Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-25 / 276. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. NOVEMBER 25., KEDD Ára: 1,20 forint . XXXV. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM II megyei ifjúsági könyvnapok megnyitója Gyomán Képünkön Pataki István megnyitó beszédét tartja Fotó: Gál Edit Tegnap, november 24-én, a gyomai könyvtárban rendez­ték meg a megyei ifjúsági könyvnapok megnyitóját. A délután 3 órakor kezdődött ünnepségen Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottság titkára tartott megnyitó be­szédet. Beszélt többek között arról, mennyire megnőtt nap­jainkban a műveltség szere­pe. Az ünnepséget Felkai Eszter színművésznő szavala­ta színesítette. A megnyitó szavakat köve­tően a Békés banda műsorát hallgathatták meg az ünnep­ség résztvevői, az úttörőveze­tők, illetve megyénk közép­fokú intézményeinek KISZ- esei. A hangulatos zenekari fellépés után a résztvevők két részre oszlottak. Az út­törővezetők az olvasóterem­ben dr. Berencz Jánossal, az Űttörővezető folyóirat szer­kesztőjével beszélgették. A középiskolások a helyi ter­melőszövetkezet klubhelyisé­gében gyűltek össze, ahol Roszik György, a Kossuth Könyvkiadó Békés megyei kirendeltségének vezetője az „Egy diák — egy könyv” ak­cióban legeredményesebben dolgozó iskolák képviselői­nek adott át jutalmat. A leg­jobb három iskola, így — az idén második alkalommal el- ' ső helyen végzett — Mező- berényi Petőfi Gimnázium, az Orosházi Mezőgazdasági Szakközépiskola, valamint a Békéscsabai Egészségügyi Szakközépiskola vehette át a Békés megyei KlSZ-bizott- ság, a Kossuth Könyvkiadó, valamint a megyei tanács dí­ját, egy-egy ezer forintos kiskönyvtárat. Emellett 8 kö­zépiskola részesült oklevél­ben. Az ünnepségen részt vett Szeljak György, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának osztályvezető­helyettese. A rendezvényen a „Film és ifjúság” akció keretében le­vetítették a résztvevőknek a Dominó elv című filmet, vé­gül az ünnepség könyv-ifi diszkóval zárult. Nemzeti gyász Olaszországban négyet teljesen elpusztított, valamennyi lakóház össze­dőlt. A többiben 45—80 szá­zalék közti részleges kár ke­letkezett. A mentést megnehezítette, hogy a rengés este követke­zett be, éjszaka pedig to- ~vább rontotta a látási viszo­nyokat az egyes helyeken leereszkedett sűrű köd. A hegyvidéki falvakat csak hét­főn délben tudták elérni a mentőosztagok. Addig a la­kosság próbálta menteni a menthetőt, és kiásni az élő­ket a romok alól. Vannak olyan falvak, amelyekben a lakosság többsége odaveszett. Azokon a vidékeken vasár­nap este hét földlökést ész­leltek egymás után, egy óra leforgása alatt. Az elsők, a legerősebbek, elérték a Rich­ter-skála szerinti 7-es fo­kozatot is. Hétfőn délután még szüne­telt a vasúti forgalom Ró­ma—Nápoly—Potenza kö­zött. Az olasz hatóságok a Nápoly—Capodichino repü­lőteret a mentés operatív körzeti központjává nyilvá­nították. Oda érkeznek a sát­rak, a gyógyszerek, a vér­plazma, az élelmiszerek, és az ivóvíz, amelyeket aztán elosztanak a kórházak és a hajléktalanná vált emberek között. Több európai ország máris felajánlotta segítsé­gét. Az olasz tv-híradó felvéte­leket mutatott be az érin­tett vidékről. A pusztulás le­sújtó képeit a szeretteiket és otthonukat sirató emberek kétségbeesése tette drámai­vá. Az olasz kormány hétfőn délben rendkívüli ülésen tárgyalt a földrengés-katasztrófáról. Az ülés befejezté­vel Arnaldo Forlani miniszterelnök újságíróknak beje­lentette, hogy a kabinet nemzeti gyászt rendelt a va­sárnap esti súlyos elemi csapás miatt. Az olasz belügy- nisztérium közlése szerint eddig megközelítőleg 400 holttestet hoztak felszínre a romok alól. Hétfőn, közép-európai idő szerint 14.00 óráig 773 holt­testet emeltek ki a földren­gés-sújtottá olasz városok és falvak romjai alól — közöl­te az AFP és az AP hivata­los forrásokra hivatkozva. Egyetlen faluban, az Avelli- no tartománybeli San Ange­lo Dei Lombardiban, 300-an haltak meg a katasztrófá­ban. Az MTI római tudósítójának jelentése szerint a kormány „különösen súlyos elemi csa­pás sújtotta körzetnek” nyil­vánította Irpinia térségét, a Nápoly—Potenza—Bari közti háromszöget, amely három tartományra terjed ki: Cam- paniara, Nápoly székhellyel, Basilicatara, Potenza köz­ponttal és Pugliara, Bari tartományi székhellyel. Zam- berletti államtitkár szemé­lyében kormánybiztost ne­veztek ki a déli lakosság megsegítésére. Hétfőn dél­után a földrengés-sújtottá vi­dékre utazott Sandro Pertini köztársasági elnök és Arnal­do Forlani kormányfő. Colombo külügyminiszter reggel óta Potenzában tar­tózkodott. Rognoni belügy­miniszter a parlamenti kép­viselőket tájékoztatta az elemi csapás méreteiről, az emberéletben keletkezett veszteségről és az anyagi ká­Folyik az olaszországi föld­rengés okozta károk felmé­rése. Képünkön: mentőala­kulat Balvano város össze­omlott házai között ü (Telefotó) rokról, valamint a szükséges segítségről. Közléséből ki­tűnt, hogy a pusztítás mér­lege niég nem tekinthető véglegesnek. A földrengés összesen mintegy harminc települést sújtott. Közülük Kambodzsai küldöttség érkezik hazánkba Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Heng Samrin elnök vezetésével ma hivatalos, ba­ráti látogatásra hazánkba érkezik a Kambodzsa meg­mentésének nemzeti egység­frontja és a kambodzsai né­pi forradalmi tanács küldött­sége. Vendégünk az egészségügyi államtitkár Az egész megyét átfogó egészségügyi minisztériumi vizsgálat keretében tegnap, november 24-én Békéscsabá­ra látogatott dr. Zsögön Éva egészségügyi államtitkár. Délután Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Nagy Jenő, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának titkára, valamint a megye és a város állami vezetői fogadták a vendéget. Tájékoztatták az V. ötéves terv egészségügyi politikájáról, a megye meg­valósult terveiről, a végre­hajtás főbb kérdéseiről, s megbeszélték a következő tervciklus legfontosabb fel­adatait is. Az államtitkárnő tájékozó­dott a megye egészségügyi beruházásairól, például a békéscsabai kórház építésé­nek elhúzódásáról is. Ellá­togatott az épülő kórházba, ahol dr. Juhász László, az egyesített egészségügyi in­tézmények igazgatója mutat­ta be az új gyógyító köz­pontot. Fiatal kutatók a közoktatás fejlesztéséért A közoktatás fejlesztése címmel országos konferencia kezdődött hétfőn az Orszá­gos Pedagógiai Intézetben. A KISZ Központi Bizottsá­gának és az Országos Peda­gógiai Intézetnek a meghívá­sára az ország egyetemein, főiskoláin, tudományos in­tézeteiben dolgozó fiatal szakemberek beszámolnak azoknak a kutatásoknak az eredményeiről, amelyeket 1976 óta végeztek a Művelő­dési Minisztérium és a Ma­gyar Tudományos Akadémia felhívására. Molnár Gyula, az OPI fő­igazgató-helyettese megnyi­tó beszédében többek között hangsúlyozta: a magyar köz­oktatás a megújulás idősza­kát éli, új nevelési-oktatási terveket, tankönyveket al­kalmaznak. Az oktatás mód­szereinek is változniuk kell. Fekete Tibor, a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Taná­csának titkára elmondta, hogy az ifjúsági szövetség fórumot teremtett a fiatal kutatóknak, hogy elmond­hassák, mit tettek a közok­tatás fejlesztéséért, és meg­hallgassák a gyakorlati szak­emberek tapasztalatait. • Az olaj- és gáztüzelő-berendezések javítása és karbantartá- : sa, gazdaságos üzemeltetéshez való beszabályozása nem kis * gondot jelent a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat szer- j vizrészlegének, amely az ősz folyamán új telephelyre költö- : zött Békéscsabán. A korszerű telephelyen minden jelentős ; műszer rendelkezésre áll ahhoz, hogy a szervizellátás zavar- [ tálán legyen. Képünkön egy olajégő gyújtóelektródáinak be- ■ állítását végzik. Fotó: Veress Erzsi II Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés tagál­lamainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága december első felében a Román Szo­cialista Köztársaság főváro­sában, Bukarestben tartja so­ron következő ülését. (MTI) A SZOT elnökségének ülése Hétfőn ülést. tartott a* Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. Meg­vitatta és elfogadta az V. öt­éves tervidőszak kulturális beruházásainak, felújításai­nak teljesítéséről szóló je­lentést, valamint a VI. fel­újítási tervre és a kulturális alap új elosztási rendszerére tett javaslatot. ^ A SZOT elnöksége megál­lapította, hogy az V. ötéves tervidőszakban művelődési intézményekre a tervezett­nél többet, 117 millió forin­tot fordítottak. A központi alapból 42 helyett 69 műve­lődési intézmény beruházá­sa, felújítása, illetve .annak támogatása valósult meg. Emellett a vállalatok saját pénzforrásaikból több mint félmilliárd forintot költöttek kulturális intézményeinek korszerűsítésére — mely ugyancsak jelentősen hozzá­járult a dolgozók művelődé­si lehetőségeinek gazdagítá­sához. Az elnökség tagjai egyet­értettek abban, hogy ,a köz­ponti alap hatékony eszkö­ze a művelődési intézmény- hálózat tervszerű fejlesztésé­nek. A VI. ötéves tervidő­szakra 155 millió forintos felújítási alappal számolnak. Határozatot hoztak arra, hogy az elkövetkezendő esz­tendőkben — az állami in­tézkedésekkel összhangban — a művelődési intézmények fejlesztését szolgáló közpon­ti alapot a már meglevő épületek felújítására, kor­szerűsítésére fordítsák. El­sősorban azoknak ,a szak- szervezeti és szakmaközi in­tézményeknek a felújítását és korszerűsítését kell tá­mogatni — hangsúlyozták —amelyek vállalati háttér­rel nem rendelkeznek. A vállalati tulajdonban levő intézmények fenntartása és korszerűsítése továbbra is a vállalatok feladata. Ez nem zárja ki azonban azt, hogy néhány nagyvállalat műve­lődési intézményének re­konstrukciójához a SZOT is támogatást nyújtson. Az el­nökség elfogadta a központi alap felosztására tett javas­latot, melynek alapján a VI. ötéves tervidőszakban 47 intézmény felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A Bakony Művek oktatási és művelődési központjának építéséhez 6 millió forintos, a Videoton oktatási és tö­megsport központ építéséhez 12 millió forintos, a szom­bathelyi képtár építéséhez 15 millió forintos támoga­tást nyújtanak Egyetértettek abban, hogy a tartalmasabb, közművelő­dést szolgáló programok ér­dekében szükséges a pénz­eszközök eddiginél koncent­ráltabb elosztása, a támoga­tások összehangolása, a mű­velődési intézmények tevé­kenységének és gazdálkodá­sának egységes irányítása. Jelenleg a központi kulturá­lis alapok elosztási rendsze­re kettős: a SZOT az SZMT- ben, az SZBT-n keresztül, az ágazati-iparági szakszerve­zetek pedig közvetlenül tá­mogatják az intézményeket. 1979-ben a SZOT az állami támogatásból 106,4 millió forintot, a szakszervezetek 24,3 millió forintot fordítot­tak a művelődési intézmé­nyek működtetésére. Mivel az iparági-ágazati szakszer­vezetek és az üzemek, válla­latok által fenntartott intéz­mények tartalmi és pénzügyi irányítása megosztott. a SZOT elnöksége szükséges­nek tartja a központi kultu­rális alap elosztási rendsze­rének módosítását. Határo­zatot hoztak arra, hogy 1982. január 1-től n szakszerveze­tek, valamint az üzemek, vállalatok művelődési in­tézményeinek irányítása, el­lenőrzése a szakmai szak- szervezeti központi vezetősé­gek hatáskörébe tartozzon.

Next

/
Thumbnails
Contents