Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-30 / 281. szám
GIH2QH23 1980. november 30., vasárnap A szeghalmi járásban a KISZ-fiatalok nagyobbik hányada a mezőgazdaságban dolgozik. Elzárt is határozott úgy a KISZ járási bizottsága, hogy megszervezi a mezőgazdasági ifjúsági napokat. Az egyhetes programra a közelmúltban, november 21—30. között került sor. A munka, Ja szórakozás, a sport egyaránt teret kapott; gazdaságpolitikai tanácskozással kezdődött november 21-én a rendezvénysorozat. Jól sikerült a sportnap, különösen a lövészeten és az asztalitenisz-versenyen voltak sokan. Füzesgyarmaton, á Bocskay vendéglőben az élelmiszereladók versenyeztek, összesen 6 csapat nevezett be, s a jelenlevő rendezőket, zsűritagokat is meglepte, hogy a fiatalok mennyire tájékozottak politikai kérdésekben, általános műveltségük menynyire megalapozott. A versenyen a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ füzesgyarmati KISZ-csapata lett az első. A fiatal agrárszakemberek napját november 29-én, Vésztőn tartották, s a program ma, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben egy vetélkedővel zárul. Jól sikerült rendezvénye volt az ifjúsági napoknak a mezőgazdasági gépszerelők versenye, amelyet a Szeghalmi Állami Gazdaság töviskesi kerületi központjában bonyolítottak le, s ahová mi is ellátogattunk. Verseny közben Fotó: Veress Erzsi Mezőgazdasági Hiúsági napok — Mi volt a feladata? — Reteszkészítés — mutatja a kész munkadarabot Szilágyi István, az okányi Haladás Tsz fiatal mezőgazdasági gépszerelője —, ez arra való, hogy a tárcsa ne forogjon a tengelyen. Pista a nyáron tett szakmunkásvizsgát, mégpedig igen jó eredménnyel. Édesapja is gépszerelő, most együtt dolgoznak a műhelyben, sőt olykor közösen javítanak egy-egy gépet. — Szóval, mindig szem előtt van! — Hát, úgy valahogy. De legalább eltanulom tőle a fogásokat. A gépműhelyben végzik a gyakorlati feladatot a versenyzők, s munkájukat Elek Mihály műhelyvezető és Révész János gépüzemeltető bírálja el. — Technológiát nem adunk, mindenki maga választja meg a szerszámokat, maga dönti el, hogy mit kell tenni — magyarázza Elek Mihály. — Elárulhatom, hogy az ék készítését Pista oldotta meg eddig a legjobban, itt ugyanis a kézügyességre vagyunk kíváncsiak. Ez nagyon fontos, hiszen mezőgazdasági üzemekben számtalanszor kell ilyesmit kézzel gyorsan, precízen elkészíteni, nincs mindenütt csiszológép. Többen még javában dolgoznak. A műhely végében, kicsit tanácstalanul szemlélődik egy fiatalember, Király István, szintén okányi. — Nehéz volt? — Semmi se nehéz, ha tudja az ember a sorját. Az olajos munkapadon még ott a cédula: „Végezze el a megadott alkatrész fel- töltését Diamant Rapiddal.” — Ezt húztam — mutat a cetlire. — Nem volt nehéz, mert egyszer már használtam a műhelyben. Ha valahol kopott a tengely, ezzel szoktuk kijavítani, feltöltjük, és simára munkáljuk. — Miért nevezett be a versenybe? — Jó, ha felméri az ember időnként saját magát, hogy hol is tart. Többek közt ezért is jók az ilyen versenyek. — S elégedett? — Nem nagyon, van mit pótolnom. — A kukorica-betakarítással hogyan haladnak a téesz- ben? — Készen vagyunk. Különben biztos nem itt lennék, hanem a kombájnon. * * * Az elméleti verseny egy közeli épületben zajlik. Szilágyi István mutatja az utat, közben beszélgetünk, többek között arról, hogy egy-egy ilyen verseny egyúttal tapasztalatcsere is, szétnéznek a „más portáján”, szót váltanak az itt dolgozókkal. „Szép rend, tisztaság van a műhelyükben, és úgy látom, a munkafegyelemmel sincs baj” — mondja Pista komolyan. De hát hogyan lehet ezt ilyen rövid idő alatt megállapítani? — akadékoskodunk. „Látni lehet azt rögtön. Nem csúszkálnak ösz- sze-vissza, mindenki arra figyel, amit csinál.” A kis szobában szinte vágni lehet a füstöt. Itt töltik ki a versenyzők a politikai totót, írásban válaszolnak a javítástechnológiai kérdésekre, majd az üzemeltetéssel, javítással, a gépek beállításával kapcsolatos témákról szóban beszélnek. Elek Ferenc energetikus a zsürielnök: — A legtöbb kérdés a modern, a legújabb javítási technológiákra vonatkozik. Ez nagyon fontos a gyakorlatban is. Nézegetem a ' papírokat. „Hogyan kell végrehajtani az E—516-os kombájn vontatását, ha az szükségessé válik?” Bizony, fogalmam sincs. Istók Csaba zsűritag, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz gépészmérnöke árulja el a választ. — Két srác is ezt húzta — jegyzi meg Elek Ferenc KISZ-alapszervezeti titkár —, és a nyáron éppen így jártak. Az egyik, azt hiszem Kapás Misi volt. Persze, hogy tudták a választ. Eredményhirdetéskor aztán kiderül, hogy nemcsak ezt a feladatot oldotta meg helyesen Kapás Mihály, a Szeghalmi Állami Gazdaság fiatal gépszerelője, hanem a többit is, mert ő lett az első a járási versenyen. Tóth István, a dévaványai Lenin Tsz-ből a második helyen végzett. A harmadik pedig szintén a szeghalmi gazdaságból, Banga Imre lett. Jól sikerült verseny volt, többek között azért is, mert jól szolgálja a gyakorlatot — a mindennapi munkát. Tóth Ibolya Szilágyi István (középen) munkáját minősítik a zsűritagok Nem csak Szörényiről és Bródyről! Az első 15 év Két kéz is elég ahhoz, hogy megszámoljuk, az elmúlt egy, másfél évtized alatt hány beat-pop-rock-dzsessz témájú könyv jelent meg Magyarországon. Valahogy ez is azt bizonyítja, hogy ez a zenei (és „életforma”-) műfaj még nem nyert igazán polgárjogot. Pedig az ilyen könyvek kiadása üzleti vállalkozásnak sem rossz. Még olyanról nem hallottam, hogy ezekből a könyvekből a boltok és lerakatok sötét zugában porosodnának az eladhatatlan kötegek. A legfrissebbnek szerzőszerkesztője Koltay Gábor, aki a magyar „könnyűzeneforradalmár” kettősről, Szörényi Leventéről és Bródy Jánosról készítette el három és fél száz oldalas kötetét a Zeneműkiadó gondozásában. Bár e könyvet a téli könyvvásárra szánták, és az impresszum szerint harmincezer példányban nyomtatták, karácsonyra már aligha lesz belőle a boltokban. Koltay Gábor — aki a tévé rendezője — együtt nőtt fel a beatkorszakkal. Együtt izgult, örült és lélegzett könyvének szereplőivel, a ma már nemzetközi hírű zenészekkel, az azóta elfelejtettekkel, a névtelen és ezer arcú közönséggel. Ez a biztosítéka annak, hogy hitelt adjunk kötetének. De ellentmondó is a kapcsolat, hiszen teljes objektivitást éppen ezért nem várhatnánk el tőle. S hogy mégis az első kijelentés az igaz, arra bizonyíték o könyv szerkezete. Csalódni fog az, aki mint életrajzi regényt, mint beatmozgalmi történelemkönyvet veszi a kezébe. Az első 15 év című kötet több-kevesebb, azaz más ennél : dokumentumgyűjtemény, nagyjából kronológiai rendbe szedve. Vagy ha úgy tetszik: ami a beatről, alkotóiról, közönségéről, erről az életformáról tanulmányokban, ifjúsági és „felnőtt” folyóiratokban, napi- és hetilapokban e tizenöt év alatt megjelent, annak jellemző része van , itt összerakva. Ez is érdeme a könyvnek. Régen jelent már meg — más műfajban is! — ilyen okosan, körültekintően, értő kézzel szerkesztett kötet. Főképpen nem erről a törékeny, néha még ma is irritáló témáról. Koltay Gábor sikerrel vállalkozott arra, hogy mintegy a kulisszák mögül, reálisan fűzze egy és áttekinthető gondolatzsinórra a véleményeket, kritikákat, azóta bizonyított, vagy éppen megcáfolt véleményeket, állásfoglalásokat. Az első 15 év nemcsak Szörényiről és Bródyről, nemcsak az Illés és a Fonográf együttesről szól, hanem valóban az első tizenöt év beatmozgalmáról. Túlkapásairól, nonkomformizmusá- ról, erényeiről és bukásairól, bírósági ügyeiről és világsikereiről, térhódításáról és visszavonulásairól. És ezt másképpen tényleg nehéz összefoglalni, legfeljebb csak így: az első 15 évről. Koltay Gábor kötetét a „történelmi” fotók, a Szörényi—Bródy diszkográfia, a jelentősebb nagylemezek borítóinak fényképgyűjteménye teszi teljessé. (Zeneműkiadó, Budapest, 1980.) (Nemesi) Úttörők írják A gyomai Dózsa György Úttörőcsapatban lassan hagyománnyá válik, hogy november 7. tiszteletére orosz hetet szerveznék. Erre az idén is sor került, s mint Kóródi Anna úttörő írja, remekül sikerült, érdekesen, eseményekkel gazdagon telt el a hét. Megtartották például az orosz dalok versenyét, amelyen a rajok mérték ösz- sze tudásukat. Úti élményeikről meséltek azok a tanárok, akik a Szovjetunióban jártak, filmet vetítettek a Körösmenti néptáncegyüttes penzai útjáról. Izgalmas volt az a vetélkedő, melynek témája a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Az orosz ételekből a szó szoros értelmében ízelítőt kaptak a pajtások, ugyanis rajok közötti főzőversenyt bonyolítottak le. Készült itt borscs, uborkaleves, scsi, sütöttek blincsikit, natasatortát, készítettek hidegtálakat, salátákat. Az ételeket a csapat szakácsai zsűrizték. Az óraközi szünetekben orosz népdaloktól volt hangos az iskola, a Szovjetunió életét bemutató tablók díszítették a falakat, a faliújságon közzétett olimpiai totót ügyesen fejtették meg a gyerekek. ÁLMODOZÁS Fotó: Gutyan Mihály II legjobbaknak: jutalom, beutalt Közösen Megyénkben az idén több mint 650 fiatal nevezett be a KISZ által meghirdetett kalászos-betakarítási versenybe. A városi, járási KISZ-bizottságok gyűjtötték össze és értékelték az eredményeket. A díjakat, jutalmakat a legtöbb helyen a november 7-i ünnepségeken adták át. A járások, városok legjobbjai tárgyjutalomban részesültek, 47-en pedig — kombájnosok, szállítók, szárítóüzemben dolgozók, gépszerelők, agronómusok — kedvezményes beutalót kaptak Kőszegre a Hotel Panorámába, ahol november 23-tól november 29- ig pihentek, szórakoztak. Valamennyiüknek gratulálunk. 0 Savoy és a Kormorán Kétegyházán november 27-én, csütörtökön a Romániából érkezett Savoy és Kormorán együttes adott műsort. Képünkön: a Savoy együttes. Tagjai: Marian Nistor zenekarvezető, gitáros, pánsípos és énekes: Ioné) Orbán — orgona, zongora; Nicolae Rotarescu dobos, énekes; Ionéi Samoila — basszusgitár és mandolin és George Mitrea énekes „Az együttműködés során kialakultak azok a módszerek, kapcsolatok, melyek kölcsönösen szolgálják az ifjúsági szövetség érdekeit, hatékonyabbá és eredményesebbé teszik a járási és városi bizottság szervező és irányító tevékenységét.” — A KISZ gyulai járási és városi bizottságának az együttműködésükről szóló közös jelentésében szerepel ez a megállapítás. Nos, melyek is az együttműködés formái, melyek a módszerek, kapcsolatok? Egyre inkább gyakorlattá válik Gyulán, hogy a különféle termelési mozgalmakat, akciókat együtt hirdeti meg a városi és járási KISZ-bizottság. Közösen rendeznek szakmai, politikai vetélkedőket, versenyeket, mint például a szántóversenyt, az ifjú gépifejők versenyét. Az együttműködés eredménye a fiatal agrárértelmiségi tanács is. Kétévente, közösen rendezik az ifjúmunkás- és szakmunkástanuló-napokat, évről évre sikeresebbek a közös propagandistakonferenciák, a járási, városi úttörő gárda-, ifjú gárda-szemlék. A kulturális tevékenységben viszont még nem használják ki az együttműködésben rejlő lehetőségeket. Az első lépéseket a terv szerint itt is rövidesen megteszik: járási-városi klubtalálkozót szerveznek, és az elképzelések szerint a járás fiataljai is részt vállalnak majd az EDU lebonyolító oól.
