Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-17 / 295. szám
Szarka Károly nyilatkozata a Magyar Népköztársaság ENSZ-tagságának 25. évfordulóján csapatvezető dolgozik. A rajvezetői teendőket 143 osztályfőnök látja el. Az osztályfőnöki pótlék differenciálását a rajvezetői munka minősége szerint kellene meghatározni. A párt- és KISZ-alapszervezetekre, az úttörőcsapatokra nagy felelősség hárul az ifjúvezetők nevelésében. A művelődési házakban több úttörőszakkör működik, s ezeknek az intézményeknek többnyire rendszeres a kapcsolatuk az úttörőcsapatokkal. Legszorosabb az együttműködés Csorváson, Kardoskúton, Pusztaföldváron. Csanádapá- cán, Nagyszénáson, Gádoroson és Gerendáson, de a tót- komlósi könyvtárosok is jól gondoskodnak az úttörőkről. A termelőüzemekkel a szocialista brigádok életén keresztül ismerkednek az úttörők. A csapat- és rajvezetők arra törekszenek, hogy a szülők is aktív részesei legyenek a gyermekek mozgalmi tevékenységének. A megyei úttörőelnökség ülésén részt vevők tanácskoztak még a Békés megyei mozgalmi képzési hagyományokról, valamint a tudományos technikai úttörőszemlék előkészítésének feladatairól is. B. Zs. Ülést tartott a Magyar NBk Országos Tanácsa Negyedszázada annak, hogy a Magyar Népköztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetének teljes jogú tagjának felvették. Az évforduló alkalmából Szarka Károly külügyminiszter-helyettes — aki az első magyar ENSZ- küldöttséget vezette — nyilatkozatot adott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda munkatársának. — Az 1950-es évek közepére megszűnőben volt a Szovjetunió és az újonnan létrejött szocialista országok nemzetközi elszigetelésére, és a demokratikus haladó mozgalmak visszaszorítására szított hidegháborús légkör — idézte vissza a felvétel korszakát Szarka Károly. — 1955-ben az ENSZ-közgyűlés X. ülésszakán 16 állam, közöttük velünk együtt 4 szocialista ország felvétele már kimondottan a hidegháborús politika tarthatatlanságát jelezte, s elválaszthatatlanul összekapcsolódott a nemzetközi feszültség enyhítéséért indított szovjet diplomáciai offenzíva sikerévéi. Huszonöt évvel ezelőtt a közgyűlés emelvényéről hangzott el az első magyar felszólalásban, kormányom megbízásából, hogy a magyar ENSZ-küldöttség minden erejét latba fogja vetni az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása, a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog élvének tiszteletben tartása érdekében, a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés megvalósulása érdekében, támogat minden olyan javaslatot és törekvést, amely az emberi haladást elősegíti, amely az emberi jogok hathatósabb védelmére, az államok közötti vitás kérdések békés rendezésére, a fegyverkezés csökkentésére, a tömegpusztító fegyverek eltiltására, az emberiségnek a háború borzalmaitól való megszabadítására irányul. Ügy vélem, országunk ezen ígéretét, amely egyszersmind az ENSZ-ben folytatott negyedszázados tevékenységünk irányvonalaként is szolgált, maradéktalanul teljesítettük, s ezen az alapon munkálkodunk a jövőben is. Alapvető célunk volt, s ma is az, hogy szövetségeseinkkel, a Szovjetunióval és a szocialista közösség többi országaival szorosan együttműködve, a nemzetközi békét és biztonságot szolgálva biztosítsuk a megfelelő külső feltételeket országunk építéséhez és fejlődéséhez. Az ENSZ-tagság intézményes keretet biztosított külpolitikai aktivitásunk növeléséhez. Ezt a meginduló folyamatot szakította félbe a külső és a s’belső reakció kirobbantotta ellenforradalom. Az ellenséges erők leverése után a nyugati hatalmaknak .sajnálatosan sikerült elérniük, hogy az ENSZ-et — az alapokmányt megsértve — felhasználhassák a Magyar Népköztársaság belügyeibe való beavatkozási kísérletükre, a Szovjetunió rágalmazására és ezzel a nemzetközi feszültség (Folytatás a 2. oldalon) Pedagógus pártfeladat az áttörök patronáfása A Magyar Üttörők Szövetsége orosházi járási szerveinek, az oktatás és a művelődés intézményeinek együttműködését tárgyalta tegnap délelőtt n MŰSZ Békés megyei elnöksége Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. Az élénk vitára ösztönző beszámoló értékelte az előző évek során meghatározott feladatok végrehajtását. A járási elnökség a közösségek egészére és életére vonatkozó értékelési rendszerről készített modellt a csapatoknak, amelyben a jutalmazást és a büntetést egyaránt a nevelés, a mozgalmi munka érdekében alkalmazták. A csorvási tervet állították példaként a raj- vezetők elé az osztályfőnöki órák. a rajmunkatervek, az iskolai csapatfeladatok meghatározásához. A munkára nevelés legfontosabb célkitűzése az. hogy az úttörővezetők ellenőrizték, értékeljék, hogy a gyermekek miként teljesítik a tanulás mellett mozgalmi feladataikat. Az úttörőcsapatok az iskolai munkában élnek döntési, egyetértési és véleményezési jogaikkal. A szakkörök szervezésével, működtetésével alapvetően nincs gond, de néhány helyen meg kell szüntetni a gyenge szakköröket. Az iskola, és a csapatvezetőségek munkáját szükséges tervszerűbbé, ösz- szehangoltabbá tenni. Az iskola- és csapatmunkatervek egyeztetése feltétele az együttműködésnek, A pedagógus pártalapszervezetek gondja a rajvezetők beszámoltatása, az úttörőcsapatok patronálása. Kapjanak tőlük a csapatok konkrét feladatokat, határozottabban irányítsák őket. A nagyszé- nási és csorvási pedagógus KISZ-szervezet megfelelően segíti és kíséri figyelemmel az úttörőközösségek munkáját. Az orosházi járásban 10 A Magyar Nők Országos Tanácsa tegnap ülést tartott a Parlamentben. Erdei Lász~ Ióné időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről tájékoztatta a tanács tagjait, majd az országos tanács személyi ügyekben döntött. Erdei Lászlónét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét — nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett — felmentette elnöki funkciójából. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnökévé Duschek Lajosnét választotta meg. . Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Ez a képen látható ügyes gép a sportruhák derékrészébe egy menetben varrja bele a gumit. Az Endrődi Szabóipari Szövetkezetben több ilyen, termelékenységet növelő gép segíti a dolgozók munkáját Fotó; Veress Erzs, Magyar—szovjet kulturális együttműködés Növekszik a határszéli áruforgalom a kétirányú kivitel és behozatal értéke, amely most elérte a 12 millió dollárt. A napokban megbeszélést tart a jugoszláv—magyar vegyes bizottság, amely egyebek között megvitatja a határszéli áruforgalom, valamint az ipari kooperáció jövő évi tervét. Az utóbbival kapcsolatban kölcsönösen az a nézet alakult ki, hogy a kooperáció értéke az ideihez képest jövőre megkétszereződhet, ami alkalmat ad újabb jugoszláv és magyar termelővállalatok együttműködésének létrehozására — mutatott rá végűi a Magyar Szó. Jegyzőkönyv és öt évre szóló munkaterv aláírásával tegnap Moszkvában véget ért a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság XVII. ülése. A magyar küldöttséget Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a szovjet küldöttséget Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, kulturális miniszter vezette. A két delegáció, amelyben az egyes kulturális területek magyar, illetve szovjet szakértői is helyet kaptak, áttekintette az eddigi eredményeket, megvitatta és jóváhagyta a következő öt évre szóló együttműködési programot. A XVII. ülés munkájáról szóló jegyzőkönyvet a két küldöttségvezető, Aczél György és Pjotr Gyemicsev, az 1981—85-ös munkatervet Tóth Dezső művelődési miniszterhelyettes, illetve Igor Zemszkov külügyminiszter-helyettes írta alá. Az aláírási ünnepségen jelen volt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete, valamint a két tárgyaló küldöttség. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a két küldöttség megállapította, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kulturális kapcsolatai továbbfejlődtek. Az együttműködés új minőségi szintjét meggyőzően bizonyították az 1980-ban kölcsönösen megrendezett kulturális napok. Ezek a rendezvények ösztönzően hatnak a magyar —szovjet kulturális kapcsolatok továbbfejlesztésére valamennyi területen — állapítja meg a jegyzőkönyv. Az 1976—1980. évi kulturális munkaterv eredményes teljesítése, valamint az 1981— 1985. évi együttműködési terv kidolgozása elősegíti a művészet, a tudomány, a közoktatás és a felsőoktatás területén a kapcsolatok minőségének további emelését. A bizottság kiemelt fontosságot tulajdonít Bartók Béla születése 100. évfordulója megünneplésének 1981-ben. Az évfordulóról a Szovjetunióban széles körben emlékeznek meg. Az ülés megtárgyalta az együttműködés kérdéseit a filmművészet területén, beszámolót hallgatott meg a zeneművészek és az írószövetségek együttműködéséről, a két ország baráti társasá" gainák tevékenységéről. A bizottság valamennyi területen részletesen áttekintette a kapcsolatok bővítésének lehetőségeit, és az együttműködés folytatásának szükségességét hangsúlyozta. A filmgyártással kapcsolatban például a jegyzőkönyv megállapítja: célszerűnek látszik erősíteni a közös filmgyártást létrehozó gyakorlati tevékenységet, és ebbe a szovjet és a magyar filmgyártás legjobbjait is bekell vonni. Az írószövetségek és a zeneművészek közti együttműködés vonatkozásában a bizottság javasolja a személyes szakmai találkozók lehetőségeinek növelését, a szakmai folyóiratok közötti kapcsolatok további bővítését. A kulturális együttműködés 1981—1985-re szóló munkaterve előirányozza a tudományos, a felsőoktatási együttműködés szélesítését és kibővítését, alkotók, oktatók cseréjét, az egyetemek közötti kapcsolatok fejlesztését, az egyetemisták nyári termelési gyakorlatának kibővítését. Évente mintegy 600 orosz nyelv és irodalom szakos hallgató jut el hathetes /nyelvtanfolyamra a Szovjetunióba. A közoktatási rendszer továbbfejlesztésében is fokozzák a két fél együttműködését. Kiterjed az együttműködés a szakmunkásképzésre is. A muhkaterv részletesen ismerteti az egyes tudományágakban előirányzott együttműködést, amely a korábbi tapasztalatokon alapuló közös munka továbbfejlesztése. Ami a kulturális és művészeti együttműködés kérdéseit illeti, a muhkaterv számos művészegyüttes, szólista kölcsönös vendégszereplését irányozza elő. Az újvidéki Magyar Szó tegnapi, keddi számának jelentése szerint a jugoszláv— magyar határszéli áruforgalom évente 20—30 százalékkal növekszik, s az idei előirányzatot megközelítőleg 40 százalékkal túlteljesítik. A terv túlteljesítése — írja a lap — annak köszönhető, hogy a Vajdaság Autonóm Tartomány 1978-ban átszervezte a határszéli árucsere lebonyolítását. Az említett időpontig 14 vajdasági szervezet vett részt a határszéli áruforgalom ügyeinek intézésében, tavaly pedig már csak 3. Mégis 1978-hoz képest megháromszorozódott Naponta 1800—2000 tasak savanyúságot csomagolnak Szabadkígyóson a szakmunkásképző feldolgozó üzemében Fotó: Veress Erzsi Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA •' o mi. . ___________l!______:_______■- •________■ ■ _________ 1 980. DECEMBER 17., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ma ingyenes falinaptár-melléklet
