Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-10 / 263. szám
1980. november 10., hétfő Sikeres háromnegyed áv az endrSdi szabóknál Az Endrődi Szabó Ipat*i Szövetkezet a francia WEIL cégnek több mint négy éve folyamatosan készít bérmunkában konfekciós termékeket, s hat éve állnak jó munkakapcsolatban a nyugatnémet ADIDAS céggel. Ebben az évben folyamatos volt az anyagellátás. Így az értékelés is azt mutatja, hogy a szövetkezet évi nyereségtervének 82 százalékát teljesítette, termelési értékben azonban 5 százalékkal elmaradtak a kitűzött tervcéltól. Magasabb volt a bérmunka részaránya, amelynek termelési értéke 16,2 millió forint, a hozott anyag értéke 35 millió forint. Őszi munkák a földeken (Tudósítónktól) A mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnázium 124 tanulója szeptember 2-től október 22-ig, megszakításokkal összesen 12 napot dolgozott a helyi Üj Alkotmány Tsz-ben. Három éve mindig itt vesznek részt a mezőgazdasági munkákban a gimnazisták. A közös gazdaságban a hagymarózsát zsákba, a fűszer- és paradicsompaprikát ládákba szedték a brigádok, amelyek ez időre alakultak a diákokból. Az öntevékenyen alakult csoportok nem fogadták be a lusta, dolgozni nem szerető dolgozókat, azok önállóan tevékenykedtek. Az őszi munkák idejére szervezett brigádok között a legjobb eredményt a Zeppelin brigád érte el- A két hét munkabére 110 ezer forint volt, gondot okozott utólag a diákoknak, nevelőknek, hogy nem közelítették meg az egyes munkaterületek bérei egymást. így előfordult, hogy az egyik osztály lényegesen jobban keresett, mint a másik. Ezt a tsz vezetői és a pedagógusok megbeszélték, s a jövő évi munkáknál ezt is figyelembe veszik majd. Az őszi munkák jól szolgálják a munkára nevelést a diákok körében, s ugyanakkor a fiatalok megismerik a mezőgazdasági növények termesztését, részt vesznek az őszi betakarításban. Helytállást kívánt ez a pedagógusoktól is, akik irányították ebben a munkában a diákokat. Farkas Mátyás, a gimnázium tanára Három tsz egy kötetben Terven felül készítettek 800 ezer forint értékű belföldi terméket, amelyet már kiszállítottak a hazai boltokba. Növekedtek ez idő alatt a bérek is, a tervhez képest 1,2 százalékkal. így a havi átlagkeresetek megközelítik a 2850 forintot. Az ország egyik legbelvíz- veszélyesebb területéhez tartozik megyénk is. Az évenként vissza-visszatérő hívatlan, olykor hosszan itt tartózkodó kellemetlen vendég nemegyszer tízmilliós károkat okozott a mezőgazdaságnak. Már a századfordulót követően óriási összegeket költöttek belvízcsatornák nyitására, amelyeknek többsége ma már nem felel meg a kor műszaki követelményeinek. Éppen ezért az elmúlt évtizedben ismét a korábbi időszakokhoz képest fokozottabban előtérbe került a belvízrendszerek megnyugtató rendezése. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság működési területén az egyik legnagyobb a gyulai belvízöblözet, melynek területe megközelíti a 750 négyzetkilométert. E térségben már a IV. ötéves terv időszakában több mint 40 millió forintos költséggel készül el az Elek—Kétegyhá- za—Gyula határában levő állami fő befogadórendszer, a hozzája tartozóan épült belvízcsatornákkal. Napjainkban az öblözet már teljes, ugyanis november 7-e tiszteletére a KÖVIZIG dolgozói munka- verseny-felajánlás keretében határidő előtt, költségszinten belül építették meg a rendszer utolsó láncszemét, a Békés III. szivattyútelepet. A 70,3 millió forintos költséggel megvalósult létesítmény műszaki átadása október 7- én volt. Az eredeti beruházási program szerint a létesítmény befejezési határideje november 30. lett volna. De mi mindenben is segít a Kettős-Körös mentén létesített szivattyútelep ? Pálinkás Lajos, a KÖVIZIG igazgatóhelyettese így summáz- ja. — Az új szivattyútelep naponta egymillió köbméter víz átemelésére képes, s ezzel jelentősen tehermentesíti a már meglevő két szivattyútelep-matuzsálemet. A térség' A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kiadásában megjelenő „TOT-füze- tek” VI. kötetében három Békés megyei termelőszövetkezetről is olvashatunk. Ebben a kiadványban a szervezők a termelőszövetkezetek háztáji gazdálkodást segítő ben a belvízelvezetés jelentősen javul, Békéscsaba szennyvizének ártalmai nem érintik Békést, ugyanis a városba érése előtt egy új csatorna vezeti a Kettős-Körösbe az Élővíz-csatorna vizét, s zsilip zárja le a víznek a városba való áramlását. Belvizes időszakokban megnehezítette a műszaki védelem feladatát az a körülmény, hogy a rendszeresen művelés alatt álló területeken a csatornahálózat igen ritka, és rossz állapotú volt. A tavaszi belvizek nemcsak a felszínen, hanem a felszín alatti rétegekben is nagy tömegben jelentkeznek évről évre. A térségben gazdálkodó nagyüzemek közül a megyei meliorációs program részeként a békéscsabai Május 1. Tsz, a dobozi Petőfi Tsz, és a békési Viharsarok Tsz területének egy részén megvalósították a teljes vízrendezést, ez együttesen több mint 4500 hektár. A területen műanyag alagcsöveket fektettek, kiépítették a csatorna- hálózatot, elvégezték a mélylazítást, a táblák mélypontjait feltöltötték, a dűlőutak pedig domborított felületűek. Mindez pedig az eredményesebb gazdálkodást teszi lehetővé. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság a következő évekre szóló programja a gyulai belvízöblözet térségében is gazdag: az Élővízcsatorna mederszelvényének bővítése a gerlai holtággal párhuzamosan történik majd. Ezzel egy időben szeretnék a Veszély csárdánál levő büj- tatót is átépítem. A közelmúltban elkészült Békés III. szivattyútelep a KÖVIZIG történetében az egyik legnagyobb saját műszaki beruházás. Az építők jó minőségben valósították meg a VÍZITERV elképzeléseit, a Ganz-MÁVAG-ban készített gépek a próbaüzem során jelesre vizsgáztak. — szekeres — tevékenységéről számolnak be. Papp Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz háztáji ágazat vezető je arról ír, hogy 1979-ben a kisgazdaságok csaknem 41 millió forint értékű árut értékesítettek a közös közreműködésével. A háztáji gazdák Füzesgyarmaton és Kertészszigeten a kukorica, a mák, a cukorrépa és a fólia alatti zöldségtermesztés mellett főleg sertéshizlalással foglalkoznak. Tóth Mihály, a hunyai Hunyadi Tsz háztáji ágazatve- zetője részletesen értékeli annak a kezdeményezésnek az eredményeit, amelynek nyomán Hunyán ma már a háztáji gazdaságok állítják elő a nagyüzemi hizlaláshoz szükséges malacalapanyagot. A közös és háztáji közötti szerződéses termelés eme rendszerében a tsz-tagok több mint 600 kocát tartanak a háztájiban, s ezeknek szaporulatából a szövetkezet ebben az esztendőben 12 ezer vágósertést értékesítJankó Ferenc, a tótkomló- si Viharsarok Termelőszövetkezet háztáji agronómusa rövid ismertetőjében azt.sorolja fel, hogy a kistermelők 1979-ben legnagyobb területen vetőmag-kukorica, illetve seprűcirok termesztésével foglalkoztak. A két kultúrának együttes területe a háztáji gazdaságokban megközelítette a 200—200 hektárt. Az idén új növényként vezették be a háztáji területen a napraforgót, s ha ehhez hozzávesszük még, hogy a portákról 6 és fél ezer vágósertést, 753 ezer liter tejet, és egymillió tojást is értékesítettek 1979-ben, jól érzékelhető, milyen körültekintően kell szervezni a háztáji gazdálkodást Tótkomlóson. Évi kétmillió csirke — egy gazdaságból, nos emellett már nemigen lehet szó nélkül elmenni. Kiváltképp, mikor megyszerte gondolkodóba estek a baromfitartó üzemek a hizlalásra fogott lábasjószágok piaci sikereit latolgatva. Az ágazat jövőjét illetően elég vegyesek a vélemények. Abban viszont mindenütt egységesek a termelők, hogy sok idő- nincs a meditálásra. Van, ahol a libát, kacsát részesítik előnyben a csirke rovására, másutt a tyúktartás teljes fölszámolására törekszenek, sok helyütt pedig tehetetlenül állnak a fűtőanyagok árának emelkedésével szemben, ez ugyanis hovatovább elviszi a haszon egészét. A medgyesbodzás—pusz- taottlakai Egyetértés Tsz- ben viszont továbbra is növelni akarják az ágazat termelését. Hogy csinálják? n háztájiban A két.. községben összesen mintegy 80 portán nevelnek csirkét, viszonylag korszerű körülmények között. Az értékesített mennyiség alapján a tsz megfelelő számban munkanapot ír jóvá a háztájiban baromfit tartó tagjának. Az alapanyagot és a takarmányt a termelőszövetkezet adja, a gazda pedig fölállítja az ólat, gondozza a jószágokat. így jár jól mindenki. — Most még egy kis többletpénzt is ki tudunk osztani a csirkéző tagok között a teljesítés arányában, mivel a szerződéses mennyiségen felül a közös és a háztáji együttesen egymillió forint értékben adott át baromfit a feldolgozónak — mondja Szabados Mihály főkönyvelő. Bodzáson egyébként 800 ezer csirkét hizlalnak mega háztájiban egy év alatt. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy 25 millió forintos beruházásra volna szükség, ha ezt az állományt be akarnák vinni a közösbe. Energiatakarékosai) Természetesen a nagyobb arányú bővítést a háztájival, a háztájiban megoldani nem lehet. Ehhez a tsz-nek kell újabb ólakat építenie. A hagyományosak padlója viszont nem szigetelt, felfűtésük hatalmas pénzeket emészt el az emelkedő fűtőolajárak mellett. A megoldást a műszakiak hozták: megszülettek az úgynevezett energiatakarékos épületek, megfelelő szigeteléssel. Ép- pencsak a beruházási költséggel van egy kis baj: csillagászati. Igaz, a megtérülésre garanciát ad, mert míg a régi épületben 4 forint áru olajat kell elégetni egy kilogramm csirkehús előállításához, ebben — Bodzáson is épült egy ilyen a 10 hagyományos mellé — csupán 1 forint 17 fillérnyit. Na de, mi van addig, amíg a gazdaságnak nincs pénze ilyen épületre? Termálvízzel — Éppenséggel lenne egy ragyogó megoldás — jegyzi meg Pelle László, az ágazat vezetője, azután meg is magyarázza : — Itt van mellettünk egy termálkút. Évek óta lefojtva áll, mivel egyelőre országosan sem döntöttek a hasonló. Fotó: Veress Erzsi kutak sorsáról, kezelői jogáról. Ha ennek a kútnak a kiaknázási lehetőségét megkapná termelőszövetkezetünk, egycsapásra megoldódna a nagy kérdés. Arról nem is beszélve, hogy a meleg víz kihasználására egész rendszert ki lehetne dolgozni valamennyi épületünk fűtésére. Az úgynevezett hulladékenergiák sem mennének veszendőbe. Az ágazatvezetőnek minden bizonnyal igaza van, de lépjünk tovább: mi van ott, ahol nincs ilyen természeti kincs? Idényár kellene Fodor Zoltán elnökhelyettes: — A baromfihizlalás nagyon is piacérzékeny tevékenység. Amikor nemrég a tenyésztői kedv lankadni kezdett, az ipar gyorsan felárat ígért be a szerződésen felüli mennyiségért. Tudjuk, hogy kényszermegoldás, de akkor is úgy sült el a dolog, hogy aki évek óta kiegyensúlyozottan termel a feldolgozónak, az semmit nem kapott, aki meg egyáltalán nem kötelezte el magát, az most minden kiló csirke után plusz 4 forintot vághatott zsebre. — Mi a javaslata? — Az idényár. Ahogy a téli olajért többet kell fizetni, mint a nyáriért, az átvevő is fizessen többet a téli csirkéért. Ellenkező esetben télen ritkítani kényszerülünk a rotációt, azaz négy alkalom helyett csak háromszor töltjük fel az épületeket, így a leghidegebb hetekben nem kellene fűteni. Ez persze senkinek sem jó. Egyéb tényezők Amikor a tsz, a ma már nyugdíjas elnök, Báli István vezetésével belevágott a nagyszabású csirkeprogramba, sokan akarták: eltántorítani a bodzásiakat a kezdeményezéstől. Az elnök akkor azt válaszolta a hitetlenke- dőknek: a baromfi megvédi magát a piacon minden körülmények' között. Hogy ez valóban így is legyen, azért ahhoz egyet, s mást hozzá kellett még adni. Például azt, hogy az Egyetértés Tsz-ben két kiló 40 deka takarmányból állítsanak elő egy kiló csirkehúst, vagyis az országos átlagnál i csaknem nyolc százalékkal eredményesebben. Vagy, hogy az itt dolgozók' úgy viszonyuljanak a közös dolgaihoz, mint legutóbb, amikor leégett egy baromfiól, amit a tagok társadalmi munkában három hét alatt hoztak helyre, másfél millió forint árbevétel-kiesésnek véve ezzel elejét. * * * Zárótétel kívánkozna ide, ehelyett csak annyit: a bod- zási példa sem teszi szükségtelenné, hogy baromfitartásunk jövedelmezőségét a piaci viszonyok függvényében átfogó vizsgálat, értékelés alá ne vegyük — amíg nem késő! K iry E. Péter Gyomán, a Győzelem Termelőszövetkezet melléküzemében kerilésbetctekct szabnak és he- gesztenek a békési Start Szövetkezetnek Fot^ . yeress Erzsi Új szivattyútelep Békésen
