Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

1980. november 16.. vasárnap Kitekintés Tivoli csak egy van... Este a Tivoliban Tudomány — technika Elektronika a gépkocsiban Az Egyesült Államokban — a tervek szerint. — 1980 őszétől minden új gépkocsit mikroszámítógépes gyújtás­szabályozóval gyártanak. Ez a néhány évtizede még el­képzelhetetlen pontosságot nyújtó szabályozás jelentős kutatási-fejlesztési erőfeszí­tések eredménye A benzin árának rohamos emelkedése a takarékossá­got az autósok első számú Követelményévé tette. A benzinfogyasztás érdemleges csökkentése viszont csak elektronikus berendezések felszerelésével képzelhető el. A kezdet tehát a mikroszá­mítógépes gyújtásszabályo­zás. A jövő autójának kipu- fogását — azaz a véggáz összetételét — azonban már ellenőrizni fogja egy mérő­szonda, és ugyanígy állandó kontrollnak veti majd alá a motor-hőmérsékletet, a for­dulatszámot, a forgatónyoma- tékot, a sebességváltó állá­sát, a kerekek légnyomását és a gumiköpeny profilmély­ségét is. Az autó komputere állandóan regisztrálni fogja a külső hőmérsékletet, a lég­nyomást és a nedvességet, hogy azután a mért értéke­ket figyelembe vegye a gyúj­tás. a porlasztás vagy a se­bességváltás vezérlésére. A kocsi vezetőjének minderre már semmi gondja nem lesz. Az elektronikával felsze­relt autók azonban drágáb­bak lesznek. Nem a volta­képpeni minikomputer okoz­za az áremelkedést, hanem a sok mérőtapogató, amely a számítógépet a szükséges adatokkal ellátja, továbbá a komputer parancsait továb­bító alkatrészek, amelyek mínusz 40 és plusz 120 C- fok közötti hőmérsékleten kifogástalanul kell, hogy működjenek. Az autóipar három olyan területet kü­lönböztet ,meg. amelyekben az elektronikának szerep juthat: az egyik a hajtómű­vezérlés (benzin-befecsken­dezés, porlasztás, gyújtás, ki- pufogás, sebességváltás), a másik az üzembiztonság (blokkolásgátlás a fékrend­szerben, távközjelzés), a harmadik az ellenőrzés és információ (az összes funk­ciók jelzőműszerei, forga­lomirányítás). Képünkön: az elektronika egyik érdekes alkalmazási területére láthatunk példát. Az angol rendőrségi kocsiba beépített mikroszámítógép a „lelke” annak a készülék­nek, amely a látómezejébe kerülő bármely jármű sebes­ségét — függetlenül a hala­dási iránytól vagy a forga­lom sűrűségétől — kiszámít­ja és feljegyzi. B. I. Tivoli csak egy van, a kop­penhágai. Mert próbálták ugyan utánozni, lemásolni, de hasztalanul. Azt a vidám, önfeledt hangulatot, amely a koppenhágai Tivoliban ma­gával ragadja az embert, se­hol másutt nem tudják pro­dukálni. A mi Vidámpar­kunk is, amely Európa egyik legrangosabb szórakozóhelye — csak a játékos ötleteket valósította meg. Koppenhá­gában a zene, a tánc, a szín­ház és a gasztronómia is he­lyet kapott. A Tivoli — Koppenhága, de talán az egész világ leg­nagyobb szórakozóparkja. 80 ezer négyzetméteren terül el. 1843. augusztus 15-én nyitot­ta meg először kapuit. A di­vatos mulatópark megépíté­sének ötlete Georg Carsten- sen nevéhez fűződik. A haj­dani erődítmény színhelye az 1800-as években is katonai terület volt. Carstensen úgy kapott építésre engedélyt, hogy kikötötték, az épületek csak fából, üvegből, textil­ből készülhetnek, hogy gyor­san le lehessen bontani, ha ismét hadi célokra kell a hely. Erre azonban nem ke­rült sor. De a követelések hozzájárultak a könnyed, kí­nai kupolás építkezés, az úgynevezett Tivoli-stílus megteremtéséhez, amelynek eredményeképpen fantázia­dús pavilonok, minarettek, kupolák, pagodák népesítik be ma a kertet. Hatalmas, virágokkal, fákkal övezett te­rület, átellenben a koppen­hágai központi pályaudvarral — üde színfolt. Andersen cso­dás