Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-22 / 274. szám
IZHslUJkfiW' 1980. november 22., szombat Uruguayi kulturális napok a száműzetésben Képünkön Antonio Tamayo ünnepi beszédét tartja Fotó: Gál Edit A Hazafias Népfront Békés megyei bizottsága és a KISZ békéscsabai bizottsága, valamint a Békés megyei Művelődési Központ rendezésében tegnap, november 21-én nyílt meg az „Uruguayi kulturális napok a száműzetésben” című rendezvénysorozat Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban. A száműzetésben hazánkban élő 13 tagú uruguayi delegációt Hollandi Mária, az Országos Béketanács tagja köszöntötte. A kulturális napokat a delegáció vezetője, Antonio Tamayo az Uruguayi Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a dolgozók országos tanácsának titkára nyitotta meg. Beszélt többek között a hazájában élő demokratikus erők megpróbáltatásairól, s a katonai diktatúráról. Ezt követően diaképeket vetítettek, majd a résztvevők elbeszélgettek Uruguay múltjáról és jelenéről. Este Békésen zenés műsort tartott Jose Antonio Tamayo, Jose Brito és az Ibirita együttes. Sajtótájékoztatót tartott az állami Biztosító Tegnap, pénteken délelőtt a Békés megyei Népújság szerkesztőségében az Állami Biztosító Békés megyéi Igazgatóságának vezetői sajtótájékoztatót tartottak. Vozár Pál osztályvezetőhelyettes a szerkesztőség munkatársait tájékoztatta a mezőgazdasági biztosítási formákról, a kártérítési rendszerekről. Mint mondotta: a mezőgazdasági üzemek háromféle alaptípusú biztosítási formát köthetnek, s ezt kiegészítő biztosításokkal meg is toldhatják. A tájékoztatóból kitűnik: megyénk valamennyi közös gazdasága rendelkezik valamilyenféle biztosítással, s az állami gazdaságok többsége is kötött termelési, illetve vagyoni biztosítást. Ezután a jelenlevők néhány biztosítási formáról kaptak részletes áttekintést, majd tájékoztatták őket az árvízkárok felméréséről, kifizetéséről. Végezetül az újságírók kérdéseire a megjelent biztosítási szakemberek kimerítő válaszokat adtak. Ülésezett a MflVOSZ Békés megyei intézd bizottsága A Magyar Vadászok Országos Szövetségének Békés megyei intéző bizottsága november 21-én, tegnap, Békéscsabán tartotta küldött- gyűlését. A vadgazdálkodási egységek kialakításával kapcsolatos tapasztalatokról Sinka Pál megyei vadász- mester tájékoztatta a küldötteket. Elmondta többek között, hogy a MAVOSZ megyei intéző bizottsága kezelésében összesen 511 ezer hektár vadászterület van. A vadász- társaságok száma 47. Eredményes vadgazdálkodásra alkalmas terület csak á megye keleti részén található. Az eredményes vadgazdálkodást nehezítik a mezőgazdaságban használt vegyszerek, gépek, a szakszerűtlen tarlóégetések. Ezért a mezőgazdaságnak és a vadgazdálkodásnak a jövőben jobban együtt kell működnie a vadállomány megvédése érdekében. Sok lehetőség rejlik a vadásztársaságok közötti együttműködésben is. A vadállomány tervszerű és tudatos fejlesztése egyébként is elképzelhetetlen alaposan átgondolt tervek nélkül — hangsúlyozta külön is Kovács György és Szenes István, ők a vadásztársaságok közötti együttműködés tapasztalatait összegezték. Ma délután a televízióban Irodalmi barangolás Békés megyében Ma délután a televízió első programjában, délután 16 óra 25 perckor kezdődik az a félórás összeállítás, mely