Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
1980. november 15., szombat Új típusú vezetőképzés Hollywood csillogása és árnyai 4. Felzárkózott és lehagyta Európát A Békés megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet a korábbi évektől eltérően 5 egész napos, változatos témákról szóló továbbképzést tart november 17-től 21-ig Békéscsabán, a megye gimnáziumi, szakközépiskolai és önálló kollégiumi igazgatók részére. Ilyen komplex politikai, vezetéselméleti, munkaügyi, személyzeti és pedagógiai témákat felölelő továbbképzésre eddig megyénkben még nem volt példa. Az öt nap során neves tudományos kutatók, szakemberek tájékoztatják az iskolák vezetőit azzal a céllal, hogy gyakorlati, mindennapos tevékenységükhöz, vezetési módszerükhöz segítséget nyújtsanak. Szó lesz többek Kislányom jelest kapott egy fogalmazására. Ez a tény önmagában még nem tartalmaz semmi rendkívülit. De az már igen, amiről írt. Mert utólag úgy gondoltam, igazságosabb lenne a kapott jelest megosztott díjként átnyújtani. A fogalmazónak és a fogalmazás témáját nyújtó fiatal fogorvosnőnek. A dolgozat címe ugyanis így szólt: Egy fogászati élményem. A történet előzményeihez hozzátartozik, hogy kislányomat már hároméves korában kíméletlenül megkínozták. S ez volt első fogászati „élménye”. Azóta csak óriási cirkuszok árán sikerült elvonszolni a fogorvoshoz. Mígnem egyszer fordult a kocka... Nemrég arra ébredtünk, hogy leányzóm arca ismét cipó formát öltött (sűrűn megesik vele), s a lakótelep fogászati rendelője éppen nem üzemelt. Az éjszakai pihenés nekem is drága kincs, így hát — körzet ide vagy oda — elmentünk a megyeszékhely egyik központi rendelőjébe. Helyi szokás szerint az ajtórésen bedobtuk a szükséges igazolványt, s lesz ami lesz! eltökéltséggel készültünk az elutasításra. Legnagyobb meglepetésemre elmaradt a szokásos kioktatás. Ezzel ‘szemben megkezdődött a harc a gyermek tejfogáért. (Bárcsak tíz évvel ezelőtt, a már tejnek igazán nem nevezhető fogaimmal így bántak volna !) Kulturális hetilap Stúdió ’80 címmel új kulturális hetilap jelentkezik a képernyőn november 18-án este 20.50- kor az 1-es csatornán. A nemrég megszűnt Színházi Album, a Művészeti Magazin és a Filmszem helyébe lépő program — az elődök funkcióit is részben magára között a köznevelés struktúrájáról, működéséről, az iskolákról mint pedagógiai rendszerekről, de szerepel a programban egy, a VI. ötéves terv fő célkitűzéseit és a gazdasági irányítás továbbfejlesztésének lehetőségeit vizsgáló előadás is. Izgalmasnak ígérkezik a vezetés- tudományról szóló előadás, amellyel a határozottabb, átgondoltabb döntések meghozatalát kívánják elősegíteni. Természetesen szó lesz az iskola és a kollégium kapcsolatáról, a továbbtanulási lehetőségekről, az alkotó nevelői közösség kialakításának emléleti és gyakorlati kérdéseiről, s végezetül a munkaügyi szabályzat problémáiról is. A minden ízében reszkető gyerek a fiatal doktor néni megnyugtató, minden mozdulatát megmagyarázó szavaira kezdett lecsillapodni, s hamarosan kíváncsian leste a jó tíz perces manővert. A közös küzdelem végén hangos köszönéssel jelezte: meg van elégedve. Aztán még háromszor mentünk. Egyre nagyobb örömmel, bátorsággal. A fogorvosnő csodát tett. S ezt az élményt a gyerek tőle szokatlan elismeréssel hálálta meg. Olyan dolgozatot írt, amelyben szívből fakadóan jelenthette ki: — Éjn szívesen megyek a fogorvoshoz. Mert ott nem okoznak fájdalmat, s mindent megtesznek a gyógyulásunk érdekében. A gyermeki pontatlanságot, túlzott általánosítást nem. akartam kiigazítani. (De közben önkritikát is gyakoroltam. Azóta nem hangoztatom kedvenc mondásom; miszerint én az Sztk hősi halottja leszek.) Mert egy biztos: egyre több olyan doktor néni és doktor bácsi van, akikre a gyerekek jó szívvel gondolhatnak. Olyanok, akik hivatásukat szeretettel, kellő alázattal és hozzáértéssel végzik. S amikor a társadalom nevelőerejéről beszél az iskola, akkor az ilyen doktor nénik magatartását, példájának jótékony hatását is érti alatta. Ezért szeretném azt a jelest átnyújtani neki, és a hozzá hasonló, lelkiismeretes orvosoknak. Megérdemlik. a képernyőn vállalva, heti egy órában informálja a nézőket a kulturális élet legfontosi. ib eseményeiről, jelenségeiről. A műsor kitekint a világra is, tájékoztat más országok kulturális életéről. Helyet kapnak az adásokban kritikák, viták, eszmecserék. A világháború utáni helyzet újabb lendületét hozta a realisztikus törekvéseknek Hollywoodban. Az antifasiz- mus hatása még tartott, a konjuktúra megszűnt, a leszerelő katonák munkanélkülisége társadalmi mozgalmakat robbantott ki. Hollywood leginkább William Wyler Életünk legszebb évei (1946) című filmjével — de persze nem csak ezzel — reagált az adott helyzetre. Ebben a filmben a leszerelt katonák a háborús éveket tartják életük legszebb részének, mert akkor anyagilag és erkölcsileg megbecsültek voltak, szemben a leszerelés utáni munkanélküliséggel, degradáltsággal. Erre hivatkozott az Ame- rika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Kongresszusi Bizottság, amikor Hollywood- ellenes kampányát megkezdte. Ez. már a hidegháborús hangulat és kommunistaellenes hisztéria közepette volt. Amikor Rooseveltet visszamenőleg azzal vádolták, hogy a szocializmusnak nyitott teret, és híveit azzal, hogy a Szovjetunió érdekében tevékenykedtek. A hollywoodi művészek hiába intéztek a bizottsághoz tiltakozó memorandumot. Tíz művésznek vallomást kellett tennie a bizottság előtt kommunista kapcsolatairól, amiért több évi börtönt kockáztattak. így az ún. hollywoodi tízek nem tettek vallomást, ezért pénzbüntetést és egy évi börtönt kaptak a kongresszus megsértése címén. Mindennek nyomán Hollywoodban feketelisták készültek a baloldaliakról, és tilossá vált a kisemberekről szóló téma. Több hollywoodi művész ekkor hagyta el Hollywoodot és kültözött Európába. így Charles Chaplin, Jules Dassin, Joseph Losey és mások. Hollywood 1952-re egyébként is mélypontra került, hiszen az adott politikai légkör egészében nem tudta nem befolyásolni a filmkészítést. S a trösztellenes törvény alapján is megélénkültek a támadások. A televízió is egyre nagyobb konkurrenciát jelentett. Ebben az időben — az ötvenes évek második felében — azonban Európában már a modern filmművészet irányzatai bontakoztak. Ezeknek az alkotásaihoz képest az amerikai filmek túlságosan hagyományosak voltak. Megújulásra volt tehát szükség Amerikában is. S Hollywood, ha Európához képest némileg megkésve is, de eljutott a megújuláshoz. Létrejött az ún. Űj-Hollywood. Az Oj-Hollywood jelensége — bár bizonyos előjelei már 1967-ben voltak — valójában Denis Hopper Szelíd motorosok (1969) című filmjétől számítható. Ezt a rendező kis cégnél, olcsón készítette (negyvenezer dollárért), majd a hollywoodi cég, felismerve benne az üzletet, nagy reklám- és forgalmazási apparátussal húszmilliós bevételt ért el vele. Ez a módszer kapta az Üj-Hollywood nevet: a piac kitapogatása egy-egy olcsón elkészített filmtípussal, majd annak széles körű forgalmazása, illetve a nagy gyártási apparátusban való megjelenése. Hollywoodban ennek nyomán új tematikájú filmek jelentek meg. Maga a baloldali radikalizmus is (Eper és vér), a háborúellenesség (Az ötös számú vágóhíd), az elidegenedés (öt könnyű darab), a társadalomkritika összefonódása a szolidaritás eszméjével (Éjféli cowboy) stb., stb. Hollywood a megújulás folyamán olyan fokig jutott, hogy filmjei teljes mértékben tagadták — és ■ nemcsak részletesen kritizálták — a társadalmat. Ebbe persze belejátszott a divatossá vált európai új hullámok hatása, és az amerikai kísérletező filmek terjedése is. Ezt a fordulatot — amely- lyel az amerikai film felzárkózott az európai modern filmművészet mellé — hamarosan, kb. 1972-től kezdődően újabb változás követte. A változást két csoport jellemzésével lehet bemutatni. Az első az ún. BBS-cso- port. Nevét legfőbb művészei nevének kezdőbetűiből kapta: Bob Rafelsőn (az öt könnyű darab rendezője), Bert Schneider és Steve Blauner. De ehhez a csoporthoz tartoztak olyan rendezők is, mint például Dennis Hopper, Peter Bogdanovich. Ennek a csoportnak tagjai főleg a gyakorlatban tanulták meg a szakmát, európai hatásra dolgoztak, személyes jellegű műveket készítettek, és teljes mértékben szemben álltak Hollywooddal. 1972- vel egyre jobban kiszorultak a filmgyártásból, sőt, egészében háttérbe kerültek. A második csoport az ún. Coppola-kör, amelyhez Francis Coppola mellett (aki elsősorban a Keresztapa rendezésével tűnt ki),- olyanok tartoztak, mint George Lucas és Steven Spielberg. Ök a filmiskolán kerültek ösz- sze. Hollywood klasszikusaira tisztelettel néztek. Holly- wood-ellenesek voltak ugyan, de ez inkább — legalábbis átmenetileg — abban mutatkozott meg, hogy igyekeztek nem Hollywoodban dolgozni (Coppola például San Franciscóban hozta létre vállalatát). Ugyancsak a személyes jellegű művek mellett álltak ki~ de a személyes jelleget nem mint a nagyközönségtől elkülönítő mozzanatot fogták fel. Az újabb fordulat elsősorban az ő nevükhöz fűződne Nemes Károly MOZI Szibériáda Ha jól belegondolunk, igaza van Sumonyi Zoltánnak, aki azt írta az ÉS-ben Szibériáról, erről az iszonyú távolságokat hordozó földrésznyi országrészről, hogy nem is olyan táyoli az, és Jelany, ahol a filmtörténet játszódik, talán nincs is sokkal mesz- szebb, mint Biharugra. Érteni kell, miért írta. Miért hasonlította Szabó Pál Talpalatnyi földjének szerelmeseit a Szibériáda egymásért foggal, körömmel, daccal és vérrel küzdő ifjú párjához? Hogy mennyire világrészek, távolságok feletti az ember; hogy az érzések, kapcsolatok, feltámadások és bukások végső lényege menynyire egyforma; és ezt tekintve a szibériai Jelany bizony semmivel sincs távolabb, mint a mi Biharug- ránk ... Ezt az egészet csak azért említettem, hogy aláhúzhassam: a Szibériáda négyórás filmhömpölygését nézve lép- ten-nyomon magunkra ismerünk. Szokásainkra, hagyományaink