eredményesebb lesz. Nem beszélve arról, hogy tovább élhet a szakosztály is. NEM CSENG ismeret­lenül az új vízilabda-kapi­tány neve: dr. Mayer Mi­hály. Persze melyik volt pó­lósunk neve ne lenne már­ka? A 30-as évek legénysé­gétől napjainkig, bármelyik magyar extraklasszis is ke­rült vagy kerül a kapitányi „székbe”, biztos, hogy a vi­lág vízilabdás berkeiben irigykednek: „könnyű a ma­gyaroknak, Komjádi uszo­dát lehet rekeszteni játéko­saikkal, szakembereikkel”. S a legendás Misi? Játé­kosként a legnagyszerűbb és legravaszabb védő volt, aki azért a gólokat is gazdagon ontotta. Soha nem felejtem el azt a magyar—jugoszláv mérkőzést, amelyen Angela játékvezető kopaszodó feje- búbján a maradék hajszála­kat tépegette. Azon felül, hogy Szívós vérző combbal került partra pihenni, Bo- nasics pedig egy jól irány­zott rúgástól a parton igye­kezett levegőhöz jutni, szá­mos jugoszláv és magyar játékost kiállított. Mayer Misi fogta Muskatirovicsot. A közönség kiabált: „kés van a vízben.” Muskatiro- vics eltűnt a víz alatt, Ma­yer pedig úgy rángatózott, mint egy epilepsziás. Aki jól odafigyelt, az látta, hogy Mi­si egy jól irányzott ütéssel kiterítette ellenfelét, majd ő tett úgy, mint aki három pofont kapott. A bíró be­vette, s kiállította a jugo­szláv játékost. Nos, reméljük, hogy ez a minden hájjal megkent, vér­beli pólósvagány, újabb si­ker csúcsára viszi Los An­gelesben a magyar .csapatot. J. P. BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 11. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Arpási Zoltán. Ter­jeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítö postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Kner Nyomda Dürer üzeme, Békéscsaba, Szerdahelyi utca 2/A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
Thumbnails
Contents