Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
1980. december 3., szerda o Bővítik az általános iskolát Dombegyházán. A helyi termelőszövetkezet építőbrigádja dolgozik itt, és a következő tanévben már ezt az új részt is birtokba vehetik a kisdiákok Fotó: Veress Erzsi Horgászok megyei küldöttközgyűlése Ez van Dombegyházán Számítanak a számvitelre A Magyar Országos Horgászszövetség (MOHOSZ) november 30-án megtartott megyei küldöttközgyűlésén Gulyás György, az intéző bizottság (ib) titkára először tájékoztatást adott az idei haltelepítésről. Elmondta egyebek között, hogy főként az árváltozások miatt a tervtől kissé eltérő mennyiségű hal került a horgászvizekbe. A halasításban azonban — a területi engedélyekből származó bevételek aránya alapján — Békés megye országosan az elsők között áll. A továbbiakban ismertette a MOHOSZ döntését, mely szerint a kákafoki holtág 1981. január 1-től az ib kezelésébe kerül. Ettől kezdve ezen a holtágon is az országos horgászrend előírásai lesznek érvényesek. A kákafoki holtággal megnövekedett vízterületet az ib három kategóriára bontotta: — Szabályozható vízállású a kákafoki, a félhalmi, a gyomai Sirató- és a Danzug- holtág. — Szabályozhatatlan vízállású holtágak és bányagödrök az orosházi, a gyulai tavak, a Bodzás, a Ligetalja és a kákafoki Sirató-holt- ágak. — Élővizek. A szabályozható vízállású holtágakat az ib intenzív vízzé kívánja tenni. A terv szerint az ib területi engedélyeinek az ára a jelenlegihez képest nem változik lényegesen. Az ifjúsági területi engedélyek árát kissé emelni kellett. A kákafoki holtágra érvényes területi engedélyek az eddigieknél valamivel olcsóbbak lesznek. A végleges árakról a megyei tanács mezőgazdasági osztályának a jóváhagyása után az ib tájékoztatja majd az egyesületeket. Módosulnak az országos területi engedélyek árai is. Az árvíz miatt jelentős halpusztulás következett be. Az ib kezelésében levő víz- területeket az árvíz miatti kiesések három helyen érintették : a Fekete-Körösön a megnyitott Mérgesi, a Hármas- és a Sebes-Körösön a mályvádi tárolónál, a Kettős- Körösön pedig a gátszakadásnál. A kár becslés szerint 1 millió 400 ezer forint volt. A természetvédelmi területtel kapcsolatban Gulyás György elmondta, hogy megállapodás szerint a horgászok — mint a HNF keretében működő társadalmi őrök — motorcsónakjukat továbbra is használhatják. A természetvédelmi terület végleges határainak a kijelölésében részt vesznek majd a horgászok képviselői is. Szigorúan védett területté várhatóan csak a szarvasi Si- rató-holtág kis szakaszát nyilvánítják majd. A horgászok téli oktatásával kapcsolatban az ib javasolja, hogy az egyesületek S-4 előadást szervezzenek. Ezen túl a békéscsabai egyesületeknek is önállóan kell megoldaniuk az oktatást. Ide tartozik még, hogy a horgászismeretekből minden horgásznak be kell számolnia. A Gyulai Építőipari Szövetkezet fő tevékenységét az épületfenntartás, -felújítás adja. A csaknem 100-tagú szövetkezet az idén 16,5 millió forint termelési érték elérését tűzte célul, ami pontosan egymillió forinttal több a tavalyinál. Ez évben legnagyobb munkájuk a gyulai gyermekkórház épületének felújítása volt, mely önmagában 5,5 millió forint, ezenkívül számottevő épület- fenntartást vállaltak a Gyulai Húskombinátban és a Gyulai Harisnyagyárban. Az idén a szövetkezet sokat költött gépesítésre, kis- és célgépekkel látták el a munkahelyeket. Ennek nyomán az egy tagra jutó anyagmentes termelési érték a tervezettnél