Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

1980. november 30-, vasárnap o A Borsodi Szénbányák Vállalat üzemei közül elsőnek Lyukó- bánya teljesítette éves tervét. A kollektíva november 20-án felküldte az utolsó tonna szenet a tervezett kilencszázhetven- kétezerből. Az év végéig még további százharmincnyolcezer tonna szenet adnak a népgazdaságnak. (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) Kevesebb tehén, több tej Egy hónap van hátra az évből, és az ötödik ötéves tervből. Korai lenne végle­ges adatokat közölni szarvasmarha-tenyésztésünk fejlődéséről, az Állattenyész­tési és Takarmányozási Fel­ügyelőség előzetes felméré­sei azonban jól tükrözik az öt év eredményeit. Az egyik legjelentősebb mutató, a tejtermelés rövi­den így jellemezhető: fél százalékkal kevesebb tehén 40 százalékkal több tejet adott, mint az előző, negye­dik ötéves terv végén. A lét­számcsökkenés oka, hogy sok kistermelő felhagyott a tehéntartással, Illetve keve­sebb, de több tejet adó tehe­net tart. Nem is cél a jövő­ben sem a tehenek számá­nak növelése. A gazdaságo­sabb termelést tartják fon­tosnak az ágazat irányítói, azt, hogy egy tehén több te­jet termeljen. Ezt igazolja a felvásárolt tejmennyiség is, amely megduplázódott az előző tervciklushoz képest. Kedvező az egy tehénre szá­mított átlagos tejtermelés, hiszen több, mint negyven százalékkal nőtt. Nagy része van ebben a tervszerű ke­resztezéseknek. öt éve még négyszáz, importból szárma­zó, nagy tejhozamú tehén volt a megyében. Jelenleg a 45 ezer tehén egyharmada friz, valamint ezeknek ma­gyar tarkával keresztezett utódja. Érdemes megemlí­teni, hogy az eltelt öt év alatt közel 42 millió forint állami támogatást kaptak a kisüzemi tehéntartók. A jó példának követői is akadtak Beszámoló taggyűlés Tarhoson Ezekben a hetekben tart­ják országszerte a pártalap- szervezetek idei beszámoló taggyűléseiket. Egy év mun­káját teszik ilyenkor mér­legre, és meghatározzák a feladatokat, melyek az alap- szervezetekre várnak az el­következendő időszakban, így volt ez november 28-án, pénteken délután Tarhoson is, ahol az MSZMP Tarhos területi szervezete vezetősé­gének beszámolóját Hortobá­gyi József titkár ismertette. Mi mással kezdhette a be­számoló ismertetését, mint annak a helytállásnak a méltatásával, amelyet a köz­ségben élő párttagok tanúsí­tottak a gátszakadás idején. A példamutatásnak követői is akadtak, hiszen a nehéz helyzetben a falu lakossá­gának zöme csatasorba állt a veszély mielőbbi elhárítá­sáért. Az alapszervezet területi jellegénél fogva sajátos fel­adatokat kell, hogy ellásson: összefogja a községben mű­ködő intézmények, társadal­mi szervek tevékenységét, koordinálja munkájukat, s hogy erősítse a párt és a párton kívüliek kapcsolatát. Mindezek mellett kivették részüket a községben élő kommunisták a választások szervezéséből is. A beszámolót követően ki­tért a területi KlSZ-szerve- zettel kialakult kapcsolatra. A fiatalok tevékenységét hul­lámzónak ítélte, s feladat­ként jelölte meg, hogy a pártszervezet ne hagyja ma­gára a KISZ-vezetőséget, és akadályozza meg visszaesé­sét. Ám, mint Hortobágyi József mondta: „A KISZ­szervezet munkájának érté­kelésénél egy dolgot lát­nunk kell: ezek a fiatalok többségükben vidéken dol­goznak, vagy tanulnak, s ott az üzemben vagy iskolában élnek szervezeti életet...” És még valamit: „ ... az ár­vízveszély idején felnőttek feladatukhoz, s elismerésre méltóan vették ki részüket az árvízvédelmi munkából.” A beszámoló kitért a helyi MHSZ-szervezet munkájára is, melyet rapszódikusnak talált. Ezt követően arról esett szó, hogy a területi alapszervezet hatáskörébe tartozó intézmények zömé­ben érvényesül a munkahe­lyi demokrácia, jó a munka­helyi légkör. A helyi Vörös- kereszt szervezetről elmond­ható, hogy már hagyományo­san jól működik. Hortobágyi József ezt kö­vetően áttért a belső szerve­zeti élet tárgyalására. Mint elmondta, az alapszervezet kicsiny létszáma mellett — 11 fő — igyekezett hatását kifejteni a párt politikája megvalósítása érdekében, s ez a feladat a XII. kongresz- szus határozatai értelmében még nagyobb felelősséget, s jó politizálást kíván meg tagjaitól. Szükség van az eszmei-politikai felkészült­ség folyamatos és fokozatos emelésére. „Ezt a célt, vala­mint a marxizmus—leniniz- mus propagandájának ter­jesztését szolgálja az alap­szervezet beiskolázási tervé­nek végrehajtása, és az alap­szervezet által szervezett po­litikai oktatás.” A helyi ál­talános iskolában és a közsé­gi tanácsnál politikai vi­takör működik, emellett pat­ronálják a Hazafias Nép­front politikai előadásainak megtartását, valamint a KISZ-oktatást is. Hortobágyi József végül el­mondotta, a taggyűléseket az elmúlt évben mindig időben megtartották, napirendjei a munkaterv szerint alakultak. Ám, mivel a tagság jelenlé­te nem mindig volt kielégítő, feladatként jelölte meg, hogy ezen javítani kell. A taggyű­lések aktivitása viszont jó­nak mondható. A beszámoló kritikusan foglalkozott a saj­tóterjesztéssel, s a jövőben az esetleges lemaradást sze­retnék pótolni. A résztvevők hozzászólásá­val, és a beszámoló elfoga­dásával zárult az első na­pirendi pont, majd ismertet­ték a tudnivalókat a tagdíj- fizetés új rendszeréről. N. Á. Termékváltás a Csepel Autóban Művészeti albumok, ritkaságok — magyar és idegen nyelven Könyvexportunk sikerei Szeghalom szélén mo­dern vonalú épületek ma­gasodnak. Egy évtizede eresztett itt a sziken gyö­keret az ipar. A körös- ladányi és dévaványai gyáregységből jött létre a Csepel Autógyár 4. szá­mú gyára. Napjainkban már mintegy 1200 mun­kást foglalkoztató üzem a szeghalmi járás legna­gyobb ipari bázisa, von" záskörzetében tizenkét település munkásainak egy részét foglalkoztatja. — Az volt az elvárás tő­lünk, hogy a három üzem­ben egységes szemlélet alap­ján eredményesen dolgoz­zunk. Nagy feladat volt előt­tünk: az ütemes gyártás, a termékszerkezet korszerűsí­tése, a képzettséghez és igé­nyekhez való igazításával, a gyártott termékek minőségé­nek javításával — kezdi Boros Mihály igazgató. Hogy e rövid felsorolás mi mindent is takar? Az elmúlt négy évben csaknem 40 szá­zalékkal csökkent az itt gyár­tott alkatrészféleség, de így is mintegy kétezerfélét gyár­tanak. Szeghalmi üzemünk első­sorban nagy sorozatban gyárt forgácsolt alkatrészeket, Kö- rösladányban kis sorozatú autóbusz-alvázak, Dévavá- nyán merevvázak és külön­féle szerelési alkatrészek ké­szülnek — folytatja az igaz­gató. * A 4. számú gyárban új ge­neráció nőtt fel. Az itt dol­gozók átlagos életkora alig 30 év. A termékszerkezet váltásával a régi masinákat is folyamatosan modem gé­pek váltják fel, s a korszerű technika, technológia egyre inkább megköveteli a minél nagyobb szakmai tudást. Er­re igény és szükség is van. A Csepel Autógyár gyárai közül a szeghalmi a legfiata­labb, létszámát, termelési eredményeit tekintve egyre növekvő. Ezek. -az eredmé­nyek nem maguktól terem­nek, ezekért keményen, egy­re magasabb színvonalon kell dolgozni. A magas követel­ményeknek csak jól felké­szült szakemberek tudnak megfelelni. A kezdeti évek­ben a segédmunkások, majd a betanított munkások voltak többségben, az elmúlt évben a szakmunkások aránya