irodalmi barangolásra invitálja a nézőt Békés megyébe. A műsorban — melyben Fiiadéi/! Mihály költő, Mezei Annamária és Kárpáti Tibor színművészek működnek közre — Justh Zsigmondról, Sinka Istvánról, Szabó Pálról, Darvas Józsefről, Féja Gézáról és Simonyi Imréről kap közelebbi tájékozódást a néző. A műsor forgatókönyvét Farkas Katalin írta, szerkesztője Bányai Júlia. Üzemi balesetek kivizsgálása A jövő év január 1-től az üzemi balesetek statisztikai bejelentését és nyilvántartását új szabályok szerint kell végrehajtani. Az üzemi baleseteknek és azok okainak kivizsgálására pedig az Országos Munkavédelmi Bizottság új irányelveket adott ki. Ezek alkalmazásának, valamint 47/1979 (XI. 30.) korm. számú rendelet végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a megbeszélésére az SZMT munkavédelmi osztálya a gazdálkodó szervek munka- védelmi vezetőivel, szakszervezeti munkavédelmi tisztségviselőivel konzultációt tart, melynek időpontját és helyét a szakmai szakszervezetek megyei bizottságai határozzák meg, és közlik az érdekeltekkel. Nyílnak a vadvirágok a Mecsekben A Mecsek vidékén az immár tíz napja tartó, viszonylag enyhe időjárás hatására ismét pompáznak egyes vadvirágok. Abaliget környékén kinyílt a kék búzavirág, színe valamivel fakóbb és szirmai kisebbek, mint a nyári virágé. A Ke- leti-Mecsekben levő Máré vár alatt erdei ibolyát szedtek a kirándulók. Többfelé virít a vad százszorszép. A Jakab-hegyen másodérésű gyümölcsszemek pirosodnak az erdei szeder ágain. A hideg idő visszatérte azonban ' minden bizonnyal virágtemetővé változtatja a Mecseket. Tunguz meteorit — újabb hipotézis A „Tunguz meteorittal”, a szibériai tajgában 1908. június 30-án bekövetkezett, s máig kiderítetlen eredetű robbanás okának magyarázatával kapcsolatos új hipotézist ismertet a Szocialisz- tyicseszkaja Indusztrija. G. Ivanov krasznojarszki mérnök a 72 évvel ezelőtti robbanás biológiai következményeit vizsgálva jutott el elmélete felállításáig. Ennek során négy ismert tényt vett figyelembe. A katasztrófa körzetében — mintegy 3500 négyzetkilométeres területen — megváltozott a talaj mágnessége — ez a tudomány mai állása szerint csak elektromágneses mező hatásának következménye lehet. Ugyancsak megváltoztak a talaj egyes fizikai tulajdonságai, s ezek a változások azokra emlékeztetnek, amelyek nagy energiájú, ionizáló sugárzás hatására jönnek létre. A robbanás körzetében, s a robbanást okozó jelenség pályája vonalában nagymértékben fokozódott a növényzet mutációinak száma, ami a genetikai tulajdonságok hirtelen megváltozására utal. S végezetül a térségben a katasztrófát követően erősen meggyorsult a növényzet növekedése, ez a jelenség azonban csak néhány évig tartott Az elmélet szerint a Kö- ves-Tunguzka-folyó mentén egy üstökös ütközött a földfelszínnek. Ezt a hipotézist már korábban számos tudós felvetette — azt is kiszámították, hogy az esetleges égitest tömege több mint ötmillió tonna, fejének átmérője pedig legalább 300 méter volt. — G. Ivanov azonban a „randevút követő jelenségekkel megmagyarázza az eddig kiderítetlen eredetű biológiai változásokat is. Véleménye szerint a feltételezett üstökös magja szilárd, fagyott hidrogénből állt ,. s a légkör felső rétegeivel érintkezve hirtelen, robbanásszerű olvadásba kezdett, felbontva a 20—30 kilométer magasságban végbemenő fotokémiai és ionizációs folyamatokat. A felszabaduló hidrogén egyesült a légkör ózontartalmával, s az ily módon a védő ózonrétegben keletkezett lyukon keresztül az úgynevezett napszél, a napból , eredő, hatalmas erejű plazmaáramlatok lehatoltak a föld felszínéig. A robbanás energiája, s a napszél hatására a hipotézis szerint aktiválódott, s oxigénnel és hidrogénnel lépett reakcióba a légkör nitrogéntartalmának egy része. Ily módon a ma használatos műtrágyákhoz igen hasonló vegyületek jöhettek létre, amelyek szintén serkenthették a növényzet elburjánzását. Maga a robbanás pedig a felső talajrétegek megmozgatásával járulhatott hozzá ugyanehhez a jelenséghez”, s emellett a talaj mágneses tulajdonságait is megváltoztathatta. A szakemberek figyelemre méltónak tartják a krasznojarszki mérnök elméletét, s a jövőben a Tunguz meteorit kutatására induló expedíciók az általa felvetett kérdéseket is tanulmányozni fogják. Fazekas Judit Nőtt a felvásárlás a fogyasztási szövetkezeteknél A vártnál jobb évet zárnak a megye fogyasztási szövetkezetei. Év végéig mintegy 900 millió forint értékű mezőgazdasági terméket vásárolnak fel. Az idén jelentősen, csaknem 15 százalékkal .nőtt a tavalyihoz képest a primőrfelvásárlás. Az ÁFÉSZ-ek1 nyúlból 10 vagonnal értékesítettek többet, mint 1979-ben. De nőtt a szövetkezet felvásárlása libából, mézből, toliból, galambból is. Jelentősen csökkent ugyanakkor a kistermelők körében a gyümölcstermelés és csaknem 40 százalékkal kevesebb tojást állítottak elő. A legnagyobb felvásárlási forgalmat változatlanul a mezőkovácsházi ÁFÉSZ bonyolítja le. Az első háromnegyed évben 146 millió forint értékű mezőgazdasági terméket vettek át a termelőktől. A leggyorsabban a békéscsabai ÁFÉSZ ilyen jellegű forgalma nőtt, csaknem 18 százalékkal. Mint a megye második legnagyobb felvásárló ÁFÉSZ-e 125 millió forintot fizetett a termékekért. Mif feddhetetlen állampolgárok A vissza nem váltható üvegek begyűjtésére itt-ott fémketrecek kerültek nemrég az utcára — kísérletként. Külföldi palackok. befőttes üvegek, mindenféle, látszólag értéktelen üveg kerülhetett volna beléjük, p népgazdaság hasznára. Akadtak is szép számmal, akik nem úgy szabadultak meg fölösleges palackjaiktól, hogy bedobták a szemétbe, hanem gondosan elhelyezték ezekben a gyűjtőketrecekben. Az országnak mégse származhatott sok haszna belőle, mert majdnem minden esetben akadt valaki, aki a megtelt alkotmányba belevágott egy féltéglát vagy követ. Győrött azzal próbálkoztak az illetékesek, hogy a másmás állagú háztartási hulladékot különböző zsákokba rakja a kedves lakó, s így az újra hasznosítható legyen (elsősorban nagyon drága rongyról, papírról volt szó). Kiraktak kétezer darab zsákot — nem valami drága tétel, darabja négy forint —, egy hét múlva azonban már csak négyszáz maradt belőle. A többit ellopták. Más. Ismerős panaszkodik, hogy tönkrement a szemétle- dobójuk A földszintre kell cipelni a vödröt, s ,a közös költség tetemes részét az üvegcseréppel, hatalmas papírdobozokkal eltömött ledobó javításra kell fordítaniuk. Átkozódik. szidja a sok ostobát, aki mindenfélét beledobál... Mit is? Na mit is? Szóval, hát megkapta ő is annak idején a papírt, hogy mit szabad, mit nem szabad bedobni, de hát még nem volt ideje elolvasni, meg ki veszi azt komolyan ?!... Elcsépeltnek tűnő példa, de ezredszerre is elszomorító: lakótelepünkön csodálatos gyorsasággal gyönyörű játszópark épült a szeméthegyek helyén. Mind boldogok voltunk. Eltelt egy év, a park ismét csatatér, szétdúltuk, széttapostuk, sokan még a hamutartójukat is az ablakon át ürítették ki. a bokrokra. Mi, ugyanazok, akik tavaly annyira örültünk, most boldogok lehetünk, ha az illetékes vállalatok még egyszer rendbe hozzák az egészet. Vigasztalhatnánk magunkat, hogy néhányak, kisszámú nemtörődömök bűne ,az egész. De azt hiszem, nem csak úgynevezett antiszociális elemek művelik mindezt. Félő, hogy sokszor ugyanazok viszik el a nylonzsákokat, ugyanazok teszik tönkre a parkot, a szemétledo- bót, akik újságot járatnak, érdeklődnek a politika, a közösség ügyei iránt, s általában feddhetetlen állampolgárok. Csakhogy a nagy egész iránti érdeklődésük csökevé- nyesen fejlődött ki. Magatartásukkal kérdeznek, ilyenformán: miért segítsek én a MÉH-en? Mi közöm nekem a közterület-fenntartó vagy a parképítő vállalat munkájához? Az ingatlankezelőéhez, vagy a lakásszövetkezetéhez? Pedig sokkal több az ösz- szefüggés, mint gondolnánk. Maradjunk csak a győri példánál, ahol a rongyot akarták az illetékesek a nylonzsákokból kiválogatni. Magyarország ,a géptisztítórongy szükségletét importálja, s ezért évi kétmillió dollárt fizet. Ugyanakkor pedig idehaza évről évre kétszer annyi rongyot dobnak a kukába, mint amennyit elvisznek a MÉH-hez, s mostanában még romlik is ez az arány. Semmiképp sem erőszakolt következtetés, hogy esetleg azért nem lehet jó minőségű Wilkinson borotvapengét, vagy Pond’s arckrémet kapni, mert az erre fordítható dollárokon nyomorúságos rongyot kellett vennünk! Szállóige immár, hogy szegénységünkben is milyen gazdagok tudunk lenni, ha pazarlásról van szó. Ráadásul az efféle ház körüli, ésszerű takarékosság egyáltalán nem garasoskodás, ahogy már az előbb említett példa is mutatta. A nálunk gazdagabb országokban rég rájöttek erre. Egy időben országszerte divatban voltak az úgynevezett Turi-butikok, ahol a MÉH a nyugaton vásárolt rongyból a használható ruhadarabokat fillérekért kiárusította. Az olasz, osztrák, nyugatnémet fogyasztók, akik igazán eléggé olcsón tudták annak idején megvásárolni a konfekció-holmit, nem rös- tellték használt ruháikat elvinni az ottani hulladék- gyűjtő vállalatnak. A szintén gazdag skandináv országokban már régesrég megoldották a másféle anyagú hulladékok külön-külön tárolását és így, újrahasznosításának lehetőségét. Mindezzel pedig bizonyos mértékig, a környezet, védelmét is. Nálunk viszont növekszik a szemét, az illegális kupacok fokozzák a környezet szennyeződését. A kihajított konzervdoboz anyagában levő értékes export-színesfémek, a flakonokban található vegyi anyagok mind- mind visszanyerhetnek - lennének, ha hajlandóak lenlennénk elfogadni, hogy a ház előtt négy konténer áll: egyikbe dobjuk a műanyagot, másikba a papírt, harmadikba a fémet, negyedikbe a szerves hulladékot. a szakemberek szerint milliárdokat takaríthatnánk meg így. De ki meri odatenni azokat a konténereket, amíg széttapossuk a parkot, ellopjuk a zsákokat, féltéglával törjük össze az üvegpalackokat... ? Szántó Péter Gyulai látkép, előtérben a művelődési házzal Fotó: Martin Gábor
