Békés Megyei Népújság, 1980. december (35. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LOPJA 1980. DECEMBER 16., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM Befejeződött a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa Vasárnap reggel fél 9-kor plenáris üléssel folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke is. Az elnöklő Dajka Ferenc a titkárság nettében bejelentette a kongresszusnak, hogy a programnak megfelelően szombat délután megtartották a négy szekcióülést, amelyek munkájában valamennyi küldött, és a meghívottak jelentős hányada részt vett. Mind a négy szekcióban sok értékes javaslat hangzott el, ami egyben azt is jelenti, hogy a kongresszusi munkának ez az új módszere bevált. Bővítette azt a lehetőséget, hogy küldöttek még szélesebb körben vehessenek részt egyes kérdések megvitatásában. A szekciókban elhangzott javaslatoknak egy részét átadták a kongresszus munkabizottságainak, értékelés és feldolgozás céljából, más javaslatokat alapos rendszerezés után a megválasztásra kerülő testületek vesznek fel programjukba, munkaterveikbe. Továbbá bejelentette az elnök, hogy a szekcióülések értékelésére vitaösszefoglalójában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára visszatér. A vasárnapi tanácskozás első hozzászólója Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára volt, aki hangsúlyozta, hogy szemléletváltozásra van szükség a szakszervezeti mozgalomban. A gazdaságban végbemenő mélyreható változásokat, a társadalom fejlődését követniük kell a szakszervezeteknek, s meg kell találniuk a feladatok elvégzéséhez a jobb és hatékonyabb eszközöket. Luciano Lama, ez Olasz Általános Munkásszövetség főtitkára mindenekelőtt a magyar szakszervezetek és az általa képviselt hármas szövetség — a CGIL—CISL— UiIiL — között kialakult jó kapcsolatokról, együttműködésről szólt. Rámutatott, hogy természetesen a kétoldalú kapcsolatokat lehet még továbbfejleszteni, mélyíteni. De éppen, mert a legfőbb jellemzője a nyíltság és az őszinte testvériség, már ma is jó példája a megbízható nemzetközi együttműködésnek. Kifejezésre juttatta ezt — mondotta — az a segítség, amelyet a magyar szakszervezetek a közelmúltban a földrengés sújtotta terület szenvedő lakóinak nyújtottak. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a tanácsok és a szakszervezetek gyümölcsöző együttműködésével, közös tennivalóival foglalkozott. Nagyra értékelte a szakszervezetek területi munkáját, amely hozzájárult ahhoz, hogy a tervidőszakban csaknem húszmilliárd forint értékű társadalmi munka gyarapította a lakóhelyi környezetet, a tervezettnél mintegy kétezerrel több bölcsődei, 25 ezerrel több óvodai férőhely és csaknem ezerrel több általános iskolai tanterem létesült. A XII. pártkongresz- szus és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére a Sziklai brigád felhívására kezdeményezett, s a szak- szervezetek által támogatott, kommunista műszakokból eddig 132 millió forint jutott a gyermekintézmények támogatására. Podina Sebő, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára megállapította, hogy az ágazatban most előtérbe került a változó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodás. A korábbinál kevesebb beruházás és a fenntartási munkák arányának növekedése módosította az építés szerkezetének összetételét: azt és annyit kell építeni, amit a megbízók kérnek. A változások a korábbi évektől eltérő létszámgazdálkodást is igényelnek. Acs László, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet szb-titkára a tsz alkalmazotti alapszervezetek munkájáról számolt be. Négy év alatt 653 tsz-ben alakult meg az alapszervezet; ma már az alkalmazottak háromnegyed része szervezett dolgozó. Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter felszólalásában elmondotta, hogy az építőipar előtt változatlanul nagy feladatok állnak a következő tervidőszakban. Változást elsősorban az jelent, hogy területileg és összetételben is nagyon eltérőek ezek a feladatok. Ezért a korábbinál megfontoltabb és nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy gyorsabb és szervezettebb munkával, rugalmasabb alkalmazkodással álljanak helyt az építőipar dolgozói a következő .esztendőkben is. Az elmúlt öt évben 738 milliárd forint értékű építési és szerelési munkával gyarapították országunkat az ágazat dolgozói. Ezzel tevékenyen -közreműködtek nemcsak a szocialista életmód építészeti feltételeinek, hanem a jó társadalmi közérzetnek az alakításában is. Gudenusz László, a budapesti Táncsics Mihály Kollégium nevelőtanára a fiatal pedagógusok lakásgondjaira hívta fel a figyelmet. S javasolta, hogy az anyagi lehetőségek figyelembevételével növeljék a pedagógusszállók férőhelyeit. Dr. Szabó Irma, a Szolnok megyei Tanács szervezési, jogi osztályának vezetője az államigazgatási munka egyszerűsítéséről, korszerűsítéséről beszélt. Elmondotta, hogy a közalkalmazottak szakszervezete segítségével a megye hét városából hatban olyan új ügyintézési formát dolgoztak ki, amely lényegesen megkönnyíti az állampolgárok eligazodását a tanácsi ügyek intézésének útvesztőiben. Ezután az elnök javaslatára a kongresszus úgy döntött, hogy a SZOT és a számvizsgáló bizottság jelentése fölötti vitát bezárja. Az elnök bejelentette, hogy a plenáris ülésen 52-en szólaltak fel, és kérte azokat, akik az idő rövidsége miatt nem kaptak szót, hozzászólásaikat, javaslataikat írásban nyújtsák be a kongresszus titkárságán. Az elnök ugyancsak bejelentette, hogy a kongresszuson a határozati javaslathoz, valamint az alapszabály-módosításhoz több észrevételt, megjegyzést és további javaslatokat fűztek, amelyeket a két illetékes bizottság külön-külön értékelt, azokkal egyetértett, s mivel azok a tervezetek tartalmát alapvetően nem változtatják meg, részletes felsorolásukra nincs szükég. A kongresszus megbízta a megválasztandó testületeket, hogy a küldöttek javaslatait vezessék át a dokumentumokon, amelyeket ezeknek megfelelően véglegesítenek. Ezután Gáspár Sándor ösz- szefoglalta a plenáris és szekcióülések vitáján elhangzottakat. Gáspár Sándor vitazáró beszéde — A kongresszus élénk vitája, a plenáris és a szekcióüléseken elhangzott sok javaslat, kezdeményezés azt fejezi ki — mondotta —, hogy a szakszervezeti tagság együtt gondolkodik, s kész együtt cselekedni, közös erőfeszítéseket tenni a szakszervezetek, az ország előtt álló feladatok megvalósításáért. Országos jelentőségű, egész szakmákat érintő kérdések csakúgy napirendre kerültek, mint az egyes kisebb kollektívákat foglalkoztató problémák, tájékoztattak figyelemre méltó eredményekről, de sokan rámutattak a szakszervezetek munkájának gyengeségeire is, vagyis a vita sokszínű volt, reálisan tükrözve a valóságos helyzetet. Mindez biztonságérzetet ad további munkájukhoz a szak- szervezeti vezető testületeknek, köztük azoknak, amelyeket rövidesen megválaszt a kongresszus. A kongresszuson elhangzott javaslatok, kezdeményezések, a problémákról, nehézségekről adott jelzések kifejezik, hogy az újonnan választott vezető testületeknek nehéz feladatokkal kell számolniuk, s a munkastílusukon tovább kell javítaniuk ahhoz, hogy a feladatokat sikerrel megoldhassák. A mostani kongresszussal lezárult periódus értékelése kifejezi, hogy a magyar szakszervezetek munkájának új minőségi jegyei az utóbbi években felerősödtek, s a kongresszus e folyamat gyorsítását sürgeti. A sok százezer szakszervezeti aktivista, dolgozó ember, aki a szocialista társadalom érdekében végzi munkáját, megelégedéssel nyugtázhatja, hogy volt értelme a sok erőfeszítésnek. Nyolc-tíz évvel ezelőtt azt mondottuk: a magyar szakszervezeti mozgalomnak szüksége van tíz esztendőre, két kongresszusra ahhoz, hogy erőteljesebben kirajzolódjanak munkájának az adott viszonyokhoz jobban alkalmazkodó vonásai. Ma már elmondhatjuk, hogy a magyar szak- szervezeti mozgalom valóban elfoglalta helyét a társadalomban, a társadalmi munkamegosztásban önállóan végzi sajátos feladatát. Tevékenysége harmoniku- sabbá, egységesebbé vált. Túljutottunk azokon az időszakokon, amikor hol az egyik, hol a másik feladat került előtérbe oly módon, hogy túlzottan háttérbe szorította az egyéb teendőket. Így szorult időnként háttérbe a szakszervezetek érdek- képviseleti, érdekvédelmi funkciója, vagy nevelőmunkája. Ma éppen az egyik fő követelmény a szakszervezeti munka iránt, hogy a sokféle feladatot harmonikusan és így eredményesen lássa el. Ez a megítélés az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vonása. A szakszervezetek munkájának feltételei ma sokkal jobbak, mint voltak korábban, ereje is nagyobb, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden igényt kielégít, így ez nem is jelentheti munkájának értékmérőjét. A szakszervezeti mozgalom a társadalomnak szerves része, hat a társadalomra, a társadalom helyzete pedig meghatározza a szakszervezetek lehetőségeit. Munkájának fokmérője tehát az, hogy az adott viszonyok között kielégíti-e a lehetséges módon az igényeket. Ha ilyen mércével mérünk, akkor egyértelmű a válasz: a szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat. Ma sincs mód minden igény kielégítésére, de mód van arra, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeket hatékonyabban használják ki a szakszervezetek. Ilyen adottság az üzemi demokrácia fejlődése, a bizalmiak megnövekedett jog- és hatásköre. Most már nem a jogkört kell bővíteni, hanem a meglevőt kell jobban hasznosítani. És erre a mindennapi életben nagyon gyakran lehet, és van is szükség. Sok olyan esetről tudunk, amikor az üzemekben nem ismerik el a dolgozó igazát. Ezt illusztrálja például az a helyzet, hogy a munkaügyi és munkajogi viták 30—40 százaléka az üzemekből a felső fórumok elé kerül és ott kiderül, ezeket az üzemben kellett volna elintézni, méghozzá úgy, hogy a dolgozónak adjanak (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap, hétfőn délután átadták a Kettős-Körös kijavított békési hidját. A 42 méter hosszú hídszerkezet építési költsége 6,7 millió forintba került, s a Hídépítő Vállalat építői alig három hét alatt készítették el. Tegnap délutántól a Tar- host Békéssel összekötő úton ismét eredeti útvonalon, kerülő nélkül közlekedhetnek az erre járók. A híd szomszédságában levő pontonhidat a napokban már le is bontották Fotó: Veress Erzsi Az országgyűlés téli ülésszaka elé Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: Szerdán összeül az ország- gyűlés. Előreláthatóan a népgazdaság VI. ötéves tervéről, a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről, valamint a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot vitatják meg a képviselők. Olyan kiemelkedően fontos célokról tanácskoznak tehát, amelyek megvalósítása — a XII. pártkongresz- szus határozatai alapján — a következő fél évtizedben a fejlődés fő elemeit jelenti. A törvények tervezetét előzőleg megvitatták az ország- gyűlési állandó bizottságok és a megyei képviselőcsoportok. E fórumokon másfél száznál több képviselő mondott véleményt, támogatásáról biztosítva a kormányt a tervnek országot, népet gyarapító valóra váltásában, ígérték ezt nemcsak maguk, hanem megbízóik, a választópolgárok széles körének nevében is. Tehették, hiszen — s ez valamennyi bizottsági ülésen hangsúlyosan elhangzott — a népgazdasagi tervkoncepció társadalmi vitáin sokan megismerkedtek a gazdaságfejlesztés, az életszínvonal-politika, a külkereskedelem 1985-ig szóló elképzeléseivel. Az előkészítő tanácskozásokon azt is kiemelték: a nehezebb külgazdasági körülmények ellenére elért eredményeket a választópolgárok elismerése övezi, ami egyben bizakodást is ad a következő fél évtized terveinek valóra váltásához. A bizottsági üléseken felszólalt képviselők megerősítették, hogy a gazdasági tevékenységnek mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly — ezen belül a külgazdasági egyensúly — helyreállítását és megszilárdítását keil szolgálnia. Ez szükségszerűen együtt jár a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának számottevően lassúbb emelkedésével. Éppen ezért az életszínvonal, az életkörülmények elért eredményeinek megőrzése lehet a cél- A megállapítás árnyalt ágazati terveket, s több területen a lakosság ellátását kiemelten javító, nagy erőforrásokat mozgósító fejlesztési elképzeléseket takar. A szociális és egészségügyi bizottságban például a képviselők örömmel állapították meg, hogy 1985-ig tovább javul a fekvőbeteg-ellátás, gyarapodik a kórházi ágyak száma. Ide kívánkozik az általános iskolák építésének kiemelt programja, hiszen a következő tervidőszakban az osztályterméket elérő demográfiai hullám nagy ösz- szegű beruházásokat igényel. Jóleső érzéssel szóltak a nyíregyházi és zalaegerszegi színházépítésről, az Operaház, valamint a két nagy egyetem rekonstrukciójáról, tehát a tervnek megannyi olyan pontjáról, amelynek megvalósítása tovább javítja az állampolgárok közérzetét. Ehhez persze elengedhetetlenül kapcsolódik a gazdasági hatékonyság erőteljes növelésének követelménye, a tudományos és műszaki vívmányok eredményesebb gyakorlati alkalmazása, a termelés szerkezetének gyorsabb korszerűsítése, és a nemzetközi versenyképesség erősítése. A fejlődés minőségi jellemzőjén lesz még inkább a hangsúly — ez a gondolat fogalmazódott meg többek között az ipari, valamint a terv- és költségvetési bizottság vitájában. Az eddiginél nagyobb fegyelem, felelősség és kezdeményezőkészség az, ami — legyen szó gyárról, mezőgazdaságról, vagy kutatóintézetről — a mindennapos munkában a kijelölt célhoz visz. Holnap ingyenes falinaptár-melléklet Mint arról már lapunk vasárnapi számából értesülhettek olvasóink, december 17-én, holnap jelenik meg a Békés megyei Népújság 1981. évi falinaptára. A hirdetési mellékletet is tartalmazó lap hétköznapi áron kerül forgalomba.