nőtt dinamikusan. Előkerül egy táblázat: a gyárban most is 90 ipari ta­nuló sajátítja el a szakma alapjait, Békéscsabán 21 ta­nuló képzése folyik, a szeg­halmi szakközépiskolában százheten tanulják . a forgá­csolószakmát; s ezeknek a diákoknak a gyakorlati kép­zése is a gyárban történik. Itt nemcsak elvárják a szakmai ismeretek bővítését, hanem segítik is. Az alig 25 éves Török Imre fiatal szak­munkásként került a válla­lathoz, aztán leérettségizett, most már a szakközépiskola végzős hallgatója. * — Akit igazán érdekel a szakmája, az állandóan bő­víti ismereteit. A vállala­tunknál erre van lehetősé­günk, a fejlesztések nagy re­ményeket sejtetnek. Jövőre én is szeretnék egyetemi elő­készítőre menni, majd bejut­ni valamelyik műszaki jel­legű egyetemre, vagy főisko­lára, vállalati ösztöndíjas­ként. Aki szakmunkásként került ide, annak könnyebb volt a beilleszkedés, hama­rabb meg tudta szokni az át- lakosnál szigorúbb technoló­giai előírásokat, fegyelmet — vallja a fiatálember. — Dolgozóink zöme a me­zőgazdaságból jött, közülük sokan nehezen szokták meg a gyári munkahelyet, a fegyel­met, a pontosságot. Ma már ott tartunk, hogy folyamato­san, határidőre, jó minőség­ben szállítjuk berendezésein­ket, ezzel egy időben eleget teszünk a tartalék alkatré­szekre vonatkozó gyártási kötelezettségünknek is. Az utóbbi évtől pedig egyre in­kább előtérbe kerül a piaci igényhez való gyors alkal­mazkodás: soron kívül, „ki­térő gyártásban” készítünk alvázakat, alkatrészeket. Leg­utóbb például az USA meg­rendelésére csuklós autóbu­szok pótkocsialvázát gyártot­tuk különleges minőségben — folytatja az igazgató. Ez évtől a fejlesztéssel kap­csolatos teendők felgyorsul­tak, az új gyártási feladatok már ismertek. Ehhez az in­tézkedési tervek is elkészül­tek, fokozatosan 10 új ter­mék gyártását kezdik és kezdték meg. Beindult már a 280-as pótkocsi, a légrugó, a 250-es típusokhoz a rugóba­kok gyártása, jó ütemben ha­lad a 256-os típusú autóbu­szok padlóalvázának emelt minőségben történő gyártás­előkészítése. További három új termék műszaki előkészí­tése is befejező szakaszához érkezett. A korszerűbb termékek fo­kozottabb ütemű gyártását segíti a szeghalmi üzemben levő beruházás. Az 5400 négyzetméteres csarnokban júliusban, jóval a befejezési határidő előtt lehetővé vált a gyártáshoz szükséges tech­nikai, technológiai berende­zések szerelése, majd ezt kö­vetően szeptember hónap­ban a beruházás befejező munkálataival párhuzamo­san — ami nem mindig ment és megy zökkenők nélkül, de szervezéssel, leleménnyel — megkezdődhetett a gyártás is. Az új üzemrészekben új pro­fil, az alvázgyártás alakul ki, ahol két műszakban 250-en dolgoznak majd a termelés teljes felfutását követően, így a forgácsoló- és lakatos- munkák mostani fele-fele aránya megváltozik, a mun­kák 70 százalékát szerkezet­gyártás, a többit a forgácso­lóüzem adja. — Mi a helyzet a gyártás­sal? — fordulok az igazga­tóhoz. — A gyártás tervezett üte­mét annak ellenére, hogy az árvízi védekezés miatt je­lentős kiesésünk volt, tartani tudtuk. A tervben rögzített műszaki előkészítési, szer­számozási, kísérleti és a so­rozatgyártás határidejét ed­dig nem léptük túl, s min­den esély megvan arra, hogy továbbra sem fogjuk. — Honnan lesz a létszám? — A korszerű automata gé­pek létszámot szabadítanak fel. Az üzemrészekben egyre több a szakmunkás, akik ön­állóan dolgoznak, s ez bizo­nyos létszámot máris biztosí­tott. A következő évben to­vábbi 140—160 dolgozó fel­vételére lesz lehetőségünk — hallom a választ. — A beru­házás a világpiachoz való nagyobb, rugalmasabb alkal­mazkodást tesz lehetővé és jól segíti a termékszerkezet- váltást. Farkas Andomé hat évvel ezelőtt háztartásban dolgo­zott. — Segédmunkásból betaní­tott köszörűs lettem. Ezt kö­vetően hegesztőtanfolyamra jelentkeztem, ahol december közepén vizsgázom — sorol­ja. — Ügy mondják, hogy itt a műhelyben az egyik leg­ügyesebb hegesztő... — Könnyű kéz, jó szem, és főleg nagy figyelem, türelem kell ehhez. Szerintem ez a dolog nyitja. — Minden egyes vázat el­lenőrzünk — magyarázza Tóth Mihály meó-csoportve- zető —, nagy pontosságot kö­vetelünk meg, a futómű-fel­függesztéseknek tizedmilli- métemyire kell pontosnak lenniük. Azért van erre szük­ség, mert ettől függ a jármű stabilitása, kormányozhatósá- ga... * ; A gyár fejlesztése jó elha­tározásnak bizonyúlt, jó be­fektetés volt a vállalatveze­tés döntése, hogy kiemelten biztosította a dolgozók kép­zéséhez szükséges szervező- munka mellett az anyagi eszközöket is. A gyár javuló eredményei ezt már igazol­ták, de szükség volt és lesz erre azért is, mert a 4. sz. gyár feladatai a VI. ötéves tervben fokozatosan növe­kednek. Szekeres András Nemrég egyesült megyénk két nagy nyomdája, a Kner és a Dürer, és így lehetőség nyílott a könyvgyártás mű­szaki és minőségi színvonalá­nak emelésére is. Ezt a szín­vonal-emelkedést egyebek között az jelzi, hogy egyre nő a külföldön értékesített könyvek mennyisége. Leg­utóbb a ' világ legnagyobb könyvvásárán, a frankfur- tin, nagy sikert könyvelhe­tett el a Dürer Nyomda: a színes Budapest-albumát azonnal 50 ezer példányban rendelték meg közvetlen ex­portra. Ugyancsak több tíz­ezer példányos rendelést kaptak Barcsay Jenő Művé­szeti anatómiájára, melyet természetesen több nyelven nyomtatnak majd ki. Rendkívül gazdag a Kner Nyomda jövő évi exportter­ve. A mintegy 250 kiadvány jelentős része külföldi üzle­tekbe kerül. Igazi könyvrit­kaság, és nyilván- a gyűj­tők csemegéje lesz a hatal­mas alakú, az eredetivel megegyező kivitelű Májmúni kódex, melyet magyaron kí­vül német, angol és francia nyelven is kiadnak. Az Ipar- művészeti Múzeum kincseit bemutató album, magyar, orosz, német, angol és fran­cia nyelveken kerül kiadás­ra. De ugyanígy a legfonto­sabb idegen nyelveken jele­nik meg. Mátyás Corvinája, a reneszánsz építészetet bemu­tató könyv és a régi magyar textíliákról szóló mű. Az eredetivel megegyező formá­ban, két kötetben, és termé­szetesen régies magyar nyel­ven jelenik meg az úgyneve­zett Vizsolyi biblia, melyet ennek ellenére, éppen ritka­sága miatt külföldön is for­galomba hoznák. A kiváló minőségű köny­vek, a magas műszaki és mű­vészeti színvonal miatt több külföldi kiadó is szívesen dolgoztat a Kner Nyomdá­Erdekes lap a Májmúni kó­dexből val. Holland megrendelésre már több meséskönyvet, al­bumot készítettek, és továb­bi könyvek előkészítése fo­lyik jelenleg. Az Egyesült Államokba képes mesés­könyveket szállítottak, ha­sonló munkákról folynak tár­gyalások. A jövő év egyik nagy feladata lesz egy fran­cia kiadó megrendelésére Pi­casso nagyméretű, francia nyelvű színes albuma. A Kner Nyomda a VI. öt­éves terv időszaka során je­lentősen fokozni kívánja a könyvgyártást, mert jelenleg nem tudják kielégíteni a megrendelők mennyiségi igé­nyeit. Számos külföldi meg­rendelést kellett máris el­utasítaniuk, mert azokat csak a hazai könyvgyártás rovására teljesíthették volna. Ezt viszont nem akarják, mert az üzleti szempontok­nál is fontosabbnak tartja a nyomda azt a hazai kultu­rális tevékenységet, melyet a magas színvonalú és szép ki­vitelű könyvek előállításával végez. L. L.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents