Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-20 / 272. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TDNflCS LAPJA 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Fokozódó agrárkivitel, javuló „csapatmunka’ Az elmúlt szombaton a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban „Nyitott ház — játszóház” címmel nagy­szabású programsorozatot rendeztek — felnőtteknek, gyere­keknek; minden érdeklődőnek. Ez az első egyben kísérleti is volt, a „nyitott ház”-akciót folytatni szeretnék. S hogy mi is történt a csabai házban ezen a szombat délután — ame­lyen például fát faragni is lehetett, mint képünk is bizo­nyítja —, arról szól írásunk a lap 6. oldalán Fotó: Gál Edit KPVDSZ Szakszervezeti titkárok és főbizalmiak tanácskozása A rendelet módosítható Okos törekvés divatját éljük, ,a takarékosságét. Kapjuk a jó tanácsokat is hozzá, de magunk is meg­találjuk a módját. Különö­sen ott, ahol a saját zse­bünk érzi ,a hatását, már egészen jól csináljuk. Egy­re ritkábban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol éppen senki nincs, az aj­tók, ablakok szigetelését sem vagyunk restek ellenőrizni, nehogy megszökjön a me­leg. A gépkocsik üzemanyag- takarékosságára néha már túlzásba is estek a tanács­adók. Valaki ugyanis nem volt rest és utánaszámolt: ha minden garantált megta­karítás igaz, akkor az ő autója nemhogy fogyasztja, de majdnem termeli a ben­zint. Nos, ez nyilván a ta­karékosságra ösztönzés első időszakának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egyre inkább termé­szetes lesz a takarékosság a munkahelyen is. kis és nagy dolgokban egyaránt. Mert. tény, hogy apró ügyekben is lehet jelentősen takarékoskodni, meg — ter­mészetesen — üzemi mére­tű, nagyobb dolgokban, anyaggal, energiával, erővel, idővel. Persze, ez nem azt jelen­ti, hogy már mindenki min­denhol okosan él, cselekszik. Vannak még értelmetlen kérdések, túlcifrázott házak és kerítések, tanyának neve­zett, de valójában kacsalá­bon forgó, borpincék, stá­tusszimbólummá csícsásított hétvégi házak, stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse az így-úgy csava­rin tott vaskerítés, meg ,a he­lyi építészeti előírásokba sem ütközik az elszabadult fantáziáról árulkodó hétvégi ház és a többi — ám le­gyen. Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van — még mindig — el­lentmondás. Vegyünk egy mezőgazdasági üzemet. Az árak azt szorgalmazzák, hogy minél kevesebb ener­giát használjanak. Meg is tennék, h,a ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszerítenének az ellenke­zőjére. Némelyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesítményű villanyégő világít, hogy az ember ho- va-tovább díszkivilágítás­nak hiszi. Az ok egyszerű: az energiatakarékosságnak még csak előszele sem volt, amikor megszülettek az elő­írások a telepek éjjeli kivi­lágítására. Akkor nem is volt ezzel baj. Olcsó volt az energia! Ám azóta igencsak megdrágult az elektromos áram, és — tegyük hozzá — kifinomultabbá vált a tele­pek indokolt őrzési rendje is. Senki nem akarja, hogy egyiptomi sötétségbe borul­janak e telepek. Csupán ar­ról van szó, hogy aligha kell újságolvasáshoz is elegendő fényt biztosítani a telep tel­jes területén. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — talán szabványt is — felül kellene vizsgálni, és szükség szerint, az élet valós köve­telményéhez igazítani. Eh­hez kevesebb energia kell, mint amennyi most veszen­dőbe megy. És még valami: a takarékosságra serkentő és azt lehetővé tevő rendelet újabb, egyéni kezdeménye­zésű megtakarításokat eredményezhet — a közös­ség számára is. Fejes István A szigorú külgazdasági feltételek mellett is ered­ményes a magyar agrárex­port; kihasználva az egyen­letesen növekvő mezőgazda- sági termelés nagyobb áru­alapját, és azt, hogy az V. ötéves terv élelmiszeripari beruházásai nyomán javult a termékek feldolgozottsági foka, évente átlagosan mint­egy 5 százalékkal több me­zőgazdasági-élelmiszeripari terméket adunk el külföl­dön — mondotta Lakatos Tibor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyet­tes tegnapi sajtótájékozta­tóján. A magyar agrárexport helyzetének és lehetőségei­nek további elemzése során arra is rámutatott, hogy a magyar élelmiszerek a fo­kozódó világpiaci verseny­ben is megállják helyüket. A kivitel jobban nő, mint az előállított termékekhez szükséges import mennyisé­dpő, kabát, női ruha, stíl­bútor és mobildaru — a szö­vetkezeti ipar termékeinek egynegyede jelenleg külföldi piacokra készül. Az ipari szövetkezetek az idén mint­egy 12 milliárd forint értékű terméket gyártanak külföldi megrendelésre. Az országban működő 890 ipari szövetke­zetnek több mint a fele ter­mel — a hazai igények; ki­elégítése mellett — exportra is. Gyártmányaik egyre ver­senyképesebbek: az elmúlt esztendőkben mind a szocia­lista, mind pedig a nem ru­bel elszámolású exportjuk dinamikusan emelkedett. Az utóbbi különösen számottevő — 1975-höz viszonyítva mint­egy 60 százalékos — növeke­dést mutat. A külföldön ér­tékesített termékek között, a korábbiakhoz hasonlóan, ma is a textil- és ruházati ter­mékek képviselik a legna­gyobb arányt, de örvendetes, hogy a gép- és műszeripari, híradástechnikai, gépjármű- ipari termékek is egyre in­kább felveszik a versenyt, megfelelnek a magasabb mi­nőségi követelményeknek. A kisüzemek műszaki-technikai színvonalának emelését, a korszerű szervezési, piacku­tatási módszerek meghonosí­tását jól szolgálják a külföl­di partnerekkel létrehozott kooperációs kapcsolatok, a know—how- és licenc­vásárlások. Jelenleg már több mint 100 termelési koo­peráció van érvényben, s ezek közül 63 az V. ötéves tervidőszakban jött létre. Az export gazdaságosságát növe­lő és a belföldi ellátást is ja­vító termelési együttműködé­sek megteremtésében egyre jelentősebben szerepet vállal­nak a külkereskedelmi vál­lalatok. Például a Hungaro- coop az utóbbi esztendőkben saját pénzügyi alapjaiból több mint 100 millió forin­tot adott át exportnövelő be­ruházásokra. ge. Ennélfogva a hazai ter­melők és az ipari vállalatok szerepe is mind hangsúlyo­sabb az agrárexportban. Nő az árbevétel, ami a kifor­rottabb és következetesebb piaci munkának is köszön­hető. De még jobb lehetne, ha az értékítélet változá­sát a termelők és a válla­latok teljes köre tudomásul venné; a tapasztalatok sze­rint azonban erre egyelőre számos üzem még nem ké­pes. Javul a külpiaci szereplés „csapatmunkája”; figyelem- reméltóan változott például a termelők-feldolgozók igé­nye a külkereskedelemmel szemben. Nem a minden ái;on való eladást tartják a leglényegesebbnek, hanem azt, hogy a piac igényeit fi­gyelembe véve „rendeljen” a külkereskedelem. És ne ál­talában igényeljen, hanem olyan esetenként akár spe­ciális termékeket is kérjen, A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet az idén több mint 100 millió forint értékű terméket gyárt kül­földi megrendelésre. Ennek 45 százalékát — főként vilá­gítótesteket — a szocialista országokban, 55 százalékát pedig — hőszabályzós vasa­lókat, rezsókat, kávéfőzőket, húsdarálókat — a nem rubel elszámolású piacokon értéke­sítik. Békés megyében még egy ipari szövetkezet szerzett külföldön jó nevet termékei­vel. Az Endrődi Cipészipari Szövetkezet női divatcipői, divatcsizmái, nem csak itt­hon keresettek, az idén meg­közelítőleg 300 millió forint értékűt exportálnak belőlük. amelyek egy-egy adott terü­leten különösen jól elhelyez­hetők. A meghatározott pia­cokra való irányított terme­lés látszik ugyanis a jövő útjának. És ennek nem mond ellent az sem, hogy végül is mindenhol eladható termékekre van szükség. Az árhoz és egyes speciális mi­nőségi követelményekhez va­ló alkalmazkodás ugyanis mindig javítja — mégpedig rövid távon — a magyar áruk esélyeit a különböző, eltérő igényű piacokon. A miniszterhelyettes el­mondotta, hogy agrártermé­keinket csaknem száz or­szágba szállítjuk. A külke­reskedelmi statisztika mint­egy 1000 agrártermék kivi­telét tartja számon. A pia­cok közül legfontosabbak a szocialista országok; ide irá­nyul az agrárkivitel több mint fele. Mindenekelőtt a Szovjetunióval gyümölcsöző a kapcsolat. A fejlődő or­szágok aránya az agrárkivi­telben növekedett: jelenleg megközelíti a 9 százalékot. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelem az összes agrárexport 40 száza­lékát képviseli. Országos ankét a minőségről Minőség — gazdaságosság — érdekeltség címmel or­szágos ankét kezdődött szer­dán a MTESZ központi szabványosítási és minősé­gi bizottsága, az Európai Minőségügyi Szervezet ma­gyar nemzeti bizottsága és a Miagyar Szabványügyi Hi­vatal rendezésében az Épí­tők Szakszervezetének szék­házában. A tanácskozáson nyolcszázan vesznek részt, vállalatvezetők, gyári szak­emberek, s mindazok, akik hivataluknál fogva felelősei a termékek minőségellenőr­zésének. A tanácskozáson előadások hangzanak el a minőségnek a VI. ötéves tervidőszakban betöltött várható szerepéről, a minő­ségszabályozás aktuális kér­déseiről és a gazdasági sza­bályozás. a nemzetközi ver­senyképesség és a minőség összefüggéseiről. Nemrég ért véget a Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa. Ennek határo­zatait, a megyei és a helyi tennivalókat vitatták meg november 19-én, tegnap dél­előtt Békéscsabán, az SZMT- székházban az alapszerveze­tek titkárai és a főbizalmi­ak. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára tolmácsolta a főbb gondolatokat, feladato­kat, amelyek meghatározzák az elkövetkezendő időszak munkáját. Hangsúlyozta, hogy a szakmai szakszerve­zet legmagasabb fóruma el­ismerte a szervezett dolgo­zók tevékenységét. A bizal­miak élnek jogaikkal, szé­lesedett az érdekképviseleti rendszer. Véglegesen szám­űzni kell azonban a demok­rácia formális elemeit, a tagság határozottabban lép­jen fel a hanyagul dolgo­zókkal, a rendbontókkal szemben. A gazdasági fel­adatok végrehajtásánál a párt XII. kongresszusának határozatait vegyék figye­Az iparág mintegy tíz ha­zai vállalatának részvételé­vel kohászati karbantartási szeminárium nyílt meg teg­nap Özdon, a Technika Há­zában. A háromnapos ren­dezvényen az ország külön­böző üzemeiből mintegy het­ven szakember vesz részt, és a géppark folyamatos üze­meléséhez nélkülözhetetlen karbantartásról tizennyolc előadás hangzik el. A téma fontosságát mutatja, hogy A gyomai Viharsarok Ha­lászati Termelőszövetkezet halfeldolgozó üzemének épí­tését 1978-ban kezdték el. A beruházással kapcsolatos teendőket beszélték" meg tegnap, november 19-én Gyomán, a htsz központ­jában a beruházásban érde­kelt szervezetek vezetői, va­lamint a megyei pártbizott­ság és tanács képviselői. A beruházás átadási ha­táridejét ,az elmúlt két év­ben többször is módosítot­ták. Ennek egyik oka az volt, hogy időközben a szövetkezet exportárualapot bővítő hitelt kapott. Így a beruházás 41 millió forint helyett várhatóan 76 millió lembe. Nagy gondot szüksé­ges fordítani a kiegyensú­lyozott áruellátásra, a ke­reskedelmi munka kultu­ráltságára. Nem szabad megállni az ipari és a ke­reskedelmi vállalatok közöt­ti kapcsolatok erősítésében, gyakorlati megvalósításában. Kiaknázatlan lehetőség ezen a területen a szocialista bri­gádok jó együttműködése, a szerződéses fegyelem erősíté­se. A VI. ötéves tervben szű­külnek a kereskedelmi be­ruházások is. Az üzletek át­eresztőképességét viszont növelni kell. Ezért a megle­vő létesítmények korszerűsí­tése, felújítása kerül előtér­be. A fogyasztási szövetke­zetek még több részjegy ki­bocsátásával bővíthetik a bolthálózatot. Hangot ka­pott a kongresszuson a kereskedelmi morál: az el­adók magatartása, a csúszó­pénz elharapózása. Ez ellen határozottan fel kell lépni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy szigorúbban felelősség­re vonják a társadalmi tu­lajdon dézsmálóit. csak. a vendéglátó gyárban, az Ózdi Kohászati Üzemek­ben egyetlen esztendő alatt csaknem százmillió forintot költenek a termelőeszközök karbantartására és felújítá­sára. A most megnyílt sze­mináriumon a legkorszerűbb módszereket ismertetik, ame­lyek lehetővé teszik a költ­ségek csökkentését, és az el­végzett munka minőségének javítását. forintba kerül majd. Az * -exportárualapot bővítő 50 millió forintos hitelből ex­portképes termékek előállí­tásához vásárolnak berende­zéseket. Az üzemben évente mint­egy 2 ezer tonna késztermé­ket állítanak majd elő, amelynek egy részét tőkés exportra szállítják. Ezért is lenne fontos, hogy ,a leg­utóbb megállapított átadási határidőnek megfelelően, a jövő év augusztusában már termeljen a halászati szö­vetkezet új üzeme. Ma még azonban nagyon sok a ten­nivaló. Ezeket vették sorra a szerdai megbeszélés részt­vevői. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben a háztáji te­rületen termesztett seprűcirok magját lehúzzák, majd a szö­vetkezeten keresztül a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nek értékesí­Fotó: Veress Erzsi Kooperációk segítik az ipari szövetkezetek exportjának növelését —s. Karbantartási szeminárium Ózden Egyeztető megbeszélés a gyomai Htsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents