Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980. november 16., vasárnap o Magyar—Bolgár Barátság Tsz, Mezőgyán Megváltó talajrendezés? Lörincz Ferenc dr., a sarkad—feketeéri Lenin Tsz elnöke azt állítja: jogos a mezőgyániak várakozása. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz gazdái tudniillik egyértelműen a mindent átfogó üzemi talajrendezéstől várják sorsuk jobbra fordulását. Igaz, a mezőgyáni termelőszövetkezetet az utóbbi években már példaként emlegették a térség mezőgazdasági üzemei előtt, mint olyat, amely a mostoha természeti és közgazdasági viszonyok ellenére is lábon tudott maradni. Ették a holnapot Az ellentmondás a két állítás között — miszerint egyfelől „megváltóra” vár ez a termelő közösség, illetve, hogy másfelől utat mutat Zsadánynak, Biharugrának, Méhkeréknek, és így tovább — nos ez a szembenállás csak látszólagos. A Magyar—Bolgár Barátság Tsz ugyanis valóban állva maradt, s ami ennél is több: saját erőből, támogatás nélkül. Csakhogy éppen ez a tett szívta ki erőit, jutott ezzel oda, hogyha rövid időn belül nem frissül fel a tervbe vett talaj- rendező kúrától, akkor bizony alapjainak teljes felélése takarhatja csak el a továbbiakban — ideig-óráig — erőnlétének hiányosságait. A tsz-elnök, Biró István így fogalmaz: — 2400 hektár szántó mellett van 1600 hektár legelőnk, meg egy kis erdőnk, 1200 hektáron búzát, őszi árpát, repcét termesztünk, napraforgót 400, pillangósokat 300 hektáron, a maradékon pedig kukoricát. Valamikor volt cukorrépánk is, de felhagytunk vele, mert nem futotta nj gépsorra. Hiányoznak a korszerű nagy gépek is. Ezekre sem telik. Pedig telhetne, csak hát a víz... Az idén „mindössze” 300 hektáron rabolt, de a megelőző két évben 1000 hektár szenvedett miatta. Tenyészkos van eladó .Hát ezért tekintenek megváltóként a talajrendezésre Mezőgyánban. A tervezés már be is indult, s arra számítanak, hogy nemsokára nekiláthatnak a kivitelezési munkáknak. Mert nem csak a szántó hasznosításának eredményessége függ ettől. A kiterjedt gyepterületek korszerű művelését sem kezdhetik, míg a talajok vízrendezése meg nem történik. A talajrendezéshez hasonlóan a legelőgazdálkodás is központi kérdés Mezőgyánban, már csak azért is, mert az anyajuhok számát a jelenlegi 2400-ról 1982 végéig 5000-re akarják gyarapítani. Tegyük hozzá ehhez, hogy az állattenyésztési felügyelőség által megszemlézett juhállomány minden bizonnyal elnyeri a törzstenyészet régen áhított címkéjét. Ha így lesz — s miért ne lenne így —, évente 250—300 tenyészkost is értékesíthetnek igen jó áron amellett, hogy egy- egy birkáról még több mint 5 kiló gyapjút is lenyírhatnak egy-egy esztendőben. Tévedés ne essék, az állattartás fejlesztéséhez is pénzre van szükség. Hiszen az egyre szaporodó juhokat is csak azokban az épületekben tarthatják egyelőre, ahonnan á tbc-mentesítés során a szarvasmarhákat kiselejtezték. A szarvasmarhatartásban teljes állománycsere révén jövőre kezdik meg feltölteni a rendelkezésre álló hagyományos épületeket, sajnos ezek között akad olyan is, ahová még se a vizet, se a villanyt nem sikerült bevezetni. A dolgok logikai sorrendjéből következik tehát, hogy mindenekelőtt a növénytermesztés termelési biztonságát kell megteremteni. Ehhez pedig mindenképp a talajrendezésen át vezet az út. A sarkad—feketeéri tsz elnöke a biztató szavak megfogalmazásakor egyéb iránt nemcsak elméleti megoldásokra hivatkozott: azokon a földeken, amelyeket már Sarkadon rendbe tettek, a megelőző időkhöz képest most két és félszeres termést arattak. Mi kell még? Azzal természetesen a mezőgyániak is tisztában vannak, hogy ha a talajrendezés sok mindent meg is old, semmivel sem csökkenti a feladatok számát. A rendezett talajállapot csak alap — még ha meghatározó is — a továbblépéshez. Hogy mire gondolunk ez esetben, arra a Magyar—Bolgár Barátság Tsz maga szolgál példát. A kétsopronyi tsz-szel kialakult együttműködés során kitűnő vetőmagvak kerültek Mezőgyánba, aminek eredményeképp a földek jelenlegi állapotában is 50 százalékkal múlták felül az idei búzahozamok a korábbiakat. A vízrendezett, mélylazított, javított talajokhoz tehát kell még szakértelem, korszerű gép- és technológia, jól termő fajta és sorolhatnánk ki tudja meddig még. A lényeg: a megváltóként emlegetett talajrendezés valóban sorsforduló — a lehetőségek átformálásában elsősorban. A többi a mező- gyániakon múlik majd. K. E. P. A békéscsabai kórházban többek között az álmennyezeteket készítik Fotó: Veress Erzsi Tél előtt az építőipar Az elmúlt évtizedben, a korszerű építési technológiák, építési módok fokozatosan megszüntették az építőipar idényjellegét. Napjainkban már egész évben folyamatosan foglalkoztatják az építő- munkásokat. Az elmúlt hetekben a néhány napos, zord időjárás is jelezte: közeledik, nyakunkon a tél. & A Mezőkovácsházi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat már csaknem teljesítette éves feladatát: a tavalyi 52 millió forintos termelési értékkel szemben várhatóan 60 millió forintot érnek el. Az idén főként a sertéstelepek és a szarvasmarha-telepek rekonstrukciója, építése adta a legtöbb feladatot. Ezek a munkák télen is folytatódnak. Természetesen ameddig az időjárás nem szól közbe, a szabadtéri munkák kerülnek előtérbe. Az elkövetkező két- három hónapban a végegyházi Szabadság Tsz sertéstelepén 6 épület szerkezetszerelésén dolgoznak, ezzel egy időben a battonyai Petőfi Tsz varrodájának felújítása és a gépjárműcsarnok ad majd feladatot. Téliesített munkaterületen folynak majd a MOM battonyai üzemének belső munkálatai. Me- zőkovácsházán az ÉVIG szerelőcsarnokát építik, aminek az aljzatbetonozása folyik ezekben a napokban, s Ma- gyarbánhegyesen pedig rövidesen megkezdik a BARTÖV régi épületének rekonstrukcióját. Mezőhegyesen a kórház felújítása és korszerűsítése is a téli hónapok feladata. Az árvíz utáni helyreállításban részt vesz a kovácsházi vállalat: amint lehet, a dobozi Petőfi Tsz szakosított sertéstelepének felújításához látnak hozzá. A téli munkákhoz szükséges anyagok már a helyszínen vannak, a 190 építőmunkást foglalkoztató vállalatnál évek1 óta ismeretlen a fagyszabadság. Az elkövetkező téli hónapokban is folyamatosan foglalkoztatnak minden dolgozót. A Mezőberényi Építőipari Szövetkezet nem tartozik a nagy kivitelezők sorába, ám munkájukra a pontosság és a jó minőség a jellemző. Tanévkezdésre átadták a 8 tantermes általános iskolát, aminek a szomszédságában a télen tovább épül a tornaterem. A nagyközség központjában, az OTP-beruhá- zásban ezekben a napokban 15 lakás utolsó szintje készül, majd egy-két héten belül a zárófödémeket is elhelyezik, utána pedig a belső munkákat végzik, természetesen téliesített épületben. A szövetkezet saját beruházásban készíti szociális létesítményét, amelyet ez évben átadnak. Ugyancsak a község központjában, az elkövetkező hetekben hozzálátnak egy 16 lakásos épület alapozásához, majd — ameddig az időjárás engedi — falazásához. A téliesített munkahelyeken a nagy teljesítményű hőlégfúvók már készen állnak, a fűtéshez szükséges gázolaj a helyszínen található. A szövetkezetnél legutoljára 1978 januárjában volt egyhetes fagyszabadság. A télre a teljes létszám foglalkoztatására felkészültek, ugyanis szükség esetén a perlit- és betoncsőgyártást két műszakra szervezik át. «4 • <4V A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat megyénk legnagyobb építőipari szervezete. Az előzetes program szerint a megyében 20, Budapesten pedig egy téliesített munkahelyen mintegy 800 építőipari munkást foglalkoztatnak. Ezeken a munkahelyeken az elkövetkező hónapokban 110 millió forint termelési érték előállítása a cél. Az időjárástól függően további 26—27 munkahelyen 600-an dolgoznak majd, főként alapoznak, közművet építenek, szerkezetet szerelnek, és földmunkát végeznek. A téliesített munkahelyeket a megyeszékhelyre, Orosházára, Gyulára, Békésre és a fővárosba koncentrálták. A megyében — főként Gyulán és Békéscsabán — több mint 200 lakás befejezésére kerül sor. Kiemelt fontosságú a békéscsabai kórház- és postaépület beruházása, ahol nagy létszámot foglalkoztatnak majd. A téliesített munkahelyek fűtését, ahol lehet, a végleges rendszerekkel oldják1 meg, ezenkívül 28 nagy teljesítményű hőlégfúvó, 21 légbefúvó és 2 gyorsgőzfejlesztő áll készenlétben. A téliesítést gátolja, hogy az Orosházi Üveggyár nem szállította le időben a síküveget, ezért egyes területeken az épületek lezárását ez nehezíti, hátráltatja. Az elmúlt évektől eltérően az ÁÉV a télen 100—150 építőmunkást fagyszabadságra küld. A Békési Építőipari Szövetkezetnél az elmúlt télen a nagy hó miatt néhány napos kényszerpihenő volt. Az idén szeretnék ezt elkerülni, s már kijelölték a téliesített munkaterületeket. Békésen, a Szarvasi úton 28 lakás szerkezetszerelése készen van, belső munkálatait a télen folytatják. Békéscsabán az AGROKER szociális létesítményének és Békésen tucatnyi lakás télesítését nehezíti, hogy a tetőlezáráshoz szükséges nehéz szigetelő lemezeket az újkígyósi Kemi- kál nem gyártotta le, illetve nem szállította. Ugyancsak Békésen, az elkövetkezendő hetekben újabb 28 lakás alapozását kezdik meg, majd a tél vége felé hozzálátnak 38 lakás építéséhez. Ezenkívül télre több kisebb belső munkát vállaltak'. A téli munkákhoz szükséges anyagok, berendezések többsége a helyszínen van, jó néhány helyen a végleges fűtéssel, másutt ideiglenes fűtőberendezésekkel szolgáltatják majd a meleget. —szekeres— Nekünk a béke mindennél fontosabb Etiópiából a FBO-n át Kondorosig A kondorosi Egyesült Tsz irodaházának tanácskozójában ülünk. Beszélgető partnerem, Arragaw Fettene Etiópiából érkezett tizedma- gával Magyarországra. Társai a most bontakozó etió- piai szövetkezeti mozgalom megyei koordinátorai, ő pedig hazája egyik legfontosabb irányítószervének, az éhséggvezetek felszámolására, a forradalmi és honvédő harcok sebesültjei támogatására alakított bizottságnak az elnökhelyettese. Etiópia a forradalommal utat nyitott a népi, nemzeti fejlődéshez, de gazdaságilag és politikailag ma is igen nehéz helyzetben kell ennek a népnek történelmi küldetését betöltenie. Arragaw Fettene erről így beszél: — Etiópia földterületének csupán kisebbik része művelhető, ugyanakkor az ország nemzeti jövedelme ma is, mint a forradalom előtt döntő hányadban a mezőgazdasági termelésből származik. A harmincmillió lakos 90 százaléka él a földből. A demokratikus társadalmi átalakulást megelőzően azonban a földnek mindössze 10 százaléka volt a parasztok kezében, a többit a földesurak és az egyház birtokolta. Hogy a föld urai menynyire viselték szívükön az ország sorsát, azt mi sem tükrözi hívebben, mint az, hogy 1972—73-ban, igen, 1972-ben és 1973-ban 200 ezer ember halt éhen Etiópiában, és erről a világ mit sem tudott, mert a hatalom a nemzetközi közvélemény előtt ezt mélyen elhallgatta. Hát ezt a hatalmat söpörte le a mi forradalmunk, amely első lépésként szétosztotta a földeket az éhezők között. — Mit sikerült megoldani a földosztással Etiópia gondjaiból? — A nincstelen parasztok évszázados földéhsége kielé- gült, de éhségük nem szűnt meg. A kiosztott földek megműveléséhez nincs, vagy kevés az eszköz, a tudás. Világosan látjuk, hogy a, fel- emelkedéshez a parasztok összefogásán át vezet az út. Alakultak is már szövetkezetek nálunk, de részvételük a termelésben korántsem döntő, és jelenleg túlsúlyban vannak még a szövetkezés kevésbé kiteljesedett formái. Az ország sorsáért felelős vezetők nagy körültekintéssel igyekeznek szervezni, erősíteni ezt a mozgalmat, ám szeretnénk megelőzni, elkerülni azokat a hibákat, tév- utakat, amelyek a szövetkezetesítést rossz színben tüntetnék föl népünk előtt. Hiszen énélkül is nagyon sok bajunk van a rosszindulatú rágalmakkal és az ellenagitá- cióval. Ezért is örültünk, amikor az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezetének, a FAO-nak a segítségével az első csoport etiópiai szakember Magyarországra utazhatott a szövetkezeti mezőgazdaság tanulmányozására. A mi utunkra pedig az első csoport múlt évi igen kedvező tapasztalatai alapján került sor. — Egy hetet töltenek a kondorosi Egyesült Tsz-ben, egy hetet a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetemen. Mire elegendő ennyi idő ilyen súlyos, fontos kérdések tanulmányozásában? — Etiópia ma a kezdetek kezdetén áll, az Önöknél átlagosnak számító termelési színvonal nálunk még csak álom, ezért örülünk különösen annak, hogy olyan tsz látott bennünket vendégül, mint amilyen a kondorosi is. A FAO nem véletlen jelölte mintagazdaságul a fejlődő országokat segítő akcióban. Ennek a szövetkezetnek az elnöke a mozgalom indításának első pillanatától itt dolgozott. Legtöbbet nekünk, a látottak mellett a vele való beszélgetés adott, hiszen ő gazdag élettapasztalatával válaszolt a bennünket leginkább izgató kérdésekre: a szövetkezetek alakításáról, a gépállomások szervezéséről, á nagyüzemi termelés irányításáról, a termelőszövetkezetek és az állam kapcsolatáról beszélt, igazán őszintén. Mindez rendkívül fontos nekünk, hiszen Etiópia most tart ott, ahol az Önök országa 30 évvel ezelőtt. — Etiópiának nem éppen a legbarátságosabb környezetben kellett és kell a társadalmi igazságtalanság fölszámolásáért, az éhezés megszüntetéséért a harcot megvívnia .., — Amíg erőinket az Amerikai Egyesült Államoknak katonai támaszpontot jelentő Szomália elleni harc köti le, nem tudjuk gazdasági gondjainkat, országos problémáinkat megoldani. Ez tovább fokozza a feszültségeket, aktivizálja belső ellenségeinket. Etiópiának éppen ezért a béke mindennél fontosabb — létkérdés. Mi tudjuk, hogy hosszú és nagyon keserves út áll előttünk. Tudjuk, hogy mi magunk még nem sokat élvezhetünk munkánk gyümölcséből, de lelkesít bennünket, hogy gyermekeink már emberibb világban .nőhetnek föl. Amikor ezt mondom, magam is két kislányomra és két kisfiámra gondolok ... Eddig tartott eszmecserénk, amelyet Efrem B. Wel- la, Gödöllőn végzett tanzániai agrármérnök közvetített. Köszönet mindkettőjüknek, s a viszontlátásra! Kőváry E. Péter Korszerű sütőüzem A Békés megyei Tanács 2. számú (gyomai) Sütőipari Vállalat szarvasi üzemének a több mint 12 millió forintba kerülő rekonstrukciója november végén fejeződik be. Elkészül a megyében az első úgynevezett áthordós rendszerű alagútkemence, amelynél jóval könnyebb lesz a oékek munkája. Korszerűen történik majd a tésztakészítés, feldolgozás is. Demcsák Mihálynak, a vállalat igazgatójának tájékoztatása szerint az üzembe helyezésre december elején kerül sor. Attól kezdve 1, 2 és 3 kilós kenyér, péksütemény és krumplis kenyér is készül majd, A rekonstrukció eredményeként naponta 13 tonna kenyér előállítása válik lehetővé. Ez elősegíti, hogy nem kell előre sütni, s így hétvégeken, valamint kétnapos ünnepeken is friss kenyér kerülhet a szarvasiak asztalára.
