Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

1980. november 23., vasárnap o „Táblás házak” Békéscsabán Mint azt korábban már hí­rül adtuk, a megyeszékhely tanácsa műszaki osztályának kezdeményezésére Békéscsa­ba védett épületeit — meg­különböztetésül és tájékoz­tatást nyújtva, a nemzetközi szokásjog szerint — táblák­kal látják el. A süttői ke­ménymészkőből készített la­pokon az épület neve, építé­sének ideje, az építési stílus, á tervező, esetenként az épít­tető neve, valamint a táb­lát elhelyező tanács neve és az évszám szerepel. Az ere­deti tervek szerint az idei múzeumi és műemléki hó­napban, tehát októberben szerették volna a négy mű­emlékre, a tizenhárom mű­emléki jellegű, valamint az ugyancsak négy városképi jelentőségű épületre a drapp színű, 38x46 és fél centimé­teres méretű „magyar már- vány”-táblákat elhelyezni. A „táblásítás” bár megkésett, de nem maradt el: a szak­emberek ezekben a napok­ban vésik a megkülönbözte­tő, esztétikus kivitelű lapo­kat a védett épületek falá­ba. fldyra emlékeznek Sarkadon Ady Endre — aki 103 éve, 1877. november 22-én szüle­tett — 1972 óta névadója a sarkadi középiskolának. Egy időben szobrot állítottak em­lékének, melynek alkotója Benke Zoltán szobrászmű­vész, az iskola volt tanítvá­nya. Gyűjtőmunkát is indí­tottak Ady-emlékek meg­szerzésére. A már eddig ösz- szegyűlt, több mint ezer da­rabból álló anyagot külön tárlókban helyezték el, és állították össze. Az iskola Ady-múzeumának megtekin­tésekor megismerkedhet a lá­togató Ady saját kézírású le­velével, életében kiadott ver­sesköteteivel, később kiadás­ra került műveivel. A mun­kásságát méltatók, s ellen­zői írásaival, könyvek, folyó­iratok, újságok, fotók, fest­mények, érmék, dombormű­vek, lemezek eddig össze­gyűjtött anyagával. Gyűjté­süket folytatják, és szeretnék gyűjteményüket kiegészíteni. A mostani évforduló al­kalmából a gimnázium és szakközépiskola minden osz­tálya egy-egy magyar órát az Ady-múzeumban tart meg, ahol a szó és a tárgyi emlé­kek közösen hatnak a fiata­lokra. A sarkadi 1—2. sz. ál­talános iskola nyolcadik osz­tályos tanulói és magyar szakos tanárai is felkeresték az iskola gyűjteményét. A gyűjtemény egy részlete Színvonalas kiállítás a képcsarnokban Aki Békéscsabán, a Ta­nácsköztársaság útján sétál, érdemes benyitnia a Kép­csarnok Vállalat Munkácsy Mihály-bemuta tótermébe, ahol megnézheti az év egyik legszínvonalasabb kiállítását. Kár, hogy csupán egyetlen hétig tekintheti meg a kép­zőművészet-kedvelők tábora Kárpáti Éva 23 kiállított fest­ményét, amelyek valóban megérdemelnék, hogy a kö­zönség szélesebb rétege is megismerkedjék velük. Nagy technikai tudással, rendkívüli színérzékenység­gel készültek a jórészt port­rékat és aktokat ábrázoló al­kotások, melyek fényesen tanúskodnak a festőművész sokoldalúságáról. A stílus nehezen meghatározható. Az elmosódó háttérből kitekintő arcok néha Rembrandt, néha Leonardo Mona Lisáját idé­zik, de a szomszédos kép csendélete már tömör, élénk színekkel készült, magán vi­selve a modern irányzatok jellemzőit. A témák is hol sejtelmesek, mint a „Titok kertje” vagy „A múltnak kútja”, hol egészen maiak, mint a „Szerelmesek”, a „Tavasz”, vagy a „Nyár” kompozíciói. Gyönyörű, meg­kapó a „Kék akt”, amely egyetlen színnel, szinte fotó­szerű hűséggel, mégis látha­tóan erős érzelmi töltéssel készült. Kárpáti Éva: „Margit" Fotó: Gál Edit A kiállítás nemcsak a szakember, de a laikus sze­mének is gyönyörködtető lát­vány. Mint Odor Béláné, a képcsarnok vezetője elmon­dotta, két nap alatt máris nagy sikert aratott a kiállí­tás, bizonyítva, hogy egyre igényesebbé válik a megye közönsége. Ezt nemcsak a növekvő érdeklődés, de a vásárlók száma is reprezen­tálja. A jövő évben ugyan­csak neves alkotókkal is­merkedhet meg az érdeklő­dő közönség. Említésre méltó az 1981-es év programjából id. Benedek Jenő, Kossuth- és Munkácsy-díjas, valamint az orosházi Fülöp Erzsébet festményeit bemutató kiállí­tás. G. K. Mesejátékok a tv karácsonyi programjában A tv ifjúsági és gyermekdra­maturgiáján a napokban válo­gatták ki azokat az alkotásokat, amelyeket karácsonyi ünnepi gyermekműsorban sugároznak. Az ünnep előestéjén — decem­ber 24-én — 16.55-től Lázár Er­vin Berzsian és Didekin című mesejátékát követhetik nyomon a legkisebbek. A mese cselek­ménye a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház előadásában eleve­nedik meg. Fazekas Mihály Lúdas Matyi- jának újabb feldolgozását ismer­hetik meg. A nemrégen vetített játék- és rajzfilmet követően ez­úttal — december 26-án délelőtt — a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek tolmácsolásában látható a népszerű történet. A karácsony másnapi tv-prog- ramban mutatják be a Tessék engem elrabolni című gyermek­filmet. A Márton Klára novellá­ja alapján született, mai környe­zetben játszódó, modern problé­mát feldolgozó alkotás egy gyer­mekotthon kis lakójának életét meséli el. A gyermekek körében közked­velt bábjáték sem hiányzik az ünnepi műsorból. Neves bábmű­vészek közreműködésével viszik képernyőre december 27-én dél­előtt Tarbay Ede Kunkori és a kandúrvarázsló című meséjét. Nem adja (el a reményt Harry Bidwell, brightoni lakos most éppen 101 éves. El­vált feleségétől, és új asszony után akar nézni. Bidwell 92 éves koráig élvezte agglegénységét, ám akkor beleszeretett az 56 esztendős Lucyba, és feleségül vette. A há­zasság megromlásának első jelel közös barátaik szerint Harry 100. születésnapján mutatkoztak. A férj azt veti felesége szemére, hogy nem elég házias, „öreg vagyok, ebben a korban gondoskodásra és kényelemre van szüksége az embernek” — indokolta elhatározását. Nem lehetetlen, hogy Harry bekerül a Guinness rekordok könyvébe: házasságkötése sem volt éppen korainak mondha­tó, valószínű azonban, hogy ilyen idős korban még senki nem vált el a szigetországban. Nem szólva arról, hogy Harry be­lejött: nem adja fel a reményt, és újra nősül. Fogorvosok tudományos tanácskozása Évről évre több tudomá­nyos találkozónak, konfe­renciának ad otthont a gyu­lai megyei kórház. A megyé­ben és az itt dolgozók kuta­tómunkájának eredményeit is sokan ismerik már a szak­mai körökben. Tegnap, november 22-én a Magyar Fogorvosok Egyesü­lete délkelet-magyarországi szakcsoportjának tagjai ta­lálkoztak Gyulán, a megyei kórházban. Sokan eljöttek a három szomszédos megye fogorvosai, fogtechnikusai közül. A tudományos ülésen több neves előadó, közöttük a Belgrádból érkezett Duka- novic professzor vett részt. Előadást tartott a Békéscsa­bán dolgozó dr. Rück And­rás stomatológus főorvos is. Ez a nagy érdeklődést ki­váltó tanácskozás része a ju­goszláv és magyar fogorvo­sok hosszú ideje kialakult szakmai kapcsolatának. ' Országos versenyre készülnek A szeghalmi Móricz Zsig- mond Művelődési Központ társastánccsoportja a szarvasi III. formációs táncbemuta­tón nyújtott teljesítménye alapján meghívást kapott Miskolcra a december ele­jén rendezendő VIII. orszá­gos formációs táncbemutató­ra. A csoport 1977 óta min­den évben részt vesz ezen az országos versenyen. Hogy jól készülnek ezekre a bemuta­tókra, eredményeik is iga­zolják. 1977-ben koreográfiái díjat, 1978-ban előadói dí­jat, a múlt évben pedig pe­dagógiai díjat kaptak. Ezen­kívül a társastánccsoport az 1979-ben nyújtott kiemelke­dő művészeti tevékenységé­nek elismeréseként megkap­ta a Népművelési Intézet nívódíját. Ismerkednek a középiskolákkal Hétfőn, november 24-én délután a békéscsabai Pad- rah Lajos Általános Iskolá­ban a középfokú iskolák igazgatói találkoznak a taná­rokkal, a szülőkkel és a diá­kokkal. Elmondják tapaszta­lataikat arról, hogyan állják meg helyüket a középiskolá­ba került gyerekek, majd is­kolatípus szerint csoportosít­va beszélgetnek a szülőkkel és a nyolcadikosokkal. A megszokottól eltérő pályavá­lasztási rendezvény célja, hogy a szülők és a tovább­tanulni szándékozó, végzős Elszaporodott a gabonafutrinka Az utóbbi hetek időjárása kedvezett a gabonafutrinkák szaporodásának, több táblán felismerhetők a lárvák kár­tételei. Hogy mit tehetnek a nagyüzemek? A védekezés­sel nem szabad várni, mert a fiatal lárvák az enyhe téli napokon is táplálkoznak, rág­ják — csócsálják — a fiatal hajtásokat. Kártételük annál nagyobb, minél fejlettebbek a lárvák, ezért jobb már most, fejlődésük kezdetén elejét venni a nagyobb ká­roknak. A gabonafutrinka el­leni védekezésre jól használ­hatók a szerves foszforsav- észterek, valamint a metil- parathion hatóanyagú szerek és a triklorfon hatóanyagú készítmények. Érdemes meg­jegyezni, hogy 5 Celsius-fok alatt a szerves foszforsav- észterek hatása csökken, így más vegyszerek a hidegben hatásosabban alkalmazhatók. általános iskolások megis­merkedjenek a békéscsabai középiskolák jellegével, a kö­vetelményekkel, és még idő­ben eldönthessék, meg tud­nak-e felelni az ottani elvá­rásoknak. Sándor Mátyás a tv-ben Befejeződött a Magyar Tele­vízió legnagyobb koprodukciós vállalkozása: magyar—francia— NSZK—olasz közös alkotás szü­letett Verne Gyula világhírű re­gényéből, a Sándor Mátyásból. A 6 részes sorozat epizódjait december 9-től, kedd esténként láthatják a magyar adásban. A nagyszabású alkotás fő­rendezője Jean Pierre Decourt, aki számos több részes francia filmnek — közöttük a Magyar- országon is népszerű Arsene Lupin-sorozatnak — a forgatá­sát is irányította. A forgató- könyvet a regény alapján Claude Desailly írta. Sándor Mátyást — majd a későbbiek­ben Antekirtt doktort — Bujtor István alakítja. Személyes beszélgetések i ligha mondhatná bárki is, hogy a párttagoknak nem áll rendelkezésükre elegendő fórum észre­vételeik, elgondolásaik felvetéséhez. A taggyű­lés, a pártcsoport-értekezlet, de a szeminárium, a vita­köri összejövetel is ezernyi alkalmat kínál ehhez. De — párton kívüli társaikhoz hasonlóan — módot nyújt szá­mukra erre a munka- és lakóhelyi közélet megannyi fó­ruma is. Gondjaik elmondására, véleményük kifejtésére sokféle módon és formában nyílik alkalom. S mégis, nagyon sokan érzik szükségét a szűkebb ke­retek között folyó, személyes beszélgetéseknek is. Hiszen nem minden probléma kívánkozik szélesebb nyilvános­ság elé. Nem minden kérdés vagy aggály igényel hiva­talos fórumot. Vannak dolgok, amelyek talán nem érin­tik vagy nem érdeklik a szélesebb kollektívát, de az egyén számára mégis fontos lenne azok megnyugtató tisztázása vagy megoldása. Vannak vélekedések, amelyek nem alapulnak meggyőzően alátámasztott bizonyításo­kon, a pártélet fórumain való említésük félreértéseket okozhatna, mégis jó lenne ezeket is megosztani valaki il­letékessel. Vannak kérdések, amelyek a többiek számára talán világosak vagy egyértelműek, az adott párttag mégsem igazodik el bennük, s örülne, ha számára is ért­hető, elfogadható választ kaphatna. Egyszóval, szüksé­gét érzi, fiögy elmondhassa, megkérdezhesse ezeket a pártszervezet valamelyik vezetőjével folytatott közvetlen és kötetlen eszmecserén. Közvetlen és kötetlen — mondottuk, s itt érdemes egy percre megállni. A személyes beszélgetések hatásosságát ugyanis elsősorban éppen ez a jellegzetességük adja. Más dolog • ilyenféle módon véleményt cserélni, s megint más egy hivatalos összejövetel, egy „rendezvény” keretei között, ahol a résztvevő hozzászól vagy kérdez, mások esetleg kapcsolódnak hozzá, az előadó pedig válaszol, összefoglal, lezárja a vitát. A közvetlen beszélgetéseken viszont párbeszéd alakul ki, a vélemények oda-vissza ci­káznak, érvre érv felel újra meg újra, a nem világosnak tűnő dolgokat ismételt fejtegetések sorozatán át lehet egy­értelművé tenni. Ha a válasz nem érthető, nem meg­nyugtató, nem elfogadható, mód és idő van a tisztázásra, a kapcsolódási pontok megtalálására, a személyhez szó­ló érvelésre. Nem arról van természetesen szó, mintha közvetlen beszélgetéseket elébe és fölébe akarnánk helyezni a ren­dezvények tanácskozásainak. Ez utóbbiak, mint a szocia­lista demokráciának állásfoglalásra, döntésre hivatott vagy a mélyreható tájékoztatást szolgáló intézményei, nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható szere­pet töltenek be a párt; a mozgalmi szervezetek, az állami szervek életében. A személyes beszélgetések nem helyet­tesítésükre hivatottak, hanem kiegészítésükre, épp azzal és annak révén, ami megkülönbözteti őket az intézmé­nyes tanácskozásoktól. De van e beszélgetéseknek más fajta funkciójuk is. Itt ugyanis nemcsak a közösséget érintő témák megvitatá­sára van mód, hanem a párttagok személyes örömeinek és gondjainak megbeszélésére is. Mi okoz elégedettséget és mi kedvetlenséget, mi tetszik és mi fáj — a szemé­lyes lét sokféle problémája kerül szóba ilyen alkalom­mal. Személyes örömök és gondok ezek, de a közösség számára mégsem mellékesek. A pártszervezet kollektí­vájának tevékenységét irányító testület számára nem le­het közömbös, hogy e kollektíva alkotóelemei, az egyé­nek miféle gondokkal küszködnek, és mifélékkel tudtak sikeresen megküzdeni, milyen ennek következtében a köz­érzetük. A közérzet — közügy. Nemcsak afféle „jóté­konysági” kérdés tehát, hogy a pártszervezet vezetői is­merjék a párttagok egyéni gondjait, hanem az egész kö­zösséget érintő, mondhatjuk politikai kérdés. Valljuk meg, hány ember van sorainkban, akikről még velük együtt dolgozó elvtársaik sem tudják pontosan, mi­lyen terheit viselik nap mint nap az életnek. Sokan van­nak, akik környezetükben szemérmes-szótlanul hallgat­nak olykor még súlyos sorscsapásokról, megpróbáltatá­sokról is. Nem mindegyiken segíthet a közösség, de még ilyen esetben is fokozhatja elviselésükhöz az erőt. Persze a legtöbben azért inkább az élet mindennapi gondjaival birkóznak, de ehhez is jóleső a figyelem, az a tudat, hogy a pártszervezet nemcsak feladatokat végrehajtó, a közügyekben részt vevő emberekként tartja számon tag­jait, hanem fontos számára egész személyiségük, egész életük. Nem kerülhető meg természetesen e beszélgetésekben a párttagok társadalmi-politikai tevékenysége, a pártmeg- bizatás teljesítése sem. Sokféle tapasztalatot szereznek e tevékenység során a párttagok, amelyekről a beszélgeté­seken a vezetőség árnyaltabb, sokszínűbb képet kaphat. A megbízatás teljesítésének eközben megfogalmazódó ér­tékelése pedig az egyes párttag számára ad képet arról, hogyan illeszkedik személyes fáradozása a közösségi te­vékenység egészébe, elégedett lehet-e azzal, amit nyújt a közösségnek, avagy pedig fokoznia kell erőfeszítéseit. személyes beszélgetések nem jelenthetnek egy­szeri kampányfeladatot a pártszervezet életében. Ugyanakkor vannak olyan időszakok, amikor szervezetten kell gondoskodni lebonyolításukról, tapasz­talataik számbavételéről. Ilyen a jelen időszak is, amely most ebben a tekintetben mindenütt körültekintő és át­gondolt munkát igényel a vezetőségektől. • Gyenes László 1 Alapismereti tanfolyam Békés és Szolnok megyei népművelőknek Jászberényben, a Déryné Művelődési Központban ren­dezik meg november 24. és 29-e között a Szolnok és Bé­kés megyei művelődési ott­honokban képesítés nélkül, főfoglalkozásban dolgozó kez­dő munkatársak alapismere­ti tanfolyamát. A megyéből csaknem 20- an vesznek részt a tanfolya­mon, melyet a Szolnok Me­gyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a Békés megyei Művelődési Központ, vala­mint a jászberényi Déryné Művelődési Központ rendez. A rendezvény első napján a közművelődés helyéről, szerepéről lesz szó a szocia­lista kulturális forradalom­ban, majd délután „Kultúra és művelődés” címmel Cza- kó Jánosné, a szolnoki MM-IK igazgatója tart elő­adást. ■ Másnap, többek között szó lesz a közművelődés pszic­hológiájáról és nevelési fel­adatairól. Este a járási könyvtár és a hűtőgépgyár munkás- és ifjúsági házának megtekintése szerepel a prog­ramban. Szerdán, 26-án a művelő­dési otthoni tervezésről be­szél a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársa, dr. Köteles Ra­jos. Ezt követően a művelő­dési otthon jellegű intézmé­nyek munkájáról, valamint a központi és megyei kulturá­lis^ szolgáltatások igénybevé­teléről rendeznek kerekasz- tal-beszélgetést. A rendezvényen mindezek mellett még szó lesz a jog­szabályokról és az ügyvitel­lel és gazdálkodással kap­csolatos tudnivalókról. Az utolsó napon, 29-én pedig a népművelői pályáról beszél­getnek a részvevők.

Next

/
Thumbnails
Contents