mesevilága elevenedik itt meg. A múltat idézi Harle­quin, Columbine és Pierrot tánca — ahogy háromszáz évvel ezelőtt Koppenhága egyetlen Comedia deH’arte színházában játszották. A sza­badtéri színpadon folklór műsorban gyönyörködhetünk. A kínai stílusú pantomim­színház a kert legöregebb épülete, attrakciója is párját ritkító. Homlokzatára azt ír­ták fel: „Öröm másoknak örömet szerezni.” A hang- versenyteremben Lumbye, a dán Strauss szerzeményei csendülnek fel (100 évvel ez­előtt a népszerű zeneszerző vezényelte hangversenytől volt hangos a Tivoli). Amott bábelőadást, balettműsort, dzesszhangversenyt hirdet­nek a transzparensek, gyer­mekjátszótér, gyermekszín­ház hívja a kicsinyeket. A felnőtteket éttermek, bárok, táncos szórakozóhelyek csá­A Tivoli Gárda Ha átlépünk a XXI. századba Pillantás a jövőbe bítják. Bűvészek, akrobaták, trapézművészek szórakoztat­ják lélegzetelállító számaik­kal a közönséget. Aki a ke­vésbé izgalmas szórakozást kedveli, csónakázhat a Tivo­li taván, amely az egykori városárok maradványa, beül­het a dodzsembe, repülhet a körhintán, a hullámvasúton, célba lőhet, s szórakozhat a legkülönbözőbb játékokkal. Fény és hang, millió szí­nes lámpa és zeneszó ékesí­ti a Tivolit. Kezdetben olaj­lámpásokkal világítottak, majd 1889 óta villanykörté­vel. Neont ma sem használ­nak. A parkban 45 ezer tő tulipán és 60 ezer nyári vi­rág bontja szirmait — szí­nessé, látványossá téve a szó­rakozóhelyek környékét. Trombita és sípszó jelzi a színpompás Tivoli Gárda kö­zeledtét. A piros-fehér dísz­ruhás, kéksapkás gárda — 9—16 éves fiúkból áll — a királyi testőrgárda kicsinyí­tett mása. Zeneszó, parádés felvonulás a programjuk a Tivoli megnyitása óta — im­már 138 éve. Éjfélkor sziporkázó, színes virágok tűnnek fel az égen. A Tivoli káprázatos tűzijá­tékkal zárja kapuit. (Kádár) Kit ne izgatna, milyen lesz a jövőnk? Mi várható a XXI. században? Mennyi ember él majd a földön? Mi vár fia­inkra, unokáinkra? Mind­ezekkel a kérdésekkel Buda­pesten, a Közgazdasági Egvetem Népgazdasági Ter­vező Intézete, s azon belül a jövőkutatási osztály fog­lalkozik, élén dr. Kovács Géza egyetemi tanárral. Elöregedés — önnek a „Jövőkuta­tás és társadalmi tervezés” című könyvét már hirde­tik. Miről szól? — A társadalom tudomá­nyos irányításához társadal­mi méretű tervezésre van szükség. A népgazdasági ter­vezés elégtelen a társadalmi méretű folyamatok tudomá­nyos irányításához. Az anya­gi javak újratermelése mel­lett újratermelődnek társa­dalmi-termelési viszonyaink, intézményrendszerünk, sőt, maga az ember és tudata is. A másik alapgondolat: a jö­vőkutatás és tervezés szoros kapcsolata. — A jövőkutatás a prob­lémák szélesebb körével foglalkozik, mint amiben tervezünk vagy döntünk? — Mi a nagy távlatú jö­vőképalkotással foglalko­zunk. Vizsgálódásaink átlé­pik az ezredfordulót, kilé­pünk a XXI. század évtize­deire. — Mit lehet látni „ho­roszkópunkon”? — Az a fejlődés, amelyet az 50-es évek elején a szo­cialista iparosítással elindí­tottunk, ma már 30 éves ter­melési apparátust jelent. Az ezredfordulón pedig 50 éve­set. Eltekintve a rekonstruk­cióktól, újabb gyárak építé­sétől, a termelőberendezések elöregednek. A 90-es évek­ben újabb, „második” szocia­Egészség — higiéné Fáj a lábam! Gyakran hallani öregtől, fiataltól e panaszt. Okai sok­félék lehetnek. Mindenek­előtt és leggyakrabban a szűk, kis cipő viselése okoz­hat maradandó lábpanaszo­kat. De hasonlóan sokan ván- nak, akik azért szenvednek, mert elhanyagolják a láb­ápolást. Pedig a láb, amely oly sok igénybevételnek, egész test­súlyunk viselésének van ki­téve, megérdemelné, hogy többet törődjünk ápolásával, kényelmével. A