Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-06 / 261. szám

1980. november 6., csütörtök „Hiába nőtt szemem előtt a gyerek, mégse tudom, mire képes” 3. Egészségi problémás gyerekek J Fotó: Gál Edit Beszélgetés a műtárgyvédelemről A. Jutka már nyolcadikos. Pajzsmirigytúltengése miatt túlsúlyos, s csak későn, ötö­dik osztályban vették észre rajta, hogy nyitott csigolyá­val született. Számára ko­moly gondot jelent az egész­ségi állapotának is megfele­lő hivatás kiválasztása. Az édesapja lassan, el­gondolkozva keresgéli a sza­vakat. — Betegsége óta lelassult a kislányom növekedése, olyan minden mindegy álla­potba került. Egyre nehe­zebben jegyzi meg a tan­anyagot. De mindent elvé­gez otthon, csak a nehéz munkát nem bírja. Ruházati eladó szeretne lenni. De ak­kor meg egész nap állnia kell. Hát ezért fordultunk önökhöz — mondja a szak- tanácsadást vezető Bőke Gyulának —, segítsenek már valami megfelelő foglalkozást találni! Ezen az első beszélgetésen szóba kerül néhány szakma, s egy invitálás az orvosi vizsgálatra. Jutkának is dosz- sziét nyit a pszichológus. Ezután vele is sűrűbben ta­lálkoznak, hogy közös erővel születhessen meg a döntés egy esztendő múlva. K. Zoli nyolcadikos. A ró­la szóló vizsgálati anyagok, az általa kitöltött tesztlapok fél kézben már alig férnek el. Találomra olvasni kezdjük az egyiket. Az osztályfőnök tavalyi jellemzését. „Magaviseleté minősíthe­tetlen, beképzelt, hanyag, há­zi feladatát rendre nem ké­szíti el. Csípőficamos, nehe­zen mozog, összeférhetetlen, verekedős. Basáskodik.” Ennyi már elég is ahhoz, hogy egy, a gyermeket nem ismerő idegen az iskola ré­mét várja ezek után. S belép széles mosollyal egy díjbir­kózónak is beillő, szelíd te­kintetű gyerek. Az általa ké­szített tesztek zöme százszá­zalékos teljesítményről ta­núskodik. Pedig a gyerek bizonyítványában a rajz kö­zepesen kívül csupa elégsé­ges ... A szaktanácsadáson végzett felmérések összegzé­seként pedig ott áll: „Jó kö­zepes, némely esetekben át­lagoson felüli képességek.” A gyerek combjában csontátültetést végeztek né­hány évvel ezelőtt. Saját be­vallása szerint, szeret isko­lába járni, mert otthon nem lenne jó egyedül. Mikor le­rajzolta a családját, az édes­anyja háttal az ajtóban állt, az apa pedig szemből ugyan, de szintén az ajtóban. A nő­vérét a diszkó előtt állva áb­rázolta, magát pedig a mozi nézőterére ültette. Mint ké­sőbb kiderült: a szülők vál­tott műszakban dolgoznak, a nővére már önálló életet él, s neki a legnagyobb szórako­zása a mozi, s az éjszakákba húzódó tévézés. Első osztály­ban még 4,5 volt a tanulmá­nyi eredménye. Aztán évről évre fokozatosan romlott... Testnevelésből felmentették, valaha járt gyógytornára, de az is abbamaradt. (Ez utób­bit, a gyógytorna hirtelen és indokolatlan megszűnését több szülő is felvetette.) Zo­li minden kérdésre készsé­gesen felel. Elmondja, hogy otthon általában kikérdezik tőle a leckét, s hogy nincse­nek barátai, mert az osz­tálytársai mind dicsekvőek. Inkább egyedül barkácsol otthon, vagy moziba megy. A suliban beírta igaz, hogy cukrász vagy géplakatos akar lenni, de neki minden vágya az, hogy buszsofőr le­hessen. Folyton ott lábatlan- kodik a buszok körül, eb- ben-abban még segít is a vezetőknek. Ők pedig nem restek magyarázni a gyerek­nek. — Tessék elhinni, sokat tűrök én az emberektől. És az is igaz, ha fáradt va­gyok, nem tudok odafigyelni az iskolában. S akkor elkezdődik egy újabb vizsgálatsorozat. A gyerek csodálatos rajzokban fejezi ki magát. (Hogy lehet neki rajzból közepese?) A boldogságforrások közé egy lányt, gépeket és a mo­zit rajzolja. A boldogtalan­sághoz egy hatalmas ordító