Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
1980. november 22., szombat Készülnek a jövő év bútorai Zalában A hazai piacon is egyre keresettebbek a rusztikus hatású szobaberendezések. Az ipar a kereslethez, a vásárlók igényéhez igazítja a termelést. Zala megye két nagy bútorgyára •*- a Zala és a Kanizsa — a vásárlói észrevételek, s a kereslet alapján állította össze jövő év} terméklistáját. Ezek szerint a Kanizsa Bútorgyár 10 százalékkal növeli a rusztikus szekrénysorok gyártását, Bútorainak csaknem a fele készül már ilyen kivitelben. Négy újabb szekrénysor gyártása előkészítésén is dolgoznak: a Gamma, a Hannover, az Omega és az Orsi szintén rusztikus stílusúak, s máraz év elején forgalomba kerülnek. A Zala Bútorgyár is új termékekkel készül az új évre. A Vértes családhoz tartozó három szekrénysora már a karácsonyi vásárra megjelenik az áruházakban és a szaküzletekben. Elkészült egy másik, a rusztikus vonalakat hordozó Zengő nevű új szekrénysor is, amit az eddigi Freddy szekrénysorok felváltására szánnak. A funkcióban és esztétikai megjelenésben is új szekrénysorokhoz Zsolti és Tímea néven ugyancsak új típusú kárpitozott garnitúrákat ajánlanak. A hír igaz. A szarvasi Táncsics Termelőszövetkezet ebben az évben 187 ezer kacsát értékesített. Tavaly egyet sem. A vállalkozás 1,4 millió forint haszonnal járt. Az 1,4 millió forint nem is olyan sok pénz, mondhatná valaki. A hír tehát említést sem érdemel. A Táncsics Tsz-ben azonban egészen más véleményen vannak. Nemcsak azért, mert n majdnem másfél millió forint nyereségtöbbletet nagyobb gazdaságokban is örömmel könyvelnék el, és tegyük hozzá, mindenféle lekicsinylés nélkül, de... De ne vágjunk a dolgok elébe. S, aki ezek után azt hiszi, most nem mindennapi történet következik, az csalódni fog. Talán azért is, mert a kacsa honosítását közgazdasági számítások után határozták el, és nem érzelmi alapon döntöttek. A történet tehát, nem megható, de annál tanulságosabb lehet. A liba „befulladt” Tavaly a közös gazdaságban még libatartással foglalkoztak. A nagyarányú elhullás miatt azonban — amelyet képtelenek voltak teljesen megfékezni — az ágazat „befulladt”. Mindenfajta további kísérletezés több kockázatot hordott magában, mint amennyit az esetleges eredményért érdemes lett volna eltűrni. Volt, van viszont a szövetkezetnek egy 29 hektáros holtága (Körös holtág) 13 hektáros vízfelülettel, amelynek hasznosítását valamilyen, az eddigitől eltérő módon akarták megoldani. A meder iszapos, a víz sekély, alig 6o centiméter mélységű, ezért haltenyésztésre alkalmatlan. A lehetőségek kihasználásához végül is a városban működő Haltenyésztési Kutató Intézet szakemberei mutattak utat. Kutatási eredményeik alapján, amelyek az intenzív kacsatenyésztéssel kapcsolatosak, módszerük alkalmazását javasolták. A tsz vezetői részletes tájékoztatást kaptak arról, milyen beruházásra lenne szükség, mekkora haszonnal járhat a vállalkozás. A döntés azonban változatlanul a közös gazdaság vezetőinek kezében volt. Egy másik lehetőség is kínálkozott: vadkacsa-te. nyésztéssel is foglalkozhattak volna. A piaci kereslet, a kutatóintézet közelsége és minden más számítás azonban a pecsenyekacsa-tenyésztés mellett szól. A holtág életre kelt Tavaly ősszel kezdtek hozzá a víz közelében levő állattartó épületek átalakításához, a szükséges berendezések felszereléséhez. A partszakaszt alkalmassá tették kacsatartásra. Az egész átalakítás nem került többe 2 millió forintnál. Néhány hónap alatt mindent megoldottak, s az év tavaszán a Haltenyésztési Kutató Intézettől megkapták az első na- poskacsa-szállítmányt. A termelőszövetkezet együttműködési megállapodást kötött a HAKI-val. Megállapodtak., abban, hogy az intézet szakmai segítséget nyújt, tartástechnológiát ad, a kutatási eredményekről rendszeresen tájékoztatja a gazdaságot, megoldja a telepen dolgozók képzését, a szövetkezet pedig átadja tenyésztési adatait és közös konzultációkat szervez. Az eredmények önmagukért beszélnek. Az 1,4 millió forint nyereséget, a 14 millió fojintos árbevételt a tsz nyolc dolgozója állította elő. A szakmai hozzáértést bizonyítja, hogy a baromfifeldolgozó vállalat az átvett kacsák 95 százalékát első osztályúnak minősítette. összehasonlítva más állat- tenyésztési ágazatokkal, az eredmény még szembetűnőbb. A szarvasmarha-ágazatban 20 millió termelési értéket, és 1,5 millió forint nyereséget ötvenen állítanak elő. Ebben benne van a tejtermelés gyors növekedéséért járó prémium is. Az ágazatban egy rekonstrukció 12 millió forintba kerül. Köny- nyű tehát kiszámítani mi a különbség a megtérülési időket illetően. Ez persze nem azt jelenti, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére nincs szükség. Mellette azonban mindenütt keresni kel) azt a jól jövedelmező adottságokhoz is igazodó hasznosítási módszert, amely a szarvasihoz hasonló eredményeket hozhat. A tsz vezetői a fejlesztésnél figyelembe vették azt is, hogy az új ágazat már áprilisban, májusban, amikor a növények még betakarításra várnak, bevételhez juttatja a gazdaságot. Nem kell évközi termelési hitelt kérni, így a pénzügyi gazdálkodás kiegyensúlyozottabbá válhat. A HAKI utat talált Mindemellett a Táncsics Tsz vállalkozása más szempontból is említést érdemel. Megtalálták ugyanis a kapcsolatot. azzal a kutatóintézettel, amely az utóbbi időszakban az eddigieknél is jobban keresi az együttműködést a termelést folytató gazdaságokkal. Kutatási eredményeiket így. mint a példa is mutatja rövid idő alatt alkalmazhatják. A-z in- tenzív kacsatenyésztés módszerének kidolgozása világszínvonalú termelést tesz lehetővé. Mindezt olyan időszakban, amikor a világpiacon (elsősorban tőkés piacon) keresett termék . a kacsából készített élelmiszer. Érthető tehát a tsz vezetőinek azon törekvése, hogy az ágazat termelését továbbfejlesszék. Üjabb 500 ezer forintos befektetéssel jövőre a termelési érték 20 millió forintra, a nyereség pedig várhatóan 2 millió forintra nő majd. Kepenyes János Fotó : Veress Erzsi A politika a gyégyitás szolgálatában Összevont beszámoló taggyűlés a megyei kórházban Négy alapszervezet összevont beszámoló taggyűlésére gyülekeztek csütörtökön délután a gyulai megyei kórház kommunistái. A pártvezetőségnek alapos politikai munkáról kellett részletesen számot adnia. Olyan vita fórumává lett így e taggyűlés, amelyen a teljesített feladatok és a XII. pártkongresszus egészségügyre vonatkozó határozata érlelte a kérdéseket és a hozzászólásokat. A pártvezetőség titkára, dr. Bálint János ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondotta, hogy érvényesül náluk a kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség elve. A pártvezetőség aktívan vesz részt a kórház állami és gazdasági vezetésének, tö- megszervezetetinek munkájában. Értékelte a négy alapszervezet tevékenységét, és jónak ítélte. Az erények mellett azonban elmondotta, hogy a taggyűlések látogatottságát, aktivitását emelni kell. így lehet politikailag tartalmasabb, színvonalasabb a pártélet. Az alapszervezetek 15 pártcsoportja jól fogja össze a párttagokat, döntő szerepet vállal a munkahelyi légkör alakításában. A pártépítést és a politikai nevelést megfelelően csinálják, tájékoztatják a pártonkívülieket is a pártós állami vezetés előtt álló feladatokról, mozgósítanak a végrehajtásra. A párt- és tömegpolitikai oktatásokon, a politikai vitakörökben a tagság több mint 60 százaléka vesz részt. Jó a pártfegyelem, de a taggyűléseken megfigyelhető igazolatlan távolléteknek véget kell vetni. A pártfolyóiratok terjesztésében jelentős a fejlődés. A nőpolitikái határozat végrehajtásának eredménye a következetes munkaerő-gazdálkodás, a nővérhiány felszámolása. A gyesről visz- szatérők mindegyikét azonban nem tudják egy műszakos munkára irányítani. Az itt dolgozók gyermekeinek bölcsődei és óvodai elhelyezése már biztosított. A nők szakmai, politikai és általános képzése, továbbképzése folyamatos és következetes. Mostanában már könnyebben segítenek az egyedül élő, vagy gyermeküket egyedül nevelő nők lakáshelyzetén is. A női vezetőknek fokozottabb támogatást és segítséget nyújtanak munkájukhoz. Változatlanul gond viszont a nők fizikai munkájának megkönnyítése, főként a belső szállításoknál. A kórház közművelődési bizottsága nem ülésezett rendszeresen, az időarányos tervteljesítést nem kísérték figyelemmel, de rendezvényeikkel bekapcsolódtak a város közművelődési életébe is. Az MSZBT-tagcsoport elnöksége az utóbbi évben egyre több feladatot vállal magára; nyelvtanfolyamokat, kulturális esteket, kirándulásokat szervez. Az idén öt tagot vettek fel a pártépítés során. Arra egyre inkább figyelnek, hogy a párttagságnak rangja legyen, s kerülik a csupán mennyiségi gyarapodást. A kórházban folyó KISZ-munka színvonala javult, sokrétű és politikailag tartalmas lett. A vállalások teljesítését viszont a vezetőségnek jobban kell ellenőriznie. Az orvosok közül többen tagjai a városi, sőt még a megyei pártbizottságnak is. A szakszervezeti választások idején sikerült elérni, hogy a bizalmiak és tisztségviselők között több lett a párttag, az orvos és a fiatal dolgozó. A kórház vöröskeresztes szervezete főként az egészségnevelésben. tevékenykedett. Az elmúlt évekhez hasonló intenzitással folyik a tudományos munka. Sok tudományos ülésen és kongresszuson képviselték a kórházat az itteni orvosok és szakdolgozók. Az egyes osztályok modern műszerekkel való felszerelésére nagy gondot fordítanak. Sok feszültség okozója viszont a mindenkit foglalkoztató kórházi rekonstrukció és felújítás elhúzódása. Szólt még a beszámoló a nyugdíjasokról, a társadalmi munkásokról, s az előző beszámoló taggyűlésen elhangzott javaslatok sorsáról is. A számvetés sok hozzászólót késztetett vitára, így 14- en mondották el véleményüket. Többek között dr. Csaba István alapszervezeti titkár szólt arról, hogy ilyen munkakörülmények között a betegellátás színvonalát nagyon nehéz tartani, ez sok áldozatot, türelmet kíván az itt dolgozóktól. A közművelődési bizottság munkájának újabb részleteiről beszélt dr. Albert Irén rendelőintézeti igazgatóhelyettes. „A párttaggyűléseken megjelenni nem szívessége, hanem kötelessége minden párttagnak” — hangsúlyozta dr. Gyuris Jenő. „A kórház dolgozói reálisan értékelik a kül- és belpolitikai helyzetet, a magunk életét, s erről őszintén nyilatkoznak is” — magyarázta dr. Borbényi Olivér. „Jó lenne azonban, ha a nálunk készülő tudományos munkák nagyobb nyilvánosságot kapnának a közvélemény előtt!” Albel Andor, a városi pártbizottság munkatársa az alapszervezeti munka színvonalának emeléséhez a politika alapos magyarázatát, az egészség- ügyi határozatok, dokumentumok naprakész ismeretét, alkalmazását tartotta döntő fontosságúnak. Ádász István gazdasági igazgató a változtatni tudó és akaró ember jelentőségéről beszélt. A politikai kérdésekről szólt, s arról, hogy a gyulai kórház jelenét, jövőjét befolyásoló változásokról az itt dolgozók miért nem kapnak elegendő tájékoztatást. A vezetők és dolgozók közötti bizalomra, a munkahelyi légkör alakulására, a munkafegyelem kérdéseire irányította még a figyelmet. Ür. Baly Hermina ideggyógyász főorvos elmondotta, hogy a gyógyító, a politikai és az etikai munka gerincét a kórház 150 párttagjának kell adnia. A betegellátás és a munkakörülmények összefüggéseire világított rá dr. Tóth Károlyné szb-titkár. A kórházban folyó tartalmas pártmunkát nyílt szelleműnek, bátornak, demagógiától mentesnek, a gyógyító munkát segítőnek ítélte dr. Sar- nyai Ferenc főigazgató főorvos. A járóbeteg-ellátás színvonalának javításáról szólt dr. Halmai Zoltán rendelőintézeti főorvos. A késő délutánba nyúló, tartalmas vitára késztető párttaggyűlésen a tagság elfogadta a vezetőség beszámolóját. Bede Zsóka A Sarkadi'Építőipari Szövetkezeiben svéd megrendelésre készítenek fenyő étkezőgarnitúrákat. Képünkön a szépen megmunkált széket speciális lakkal kezelik Fotó : Veress Erzsi Iskolapadban a bojtárok Nagyszabású juhtenyészté- si programot valósítanak meg Pest megyében, ahol az országos átlagnál több gyenge minőségű legelőterület található. A megyei állattenyésztési felügyelőség összesítése szerint az elmúlt öt évben csaknem 60 ezerrel növekedett az anyajuhállomány, s így jelenleg már megközelíti a százezret. A programban mindenekelőtt azokat a szarvasmarhatartók számára már értéktelen réteket, legelőket hasznosítják, amelyeken az igénytelen juh még jó megél, öt év alatt együttesen több mint 10 ezer hektár korábban kihasználatlan legelőt kapcsolnak be az állattenyésztésbe. A juhtar- tást, s e célra külföldről is vásárolnak nagy tenyészérté- kű kosokat, részben a hústermelésre, részben pedig a finomabb minőségű gyapjú előállítására specializálják. A gyarapodó állományhoz több juhász szükséges. Az utánpótlást a Péceli Szakmunkásképző Intézet juhásztagozatán készítik fel: jövőre 20-an kapják kézhez a juhászszakmunkás-bizonyítványt.