legfontosabb, hogy lá­bára illő cipőt vásároljon. Ne hallgasson a divat „paran­csára”, nincs jobb érzés, mint kényelmes, puha cipő­ben jönni-menni, sétálni, gyalogolni. Naponta mossa meg lábát szappannal. Használjon láb- ápoló krémeket, vagy test­ápolószert. Mindennap friss harisnyát, zoknit viseljen. Jó, ha naponta váltogatja cipő­it is. Tanácsos hetenként egy- szer-kétszer lábfürdőt venni, olyan vízzel, amelybe láb­sót, konyhasót vagy gyógynö­vénykivonatot tett. Hatásosa kamillás, a rozmaringos, a mentás lábfürdő. A fürdő után használjon sósborszeszt, gyógyfűkivonatot, lábbalzsa­mot, amellyel alaposan be­dörzsöli lábát. Nyáron a mezítláb járás egészítheti ki a lábápolást. Strandon, homokos, füves te­rületen, amikor csak teheti, járjon cipő, papucs nélkül, a levegő, a víz, a napfény jót tesz az egész évben cipő­börtönbe zárt lábfejnek. Télen se feledkezzen meg a láb szellőztetéséről, Tor­náztassa mezítláb — persze jól fűtött szobában, szőnye­gen. Kellemetlen panasz a láb- izzadás, amely gyakran be­tegség kísérőjelensége. Ha a panaszt műanyag cipő, gu­micsizma, műszálas harisnya okozza — ezek viseléséről kell lemondani. S lábfürdők­kel. mezítláb járással szün­tetheti meg a kellemetlen ér­zést. Ha ezektől sem csökken a lábizzadás, forduljon or­voshoz, aki az alapbajt ki­kezelve szüntetheti meg pa­naszát. A tyúkszem, a bőrkemé- nyedés, a benőtt köröm tipi­kusan olyan bántalmak, ame­lyek a szűk, keskeny cipő vi-. selésétől keletkeznek. Kö- römbenövést a túl magas sarkú cipő is okozhat azzal, hogy az ilyen lábbeliben a láb elülső része előre és le­felé tolódik. A rosszul vá­gott köröm is benövést okoz­hat. A tyúkszemet legjobb szak­emberrel, pedikűrössel ápol­tatni, s a kiváltó okot meg­szüntetni. A benőtt köröm gyulladását kamillás fürdő­vel csillapíthatja. De ha gennyes, erősen gyulladt a körme, forduljon orvoshoz. sarkadi lista iparosításra kell hogy sor kerüljön. Nagy feladat lesz! Korszerűségében is más. 12 milliárd — Jelenleg mivel foglal­koznak? — Ismeretes, hogy a világ nagy távlatú jövőjéről kü­lönböző világmodellekben, globális jelentésekben felvá­zoltak elképzeléseket, hol a „Római Klub” égisze alatt, hol az ENSZ megbízásából. Mi azt vizsgáljuk, milyen tanulságok vonhatók le a vi- lágmodellekből. — Szabad néhány példát kérni? — Vegyük a népesség kér­dését. A világ népessége to­vább nő: 2020-ra mintegy 12 milliárd ember él majd a földön. (Hazánk népessége várhatóan 11 millió lesz.) A fejlett országokhoz tartozó, nagyobb részt fehér népesség részaránya a jövő század 20- as éveire a jelenlegi 20 szá­zalékról 10 százalékra esik vissza. Ez a világot mozgató értékekben, gondolkodásmód értékekben, gondolkodás- módban jelentős változásokat fog eredményezni, és ennek konzekvenciáit nekünk is le kell vonni. Vagy például az energiastruktúra kérdéskö­re!... Az olaj és földgáz részese­dése csökken, és ez életmó­dunkban is változást fog hozni! A szén, de az urán is, amely az atomerőművek alapanyaga, kimerülnek, bár a szén, mint nyersanyag so­kat fog érni. A XXI. század­ban megnő a fúziós energia szerepe, nő a napenergiáé, a biogázoké, esetleg más erő­forrásoké. Életkörülmények — A XXL században egészségesebb körülmé­nyek között fog az ember élni? — Nehéz erre válaszolni. Civilizációnk haladásával megteremthető egy egészsé­gesebb életfeltétel lehetősége. Számolni kell azonban azzal, hogy a népesség nemzetközi méretű növekedése, az em­beri szervezet egyoldalú igénybevétele, bizonyos gyógyszerek hatékonyságá­nak csökkenése ronthatja az életmód feltételeit. Erre is időben fel kell készülnünk. Szüts Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents