Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
1980. november 30., vasárnap Hobbi vagy ? Madárgyüjtö Gyomán Tudomány — technika Űrhajósok fényképezőgépe Eldugott, csendes utcácskában él a gyomai Simó László, aki csaknem 25 éve a madarak gyűjtésének, gondozásának szenteli életét. Mondhatnánk úgy is, hobbija- Ám, ahogy elbeszélgettünk vele, szavai arról győztek meg, hogy nem csupán hobbi, szenvedély a madarakkal való foglalkozása. Most, hogy már nyugdíjban van, még inkább nekik szentelheti életét, amely ezzel lett teljes. De ne szaporítsuk tovább a szót, beszéljen helyettünk ő a kezdetről, s arról, hogyan érhette el, hogy már csaknem 60-ra tehető a madárfajok száma otthonában. * * * — Aprócska voltam még, én nem is emlékszem erre, édesanyám mesélte, hogy rossz evő voltam akkoriban. És tudja, hogy diktálták belém mégis az ételt? Kaptam egy kanárit, és amíg én abban gyönyörködtem, ők a kanalat rakták a számba. Attól kezdve minden állat érdekelt, ám a lehetőségek megszabják, hogy az ember mivel foglalkozzon. Így egy időben nyulásztam, aztán áttértem a galambászatra. Örökös érdemes galambtenyésztő vagyok, ám ez már a múlté. Békéscsabán egy szabónál láttam először a kanárit, amely kedvet csinált nekem is mindehhez. Maga köré mutat, s bár a szobában, ahol ülünk, egy madár sincs, hangjuk állandó kísérője elbeszélésének. A múlt században állították fel azt a hipotézist, hogy a Fekete-tenger helyén egykor a Pontida szárazföld létezett, amely a Krímet Kis- Ázsiával, a Kaukázussal és a Balkán-félszigettel egyesítette. Az utóbbi időben Sz. A. Kovalovszkij geofizikai megközelítésből arra a következtetésre jutott, hogy a krími hegyvonulat lényegében egy hatalmas barrier gát, amelytől déli irányban a harmadkorban egészen Kis-Ázsiáig szárazföld húzódott. Ez a nagy kiterjedésű szárazföld a negyedkor vé— Vettem én is egy párat, s úgy hozzánk szoktak, hogy szabadon jártak ki-be az ablakon. Aztán egyszer csak költöttek kicsikét is- Később, mikor a fiókák már tolla- sodtak, a hímet elkapta egy karvaly, a nőstény meg odamaradt a jégeső idején. A kicsik is elpusztultak, bárhogy óvtam őket. Akkoriban határoztam el, meg kell tanulnom, hogyan gondozhatom őket megfelelően. Így kezdődött. Aztán vettem helyettük zebrapintyet meg si- rálykapintyet, addig-addig, hogy lassan minden pénzem erre ment el. Hogy több jusson rá, a kiküldetésekre is biciklivel indultam. Pedig szép út ide Ecsegfalva ... Amikor szaporodni kezdtek, már könnyebb lett. Eladtam húszat, vettem helyette egy új párat. Huszonöt év alatt aztán sikerült összehoznom ezt az állományt- Már odajutottam, hogy a madaraim többet érnek, mint ez a ház. Ám nem szívesen válnék meg tőlük. Beszélgetésünknek a madarak a főszereplői. Egzotikus madárvilág kerekedik ki szavai nyomán, egyegy fajtáról külön élvezettel beszél: — Ezt is írja, ez unikum: a barna füles fácán rabságban tudtommal egyedül nálam szaporodik az országban. No, ne higgye, hogy ez egyszerű dolog, hiszen van olyan papagáj- és díszpintyféle — mert én csak ezzel foglalkozom —, amellyel gén szakadt le széles törésben a Szkita tábláról, és süllyedt le a Fekete-tenger mélyébe. Ezt az álláspontot azonban nem minden geológus fogadja el. M. V. Muratov például úgy véli, hogy a Pontida szárazföld nem létezett, a fekete-tengeri árok még a paleogén korban keletkezett, és a hegyvidéki Krím csak szigetként létezett a miocéntől a pliocénig. így tehát a Pontida-kérdés máig sem dőlt el, de a vitában hasznosak lehetnek azok a bioföldrajzi tények, amelyek szorosan összefüggnek Simó László 5—8 évig is elkínlódom, mire szaporodni kezd. Érteni kell hozzájuk.’ Simó László mindent megtesz azért, hogy tudása e téren hiánytalan legyen. A régi iskoláról beszél, ahol né* metül és franciául tanult: — Franciául, mikor végeztem, már úgy-ahogy gagyogtam, a német tanárom már kevésbé értette a mesterségét ... Ugyanakkor tudtam, hogy a német szakkönyveket érdemes lenne bújnom. Elővettem hát egyet, mellé a szótárat is, és nekiültem- így aztán máig is ezekből a könyvekből képzem magam. Közben elindulunk, hogy megnézzük „legényszobáját”, ahol egyszerű minden: ágy, asztal és sok-sok kalitka. Á csöppnyi pintyek színpompás gyöngyökre emlékeztetnek, s a hangjuk ... Kár lenne kísérletezni azzal, hogy visszaadjuk a látványt, s a dallamokat, melyeket e kis jószágoktól még a zeneszerzők is megirigyelhetnének. Röpdös- nek szabadon, mert Simó László, ha lehet, nem tartja rabságban őket. Amott, a másik helyiségben megint csak nézünk, s egy ideig próbáljuk feljegyezni a színek arzenálját, aztán rájövünk, hiába. „Walesi hercegnő, Nagy Sándor, Kiss Sándor” ... van itt minden- Még az udvaron is, a házilag készített ketrecekben berzenkednek a papagájok. Nem szeretik az idegent... Még jó, hogy nem piros ruhában jöttünk, mert, mint megtudjuk, az félénkebbé tenné őket. Ahogy szokásaikról, félelmeikről beszél Simó László, hangjában némi aggódást vélünk felfedezni, s bár egy szóval se mondja, igyekszünk hamar visszaadni szárnyasai nyugalmát. Búcsúzunk. ezzel az érdekes problémával. A krími hegyek, a Krím déli partvidékeinek növényvilága közeli rokonságot mutat a földközi-tengeri országok flórájával. Legújabb adatok szerint a krími növényeknek több mint a fele földközi-tengeri, vagy európai —földközi-tengeri eredetű Ebből azt a következtetést vonják le, hogy nagyon is valószínű, hogy valamikor léteztek szárazföldi hidak, amelyek összekötötték a mai Fekete-tenger országait. Autó - motor A sebességről Kiszámították, hogy a gépkocsi feltalálása óta autóbalesetek következtében 23—24 millió ember halt meg a világon. A legutóbbi 6-7 esztendő során kiderült, hogy e megdöbbentő adat kialakításának tulajdonképpen a sebesség a fővádlottja. Az emlékezetes olajválság óta, amely a legtöbb országban sebességkorlátozást eredményezett, a gépkocsi-balesetek sérültjeinek a száma jelentős mértékben csökkent. Amikor a sebességgel ösz- szefüggő balesetekről szólunk, rendszerint csak a gyorsan hajtókra gondolunk. Aligha vitás, hogy ők a veszélyesebbek, de a nagy forgalmú közutakon, autópályákon a lassan hajtők is sok gondot okoznak, s nemegyszer súlyos balesetek előidézőivé válnak. Egyszer már elő kellene írni azt is, hogy a járművezetők — nyomós ok nélkül — nem haladhatnak olyan sebességgel, hogy azzal a forgalom egyenletes áramlását zavarják. A „dö- cögésért” ugyanis ma még csak akkor lehet felelősségre vonni egy járművezetőt, ha olyan útvonalon halad, ahol a maximális mellett a minimális sebesség is elő van írva. Ilyet pedig alig talál az ember. A sebesség és a baleseti gyakoriság összefüggései olyannyira izgatják a közlekedési szakembereket, hogy tudományos alaposságú vizsgálat tárgyává tették e valóban fontos kérdést. Abból indultak ki, hogy a gépjárművezető által megválasztott sebességet tulajdonképpen több tényező befolyásolja: emberi tényezők, járműtényezők, az úttól, valamint a forgalomtól függő tényezők. Legfontosabbnak az emberi, a vezető személyében rejlő tényezőt tartják a kutatók, amelyet ismét két fő területre osztanak, a szerzett és az öröklött tényezők csoportjára. Az előbbibe a nevelés, tanulás, környezeti, vezetési gyakorlat, társadalmi helyzet kérdései tartoznak, az utóbbiba a vérmérséklet, az antiszociális hajlam, agresszivitás, szervi betegségek, különféle változatai stb. Az ember érzékszervi adottságait természetesen eredetileg nem a motorizáció által igényelt, pontos, gyors és megbízható szükséglete alakította ki, s ebből kritikus helyzetek adódhatnak. Jó példa erre az, hogy legtöbben milyen nehezen, mennyi gyakorlat árán tanulják meg csak a szembejövő jármű sebességének a hozzávetőleges megállapítását. Van, aki soha nem is jut e képesség birtokába (ez a gépjármű- vezetői vizsgán sajnos nem mindig derülhet ki), másokba viszont berögződik ugyan, de míg ez megtörténik, végzetes balesetek következhetnek be. Ez a tény az előzésekből származó balesetek fő magyarázata. A legtöbb országban sokkal komolyabban veszik az előírt sebességek betartásának ellenőrzését, mint nálunk. Míg hazánkban jószerével csak a fényképes „elkövetési dokumentumot” készítő Traffipax-berendezéssel küzdenek a gyorshajtók ellen, addig másutt követő gépkocsikról, helikopterekről, az utakon átívelő hidakról stb. is végeznek sebességellenőrzéseket, s a kiszabott büntetések olyan kemények, hogy valóban elrettentő hatásúak. A nagyobb szigorúság bizony nálunk sem ártana: mindnyájunk érdekében. Az 1979. augusztus 12- én bevezetett sebességkorlátozás óta — autópályán 100, egyéb országutakon 80 km óra a megengedett legnagyobb sebesség — valamelyest csökkent ugyan a balesetek száma, s ezen belül a halálos és súlyos balesetek aránya, de közel sem olyan mértékben, mint sok más országban. B. 1. Az Interkozmosz program keretén belül lehetőség nyílik a szocialista országok számára, hogy részt vállaljanak különféle űrkutatási programok végrehajtásában. Ilyen programok például a földi erőforrások felmérése a világűrből, a csillagászati kutatások1, űrkohászati és űrbiológiai kísérletek stb. A hordozórakétákkal, űrhajókkal nem rendelkező szocialista országoknak je* lentős a Szovjetunió segítsége e téren. Az NDK űrhajósa, Sigmund Jahn szovjet kollégájával, Bikovszkival végzett A fogbetegség nem korlátozódik csak a fogak szuvasodására, hanem különösen felnőttkorban, a fogat tartó szövetek betegségei is mind gyakoribbak. Az elmúlt harminc évben ugrásszerűen emelkedett a szájbetegségben szenvedők1 száma is. Száz ember közül 4—5 személynek van ép fogazata, de ezek között is felfedezhető a fog- ínysorvadás tünete. A legjellemzőbb a duzzanat, a sötétvörös fogíny. A foghús megdagad, fájdalmassá válik, és előáll az az állapot, amit nagyon sok ember tapasztal, hogy fogmosáskor vérezni kezd a