Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-20 / 272. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS 0 MEGYEI TDNflCS LAPJA 1980. NOVEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM Fokozódó agrárkivitel, javuló „csapatmunka’ Az elmúlt szombaton a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőházban „Nyitott ház — játszóház” címmel nagyszabású programsorozatot rendeztek — felnőtteknek, gyerekeknek; minden érdeklődőnek. Ez az első egyben kísérleti is volt, a „nyitott ház”-akciót folytatni szeretnék. S hogy mi is történt a csabai házban ezen a szombat délután — amelyen például fát faragni is lehetett, mint képünk is bizonyítja —, arról szól írásunk a lap 6. oldalán Fotó: Gál Edit KPVDSZ Szakszervezeti titkárok és főbizalmiak tanácskozása A rendelet módosítható Okos törekvés divatját éljük, ,a takarékosságét. Kapjuk a jó tanácsokat is hozzá, de magunk is megtaláljuk a módját. Különösen ott, ahol a saját zsebünk érzi ,a hatását, már egészen jól csináljuk. Egyre ritkábban fordul elő, hogy ott is ég a lámpa, ahol éppen senki nincs, az ajtók, ablakok szigetelését sem vagyunk restek ellenőrizni, nehogy megszökjön a meleg. A gépkocsik üzemanyag- takarékosságára néha már túlzásba is estek a tanácsadók. Valaki ugyanis nem volt rest és utánaszámolt: ha minden garantált megtakarítás igaz, akkor az ő autója nemhogy fogyasztja, de majdnem termeli a benzint. Nos, ez nyilván a takarékosságra ösztönzés első időszakának vadhajtása volt, azóta ez is a helyén van. Egyre inkább természetes lesz a takarékosság a munkahelyen is. kis és nagy dolgokban egyaránt. Mert. tény, hogy apró ügyekben is lehet jelentősen takarékoskodni, meg — természetesen — üzemi méretű, nagyobb dolgokban, anyaggal, energiával, erővel, idővel. Persze, ez nem azt jelenti, hogy már mindenki mindenhol okosan él, cselekszik. Vannak még értelmetlen kérdések, túlcifrázott házak és kerítések, tanyának nevezett, de valójában kacsalábon forgó, borpincék, státusszimbólummá csícsásított hétvégi házak, stb. De végül is, ha tisztességes munka gyümölcse az így-úgy csavarin tott vaskerítés, meg ,a helyi építészeti előírásokba sem ütközik az elszabadult fantáziáról árulkodó hétvégi ház és a többi — ám legyen. Más azonban a közügyek dolga. Mert bizony itt is van — még mindig — ellentmondás. Vegyünk egy mezőgazdasági üzemet. Az árak azt szorgalmazzák, hogy minél kevesebb energiát használjanak. Meg is tennék, h,a ugyanakkor más, érvényes rendeletek nem kényszerítenének az ellenkezőjére. Némelyik telepen például éjjel annyi, és olyan teljesítményű villanyégő világít, hogy az ember ho- va-tovább díszkivilágításnak hiszi. Az ok egyszerű: az energiatakarékosságnak még csak előszele sem volt, amikor megszülettek az előírások a telepek éjjeli kivilágítására. Akkor nem is volt ezzel baj. Olcsó volt az energia! Ám azóta igencsak megdrágult az elektromos áram, és — tegyük hozzá — kifinomultabbá vált a telepek indokolt őrzési rendje is. Senki nem akarja, hogy egyiptomi sötétségbe boruljanak e telepek. Csupán arról van szó, hogy aligha kell újságolvasáshoz is elegendő fényt biztosítani a telep teljes területén. Ehhez viszont sok helyen a korábbi előírásokat — talán szabványt is — felül kellene vizsgálni, és szükség szerint, az élet valós követelményéhez igazítani. Ehhez kevesebb energia kell, mint amennyi most veszendőbe megy. És még valami: a takarékosságra serkentő és azt lehetővé tevő rendelet újabb, egyéni kezdeményezésű megtakarításokat eredményezhet — a közösség számára is. Fejes István A szigorú külgazdasági feltételek mellett is eredményes a magyar agrárexport; kihasználva az egyenletesen növekvő mezőgazda- sági termelés nagyobb árualapját, és azt, hogy az V. ötéves terv élelmiszeripari beruházásai nyomán javult a termékek feldolgozottsági foka, évente átlagosan mintegy 5 százalékkal több mezőgazdasági-élelmiszeripari terméket adunk el külföldön — mondotta Lakatos Tibor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes tegnapi sajtótájékoztatóján. A magyar agrárexport helyzetének és lehetőségeinek további elemzése során arra is rámutatott, hogy a magyar élelmiszerek a fokozódó világpiaci versenyben is megállják helyüket. A kivitel jobban nő, mint az előállított termékekhez szükséges import mennyisédpő, kabát, női ruha, stílbútor és mobildaru — a szövetkezeti ipar termékeinek egynegyede jelenleg külföldi piacokra készül. Az ipari szövetkezetek az idén mintegy 12 milliárd forint értékű terméket gyártanak külföldi megrendelésre. Az országban működő 890 ipari szövetkezetnek több mint a fele termel — a hazai igények; kielégítése mellett — exportra is. Gyártmányaik egyre versenyképesebbek: az elmúlt esztendőkben mind a szocialista, mind pedig a nem rubel elszámolású exportjuk dinamikusan emelkedett. Az utóbbi különösen számottevő — 1975-höz viszonyítva mintegy 60 százalékos — növekedést mutat. A külföldön értékesített termékek között, a korábbiakhoz hasonlóan, ma is a textil- és ruházati termékek képviselik a legnagyobb arányt, de örvendetes, hogy a gép- és műszeripari, híradástechnikai, gépjármű- ipari termékek is egyre inkább felveszik a versenyt, megfelelnek a magasabb minőségi követelményeknek. A kisüzemek műszaki-technikai színvonalának emelését, a korszerű szervezési, piackutatási módszerek meghonosítását jól szolgálják a külföldi partnerekkel létrehozott kooperációs kapcsolatok, a know—how- és licencvásárlások. Jelenleg már több mint 100 termelési kooperáció van érvényben, s ezek közül 63 az V. ötéves tervidőszakban jött létre. Az export gazdaságosságát növelő és a belföldi ellátást is javító termelési együttműködések megteremtésében egyre jelentősebben szerepet vállalnak a külkereskedelmi vállalatok. Például a Hungaro- coop az utóbbi esztendőkben saját pénzügyi alapjaiból több mint 100 millió forintot adott át exportnövelő beruházásokra. ge. Ennélfogva a hazai termelők és az ipari vállalatok szerepe is mind hangsúlyosabb az agrárexportban. Nő az árbevétel, ami a kiforrottabb és következetesebb piaci munkának is köszönhető. De még jobb lehetne, ha az értékítélet változását a termelők és a vállalatok teljes köre tudomásul venné; a tapasztalatok szerint azonban erre egyelőre számos üzem még nem képes. Javul a külpiaci szereplés „csapatmunkája”; figyelem- reméltóan változott például a termelők-feldolgozók igénye a külkereskedelemmel szemben. Nem a minden ái;on való eladást tartják a leglényegesebbnek, hanem azt, hogy a piac igényeit figyelembe véve „rendeljen” a külkereskedelem. És ne általában igényeljen, hanem olyan esetenként akár speciális termékeket is kérjen, A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet az idén több mint 100 millió forint értékű terméket gyárt külföldi megrendelésre. Ennek 45 százalékát — főként világítótesteket — a szocialista országokban, 55 százalékát pedig — hőszabályzós vasalókat, rezsókat, kávéfőzőket, húsdarálókat — a nem rubel elszámolású piacokon értékesítik. Békés megyében még egy ipari szövetkezet szerzett külföldön jó nevet termékeivel. Az Endrődi Cipészipari Szövetkezet női divatcipői, divatcsizmái, nem csak itthon keresettek, az idén megközelítőleg 300 millió forint értékűt exportálnak belőlük. amelyek egy-egy adott területen különösen jól elhelyezhetők. A meghatározott piacokra való irányított termelés látszik ugyanis a jövő útjának. És ennek nem mond ellent az sem, hogy végül is mindenhol eladható termékekre van szükség. Az árhoz és egyes speciális minőségi követelményekhez való alkalmazkodás ugyanis mindig javítja — mégpedig rövid távon — a magyar áruk esélyeit a különböző, eltérő igényű piacokon. A miniszterhelyettes elmondotta, hogy agrártermékeinket csaknem száz országba szállítjuk. A külkereskedelmi statisztika mintegy 1000 agrártermék kivitelét tartja számon. A piacok közül legfontosabbak a szocialista országok; ide irányul az agrárkivitel több mint fele. Mindenekelőtt a Szovjetunióval gyümölcsöző a kapcsolat. A fejlődő országok aránya az agrárkivitelben növekedett: jelenleg megközelíti a 9 százalékot. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelem az összes agrárexport 40 százalékát képviseli. Országos ankét a minőségről Minőség — gazdaságosság — érdekeltség címmel országos ankét kezdődött szerdán a MTESZ központi szabványosítási és minőségi bizottsága, az Európai Minőségügyi Szervezet magyar nemzeti bizottsága és a Miagyar Szabványügyi Hivatal rendezésében az Építők Szakszervezetének székházában. A tanácskozáson nyolcszázan vesznek részt, vállalatvezetők, gyári szakemberek, s mindazok, akik hivataluknál fogva felelősei a termékek minőségellenőrzésének. A tanácskozáson előadások hangzanak el a minőségnek a VI. ötéves tervidőszakban betöltött várható szerepéről, a minőségszabályozás aktuális kérdéseiről és a gazdasági szabályozás. a nemzetközi versenyképesség és a minőség összefüggéseiről. Nemrég ért véget a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének XXXIII. kongresszusa. Ennek határozatait, a megyei és a helyi tennivalókat vitatták meg november 19-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, az SZMT- székházban az alapszervezetek titkárai és a főbizalmiak. Rákóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára tolmácsolta a főbb gondolatokat, feladatokat, amelyek meghatározzák az elkövetkezendő időszak munkáját. Hangsúlyozta, hogy a szakmai szakszervezet legmagasabb fóruma elismerte a szervezett dolgozók tevékenységét. A bizalmiak élnek jogaikkal, szélesedett az érdekképviseleti rendszer. Véglegesen száműzni kell azonban a demokrácia formális elemeit, a tagság határozottabban lépjen fel a hanyagul dolgozókkal, a rendbontókkal szemben. A gazdasági feladatok végrehajtásánál a párt XII. kongresszusának határozatait vegyék figyeAz iparág mintegy tíz hazai vállalatának részvételével kohászati karbantartási szeminárium nyílt meg tegnap Özdon, a Technika Házában. A háromnapos rendezvényen az ország különböző üzemeiből mintegy hetven szakember vesz részt, és a géppark folyamatos üzemeléséhez nélkülözhetetlen karbantartásról tizennyolc előadás hangzik el. A téma fontosságát mutatja, hogy A gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet halfeldolgozó üzemének építését 1978-ban kezdték el. A beruházással kapcsolatos teendőket beszélték" meg tegnap, november 19-én Gyomán, a htsz központjában a beruházásban érdekelt szervezetek vezetői, valamint a megyei pártbizottság és tanács képviselői. A beruházás átadási határidejét ,az elmúlt két évben többször is módosították. Ennek egyik oka az volt, hogy időközben a szövetkezet exportárualapot bővítő hitelt kapott. Így a beruházás 41 millió forint helyett várhatóan 76 millió lembe. Nagy gondot szükséges fordítani a kiegyensúlyozott áruellátásra, a kereskedelmi munka kulturáltságára. Nem szabad megállni az ipari és a kereskedelmi vállalatok közötti kapcsolatok erősítésében, gyakorlati megvalósításában. Kiaknázatlan lehetőség ezen a területen a szocialista brigádok jó együttműködése, a szerződéses fegyelem erősítése. A VI. ötéves tervben szűkülnek a kereskedelmi beruházások is. Az üzletek áteresztőképességét viszont növelni kell. Ezért a meglevő létesítmények korszerűsítése, felújítása kerül előtérbe. A fogyasztási szövetkezetek még több részjegy kibocsátásával bővíthetik a bolthálózatot. Hangot kapott a kongresszuson a kereskedelmi morál: az eladók magatartása, a csúszópénz elharapózása. Ez ellen határozottan fel kell lépni. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy szigorúbban felelősségre vonják a társadalmi tulajdon dézsmálóit. csak. a vendéglátó gyárban, az Ózdi Kohászati Üzemekben egyetlen esztendő alatt csaknem százmillió forintot költenek a termelőeszközök karbantartására és felújítására. A most megnyílt szemináriumon a legkorszerűbb módszereket ismertetik, amelyek lehetővé teszik a költségek csökkentését, és az elvégzett munka minőségének javítását. forintba kerül majd. Az * -exportárualapot bővítő 50 millió forintos hitelből exportképes termékek előállításához vásárolnak berendezéseket. Az üzemben évente mintegy 2 ezer tonna készterméket állítanak majd elő, amelynek egy részét tőkés exportra szállítják. Ezért is lenne fontos, hogy ,a legutóbb megállapított átadási határidőnek megfelelően, a jövő év augusztusában már termeljen a halászati szövetkezet új üzeme. Ma még azonban nagyon sok a tennivaló. Ezeket vették sorra a szerdai megbeszélés résztvevői. A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetben a háztáji területen termesztett seprűcirok magját lehúzzák, majd a szövetkezeten keresztül a mezőkovácsházi ÁFÉSZ-nek értékesíFotó: Veress Erzsi Kooperációk segítik az ipari szövetkezetek exportjának növelését —s. Karbantartási szeminárium Ózden Egyeztető megbeszélés a gyomai Htsz-ben
