Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-21 / 273. szám

ízlelj If 1980. november 21., péntek Jó terméknek nem kell cégér? Nehezen indult az idei év a Híradóteohnikai Vállalat békéscsabai gyáregységében. Az évek óta tartó ütemes növekedés hirtelen meg­akadt, sőt ellentétes előjelű­re váltott. Mint ahogy ez ilyenkor lenni szokott, a baj nem járt egyedül. Amikor éppen a legkevesebb volt a rendelésállományuk, akkor készült el egy új exportfej­lesztő beruházás, az úgyne­vezett Hirschmann-üzem. Ez az üzem tulajdonkép­pen egy jó ötlet és egy he­lyes kezdeményezés eredmé­nye. A Híradótechnikai Vál­lalat már évek óta kapcso­latban áll az NSZK-beli Hirschmann céggel, amely­nek különféle antennaerősí­tőket, szűrőváltókat gyárta­nak kooperációban. Az NSZK partner igényei évről évre nőttek, és az idei évre egy minden eddigit felülmúló rendelés-előrejelzést adott. Hogy a piaci konjunktúrát kihasználhassák, úgy döntöt­tek: megteremtik Békéscsa­bán a nagy sorozatú gyártás feltételeit, mert reálisan úgy tűnt, hogy két év sem kell a beruházás megtérüléséhez. Cipő vagy erősítő? Csakhogy a dekonjunktúra közbeszólt. Az eddig oly biz­tosnak tűnő NSZK gazdasá­got is elérték a világgazda­sági gondok, és ezt termé­szetesen elsősorban azok érezték meg, akik nem köz­szükségleti cikkeket expor­táltak. Világos, hogy egy an­tennaerősítőről könnyebb le­mondani, mint egy cipőről, ezért bajba került a jó nevű Hirschmann is. Erőteljes nö­velés helyett, finoman még csökkentette is a rendelése­ket, a HTV-sek pedig ott álltak egy új üzemmel a nyakukon, ahol először úgy tűnt, hogy nem lesz mit csi­nálni. Hogy időt nyerjenek, no meg az ott dolgozóknak is legyen munkájuk, legyártot­ták az összes antennaerősí­tőt és szűrőváltót, amihez csak alkatrészük volt. A gond azonban ezzel nem ol­dódott meg, mert a termé­keket el is kellett adni, és persze kifogytak a kooperá­cióból beszerzett alkatrészek is. Ekkorra már készen vol­tak a tervek,' hogy legalább csökkentsék a gondokat. Oj piacokat kerestek, többek között Indiával, a Közel-Ke­lettel és a skandináv orszá­gokkal próbálkoztak. Ügy tűnik, hogy ezek közül a finn piac a legígéretesebb, egy próbaszállítmányt már útnak is indítottak. A másik tenni­való a termékek importará­nyának csökkentése volt. A félvezetőket sikerült hazai gyártmányúakkal kiváltani, és remélhető, hogy rövidesen a passzív alkatrészekből is megfelelő mennyiséget tud gyártani a magyar ipar. De így is még az idén decem­berben belföldön is forga­lomba kerülnek a kiváló mi­nőségű Hirschmann antenna- erősítők. Megverték a Katherint Ezekkel azonban csak részben sikerült megoldani a gondokat. Mikor már bizto­san látszott, hogy az anten­naerősítők iránti kereslet- csökkenés tartós lesz, új termékek gyártását hozták előre. Az átgondolt fejlesz­tések eredményeként még jó keresletnek örvendő táp­egységekből is már készen álltak a korszerűbb típusok, de ezeket csak néhány év múlva kívánták forgalomba hozni. Most a szabad kapa­citásokat kihasználva piacra dobták ezeket. Sokat segített rajtuk a moszkvai olimpia is. Illetve, ez így, önmagában, nemigaz. Inkább úgy helyes a megfo­galmazás, hogy — legalább­is részben — jól kihasznál­ták a lehetőségeket. Ezelőtt két évvel ugyanis verseny- tárgyalást hirdetett az olim­pia szervező bizottsága ká­beltelevízió-rendszer összeál­lítására. Ezen indult a HTV is, de akkor az NSZK-beli Katherin győzött, és kapta a megrendelést. Csakhogy ki­derült, az általuk szállított rendszer nem teljesítette azokat a rendkívül szigorú paramétereket, melyeket ígértek. Ekkor, 1979 decem­berében fordultak a HTV- hez, hogy vállalja el a nagy­közösségi antennarendszer kiépítését. Dicséretükre legyen mond­va, el merték vállalni ilyen rendkívül rövid határidő el­lenére a szállítást. Január­ban kezdték a gyártást, má­jusban kiszállították a be­rendezéseket, júniusban be­szerelték, és mire az olim­pia kezdődött, az általuk épí­tett öt rendszerben legalább ötezer tv-készülék közvetí­tette az olimpia valamennyi eseményét. HTV-berendezé- seken keresztül jutott el a kép az olimpiai sajtóköz­pontba, az olimpiai faluba és a legnagyobb szállodákba. Mind az öt rendszer kifogás­talanul működött, a kint le­vő szerelők nyugodtan néz­hették az olimpiát. Úriási igények Az NKR tehát remekül vizsgázott, a HTV kereske­delmi szakemberei viszont aligha kapnának kitűnőt a nagyszerű reklámlehetőség elszalasztása miatt. Egy olyan feladatot oldottak meg, alig fél év alatt, melybe egy világhírű tőkés cég belebu­kott, és ennek tanúja lehe­tett az egész világ. Mégsem éltek a lehetőséggel, hogy ezt propagálják, és még je­lenleg sincs szó a berende­zések tőkés exportjára. A Szovjetunióban viszont nem kellett már reklám, az olimpiai siker mindent iga­zolt. Sőt, még az egyébként szokásos több éves próba­üzemtől is eltekintettek, és már a jövő évre 8Q0 ezer rubeles rendelést adtak fel nagyközösségi vevőrendsze­rekre. így most újra gond­jaik vannak a HTV-seknek, csakhogy ezek már pozitív gondok. Ez a 800 ezer rubeles ren­delés ugyanis teljesen az idei termelésen felül jelent­kezik. Az egyéb hazai és exportkötelezettségeik nem csökkentek, sőt más termé­kekből is ugrásszerűen nőtt a kereslet. Elkészült ugyanis a Szovjetunióba szállított fa­lusi telefonközpontok új, tel­jesen automatikus tápegysé­ge, mely a HTV saját fej­lesztése. A berendezés min­dent tud, amit ma kívánni lehet tőle, és a legmoder­nebb integrált áramkörök­kel, félvezetőkkel épül fel. Ez teljesen felváltja majd a jelenleg gyártott típusokat, de a jövő évben még lekö­tött szerződéseik vannak a hagyományos felépítésű táp­egységekből is. Viszont eze­ken felül 32 millió forintért már új ÁTSZK-egységeket is szállítanak. A kétféle gond tehát jól látható. Az idén a HTV bé­késcsabai gyáregysége 140 millió forintos tervet teljesít, de az első félévben ennek csak 38 százalékát érték el. Egy ütemes harmadik és egy nagyon erős negyedik ne­gyedévvel végül is teljesíte­ni tudják a tervüket, de jö­vőre ennél 60 millió forint­tal több az előirányzat. És ezt gyakorlatilag a jelenlegi területen és mintegy 30—35 új dolgozó felvételével kell megoldaniuk. Egy ilyen ugrásszerű ter­melésnövekedést csak ko­moly átszervezéssel lehet végrehajtani. Egységes, mo­dul rendszerű vázszerkezet­be kerülnek a tápegységek, ez lehetővé teszi a lakatos- munkák jelentős egyszerűsí­tését. Amit lehet, az alkat­részekből előre gyártanak, ez a munka máris megkezdő­dött. Mivel ilyen nagy telje­sítményű berendezéseket még nem gyártottak Békés­csabán, új mérőhelyeket is ki kell alakítani, mert a je­lenlegi nem bírja a terhe­lést. A készülékek bonyo­lultságára jellemző, hogy minden száz órából húsz a mérésekre, beállításokra megy el. Rendkívül pontosan kell megszervezni a gyártást és a szállítást, mert a berende­zések sok helyet foglalnak el, a HTV-nél pedig éppen ennek vannak szűkében. így most kívánnak megegyezni a központokat szállító BHG- vel, hogy együtt, egyszerre végezzék el az ellenőrző mé­réseket, így a lehető legrövi­debb ideig kell várakozni a szállítással. Bár az idén még gondot okozott, jövőre már jól jön a korszerű Hirschmann- üzem. Az NSZK-partner igé­nye ugyan 1981-re sem nőtt, viszont készen áll minden az NKR-egységek sorozatgyár­tására. A kis teljesítményű antennaerősítőkhöz beszer­zett korszerű műszereket itt is használhatják, és termé­szetesen a Bakony—Boss-sze- relőszalagokat is. így, ha nem is egyszerűen, de meg­valósítható lesz a feladat: csaknem 50 százalékos ter­melésnövelés egy év alatt. Lónyai László Az ATSZK-berendezések gyártásidejének 20 százalékát a mérések teszik ki Eredményes időszakról számoltak be az orosházi Új Élet Tsz kommunistái összevont taggyűlést tartott az orosházi Üj Élet Tsz üzemi pártalapszervezete. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Gonda József, az MSZMP orosházi vá­rosi bizottságának első titkára is. A megjelenteket Schneider György, a kiscsákói kerület alapszervezeté­nek titkára köszöntötte. Az éves tevékenységről és az 1981. évi legfontosabb tennivalókról szóló üzemi pártve- zetöség beszámolóját Gyulai József, az üzemi pártvezető­ség titkára ismertette. I----------------------------------­is . Ami a gazdasági helyze­tet illeti, jóleső érzéssel je­lentette ki: „ ... Gazdaság­politikai célkitűzéseinket V. ötéves tervünk, s a Központi Bizottság mezőgazdaságra vonatkozó határozata szab­ta meg. Ennek megfelelően készült el az 1980. évi ter­vünk ... Elmondhatjuk, hogy az időjárás és egyéb ob­jektív körülmények okozta nehézségek ellenére az V. ötéves tervünket — és az Elmondotta többek között: az újjáválasztott pártvezető­ség az 1980. évi cselekvési programjában egyik legfon­tosabb feladatának1 tekintet­te az V. ötéves terv és az 1980. évi terv teljesítésé­nek elősegítését, a XII. párt- kongresszus határozatának megismerését, illetve megis­mertetését, s annak végre­hajtására való mozgósítást. A párttagság megértette, hogy ha a kongresszus határozata szellemében akarnak dolgoz­ni, még nagyobb odaadással, szigorúbb munkafegyelem­mel tehetnek eleget a köve­telményeknek. Az üzemi pártvezetőség év közben 14 Mezőgazdasági közős vállalatok Nem nehéz belátni ,a közös vállalatok hasznát. Több üzem hozza létre azt az üzemet, forgalmazó közpon­tot, amelyet egyedül, tőke hiányában nem tudna. A vállalatalapítók képviselői részt vesznek a vállalat igazgatósági ülésein, s sza­vazatukkal döntenek a mű­ködés mikéntjéről. Termé­szetesen úgy, hogy minden tag jól járjon; a közös tevé­kenység hasznán is igazsá­gosan osztozzon. Megyénkben jelenleg 18 közös vállalat működik a mezőgazdaságban, összesen 151 taggal. Ez a nagy tagsá­gi szám azt fedi, hogy töb­ben több vállalatnak is tag­jai egyszerre. Valójában az üzemek kilencven százaléka, 80 termelőszövetkezet és ál­lami gazdaság hozott létre közös vállalatot. Ez egyér­telműen a közös vállalati forma népszerűségére utal. Többségük az állatte­nyésztésben és a takarmá­nyozás területén működik. Legtöbb a sertéstenyésztés­ben dolgozó vállalat, szám szerint öt; de van közöttük cirokfeldolgozó és erdőgaz­dálkodási is. Az alapítók és a külső, hivatalos szervek egybehangzó véleménye sze­rint. a közös vállalatok jól látják el feladatukat, képe­sek egyszerre szolgálni a létrehozó üzemek és a saját dolgozóik érdekeit. Az induláskor befektetett összegek megtérültek az ala­pítók számára, sőt azon fe­lüli nyereséghez is jutottak. Nem elhanyagolható az a gazdasági előny, amelyet a szolgáltatásokban, az érté­kesítési lehetőségek javítá­sában és a tudományos mű­szaki színvonal emelésével nyújtottak az alapítóknak. Különösen gyorsan fejlődtek a közös vállalatok az utób­bi években, tevékenységük egy kivétellel nyereséges volt. Jól mutatja az ered­ményeket. hogy a tizen­nyolc közül öt vállalat egy­szer, kettő háromszor, kettő pedig négyszer nyerte ei a kiváló címet. politikai és társadalmi, illet­ve gazdaságpolitikai témát tárgyalt. Köztudomású, hogy az orosházi Űj Élet Termelő- szövetkezet kimagasló ter­melési eredményeiért az el­múlt évtizedekben 13 alka­lommal kapott magas kitün­tetést. Hűen a viharsarki földmunkásmozgalom hagyo­mányaihoz, ma is a kommu­nisták járnak élen a terme­lőmunka minden területén. Arra törekszik a vezetőség, hogy fiatalítsa a párttagsá­got, hogy a harcokban meg- edzett veteránok átadhas­sák hasznos tapasztalataikat. Az elmúlt öt esztendőben 30 KISZ-korú fiatal vettek' fel a párt soraiba. De ezzel nem zárják le a sort: igyeksze­nek kommunistává nevelni a fiatalokat, pártmegbízatáso­kat adnak, s az élet külön­böző területén segítik a szö­vetkezet vezetőségének’ mun­káját. Örömmel számolt be a titkár arról is, hogy ^ tsz- ben nagyon sokan tanulnak. Politikai és szakmai képzés­re nemcsak a párttagok, ha­nem a pártonkívüliek1 is szí­vesen járnak. Erre nagy szükség is van, mert a kü­lönböző termelési rendsze­rekben drága, nagy teljesít­ményű gépekkel dolgoznak, ehhez pedig szakmai tudás kell. Nagy gondot fordít az üzemi pártvezetőség arra is, hogy a legfontosabb napila­pok, folyóiratok eljussanak a tagsághoz, információt sze­rezhessenek az időszerű ha­zai és külföldi eseményekről. A szövetkezet káderpoliti­kájára jellemző: 58 vezető beosztású dolgozó rendelke­zik felső- és középfokú vég­zettséggel. Elismeréssel szólt a titkár a szövetkezet KISZ- és nőbizottsági munkájáról 1980. évit is — teljesítjük.” Ezután ágazatonként is­mertette az elért eredménye­ket. Hangsúlyozta többek között, hogy a növényter­mesztési főágazat több nö­vényből jó termést takarí­tott be. Bátran vállalják a kockázatot a szakemberek valamennyi főágazatban. Jól zár az állattenyésztés is. A keltetőben öt és fél millió csibeegységet keltettek, 60 ezer naposlibát Franciaor­szágba exportáltak. Libato­jásból 100 ezerrel, kacsa to­jásból 50 ezerrel termeltek többet az eredeti tervnél. Ez elsősorban a női szocialista brigádoknak köszönhető. A beszámoló után állatte­nyésztők', növényvédelmi szakemberek, és az élet más területén dolgozók szólaltak fel. Valamennyi hozzászólás­nak az volt a lényege: a párt irányításával az elért eredmények fokozására, a jó tapasztalatok további hasznosítására kell töreked­ni. Még nagyobb fegyelemre, takarékosságra van szükség, hogy a népgazdaság és a szövetkezeti tagság asztalára az eddiginél is többet tehes­senek. Frappánsan foglalta össze a mondanivalót Varga Mi­hály állami díjas tsz-elnök: „... A kockázatvállaláshoz bátorság kell, de ez nem elég. A kockázat legyen arányban a várható nyere­séggel. Az Üj Élet Tsz tag­ságában megvan az erő ah­hoz, hogy a legfeszítettebb programot is valóraváltsa. Ennek az erőnek a magja a 156 párttag. Kérjük' a párt­vezetőséget, segítse ezentúl munkánkat, hogy újabb elis­merést szerezhessünk szövet­kezetünknek ...” A beszámoló taggyűlésen felszólalt dr. Gonda József is. Ary Róza Húszezer hízó Kardoskútról Fotó: Veress Erzsi A kardoskúti Rákóczi Ter­melőszövetkezet sertéstar­tásának eredményeivel vált ismertté megyeszerte. Elsők között láttak neki a már ko­rábban megépített szakosí­tott sertéstelep korszerűsíté­sének, s jelenleg a ketreces állattartás technológiájának alkalmazásával mintegy 15— 16 ezer sertést hizlalnak meg évente. Tekintette; ar­ra, hogy a Rákóczi Tsz ese­tében egy alig 4 ezer hektá- ras közös gazdaságról van szó, a sertéságazat nagysá­ga, teljesítménye igen figye­lemre méltó. Amellett, hogy a kardos­kúti szövetkezet sertéstele­pén sikerült csökkenteni az egy kilogramm hús előállí­tásához föletetett abrakot — jelenleg ez 3 kilogramm és 80 dekagramm — meg tud­ták tartani az elhullás ed­dig is példamutatóan ala­csony arányát. Mindezekkel egy időben a háztáji még további 4 ezer sertést kínál felvásárlásra egy-egy esz­tendőben, így Kardoskút éves átlagban húszezer hízót ad át feldolgo 'sra.

Next

/
Thumbnails
Contents