Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
1980. december 17., szerda Küszködnek a sárral Dobozon A békéscsabai ÁFÉSZ újkígyósi tojásfeldolgozó üzemében most csirkét darabolnak az asszonyok. Naponta 5 ezer vá' gott baromfit darabolnak és csomagolnak, exportra is Fotó: Veress Erzsi Nemzetközi kisállat-kiállítás Alaposan próbára teszi a nedves, felázott talaj a dobozi Petőfi Tsz dolgozóit, gépeit. A négyezerkétszáz hektáros szövetkezet háromnegyede került víz alá a nyári árvíz idején. Nagy nehézséget okozott az őszi búza vetése,' hiszen valósággal gyúrták a gépek a földet. A sok eső és a mostani hóolvadás miatt az 1060 hektárnyi búza hetven százalékát most is víz borítja. Az összes árvizes területből 350 hektáron végeztek az őszi szántással, sajnos, ennek minőségén is nyomott hagyott az időjárás. Jelenleg 9 gépegység dolgozik a földeken, s nem ritkaság, hogy két, összekapcsolt traktorral küzdenek a talaj megmunkálásáért. A már említett nehézségek miatt gyakoriak a géphibá- sodások, s az erőgépek, munkagépek csak névleges teljesítménytik egyharmadát képesek adni. A szövetkezet másik nagy munkája a szállítás: építőanyagokat hordanak a közös és a tagság építkezéseihez. Folyamatosan szállítják a tavasszal felhasználásra kerülő műtrágyát is. A sok munka közben a szövetkezet nem felejtkezik el társairól sem; egy lánctalpas kombájnjuk a méhkeréki szövetkezetben segíti a cirokvágást, egy másik kombájnt a békéscsabai Május 1. Tsz-nek adtak kölcsönbe kukoricát tömi. A Békés megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Magyar Galambtenyésztők Szövetsége, valamint a Békés megyei Kisállattenyésztők Egyesületi Szövetségének megyei bizottsága városok közötti kisállattenyésztési kiállítást rendez Békéscsabán. A rendezvény december 19-e és 21-e között lesz a Baromfi- feldolgozó Vállalat békéscsabai gyárában. A szép hagyományokkal rendelkező kiállításon ezúttal is részt vesznek a szomszédos baráti szocialista országok képviselői; aradi, zrenjanini kiste- nyésztők, valamint miskolci, szegedi, nagykőrösi vendégek hozzák el kedvenc kisállataikat a bemutatóra. A megnyitó december 19- én lesz, a bevezetőt Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára tartja. MllliárJókba kerül... lívjuk útjainkat A néhány héttel ezelőtt tartott parlamenti tájékoztatón érdekes számadat hangzott el: egy négyzetméter útfelület gondozása, megóvása évente 12 forintba kerül, egy kilométer úté átlag 80 ezer forintba. De kire tartozik az utak fenntartása, javítása, kinek kell egyre mélyebben nyúlni a pénztárcába, ha azt akarjuk, hogy úthálózatunk a nagyobb igénybevétel, a nehezebb járművek alatt ne 1 romolják? A válasz nem egyszerű, mert az utaknak sok /gazdája van, s mint ilyenkor lenni szokott, a sok gazda közt... A KPM illetékesei elmondották, hogy az országos közutak, amelyek a településeket összekötik, a minisztérium felügyelete alatt vannak, fenntartásukról, javításukról valameny- nyi megyében önállóan működő KPM Közúti Igazgatóság gondoskodik. A települések határain belül a közutak az illetékes tanácshoz tartoznak — kivéve az országos közutaknak a helységen átvezető szakaszát, az ún. „átkelési” szakaszt, amelyek megintcsak közvetlenül állami felügyelet alatt vannak. Ezeken kívül léteznek még saját használatú utak, amelyeken nem közlekedhet bárki, csak akinek megengedik — ilyenek az erdészeti, majorsági és más mezőgazdasági utak, végül az üzemek, gyárak belső úthálózatai. Csakhogy ezek felügyelete, építése és állagmegóvása más-más minisztérium feladata. A legnagyobb „úttulajdonos” a MÉM, amely kereken 12 ezer kilométeres úthálózattal rendelkezik szerte az országban. Ebből 9 ezer kilométer mezőgazdasági, és 3 ezer kilométer erdészeti célokat szolgál. Az erdészet előzékenységének, vendégszeretetének köszönhető, hogy a legszebb kiránduló- helyeken átvezető útjait megnyitotta a közforgalom előtt a Bükk-fennsíkon és a Pilisben is. Díjtalanul vehetjük útjaikat igénybe, noha fenntartásukra nagy ösz- szeget fordítanak. Országos gond: a fenntartás. Húsz évvel ezelőtt útjaink egyik ellensége a kormos traktor volt, a kerekekre szerelt hegyes acélkörmök törték-zúzták az aszfaltot, a betont. Most a nagy munkagépek, a nehéz járművek, a kamionok teszik ugyanezt. Valamikor egy 5 tonnás teherautó nagynak számított, ma 38 tonnás járművek is közlekednek. A fenntartási munkák mértékét mindig a forgalom nagysága határozza meg. A főutakra évente 900 kilométer hosszúságú új aszfalt- szőnyeg kerül, az alsóbbrendű utakon az olcsóbb felületjavítás is elegendő. A négy megyén átvezető 4. sz. főközlekedési úton a fővárostól Nyíregyházáig most fejezték be a buszmegállók kitérőinek megépítését; országszerte folyik az útburkolati jelek egységesítése. S mibe kerül mindez? Az új aszfaltburkolat létesítése kilométerenként 2 millió forintba kerül, ezt nem szabad „elspórolni”, mert a 6500 kilométeres főúthálózatot csak így lehet fenntartani. A 23 500 kilométeres alsóbbrendű úthálózat állapotát szerényebb módszerekkel kell megőrizni. Egyetlen tél útfenntartási számlája csak a sózás, hóeltakarítás költségét tekintve 200 millió forint — a forgalom biztonságát szolgáló táblák, jelzések, széljelző oszlopok, útburkolati jelek ára évente ugyancsak 200 millió forint. Summázva az állami utak fenntartására évente összesen megközelítően 3 milliárd forintot költenek. óvjuk útjainkat. Talán jelszó is lőhetne, létjogosultságát szomorú példák teszik időszerűvé. A közúti hidak az úthálózat részei. Vannak közöttük régi építé- sűek, kereszttartós hidak, amelyeken az áthaladás csak magassági korlátok között lehetséges. Több nagy híd, közöttük a békési Kö- rös-híd azért szakadt le, mert egy arra haladó daruskocsi vezetője nem engedte le a daru gémjét, s az beakadt a kereszttartóba. S más hasonló eset is előfordult az utóbbi időben. Ezért külön felhívják a munkagépek, és nehéz rakományt szállító gépkocsivezetők figyelmét: járművük rakományát útközben több- szrö is ellenőrizzék, mert^ a megcsúszott rakomány súlyosan megsértheti a hídtartó gerendákat, ezzel súlyos balesetet és sok milliós kárt okozhat. Néhány évvel ezelőtt főútvonalaink mentén megjelentek a fényvisszaverő prizmák. Ezeket importáljuk, s nem győzik pótlásukat. A másra nem használható műanyag csíkokat egyesek felelőtlenül letépik, nem törődve azzal, hogy ködös időben balesetveszélyt okoznák az országutakon. Az Ml-es út olyan szakaszain, ahol a vadátjárás gyakori, ún. vadriasztó prizmákat szereltek fel, az autósok védelmére. Ezt az osztrák találmányt, kísérleti célból hozták. be. A prizmákat az utolsó darabig ellopták. A kísérlet ezzel be is fejeződött. többet nem hoznak belőlük ... Az írás elején azt a kérdést tettük fel: kinek kell mélyebben nyúlnia a pénztárcájába? A válasz — nekik, nekünk — mindannyiunknak ... Bermann István fl hunyai Hunyadi Tsz-ben Hz előbbrelépésben segítenek a kommunisták Ezekben a napokban országszerte befejezésükhöz közelednek a beszámoló párttaggyűlések. A hunyai Hunyadi Tsz kommunistái hétfőn este tartották beszámoló taggyűlésüket, amelyen részt vett Szuromi József, a szarvasi járási pártbizottság munkatársa. A tagság előtt az alapszervezet és a vezetőség munkájáról szóló beszámolót Cserenyecz Mihály párttitkár tartotta. Az elmúlt év végéig a község két alapszervezetét közvetlenül a községi csúcsvezetőség irányította. Ez év januárjától a csúcsvezetőség megszűnt, s az alapszervezetek közvetlenül a járási pártbizottság irányítása alá tartoznak. Mint a párttitkár beszámolója bevezetőjében elmondta, ez az átállás érezhető volt az idei pártmun- kán. A 27 tagú alapszervezet életével, tartalmi munkájával részletesen, kritikusan és önkritikusan foglalkozott a beszámoló. Az idei taggyűléseken való részvétel aránya 90—95 százalékos volt. a vezetőségi üléseknél ez az arány jobb. Az előterjesztés taglalta az újjáválasztott vezetőség munkáját, s kritikusan állapította meg: egyes reszortfelelősi teendőket még mindig a titkár lát el. a munkamegosztás nem egyen" letes. A párttagok kiállása a párt politikája mellett egységes, a taggyűlés határoza-. tai, állásfoglalásai jók és helyesek, egyeznek a tsz gazdasági vezetőinek elképzeléseivel, a tagság szándékával. Sajnos,' év közben ezeknek a határozatoknak számonkérése. ellenőrzése elmaradt. Á tagfelvételekkel kapcsolatban az előterjesztés önkritikusan értékelte a pártépítés hiányosságait. Ebből kitűnt, hogy a hunyai Hunyadi Tsz pártalapszerveze- tében az utóbbi három esztendőben egyetlen tagot, sem vettek fel a párt soraiba. Mindezeknek okát a két pártcsoport és a szövetkezet KISZ-alapszervezetének nem kielégítő munkájára vezették vissza. A pártvezetőség elismerte: nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a munkaterv készítésénél megfelelő ajánlásokat tegyenek a pártcsoportoknak. A pártmegbízatásokat értékelve a beszámoló megállapította: a szövetkezet kommunistái állandó és időszakos 'pártmegbízatásaiknak eleget tettek, az alapszervezet tagjai közül 19-en rendelkeznek állandó pártmegbízatással. A politikai képzésben előrébblépés tapasztalható, egyre több párttag és pártonkívüli vett és vész részt a különféle politikai oktatásokban. A szövetkezet gazdasági eredményének javulásához a pártalapszervezet, a kommunisták példamutató munkájukkal nagyban hozzájárultak. A mostani tervidőszak első évében 79,8 millió forint termelési értéket állított elő a szövetkezet, az idén ez várhatóan eléri a 122,4 millió forintot. Dinamikusan nőttek a növény- termesztésben az átlaghozamok, az állattenyésztés eredményei. A növénytermesztésből származó bevétel az év végére eléri az 50 millió forintot, ami pontosan 17 millió forinttal több, mint az öt évvel ezelőtti. Az állattenyésztés árbevétele várhatóan meghaladja a 84,7 millió forintot, ami több mint a kétszerese az 1976-os évnek. A számok önmagukért beszélnek. A tagság szorgalmát dicséri, no és a szövetkezet hat szocialista brigádjánál a kibontakozott, sikeres munkaversenyt tükrözi. A beszámoló befejező része a jövő évi feladatokat, célkitűzéseket, ötéves tervi elképzeléseket ecsetelte. A beszámoló feletti vitában nyolcán mondták el véleményüket, javaslatukat. Többen, főleg az idősebbek hangsúlyozták: a párttaggá nevelés nem megfelelő, meg keli vizsgálni az előrébblépés lehetőségeit. Mások az ifjúság körében, a KISZ- szervezetnél folyó hiányos politikai oktatást emelték ki. Többen elmondták, hogy a sokrétű beszámoló önkritikusan tárta fel a gondokat, és szólt azokról az eredményekről is, amit a szövetkezet tagsága kemény munkával, nem kis erőfeszítések árán ért el. A pártépítésről szólva né- hányan kifejtették: a fiatalok körében eluralkodott a passzivitás, sokakból hiányzik az önfegyelem ami gátat szab a tagfelvételnek. A vitához hozzászólók kiemelték, hogy a párt tagjai sorába belépni szándékozóknak névjegye a végzett munkájuk legyen, szorgalmukkal érdemeljék ki a párttagságot, a megbecsülést. A hunyai Hunyadi Tsz beszámoló párttaggyűlése egyhangúan elfogadta a vezetőség beszámolóját. Szekeres András Lucernapellet — kevesebb energiával Fontos témában tartott a Füzesgyarmati Lucernatermesztési Rendszer forrólevegős szakbizottsága kibővített ülést a minap Körösladány- ban. Iványi Lajos, a rendszer termelési igazgatóhelyet- tese a szárítmányok készítésének és forgalmazásának ez évi tapasztalatairól számolt be elsőként, majd ismertette az FLR új szárítási technológiáját és annak kalkulációját. Az energiatakarékos szárítás már csak azért is előtérbe került, mert a jövő évben megszűnik a tüzelőolaj dotációja. Az energiaköltségek tehát állandóan emelkednék, ezért az FLR egy új technológia kidolgozásával igyekszik a partnergaz- daságók segítségére lenni. Az eljárás lényege, hogy a lucernát, vagy a füvet először a napon szárítják, és csak a végső nedvességtartalom beállításához használnak tüzelőolaját, vagy pa-, kúrát. Ez év őszén Vésztőn próbaképpen már gyártottak kisebb mennyiséget az új technológiával, és az értékesítés sikere után a körös" ladányi Magyar—Vietnam Barátság- Termelőszövetkezet ezer tonna lucernapellet gyártását vállalta nyugateurópai exportra. Az új eljárással egy tonna pellet előállításához 50 ki-, logramm tüzelőolaj, vagy pakura szükséges, a régi módszerrel — ugyanekkora mennyiséghez kétszáz kilogrammot kellett felhasználni. Átlagos körülményeket figyelembe véve tehát rendkívül gazdaságos az új technológia alkalmazása. Az ilyen módon gyártott pelletet belföldön is nyereséggel lehet értékesíteni, abban az esetben is, ha a jelenleg érvényes árak nem emelkednek. A szakbizottsági ülés végén Rigó István, az AG- REMPEX igazgatóhelyettese tájékoztatta az FLR tagjait a forrólevegős készítmények jövő évi értékesítésének lehetőségeiről. L. L. Dolgoznak a gépek a behavazott határban. Képünkön a békéscsabai Szabadság Termelőszövetkezet kombájnjai törik a kukoricát p0| Veress Erzsi