szájat, aztán önmagát, ami­kor elfordul tőle a barátja Aztán jönnek a csavarok. Az anyacsavart időre kell feltekerni. Mindig kisebb számot mond annál, mint amennyit előzőleg feltekert. — Igyekszik kerülni a ku­darcot — jegyzi meg súgva Bőke Gyula. Aztán jön a konstrukciós henger. A gyerek fülig érő, boldog mosollyal szedi ízek­re, majd szereli össze. Moz­gása erőteljes, biztos, ösz- szenézünk. Megvan! Zoli ér­deklődése, képességei egyre biztosabban bontakoznak ki. Aztán, még az én türelmem is próbára tevő teszt követ­kezik. Ez alapján mérhető A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulója alkalmából szocia­lista brigádjai között mű­veltségi vetélkedőt -rende­zett. A főszervezők — a múlt év győztesei — a Dó­zsa György Szocialista Bri­gád tagjai, akik 5 hónapon keresztül írásban küldtek kérdéseket a vetélkedő bri­gádok részére. Az öt fordulóban 15 szo­cialista brigádból mintegy 200-an vettek részt a vála­szok felkutatásában. A záró, szóbeli versenyre a legjobb 5 kollektívát — a Petőfi, a Jubileum. n Kulich. a Gaga­valaki monotóniatűrése. Zo­li nyelvlógatva igyekszik. Aztán kiváló eredménnyel végzi el többször is az ügyességet, mozgásbiztonsá­got mérő gyakorlati felada­tot. Búcsúzóul több pálya is szóba kerül. A szerkezetla­katos, a vízvezetékszerelő és a mezőgazdasági gépszerelő szakma. Zoli boldogan búcsúzik el. Három találkozás. Külön­böző emberkék, különböző szülői hozzáállások, izgalmas felfedezések. A Békés megyei Pályavá­lasztási Tanácsadó Intézet a szaktanácsadással sok-sok gyereknek segített már ed­dig is a lehetőségekhez ké­pest legmegfelelőbb pálya kiválasztásához. Nehéz, ki­tartó munkát követelő, hosz- szadalmas tevékenység ez. Eljutni közös erővel a leg­többet érő kompromisszum­hoz. S mindezt úgy, hogy a szülővel, a pedagógussal együttműködve — közben újabb és újabb módszereket kutatva — a pszichológus rendkívüli felelősséget is vál­lal magára. Még akkor is, ha kerüli a gyermek, s a szülő befolyásolását. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, a pályaválasztási szaktanács- adás iránt egyre inkább nő az érdeklődés. De nemcsak a közvetlen, konkrét cél mi­att. A részt vevő gyerekek egytől egyig boldogan vesz­nek részt abban a komoly „játékban”, amikor csak rá­juk kíváncsiak, amikor csak velük törődnek. S e találko­zásoknak ez is lehet tanul­sága. A szaktanácsadáson tapasztalt egyéni bánásmód vonzereje egyben utal arra is, hogy mindez mennyire hi­ányzik mindennapi életünk­ből. Már a gyermekkortól kezdve.. B. Sajti Emese (Vége) rin és a Tyereskova brigá­dot — hívták össze, novem­ber 4-én. A verseny teszt­lapok kitöltésével kezdődött, melyeken sport-, földrajzi és irodalmi kérdések szerepel­tek, majd 3—3 kérdést húz­tak a versenyzők. Válaszu­kat az 5 tagú zsűri kísérte figyelemmel. A vetélkedőn legjobban a Jubileum brigád szerepelt. Második és harmadik helyen a Gagarin, illetve a Kulich Gyula Szocialista Brigád végzett, őket a Petőfg és vé­gül a Tyereskova brigád kö­vette. A döntőbe jutott kol­lektívák mindegyike okleve­let s pénzjutalmat kapott. „Műtárgyvédelem.” E cím­szó alatt rendezték meg az idén a múzeumi és műemlé­ki hónap eseménysorozatát országszerte. Volt, ahol kiál­lítás nyílt e témában, má­sutt beszélgettek róla, me­gint másutt — mint a mi­nap Békéscsabán, a Munká­csy Mihály Múzeumban — kerekasztal-beszélgetés té­májául szolgált. Előbb a közművelődési te­remben gyűltünk össze, de mert tömegnek a legjobb szándék mellett sem nevez­hetnénk az érdeklődőket — mindenestül voltunk vagy 10-en, 12-en —, így a régé­szeti raktárba tettük át székhelyünket. Bizonyos ér­telemben tehát jól jött, hogy kevesen