Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-30 / 281. szám

1980, november 30-, vasárnap o Önkéntes rendőrök értekezlete Tegnap, szombaton dél­előtt Békéscsabán tanácskoz­tak a városban és a város környéki településeken tevé- enykedő önkéntes rendőrök. Az értekezletet — melyen részt vett dr. Haraszti János rendőr ezredes, megyei rend­őrfőkapitány is — Bach Im­re rendőr százados, a városi rendőrkapitányság párttit­kára nyitotta meg. Ezután Csávás József főhadnagy, a városi kapitányság közbiz­tonsági és közlekedési osztá­lyának vezetője emlékezett meg a 25 éves jubileumról, és értékelte az önkéntes rendőrök tevékenységét. Az önkéntes rendőri szer­vezetnek jelentős múltja van. 1955-ben hívták létre. Az elmúlt két és fél évtized ékesen igazolta az akkori el­határozás helyességét. Az ön­kéntes rendőrök munkájuk­kal hozzájárultak ahhoz, hogy hazánkban szilárd a közrend és a közbiztonság. Békéscsabán és a hozzá tar­tozó településeken 347 ön­kéntes rendőr tevékenykedik, mégpedig 27 csoportban. Ha­vonta 3—4 alkalommal tel­jesítenek- szolgálatot. Mező- berényben ügyeletesi felada­tokat is ellátnak. Hozzáér­téssel és lelkiismeretesen végzik munkájukat. A rend­őrkapitánysággal karöltve nagyban hozzájárulnak ah­hoz, hogy a lakosság nyu­godt légkörben dolgozhasson. A rendőrség, nagy súlyt he­lyez továbbképzésükre. Az értekezlet hozzászólá­sokkal folytatódott. Az ön­kéntes rendőrök megyei ér­tekezletére 16 küldöttet vá­lasztottak. Ezek után jutal­mazásokra került sor. Tegnap, november 29-én délelőtt 11 órakor két kiállítás meg­nyitója között választhatott Békéscsaba művészetkedvelő kö­zönsége. A Munkácsy Mihály Múzeumban a Békés megyei Fiatal Alkotók Körének képzőművészei mutatkoztak be. A vendégeket Sz. Kozák Mária, a múzeum közművelődési osz­tályvezetője köszöntötte. A kiállítást Pogány Gábor művé' szettörténész nyitotta meg. A kiállítás — amelyen 14 fiatal alkotó munkáit tekintheti meg a közönség — 1981. január 15-ig tart nyitva. lövőre nem gyártanak Trabant Llmousine-t Az NDK-beli Trabant Gyár bejelentette, hogy jövőre meg­szüntetik a Trabant Limousine és a Trabant Limousine Combi típusú személygépkocsi gyártá­sát. Ezért a MERKUR 1981-től a Trabantok közül kizárólag Spé­ciéi és Speciál Combi típust hoz forgalomba. Ennek megfelelően az OTP-fiókok december 1-től már csak Trabant Speciál kocsi típusokra fogadnak el megren­delést a vételár-előleg 50 száza­lékos lefizetésével. A Trabant Speciál fogvasztói ára 62 ezer forint, a Special Combi irányára 70 ezer forint, vagvis mindkettő 3000 forinttal drágább az előző típusénál. A Special egyébként szolgáltatá­saiban is eltér, többet nyújt a réginél: zajcsökkentő, puha be­vonatú műszerfala alatt kalap­tartó polc van; több sebességű ablaktörlővel, elektromos vész­jelzővel, kombinált elektromos kapcsolóval, kormányzáras gyúj­táskapcsolóval és puha bevonatú üléskárpittal látták el. A MERKUR tájékoztatása sze­rint a Trabant Limousine és a Limousine Combi megrendelé­seket az előjegyzési számok sorrendjében 1981-től automati­kusan Special típusokkal elégítik ki. Így tehát azoknak, akik a Limousine helyett igényt tarta­nak a Specialra, megrendelései­ket nem kell külön megerősíte­niük. előjegyzési sorrendjük ér­vényes. A Limousine megrende­lőinek a vételár-előleget sem kell kiegészíteniük, a 3000 forin­tos különbözetet a