dinamikusabban nőtt, 13 százalékkal nagyobb. Amikor három évtizeddel ezelőtt a dombegyházi Petőfi Tsz megalakult, az akkori elnök, Fülöp József egy ceruzát, meg egy kockás füzetet hordott a zsebében. Ebbe az irkába jegyezte föl naplószerűen mindazt, amit fejben tartani nem tudott: ki, hány órát teljesített, milyen munkában vett részt, mennyi előleg takarmányt vitt el, hány mázsa búzát tettek el vetőmagnak, menynyibe került az öt kasza, amit újonnan vásároltak és így tovább. Akkoriban — mondhatni — ez a notesz volt a közös gazdaság egész könyv- és számvitele. Még akkor is jól tükrözte mindez a termelés adott színvonalát, ha az állításban van is némi túlzás, hiszen a szövetkezeteket, alakulástól, különböző rendszeres statisztikák, mérlegek készítésére kötelezték. Az viszont mindenképpen igaz, hogy a szövetkezeti vezetők nagy többsége ilyen-olyan füzetekbe rótt feljegyzések, tudnivalók alapján irányította a közös munkát. 1 Ha a dombegyházi Petőfi Tsz mai elnökét, az alapító elnök névrokonát, Fülöp Sándort kárhoztatnák arra, hogy „zsebből”, azaz határidőnaplójából ítélje meg: mikor mi a teendő, milyen határozatokat kell hozni, utasításokat adni, bizony nehéz helyzetbe kerülne. Először is a Petőfi Tsz ma már 10 ezer hektárra kiterjedő, három település — Magyardombegyház, Kis- dombegyház és Dombegyház — határait átfogó mezőgazdasági nagyüzem, ahol az éves nyereséget tízmilliókban, a termelési értéket 100 milliókban mérik. A kiadáOrszágos gyepszemlét tartott a MÉM illetékes bizottsága. 450 ezer hektár olyan gyepterületet vizsgáltak meg, amelynek a termés mellett az is a funkciója, hogy növényzetével — egyáltalán: ottlétével — megvédje a talajt a pusztulástól, a kedvezőtlen természeti tényezők hatásától. A szemle tapasztalatai nem valami kedvezőek. Egy év alatt mintegy 80 ezer hektárral csökkent a tsz-ekben a műtrágyázott terület, és 8 A szövetkezet saját fejlesztési alapjából ebben az esztendőben 920 ezer forintot fordított beruházásra, a jövő évben saját fejlesztési alapjuk meghaladja az 1,3 millió forintot. Így 1981-ben tovább korszerűsítik szállítóparkjukat, önrakodó tehergépkocsit, szállítószalagot, pótkocsit és rakodógépet vásárolnak. Januártól a Gyulai Építőipari Szövetkezetnél áttérnek a számítógépes adatfeldolgozásra : kilenc költségvetési üzemmel közösen a szövetkezet gyűjti az adatokat, amit azután feldolgozásra Szegedre, az ÉKSZI-hez továbbítanak. A jövőben számítógépes adatfeldolgozás segíti a szövetkezetben az ügyvitelt, s azzal készítik a költségvetéseket és a számlákat. sokat és bevételeket, 760 dolgozó tag teljesítményét, járandóságát, személyi ügyeit, a folyamatban levő beruházások menetét, a meglevő eszközök elhasználódását, az állattartó telepek költségeit és hozamait jegyezni, figyelemmel kísérni egy kockás füzetben, egy embernek — nos, ezt különösebb hozzáértés nélkül is lehetetlennek kell ítélnünk. Más kérdés az, ami egyben e cikk témájának fő vonalába is tartozik, hogy mekkora gárda, és milyen felszereltséggel, felkészültséggel képes a mai követelményeknek eleget tenni, azaz a termelés vezetőinek, döntéseikhez elegendő és pontos adatot szolgáltatni. Mindenesetre a dombegyházi Petőfi Tsz számvitelében jelenleg 33-an dolgoznak, vagyis minden 200 emberre hét „könyvelő” jut, ami a szövetkezeti átlagot tekintve még igazán nem mondható indokolatlannak. A termelőszövetkezet számvitele különösen azóta tett jelentős lépéseket a kor követelményeihez igazodván, amióta Kulcsár Imréné személyében új főkönyvelő került az „ágazat” élére. A környék közös gazdaságai közül jó néhányból felkeresték már a Petőfi Tsz-t, az itt kialakított számvitel tanulmányozására. Ez minden érvnél kézzelfoghatóbban és meggyőzőbben tanúskodik amellett, hogy a dombegyházi termelőszövetkezetben sikerült kialakítani a célirányos információs rendszert. 2 A forma talán túl sokat nem árul még el a sikerről, ettől függetlenül érdemes megismerkednünk a tsz szám- és könyvvitelének taezer tonna hatóanyaggal kevesebb műtrágyát használtak fel. Más a helyzet az állami gazdaságokban; ott örvendetesen nőtt a felhasznált hatóanyag mennyisége, ösz- szességében azonban a mező- eazdasági nagyüzemek ellenőrzött gyepterületének mindössze 30 százalékát kezelték vegyi anyagokkal. Ilyen alacsony szintű tápanyag-felhasználás mellett a gazdaságok — amint a bizottság jelentése is leszögezi — nem is várhatnak jelentős fejlődést a termésátlagokban. Ellenőrizték, hogyan tesznek eleget a mezőgazdasági nagyüzemek annak a kötelezettségüknek, hogy kaszálóval és legelővel lássák el a háztáji és a kisegítő gazdaságokat. Megállapították, hogy az üzemek döntő többsége erre nagy gondot fordít. Országosan mintegy 150 ezer hektárt engedtek át a kistermelő állattartóknak tartós használatra. A hasznosításnak ez a módja továbbra is figyelmet érdemel, annál is inkább, mert a kistermelők a legelők jártatásával és használatával egyúttal hozzájárulnak a gyepek minőségének javításához is. A MÉM a következő időszakban azokat a gyepeket vizsgálja meg, amelyek az úgynevezett termő kategóriába tartoznak, tehát ahonnan az átlagosnál nagyobb hozamokat várnak. A területek korszerűsítése a fűhozam ugrásszerű javulását hozhatja magával, és így szántóföldi tömegtakarmány-termő területeket szabadíthatnak fel más fontos árunövényeknek. gozódásával. Akárcsak az ipari vállalatoknál, itt is osztályszervezésben gyűjtik és dolgozzák fel a naponta beérkező adatokat a termelésről, a termelőeszközökről, és a munkát végző emberekről. A könyvelési osztály öt dolgozója a szövetkezet 70 rpillió forintos készletváltozásait követi nyomon, nyilvántartja a 170 millió forintos állóeszköz-állományt, s adatokat szolgáltat az évi 191 millió forintnyi értékesítésben kifejeződő termelőtevékenység önköltségének számításához. A bérosztály — nevében hordozott — teendőit hatan látják el. Közreműködnek a bérszabályzat készítésében, s a munkadíjak alakulásának jegyzése mellett a szabadságok nyilvántartása, a háztáji termékforgalmazás adminisztrációja, a földjáradék, földmegváltás és Sztk-ügy- intézés ugyancsak a feladatuk. Kezükön 29 millió forint munkabér és 60 millió forint segédüzemi költség „megy keresztül”. A pénzügyi osztályt hárman alkotják, számlákat fogadnak, és maguk is számláznak. A már említett 200 millió forintot megközelítő bevételeket, és nem sokkal kisebb együttes összeget adó kiadásokat ez az osztály nyugtázza. Hiteleket, szerződésekét tartanak nyilván, és sajátos eszközeikkel gondoskodnak az előírt határidő szerinti teljesítésekről. A ki- és befizetések során ők hárman évente mintegy 10 ezer bizonylatot állítanak ki. Végül a terv- és közgazda- sági osztály, a főkönyvelőnő szerint a legnehezebb helyzetben levő együttes. Hárman egy negyedik ember feladatát is teljesítik. Ezen az osztályon elemzik a másik háromnál összegyűlő adatokat, információkat, készítik el a statisztikai jelentéseket, és állítják össze a vezetéshez nélkülözhetetlen napi, havi tudnivalókat. 3 Az osztályszervezést formai oldalként emeltük ki, de hozzá kell tennünk, hogy ez a forma elősegítette a tartalmi fejlődés kibontakozását. A gárda a technikai feltételek tökéletesítésével készen áll a termelési, technológiai folyamatok elemzésére, az előrejelzések kidolgozására, arra, hogy valóban a vezetés partnere legyen. Ez Dombegyházán már az igen közeli jövő. A jelen eredményei sem lebecsülendők azonban: ma már minden hónap 23-ig ott a kimutatás az elnök és a fő- ágazat-vezetők asztalán a tervek teljesítéséről, az elmúlt év azonos időszakával összevetésben. Az pedig már megint más kérdés, hogy a mezőgazdaságnak immár a számítógépek alkalmazására is fel kell készülnie. Igaz ez idő tájt ezzel még csak az agráripari egyesülés foglalkozik komolyabban, bár — ezt se hallgassuk el — a hozamok és az alkalmazott technika mai, és még inkább holnapi szintjén a termelő- szövetkezetek számvitelének mostani átlagos képe: korunk kockás füzete — hovatovább! Kőváry E. Péter Mongol együttműködés a K6ST- országokkal A szocializmus építése során Mongóla, a korábban elmaradott feudális ország, agrár-ipari országgá változott. A KGST-országokkal folytatott három évtizedes együttműködés jelentős eredményeket hozott a mongol nemzetgazdaság fejlődésében. Az ország nemzeti jövedelme 5,7-szeresére, az egy főre eső ipari termelés a 6-szorosára növekedett ebben az időszakban. A fogyasztási alapok — ingyenes oktatás, orvosi ellátás, nyugdíjak és más szociális juttatások — az elmúlt 10 év során 2,5-szeresére növekedtek. A KGST-tagországok a szocialista gazdasági integráció komplex programjának keretén belül nyújtanak óriási segítséget a Mongol Népköztársaságnak. Bulgária részvételével bőr- és szőrmefeldolgozó üzem épült Darhanban, húsfeldolgozó Csojbalszanban. Magyarország segítséget nyújtott az ulánbátori ruhagyár építésében, továbbá geológiai és vízügyi munkákban. Az NDK húsfeldolgozó üzem, szőnyeggyár, nyomda létesítésében nyújtott segítséget. További üzemek • épültek lengyel, román és csehszlovák együttműködéssel. Műszaki-tudományos információs központ épült fel Ulánbátorban szovjet, NDK és csehszlovák közreműködéssel- Ez a központ lehetőséget nyújt Mongólia számára a korszerű tudományosműszaki ismeretek, szabványok és dokumentációk fel- használására. A KGST-országok, a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank megkönnyített fizetési feltételek mellett nyújt hiteleket a Mongol Népköztársaságnak. A hosszú távú együttműködési program széles lehetőségek sorát nyitja meg Mongólia számára. Az óriási mennyiségű kokszolható szén, a foszforit, a réz-mo- libdén és az egyéb ásványi lelőhelyek közös fejlesztése fontos szerepet fog játszani a mongol gazdaság hatékonyságának javításában. Ú| húsipari termékek Több új termékkel növeli áruválasztékát a miskolci húsipar. Elsőként a dobozolt marhasonka készítéséhez láttak hozzá. Ebből a termékből jövőre mintegy kétszázötven—háromszáz tonnát hoznak forgalomba és folyamatosan növelve a termelést 1985-ig összesen ezer tonnányit gyártanak majd évente. Ugyancsak most kezdték meg az erdélyi túristaszalá- mi készítését. Ezt a paprikás szalámiféleséget elsősorban a borsodi fogyasztóknak szánják. Évente körülbelül százötven—kétszáz tonnát gyártanak majd. Harmadikként rövidesen hozzálátnak a miskolci májas hurka előállításához is. Ebből a fogyasztók számára nagyobb mennyiséget 1981- első negyedévében szállítanak majd. P. B. Fő tevékenységük a felújítás Országos gyepvizsgálat