voltunk, hiszen a lehető legideálisabb helyszí­nen beszélgethettünk e té­máról: a műtárgyak között. Goldman György, a régé­szeti osztály vezetője azzal a j nyilvánvaló kérdéssel kezd- 1 te az előadást, hogy a tár­gyak bizonyos idő elteltével válnak műtárgyakká. S ez­zel benne voltunk a téma kellős közepében, hogy van­nak régészeti, néprajzi és egyéb műtárgyi emlékek, melyeket nem elég össze­gyűjteni, de meg is kell óv­nunk őket az enyészettől. S itt már nem csupán Gold­man György beszélt, hiszen az összejövetelre eljött Pet- rovszki Zoltán és Lészkó Il­dikó — a múzeum restaurá­torai — is, akik a kiásott leletek megmentéséről be­széltek. Megtudtuk például, hogy mekkora veszélyt je­lent a fém-, kerámia és kő- tárgyakn; k, ha kikerülnek a földben kialakult fizikai-ké­miai egyensúlyból. (Amit a múlt században kiástak, már alig használható.) Mert van fény, amely ártalmas, van túl száraz vagy túl nedves levegő, melynek romboló ha­tását csak lassítani lehet, de megállítani nem. Szerencsére egyre tökéletesebb módszere­ket dolgoznak ki a szakem­berek, melyek e folyamatot lelassíthatják. Itt merült fel a kérdés; hogyan lehet a legoptimáli­sabb körülményeket kialakí­tani? Erre is hamar kész volt a válasz, bár csak elmé­letben, hiszen a klimatizáci- ós berendezések horribilis összegűek, így egyelőre csak szórványosan fordulhatnak elő egy-két múzeumban. Az asztalon szobordarab­kák, cseréptöredékek, fémle­mezkék ... Abban a szeren­csés helyzetben voltunk, hogy kezünkbe vehettük, úgy nézhettük meg minden oldal­ról. Közben meghallgattuk, hogyan lesz arcosedény, kor­só vagy tál, egy zsák cse­répdarabkából. Kész türe­lemjáték, mire összerakos­gatják, megragasztgatják, ki­pótolják a csonka darabokat. S láttuk a végeredményt, a kész edényeket, melyek a restaurátorok ügyességét di­csérték ... Az elmúlt napokban iz­galmas régészeti esemény volt a battonyai kutatás, melyen angol szakemberek is részt vettek. Nem csoda hát, ha mi, akik ott voltunk ezen a beszélgetésen, kíván­csiak voltunk a feltárt lele­tekre. Goldman György a dobozokból elővette a leg­szebb darabokat, istenszobor­töredékeket, cserépedény­maradványokat ... S mi, alig titkolt kíváncsisággal forgat­tuk az évszázados álomból nemrég felébresztett hírho­zókat. Gyorsan szaladt az idő, ám még így is, ha csak váz­latosan is, szó esett a nép­rajzi tárgyak, a régi gépek megmentéséről. Érdekes té­ma volt ez is, hiszen egész más problémákkal állnak itt szembe a szakemberek. A bőr, a textil, a fa megmenté­se egy külön nagy fejezete a restaurálás mesterségének ... Mindezek mellett olyan kulisszatitkokra is fény de­rült, hogy ideális lenne, ha több restaurátor dolgozhat­na a felgyűlt anyag „karban­tartásán”, illetve az új lele­tek feldolgozásán. Egyszóval hasznos, érde­kes beszélgetés volt, kár, hogy csak kevesen jöttek el... N. Á. NÉPÚJSÁG A dzsessz világa „ ... amikor az élet kese­rű, szegény, gondokkal ter­helt. amikor nem szahad ki­bontakoznia, akkor vissza­merül önmagába, s a bol­dogság örökös szükséglete más művészi utakra vezeti; a szépség átalakul, bensősé­gesebb jelleget ölt, a mély művészetekbe, a költészetbe, a zenébe menekül.” — írja Romain Rolland. Valahogy így született meg a század- forduló táján New Orleans storyvilli kerületében a mai értelemben vett dzsessz, pon­tosabban innen indult világ­hódító útjára. Téved, aki azt hiszi, hogy a dzsessz csupán zene. Több annál: egyfajta életérzés, szabadságvágy, önkifejezés. Vitathatatlan, hogy egyre hő népszerűsége és zenei szere­pe. Mint Gonda János meg­fogalmazza, valamiféle híd a tánczene és a kompozíciós muzsika között. Mivel a mai napig nincs