Speciál-kocsi átvételére szóló értesítés után kell kifizetniük. Azok, akik a tíousváltás miatt a megrendelé­seiket nem kívánják fenntarta­ni, a vételár-előleget a letétlüket kezelő OTP-fiókban vehetik . fel. Gazdaságosabb a sertéshizlalás A hízott sertések több mint felét a kistermelők állítják elő. A jövőben is szükség lesz á háztájiban hizlalt ser­tésekre. Ismert, hogy az 1980. január elsején életbe léptetett felvásárlási és ta­karmányárak kedvezőtlenül hatottak a termelésre. Ezért év közben újabb intézkedé­sek láttak napvilágot. Az újabb egyforintos felár, s szeptember 1-től a súlykate­gória megváltoztatása a ter­melői kedv helyreállítását szolgálta. A szeptembertől érvényes több éves egyforintos felár és az 1981. január 1-től élet­be lépő alapáremelés össze­sen három forinttal növeli meg a sertések kilogrammon­kénti felvásárlási árát. Ez 10 százalékkal magasabb árbe­vételhez juttatja a termelő­ket. Ugyanakkor az 1981. ja­nuár elsejét követő takar­mányár-emelkedések csak 5 százalékot tesznek ki. Az elmúlt időszakban az értékesítés feltételeiben is változás történt. A kisterme­lő ugyanis év közben is nö­velheti a szerződésen felül értékesített hízott sertések számát. A több éves szerző­dést kötő termelők igényük alapján sertésenként 800 fo­rint előleget kapnak. A kistermelők tovább nö­velhetik nyereségüket, ha a hizlalási alapanyagot ebben az évben szerzik be, hiszen a malac felvásárlási ára 2, a süldőé 1 forinttal emelke­dik január 1-től. A hizlalási alapanyag biztosítása érde­kében a Békés megyei Hús­ipari Vállalat fokozza a vem- heskoca-kihelyezést. Vala­mennyi kistermelő igényét ki tudják elégíteni. A Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet közművelődési bi­zottsága a közelmúltban hobbikiállítást rendezett. Erre ti­zennyolcán jelentkeztek, és végül is 74 tárgyat mutattak be az érdeklődőknek. A látogatók szavazatai alapján a legügye­sebb amatőr Hanikovszky Mihály lett, aki fafaragásait, szob­rait mutatta be Fotó: Kepenyes Kiállítások Békéscsabán A megyeszékhely történetében először az alkotó saját műter­mében rendezte meg tárlatát. Szombaton délelőtt Várai Mi- hályné, az MSZMP Békés megyei bizottságának osztályveze­tője nyitotta meg a Tanácsköztársaság útja 2. szám alatti, december 16-ig naponta 10 és 18 óra között nyitva tartó kiállítást, amelyen Gaburek Károly festőművész 54 olajképét és linómetszetét tárja az érdeklődők elé (na — ne) Fotók: Gál Edit és Martin Gábor Kedden lottó-jutalomsorsolás A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság december 2-án, kedden tartja a lottó no­vemberi jutalomsorsolását. A húzáson Q 47. játékhét szelvényei között összesen 1280 tárgynyererpényt sor­solnak ki. Főnyeremények: Lada 1200-as és Trabant Li­mousine személygépkocsi. Az igazgatóság összeállí­totta a lottósorsolások de­cemberi menetrendjét Esze­rint december 5-én a fővá­rosban, a Dudái Lottó Áru­házban, 12-én a televízió Hargita stúdiójában húzzák a lottó esedékes heti nyerő­számait; mindkét sorsolás­ról helyszíni közvetítést ad a televízió. December 19-én Mosonmagyaróvárott, de. cember 26-án pedig a Sport- fogadási és Lattóigazgatóság Münnich Ferenc utcai szék­házában lesz a számhúzás. A hónap s egyben az év utolsó lottósorsolását, a de­cemberi tárgynyereményhú- zást, 30-án ugyancsak Buda­pesten tartják. Akciói indít az APOR a fáradtolaj begyűjtésére Hazánkban évente mintegy 130 ezer tonna kőolajat használnak fel, amelynek te­kintélyes része a hasznosu­lás után megmarad, de már nem felel meg eredeti ren­deltetésének. összegyűjtve azonban ismét feldolgozható, vagy energetikai célokra fel­használható. Ezért ösztönzi az ÁFOR a lakosságot és a vállalatokat a fáradtolaj összegyűjtésére. Az idei akció sikeresnek bi­zonyult: az elmúlt évihez vi­szonyítva mintegy 23 százalék­kal több fáradtolaj gyűlt össze az ÁFOR-nál. Hétfőtől ezen csak nyerhet jelszóval újabb akciót indítanak annak ér­dekében, hogy még több fá­radtolaj kerüljön vissza az ÁFOR-telepekre, illetve új­rahasznosításra. Macskák a Népstadionban Több száz hazai és külföl­di kiállító részvételével szombaton a Népstadion Press-termében megnyitot­ták az első nemzetközi macs­kakiállítást. A hazai te­nyésztők állatai mellett cseh­szlovák, lengyel, NDK-beli, NSZK-beli, holland és belga kiállítók legszebb- perzsa, sziámi, európai, abesszin és más fajtájú macskái látha­tók a bemutatón. A legszebb példányokat nemzetközi bí­ráló bizottság választja majd ki; Budapesten először íté­lik oda a Champion- és az Internacional Champin-díja- kat. A_ kiállítás vasárnap este zárul; a látogatók 10—18 óra között tekinthetik meg a rendezvényt. Védett könyvtárak magánkézen Nemzeti kincseink megőrzéséért I. 1 Bz Országos Széchényi Könyvtárat a 60-as évek­I ben életbe lépett, a magánkézben levő műtár­MM gyakra és könyvekre egyaránt vonatkozó, ún. védettségi rendelet olyan jogkörrel ruházta fel, amely igen szorosan kapcsolódik a hazai könyvkincs megőrzé­sét szolgáló nemzeti könyvtári funkciójához. E rendelet ugyanis bejelentési kötelezettséget ír elő egyedi példá­nyok vagy nagy értékű könyvgyűjtemények birtokosai­nak, a Széchényi Könyvtárat pedig felkéri, hogy bírálja el, szakvéleményével javasolja ezen értékek védetté tételét, s vegye a könyveket nyilvántartásba. A rendelet célja világosan kirajzolódik: meg szeretné akadályozni, hogy e ritkaságok elhagyják az országha­tárt, s azt, hogy e felbecsülhetetlen értékű, egész életen át gyűjtött könyvtárak a tulajdonos halála után — vagy még előbb — szétszóródjanak. Sajnálatos módon a fenti paragrafusok csak szűk csa­tornákon és igen torzítottan jutottak a köztudatba. Az emberek általában félnek a védetté nyilvánítástól, úgy gondolják, ez hátrányos, mert sok kötelezettséggel jár. Pedig a tulajdonosnak csupán négy feltételnek kell eleget tennie: leltárt készíteni a gyűjteményről; elismerni a Széchényi Könyvtár vagy más, az állomány jellegével megegyező gyűjtőkörű intézmény elővételi jogát; meg­nevezni az eladott könyvek új tulajdonosát, és a kutatók rendelkezésére bocsátani az országban egyetlen példány­ban náluk föllelhető ritkaságokat. (Ez utóbbi kitételt akár törölni is lehetne, oly ritkán hangzik el ilyen óhaj.) Tehát érdemesebb az előnyökről beszélni! A védettség az állomány esetleges értékesítésekor az OSZK részéről nyújtott segítségen túl lehetővé teszi, hogy a könyvek elhelyezése érdekében a tulajdonos nagyobb lakást kap­jon, sőt, amennyiben ez indokolt, lakbérpótlékot is térít a minisztérium. Továbbá nem fordulhat elő, hogy mire az örökös átveszi a gyűjteményt, annak legértékesebb darabjai már hiányozzanak. Ne gondolja azonban senki, hogy csupán azért, mert könyvei néhány ezret meghaladó számra rúgnak, nyom­ban megszerezheti ezeket az előnyöket! Vannak bizonyos követelmények is, amelyeket a Széohényi Könyvtár meg­bízott és hozzáértő munkatársai gondosan mérlegelnek. Védett lehet egy könyvtár a benne található védendő dokumentumok — 1711 előtt, magyar szerzők tollából megjelent, és 1600-ig napvilágot látott külföldi könyvek, valamint a magyar klasszikusok első kiadásai, híres könyvészeti ritkaságok vagy szépen illusztrált példányok — nagy száma miatt, illetve azért, mert birtokosa, leg­gyakrabban egy-egy szakterület jó ismerője egész életén át olyan hozzáértéssel válogatta, gyűjtötte a saját min­dennapi munkájához nélkülözhetetlen dokumentumokat, hogy ezek együtt tartására a jövő kutatónemzedékek ér­dekében kívánatos. Jelenleg körülbelül száz, a fenti kritériumoknak ele­get tevő könyvtár áll az OSZK védelme alatt, holott sokkal több ilyen gyűjtemény van. Mégis, csak az önként jelentkezők könyvtárát veszik nyilvántartásba, és nem zaklatják a védettségi rendelet értelmében szabálysér­tőknek minősülő, a tulajdonukban található értékeket be nem jelentő gyűjtőket. Miért ez az engedékenység? Mert tudják, hogy a rendelet nem eléggé közismert. De ugyan­akkor nagyon várják annak a társadalmi pillanatnak az eljövetelét, amikor a gazdasági és tudati fejlettség eljut arra a szintre, hogy az értékes gyűjtemények nem­zeti hasznának felismerése egyértelművé válik. E hasznosság bizonyítására elegendő egyetlen pél­dát említeni. Néhány éve, egy védett könyvtár tulajdo­nosának elhunytét követően, került a Széchényi Könyv­tár birtokába Arany Jánosnak a szabadságharc idején megjelent, lelkes verseket tartalmazó, A szabadság zengő trombitája, című filléres kötete. Ez a könyv azért emel­kedett az unikumok közé, mert a Baoh-korszaknak a „lázító” műveket megsemmisítő intézkedései következté­ben — legjobb tudomásunk szerint — csupán két pél­dányban maradt fenn. A nyilvántartott védett könyvtárak értékeit illetően néhány adat magáért beszél. A gyűjtemények állománya általában több ezer kötet, de akad tízezer egységnél is többet számláló állomány. Értékük, a mai könyvtárakat figyelembe véve, százezrekben és milliókban fejezhető ki. A fenti számok és összegek nem a könyvet szerető és gyűjtő emberek elriasztását szolgálják, nem azt hivatot­tak bizonyítani, hogy kár a fáradságért, míg el nem éri valaki a fenti adatok minimumát, nem is dicsekedhet számára oly kedves könyveivel. Ellenkezőleg! Hiszen a védett könyvtárak is hosszú évtizedek alatt váltak érté­kessé. S azzal, hogy egy-egy író vagy téma — mint nap­jainkban például az illusztrált technikatörténeti munkák — „divatba jön”, olyan kiadványok lesznek hirtelen ke­resettek, amelyekről néhány éve még azt hittük, le sem emeljük többé a legfelső polcról. Jönyvet mindig érdemes volt gyűjteni, és még ma is ki lehet alakítani szép könyvtárakat, an­nak ellenére, hogy már az aukciókon és az antikváriumokban is ritkán bukkannak fel egyedi pél­dányok. Idővel azonban minden kiadványból ritka és értékes könyv válhat. Néha nem is kell sokat várni er­re. Kádár Gyula A Ludovikától Sopronkőhidáig című könyve például az 1978-as év legnagyobb példányszám­ban kiadott műve volt. Most pedig keresett hiánycikk. Aki magáénak tudhatja, máris egy értékes könyv tulaj­donosának mondhatja magát. Mátraházi Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents