Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

1980. december 16., kedd NÉPÚJSÁG Tardos Péter: Rocklexikon Most jelent meg Fura, de miért rendhagyó? Irigylem a most negy­ven-ötveneseket, és kicsit sajnálom a mai tizenévese­ket. Mert a rock (itt gyűj­tőfogalomként!), ha jól utánaszámolunk, úgy har­minc esztendővel ezelőtt tette meg az első, igencsak bébi-lépéseit. S a negyven- egynéhány évesek részesei lehettek ezeknek az esemé­nyeknek. A mai tinik? Szá­mukra a Boney M. neve mondhat igazán valamit, vagy pedig a komformizáló- dott, bár önmagukat a ti­zenévesek egyetlen igazi szószólóinak kikiáltó együt­tesek nevei. Egy szó. mint száz: nagyon időszerű volt már valami összefoglaló művet, azaz: lexikont meg­jelentetni. Hiszen azt már senki sem vitatja, hogy az ötvenes évek elejétől nap­jainkig tartó, s bizonnyal kilátásokban bővelkedő jö­vővel is rendelkező rocknak (-mozgalomnak, -jelenség­nek stb.) éppúgy megvannak a lexikoncímszavai, mint uram bocsá’ a horgászatnak, a sportnak, vagy éppen az egykor ugyancsak tánczene­ként induló, majd az év­századok alatt értékké ne­mesedő komoly zenének, vagyis egyes ágainak S Tardos Péter vállalkozott ennek a kötetnek a meg­szerkesztésére. A Rocklexi­kon a napokban jelent meg a könyvesboltokban, s na­pok alatt elfogyott a négy­száz címszót tartalmazó, kék papírkötésű kötet. A szerző így ír saját lexi­konéról : „Rendhagyó lexi­kon — mi más is szólhatna egy rendhagyó műfajról? Ez a műfaj, borzas lázongásai­val, a fiatalság tűzhányó energiájával, a tehetség és az új akarásának összefonó­dásával gyökerestől felfor­gatta a muzsika évszázados rendjét, elsőként adva ön­álló zenét a fiatalok kezé­be.” Hát... Bár mint eb­ben a műfajban minden, ez is úgy igaz, hogy az ellenke­zője is az! És talán éppen ettől nem rendhagyó ez a kötet. Hanem inkább fura, azaz szokatlan. Nemcsak fény­képek vannak benne illuszt­rációként, hanem jól és kevésbé jól sikerült karika­túrák a nagyságokról: Bo­dola György dicséretére. Bár itt is a szigorú ábécé rendje szerint következnek sorra a címszavak; zömében elő­adók és együttesek nevei. Talán ez az első és a legna­gyobb hiányossága ennek a lexikonnak. A rock ugyanis nemcsak zene! Hanem, mű­vészet, életforma, erkölcs, hagyomány, egy másik (a régi megfordított ja? ...) sza­bályrendszer. Komplex va­lami! Nos, sem a beatmoz- galom „teoretikusai”, sem írói, sem nem zenész alak­jai nem kerültek bele a szó­szedetekbe. Illetve alig, A Prometheus-válság mintegy mellékesen. Ugyan­így a többi „járulékos”, de alapjaiban meghatározó sze­mélyiség, fogalom, szó sem. A másik furaság talán az lehet, hogy nem a megszo­kottan száraz a címszavak stílusa. íme egy példa a 73. oldalról. A Dire Straits kvartettről van szó. „Akár­csak valamiféle szombat es­ti, alkalmi muzsikások, akik a közös rockzenélés örömei­re jöttek össze, úgy mozog­nak a színpadon. Nem visel­nek a rockcsillagokra jel­lemző flitteres-csillogó öltö­zéket, farmerjeiket mintha a sarki jeans-boltból sze­rezték volna be. Nem tá­madják a nézők füleit ag­resszív, hangos zenéléssel nem szegődnek el a punk kihívó magatartásához, hi­ányzik a zenéjükből a disz­kó kemény ritmusvilága, a szuperegyüttesek gigantikus technikai felvonulása: a fény- és hangerő. Akkor viszont mégiscsak van va­lami titok a sikereikben.” Szóval: akár regényként az első laptól az utolsóig vé­gig lehet olvasni ezt a lexi­kont — ugyancsak fura mó­don. Nos, végső soron teljesen mindegy, hogy a felsorolt állítások előtt milyen az elő­jel. Egy a lényeg: nagyon időszerű volt már megje­lentetni egy ilyen átfogó kö­tetet. S azt is el tudnám képzelni, hogy a jövőben, néhány évenként, pótköte­tekkel lepne meg bennünket e lexikon gondozó-kiadója, a Zenemű. Még üzleti vállal­kozásnak sem lenne rossz, ha máris elgondolkoznánk azon, hogy egy ilyen kötetet azért nem hatvanezer pél­dányban, hanem sokkal többen kell és érdemes meg­jelentetni. Mert az érdeklő­dő fiatalok inkább ebből a forrásból" értesüljenek ... (Nemesi) Akik láttuk, még mindig borzongva emlékezünk A po­koli torony című filmre, amely a hasonló című re­gényből készült. A szerzőpá­rosnak most újabb katasztró­faregényével ismerkedhet meg a magyarul olvasó kö­zönség. Thomas N. Scortia és Frank M. Robinson A Prometheus-válság tudomá­nyos-fantasztikus regényük­ben egy hatalmas atomerő­mű építkezését és annak 6zömyű, borzongató tragé­diáját rajzolják meg mind­végig izgalmas és lebilincse­lő módon. Korunk nagy gondja az egyre szűkösebben rendelke­zésünkre álló energia. Ennek pótlására mind több atom­erőmű épül a világon. A re­gény szerint — feltételezhe­tően az Egyesült Államok­ban — már kibírhatatlan az energiahiány. Időszakosan városok, sőt országrészek maradnak éjszakánként sö­tétben. Egyre nagyobb atom­erőművekre van tehát szük­ség, és minél gyorsabban. Nyilvánvaló, hogy e kény­szerhelyzet abban a társa­dalmi környezetben jó üzle­tet ígér, de a politikai ha­talmi harcoknak is eszközé­vé válik. Ezeknek és az em­beriség biztonságának ütkö­zőpontjába kerül a nagy erőmű építésvezetője. Elsősorban nem ember- és jellemábrázolásával arat si­kert ez a regény, bár ezt sem nélkülözi. Az esemény keretét a kongresszusi vizs­gáló bizottság jegyzőkönyvi kivonatai adják. E keretet tölti ki a felelőtlen hajsza leírása az üzembe helyezés időpontjának megalapozat­lan előrehozásáért, amely ka­tasztrófához, országrésznyi terület nukleáris fertőzésé­hez, embertömegek halálá­hoz vezet. A regény sikerét külföl­dön kétségtelenül elősegítet­te a téma aktualitása: az Thomas N. Scortia Frank M. Robinson A Prometheus válság atomerőművek most folyó építése és az emberek félel­me a számára ismeretlen ve­szélytől, amelyet Hirosima és Nagaszaki emléke fokoz fel. Ám aki csak a nukleáris energia békés felhasználásá­nak ellenzését olvasná ki e könyvből, az keveset olva­sott belőle. A baj ugyanis nem ez új energiaforrás fel- használásában, hanem a pro­fitéhes magánvállalkozás fe­lelőtlenségében van, amely törvényszerűen párosul a korrupt politikai hatalom­mal. A katasztrófa mögött, amelyet a regény döbbene­tes érzékletességgel vázol, érdemes figyelni a társadal­mi környezet korruptságát, felelőtlenségét, mert ez az igazi katasztrófa. Szerencsé­re már nem a mi katasztró­fánk. A Zrínyi Katonai Könyv­kiadó gondozásában F. Nagy Piroska fordításában most megjelent tudományos-fan­tasztikus regény úgynevezett „együlésű” könyv, nem le­het letenni, amíg csak végé­re nem jut az ember. —ír— Fejlődnek a magyar—indiai tudományos kapcsolatok Az értelmiségi klubok programjából Tovább fejlődik a magyar —indiai tudományos együtt­működés — ezt tükrözi és szolgálja a magyar és az Indiai Tudományos Akadé­mia közötti együttműködési egyezmény, amelyet a na­pokban írt alá Üj-Delhiben Polinszky Károly akadémi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke és V. Ramalingaswami, az Indiai Tudományos Akadémia elnö­ke. Polinszky Károly hazaér­kezése után elmondta az MTI tudósítójának, hogy az akadémiai együttműködési egyezménnyel körvonalazták a keretet a magyar és az in­diai tudósok közös munkál­kodásához, amelynek egyéb­ként már vannak előzmé­nyei, eredményei, például a műszeres analitikában. Most elsősorban arról állapodtak meg, hogy kölcsönösen lehe­tővé teszik a különféle szak­területek elméleti és gyakor­lati művelőinek a publiká­ciós lehetőségeket, a másik országban, emellett tájékoz­tatják egymást a fontosabb szakmai rendezvényekről — konferenciákról, szeminá­riumokról stb. —, és hivata­losan meghívják a másik or­szág tudósait ezekre az ese­ményekre. Az egyezmény ér­telmében a magyar—indiai tudományos kapcsolatokat mindenekelőtt cserelátogatá­sok szervezésével bővítik, mélyítik. Arra a kérdésre, hogy mi­lyen főbb területeken va­gyunk, illetve lehetünk érde­keltek az együttműködésben, az Akadémia alelnöke el­mondta hogy körülbelül két­harmad részben természettu­dományi — benne orvostu­dományi — témák jöhetnek számításba, a humán tudo­mányok köréből pedig külö­nösen a néprajz, a nyelvtu­domány, a történelem. Ami az első csoportot illeti, itt már konkrét eredményekre alapozhatjuk a továbblépést. Például azokra a jó kapcso­latokra, amelyeket a Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet épített ki a Bombayban mű­ködő atomkísérleti intézet­tel. De vannak már eredmé­nyek az immunológiai kuta­tásokban, a trópusi fertőző betegségek elleni küzdelem­ben, ebben a magyar orvo­soknak sokirányú tapasztala­taik vannak, a történeti ku­tatásokban, a néprajzi, iro­dalmi tudósi búvárkodások­ban is. A delhi egyetemen régóta működik magyar nyelv és irodalom tanszékünk, magyar professzor vezetésé­vel, jelenleg is 30 hallgatója van. A megyében működő TIT értelmiségi klubok program­jai sokféle érdeklődési körű hallgatóságnak készülnek. Az előadások népszerűségének titka részben ebben, részben pedig a hozzáértő előadók­ban keresendő. Az év hát­ralevő néhány hete ugyan­csak bővelkedik klubprogra­mokban. Ezek közül emlí­tünk néhány érdekesebbet. Gyulán ma, december 16- án fél 6-kor a magas hőmér­sékletek fizikájáról lesz szó, csütörtökön fél 4-től és fél 6-tól pedig a cseh Tátrával ismerkedhetnek meg a föld­rajz és a turizmus kedvelői. Mindkét előadást a termé­szettudományi teremben tartják. A közművelődési ta­gozat keretében az Erkel Ferenc Művelődési Köz­pontban A jó munkahelyi légkör pszichológiai feltéte­leiről beszél ma délután 16 órakor Kovács Zoltán pszichológus. Sarkadon, a művelődési házban ma este 6 órakor bagdadi útiélményeiről me­sél Búza Barna szobrász. Szarvason, a Vajda Péter szabadegyetem építészeti ta­gozatán a mai magyar vá­rosépítészet szerepel a prog­ramban ma délután 16 órá­tól. Gyomán december 18- án, csütörtökön este 6 óra­kor a termelői és fogyasztói árképzésről beszél dr. Rom­vári László, a közgazdasági szakosztály elnöke. KÉPERNYŐ Sándor Mátyás Nem jó, ha túlságosan be­harangoznak egy filmet. Em­lékszem, mekkora csalódás­sal jöttem ki Huszárik Csontváry-filmje után a mo­ziból. Valami hasonlót érez­tem a Sándor Mátyás első egy órája után is. Pedig a tévéfilmektől — főleg a so­rozatoktól — jóval keveseb­bet vár az ember. Most azon­ban más volt a helyzet, hi­szen francia, német, olasz és magyar szakemberek ötvöz­ték tudásukat. Szép, bár a produkció szempontjából nem mindig előnyös kezdeményezés, ha különböző országok szakem­berei „összedugják a fejü­ket”. Igaz, egyetlen részből könnyelműség lenne mesz- szemenő következtetéseket levonni, de félő, hogy ez történt a Sándor Mátyás esetében is. Verne erdélyi földbirtokosát nemzeti hova­tartozástól függetlenül, fel­nőtt és gyermek egyaránt jól ismeri. Egy kedves könyv- élmény megjelenítése min­dig hálás feladat, főként, ha tele van kalanddal és vizuá­lis élményt kínáló jelene­tekkel. A szebbnél szebb for­gatási helyszínek, a korabeli díszletek csak fokozzák ezt az élményt. A szereplők többsége jó választás volt, talán leginkább telitalálat a címszereplőt megszemélyesí­tő Bujtor István. Ellenfelei, Claude Giraud (Torontái Si­mon) és Giuseppe Pambier (Sárkány) ugyancsak hitele­sen játsszák ellenszenves szerepüket, és bájosan ala­kítja Renát Jutta Spiedel. Nekünk, magyar tv-nézők- nek különösen érdekes a sok új arc, hiszen a résztvevők hat ország szülöttei. Váloga­tott stáb, válogatott színé­szek. Mi kívánnivalót hagy­hat maga után egy ilyen „elit” produkció, amely rá­adásul többféle igényű, tem- peramentumú közönségnek készült? Ami erénye, az egyben hibája is a filmnek. A túl­zott körültekintés nehézkes­sé teszi a cselekményt, a görcsösen hitelességre törek­vés mesterkéltté a jelenete­ket. Az első rész legizgal­masabb pillanatában — ami­kor Mátyás helyett Renát robbantják fel — sem érez a néző megdöbbenést, hiszen a szörnyűséget többszörösen előkészítették a tudatában, így elmarad a katharzisz- élmény, ami magva kell hogy legyen minden művé­szi alkotásnak. Hiába a for­dulatos történet, a jó színész­gárda, az ügyes stáb, a szép helyszín, a készítők —- úgy tűnik —, ezúttal is belees­tek a regényt filmre vivők hibájába. Túlzott aprólékos­sággal, a lényeget rosszul szelektálva írták a forgató- könyvet, görcsösen koncent­rálva a közönség vélt elvárá­saira. Hiszen a Sándor Má­tyás közönségfilmnek ké­szült. Kár, hogy nem az igé­nyes közönségnek. — gubucz — Mill MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Tűnődés a „Gyorsuló idő”- ben. 8.57: Népdalok, néptáncok. 9.44: Zenés képeskönyv. 10.05: MR 10—14. 10.35: Romantikus zene. 11.39: Szép remények. 12.35: Törvénykönyv — az al­koholszondáról. 12.50: A Rádió Dalszínháza. Loewe: My Fair Lady. 14.06: Nóták. 14.42: Arcképek a bolgár iro­dalomból. 15.10: Angol madrigálok. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Filmsztárok énekelnek. 16.27: Magyar előadóművészek. 17.07: Bogár Zsuzsika búcsúzik. 17.31: Gulyás László: Este a fo­nóban. 17.45: A Szabó család. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Lemezmúzeum. 20.08: Domány András ausztriai beszélgetései az osztrák gazdaságról. 20.38: Színes népi muzsika. 21.07: Tudomány és gyakorlat. 21.40: Dohnányi Ernő saját fel­dolgozásaiból zongorázik. 22.20: Tíz pere külpolitika. 22.30: Donizetti: A farsang csü­törtökje. 23.33: Jascha Heifetz hegedül, Emanuel Bay zongorázik. 0.10: Bálint János cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Indulók fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.33: zenedélelőtt. 12.25: Látószög. 12.33: Melódiakoktél. 13.28: A gyermekeknek írta Bar­tók Béla. 14.00: Kettőtől hatig .. . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.03: Kóczé Gyula népi zeneka­ra játszik, Udvardy Tibor nótákat énekel. 19.20: Legyen világosság! 19.30: Csak fiataloknak! 20.33: Mindenki könyvtára. 21.03: Patience. Részletek Sulli­van operettjéből. 21.40: Táncmuzsika — XVII— XVIII. századi gyűjtemé­ny ekhőL 22.00: Zeneközeiben a hallgató. ÜL MŰSOR 9.30: Iskolarádió. 9.30: Kovács Béla klarinétozik. Falvai Sándor zongorázik, és a Bartók vonósnégyes játszik. 10.31: Dzsesszfelvételeinkből. 11.05: Pacius: Károly király va­dászaton. 12.38: Romantikus kórusmuzsika. 13.07: Verses összeállítás a ma­gyarországi cigány költé­szetből. 13.37: Haydn-művek. 15.00: Iskolarádió. 15.30: Francia barokk szerzők műveiből. 16.25: Mi a véleményed? 16.45: Joan Sutherland opera­áriákat énekel. 17.28: Herbert von Karajan ve­zényli a Berlini filharmo­nikus zenekart, közremű­ködik Lazarij Berman — zongora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Modern írók portréi. 19.55: Bernard Ladysz operaáriá­kat énekel. 20.07: Zongoramuzsika. 21.21: Hangfelvételek felsőfokon. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két dal, egy előadó. A Chicago együttes játszik. 17.15: Ottörőhiradó. Szerkesztő: Cseh Éva. (Miért a szere­tet ünnepe karácsony? — Ajándékkosár — Karácso­nyi irodalom.) 17.30: Részletek Kodály: Háry János című daljátékából. Közreműködnek az Opera­ház művészei és a Szol­noki szimfonikus zenekar. 17.40: Üzemilap-szemle. 17.45: Könnyű hangszerszólók zongorára. Közben: Nap­jaink. Palatínus István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Az LGT felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskola tévé. Fizika. (Ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 10.05: Orosz nyelv. (Ált. isk. 6. oszt.) 10.50: Stop! 10.55: Óvodások filmműsora. 1. Plim. Nagyvárosi levegő (ism.) 2. A póruljárt far­kaskölyök. (ism.) (f.-f.) 11.15: Röpsuli. (ism.) 14.25: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.35: Orosz nyelv, (ism.) 15.00: Fizika, (ism.) (f.-f.) 15.35: Napköziseknek — szakkö­röknek. 16.05: Hírek, (f.-f.) 16.10: Ellery Quinn. Amerikai bűnügyi tévéfilm. A ha­lálos ugrás. 16.55: Reklám, (f.-f.) 17.05: Postafiók 250. 17.20: Mindenki iskolája. Bioló­gia. (f.-f.) 18.00: Földrajz, (f.-f.) Közben: 17.55—18.00: Reklám, (f.-f.) 18.30: „Cuba si . . .” 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Sándor Mátyás. VI/2. rész. 21.00: Stúdió ’80. 22.00: Falusi történet, (f.-f.) 22.20: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.25: Izvesztyija Kupa. Cseh­szlovákia—Svédország jég­korongmérkőzés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A rajz, mint fegyver. 20.40: Opera változatok egy Goe- the-témára. ül. Mefiszto. (ism.) 21.10: Tv-hiradó 2. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Izvesztyija Kupa. Szovjet­unió—Finnország, jégko­rongmérkőzés. BUKAREST 16.25: Köznevelés. 16.55: Ottörőhiradó. 17.10: Modern gondolatok. 17.40: Fiatalok klubja. 18.20: A mezőgazdaságban dol­gozóknak. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-hiradó. 19.30: Gazdasági híradó. 20.00: Tv-ankét. 20.40: Shakespeare: „Ahogy tet­szik” angol tv-film. 22.05: Tv-hiradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.45: Kaland. 18.15: Könyvek és eszmék. 18.45: Hagyományok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Aktualitások — belpoliti­ka. 20.55: Elveszve a csillagok kö­zött. II. MŰSOR 17.30: Kis koncert. 18.45: Két év a gyermek életé­ben. 19.15: Dokumentumfilm. 20.00: Slágerparádé. 20.45: Huszonnégy óra. 21.05: Társadalmi témák. 21.55: Költői derű. SZÍNHÁZ BANK BÁN Békéscsabán, 19 órakor, Ope- ra/2.-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 6. Detektív két tűz között. 6 órakor: A pap, a kurtizán és a magányos hős. 8 órakor: Mozi diszkó. Békéscsa­bai Szabadság: minden előadá­son: Circus Maximus. Békés­csabai Terv: Kaliforniai lakosz­tály. Gyulai Erkel: fél 6 óra­kor: Félénk vagyok, de hódíta­ni akarok, fél 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Pofonok völ­gye, avagy Papp Lacit nem le­het legyőzni. 7 órakor: Mozi diszkó. Orosházi Béke: 5 óra­kor: Apokalipszis most, I. n. rész. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A vadnyugat hőskora, I. H. rész, fél 8 órakor: Csúfak és gonoszak. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Ki beszél itt szere­lemről? 8 órakor: Filmklub. 22 órakor: Kinai negyed.

Next

/
Thumbnails
Contents