zenei szaklapunk, és annak ellenére, hogy hazai zené­szeink világszerte jelentős sikereket érnek el, nemigen akad gazdája dzsesszéletünk- nek, így jóformán a rádió marad az egyetlen rendsze­res fórum. Igaz. valamivel több dzsesszlemezt látni ma­napság a hazai boltokban, sorra alakulnak a klubok, és kezdenek rendszeressé vál­ni a fesztiválok, nagy szük­ség van az olyan átfogó, ér­tékelő műsorokra, mint „A dzsessz világa”. Sajnos, rit­kán és kései időpontban je­lentkezik ez a rádiós maga­zin. A legutóbbi, keddi egy órában rengeteg információt szerezhettek e műfaj ked­velői. Nem riporterek, ha­nem zenészek számoltak be a közelmúltban lezajlott prágai, zágrábi fesztiválról, szó esett a hónap végén kez­dődő 9. szegedi fesztiválról, és a debreceni események­ről. Kiss Imre műsorán nem­igen van kritizálnivaló. Van viszont általában a rádió zeneműsorain, főképp ami a műfajok egyensúlytalansá­gát illeti. Ki vitatja, hogy a rádió egyre inkább hírtováb­bító és zenesugárzó? Épp ezért felelősségteljes zenei ízlésnevelő szerepet kell be­töltenie. S bizony e téren vannak adósságai. Míg jócs­kán hallunk „csöpögő” slá­gereket, ritkábban a színvo­nalas dzsesszműsorok. A dzsessznek pedig, értékei so­rában van egy nagyon fontos tulajdonsága: „szembefordul a művészi felületességgel, a híg romantikával, a giccsel”. Épp ezért, több dzsesszt! Több ismertető műsort is, hiszen sokakat érdekel ez a különös körülmények között keletkezett, mindig megújul­ni képes műfaj. —gubucz— Műveltségi vetélkedő az ÁFÉSZ-nél MDI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Régi híres énekesek mű­sorából. 8.48: Takács Béla, Szentendrei Klára, Szalay László és Vörös Sári énekel. 9.44: Zenevár. 10.05: Dominó. 10.35: Kórusok, hangszerszólók. 11.19: Több vagy kevesebb? 11.39: Jósika Miklós: Emlékirat. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.35: Idegenforgalmunk előőrsei. 12.50: Zenemúzeum. 14.30: Szabadpolc. 15.10: Bundschuh István stájer- citerán játszik. 15.28: Litera-túra. 16.05: simonyi Imre: Forgácsok egy fakeresztről. 16.15: A KISZ Művészegyüttes Központi Énekkara énekel. 16.25: Délutáni Rádiószínház. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32: Sosztakovics: g-moll pre­lúdium és fúga. 17.40: Ünnepi köszöntő. 17.55: A St. Martin-in-the-Fields-i kamarazenekar játszik. 18.40: Kincses Veronika operett- felvételeiből. 19.10: CSVM. Riport. 19.40: Kapcsoljuk a Csepeli Munkásotthont. 20.15: A Dunánál. kb: 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatáséi. 21.20: Gaál Gabriella, Török Er­zsébet és Marczis Demeter népdalokat énekel, Szakály Ágnes cimbalmozik. 22.20: Meditáció. 22.30: Üj Mozart-lemezeinkből. 23.08: „Szarvas vagy farkas”. 23.17: Lendvay Kamilló: Oroge­nesis — Üj hegyek szület­tek — oratórium Vlagyi­mir Iljics Lenin emlékeze­tére. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Polkák fúvószenekarra. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.33: Zenedélelőtt. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Gyermekek könyvespolca. 13.35: Purcell-muzsika gyerme­keknek. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Ha . . . 15.25: „ ... de áldás ősz fejed­re . ..” 16.35: idősebbek hullámhosszán. 17.30: Zenei Tükör. 18.00: Nyolc rádió, nyolc dala. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.08: A memória cikcakkjai. 22.08: Operettrészletek. 23.15: Slágermúzeum. III. MŰSOR 8.07: Trajtler Gábor orgona- hangversenye az egri szé­kesegyházban. 9.00: Iskolarádió. 9.30: A finn rádió szimfonikus zenekarának Beethoven- hangversenye a helsinki rádióban. 10.11: Fra Diavolo. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: „Mert énvelem a hűség van jelen...” Költők tisz­teletadása József Attilának. 13.58: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkara két Mosto- madrigált énekel. 14.05: Gyenyiszov műveiből. 14.36: A Liszt Ferenc Zeneművé­szeti Főiskola zenekara ját­szik. 15.18: stúdiónk vendége Németh Alice pécsi operaénekesnő. 16.00: zenei Lexikon. 16.20: Concertino Praga ’80. 16.50: Popzene sztereóban. 18.00: Reneszánsz kórusmuzsika. 18.15: Liszt-művek. 19.05: Művészlemezek. 20.00: „Nem a tollából, a tollá­nak élt”. 20.40: A dzsessz történetéből. 21.20: Artur Rubinstein zongorá­zik. 22.30: A trubadúr. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Szerkesztő: Cseh Éva. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Táncdalok. 18.25—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna (ism.). 8.15: Iskolatévé: Világnézet (f.-. f.). 8.55: Óvodások filmműsora. 1. Plim. NSZK rajzfilmso­rozat. 2. Meteor a ringben. 9.15: Kuckó (ism.). 9.45: Csak gyerekeknek! 1. A schildai polgárok. 2. Szép tájak. 3. Barnabás, az írógépma­dár. 10.25: Egészségünkért! 10.30: Rablás női módra (ism.). 14.10: A négy páncélos és a ku­tya. (ism., f.-f.). 15.05: Invitáló (f.-f.). 15.45: Kokandban történt. Ma­gyarul beszélő szovjet té­véfilmsorozat. 16.50: Reklám (f.-f.). 16.55 : öt perc meteorológia. 17.00: Az évszázad építkezése. 17.20: Hírek (f.-f.). 17.25: Főzőcske — de okosan. 17.50: Magyar tájak. 18.30: Reklám. 18.40: Egymillió fontos hang­jegy. 18.55: Tévétorna. 19.00: Esti mese. 19.10: Ünnepi köszöntő. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: viharos alkonyat (f.-f.). 21.35: Telesport (f.-f.). 22.15: Tv-híradó 3. 22.25: Georges Cha Kiris műsora. II. MŰSOR 18.50: Reklám (f.-f.). 18.55: Vakáción a Mézga család, (ism.). 19.20: öt perc meteorológia (ism.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: A szovjet légierő épek- és táncegyüttesének műsora. 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Panoráma. (Külön kiadás.) 21.50: Phaedra. Francia film. BUKAREST 8.00: Iskolatévé. 9.00: A román színház történe­téből. 10.15: Folytatásos film. A fekete kenyér (ism.). 15.45: Szóló hangszerek. 16.00: Kulturális élet. 17.10: Nemzetközi futball. 17.35: Rajzfilmek. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Gazdasági aktualitások. 18.45: ifjúsági óra. 19.35: Román népzene. 20.05: A tömegek királyai: Ho- rea. Closca és Crisan. 20.30: Tudományok és utazások naplójából. 21.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.35: Tv-naptár. 17.45: Madárijesztő. 18.15: Nukleáris forradalom. 18.45: Eurogól. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Párhuzamosok — külpoli­tika. 20.50: Vetélkedő. 22.05: A Dvorak: Hangverseny violoncsellóra. II. MŰSOR 17.30: Dokumentumfilm. 18.45: Tapasztalatok — belpoliti­ka. 19.15: Négy keréken. 20.00: Hagyják nyitva tv-készü- léküket. 22.55: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ ÜNNEPI MŰSOR. Békéscsabán, 19 órakor MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A katona apja. 6 és 8 órakor: Sakknovella. Békéscsabai Épí­tők: 5 órakor: Sellő a pecsétgyű­rűn I., II. rész. Békéscsabai Sza­badság: de. 10 órakor: Kincske­reső kisködmön. 4, 6 és 8 óra­kor: Norma Rae. Békéscsabai Terv: Futárszolgálat. Gyulai Er­kel: A cukor. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Szivárvány. 5 órakor: Csendesek a hajnalok I—II. rész. Orosházi Béke: 5 órakor: Egy magyar nábob és Kárpáthy Zol­tán I—II. rész. Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: Aszja. Fél 6 és fél 8 órakor: Szerelem szi­eszta idején. Szarvasi Táncsics: A Szentév.

Next

/
Thumbnails
Contents