fogíny. Általában ilyenkor megijednek és a fogtisztítást abbahagyják, arra gondolva, hogy a fogkefével sértették meg az ínyüket. A vérzés ugyan eláll, de a fogíny duzzanata fokozódik, hiszen a tisztítás nem történik meg. Kísérletek bizonyították, hogy az íngyulladás nem jön létre, nem alakul ki, ha a fogakon levő lepedéket fogkefével rendszeresen eltávolítjuk’. Ezt külön meg kell tanulni. Most, a fogászati hónap idején, nagyon sok iskolában játékos formában tanulják meg a gyerekek a helyes fogmosást, a lepedék képzésére különösen alkalmas helyek, az úgynevezett piackök helyes tisztítását. Egy tabletta elszopogatásával (erit- rosinl a gyerekek egymáson tudják ellenőrizni, hogy ki milyen ügyesen távolítja el a vörössé váló lepedéket. Az idő előrehaladtával az íngyulladás többször kiújul, majd megszűnik, és több év múlva a látszólag ép fogak egyre nagyobb mozgása miatt el kell távolítani a szájból. Bekövetkezik a fogíny sorvadása, mely lassan vetekszik a fogszuvasodás romboló hatásával. Az ilyen emberek döbbenten veszik észre, hogy a látszólag ép és alig tömött fogaikat egymás közös űrrepülést 1978 nyarán, amikor a Szojuz—31 űrhajóval dokkoltak rá a Szojuz—29/Szaljut—6 űrkomplexumra. A közös űrrepülés során a képünkön látható Praktica EE 2. típusú elektronikus fényképezőgépet használták. A gépet a Pen- tacon Dresden gyárban állították elő. A speciális kamera kikísérletezésében az optikus szakemberek mellett az NDK Tudományos Akadémiájához tartozó Központi Geofizikai Intézet munkatársai is jelentős részt vállaltak. után vesztik el anélkül, hogy komolyabb fájdalmat éreztek volna. Sokan kutatták ennek az okát. Két dolog van, amire ez közvetlenül visszavezethető. Az egyik a rágás hiánya, a másik szájban elszaporodó baktériumok minőségi változása. A rágás hiánya következtében a foghús és a fogíny felszíne nem kap megfelelő erős behatást. A pépes ételek nemcsak a tisztulást akadályozzák meg, hanem többé-kevésbé erős tapadásukkal kifejezetten megtámadják ezeket a szöveteket. Már 14—15 éves gyermekeknél előfordul, hogy a foghús szinte közvetlenül a fogak szélénél élénk vörössé és érzékennyé válik. Felnőtt korban a száj baktériumflórája betegségek vagy lerakodott fogkövek miatt megváltozhat, és feké- lyes gyulladások léphetnek fel. Súlyos szájgyulladások esetén néha még pépes táplálékok fogyasztása is fájdalmas lehet. A gyulladások elmúltával azok tünetmentessé válnak, de a fogíny a fogról fokozatosan visszahúzódik, és egyre nagyobb felületet hagy szabadon. Ha a fogszövet ellenálló, nem lyukad ki a fog, de lassan, eleinte alig észrevehetően, megmozdul. Ez a mozgás idővel egyre nagyobb lesz, megteremtve a lehetőségét annak, hogy a fertőzés a fogíny és a foggyökerek között a csontállomány mélyére hatolhasson. A foglazulás után, ha, az illető nem fordul szakorvoshoz, az egyik fogát a másik után veszti el. A fogorvos különböző gyógyszerekkel — ecsetelve, szájzuhannyal — képes megfékezni a fogíny sorvadását. Eredményes javulást csak abban az esetben várhatunk, ha a beteg a kezelőorvos utasításait betartja, és rendszeresen mos fogat. Dr. König János Részlet a gyűjteményből Fotó: Gál Edit N. AÉrdekességek n Krím és a Pontida-hipotézis Egészség — higiénia A fogíny sorvadásáról