erejére, a változó küzdelmére a régivel, az ember küzdelmére a jövőért, a „Nap városáért”, amit a filmtörténet hősei olyannyira szeretnének felépíteni, abban élni; sokkal szebben és jobban, mint őseik, a mocsaras, végeláthatatlan, lakni alig lehet szibériai földön, „ahonnan tovább már száműzni sem lehet az embert”. Koncsalovszkij, a rendező az egész huszadik századot felmarkolta, hogy filmjében époszi magaslatokba emelje a Szibériában élő embereket, múltjukat és jövőjüket. A múltat, mely a misztikumok ködéből sorjázza elő képeit, a jelent, mely emberfeletti küzdelem a föld mélyében rejlő kincsek felhozataláért, és megsejteti a jövőt is, mely — Koncsalovszkij bizony nem tagadja — nem úgy lesz, hogy valami jóságos bölcs int a varázspálcájával, és ott terem a Tündérország. Köny- nyel, kínnal, vérrel, akarattal és lemondással lesz igazán jövő a jövő, áldozatok nélkül, mindenre kész férfiak és nők nélkül semmi. Ez a film azt hiszem, azért jelentős alkotás, mert lehámozta magáról az egyszerűsítés sémákba merevítő, túlhaladott gyakorlatát, és a bonyolult, a teljes élet képi, drámai felmutatására törekszik. Két család, a szegény Usztyuzsanyinok és a tehetős Szolominok sorsa-élete sodorja tovább a cselekményt, és viszi magával a nézőt át Jelany falucska közel egy évszázadán. Meg kell azonban kockáztatnunk: ha tömörebb, ha Koncsalovszkij a film első harmadának lenyűgöző erejét végig tudta volna vinni, a Szibériáda sokkal nagyobb film lehetett volna. így is figyelemre méltó. Sass Ervin (Folytatjuk) Y Felavatták Győr határában Radnóti Miklós szobrát, Melocco Miklós szobrászművész alkotását. Harminchat évvel ezelőtt, e helyhez közel, a Rábca hullámterében végezték ki a költőt huszonegy társával együtt (MTI-fotó - Matusz Károly felvétele - KS) Egy jeles háttérélménye B. S. E. MŰI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: Lányok, asszonyok. 8.55: Romantikus szerzők műveiből. 10.05: Epizódok a magyarországi operajátszás történetéből. 11.01: Berki László népi zenekara játszik, Martin János népdalokat énekel. 11.22: Rádiószínház. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva . . . 12.45: Perényi Miklós gordonká- zik. 13.00: Húszas stúdió. 14.00: Hol a boldogság mostanában? 14.10: A párizsi Polifon együttes Jannequin-madrigálokat énekel. 14.30: Tudományos eredmények hasznosítása. 15.05: Oj Zenei Üjsá^. 16.00: 168 óra. 17.30: A hegedű virtuózai. 18.45: Rádiószínház. 19.31: Bikfalvy Júlia népdalokat énekel, Fábián Márta és - Fábián Jolán cimbalmozik. 20.00: Könyvbarázdák. 20.30: üj lemezeinkből. 21.00: örömök kertjében. 22.15: Művésztalálkozó. 23.15: Puccini operáiból. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05-: Régi forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Cigánydalok, csárdások. 9.05: Rose Marie. 9.42: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.00: Szombat délelőtt. 12.00: Magyar fúvószene. 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. 13.30: Prokofjev: Gyermekzene. 14.00: Harminc perc rock. 14.35: Orvosi tanácsok. 14.40: Slágerduettek. 15.00: Rigó Sándor népi zenekara játszik, Szabó Szilvia nótákat énekel. 15.35: Diákkönyvtár hangszalagon. 16.33: Pophullám. 17.30: ,, . . . akkor kérem a munkakönyvem!” 17.45: Filmzene. 18.00: Szivárvány. 20.00: A debreceni dzsessznapok felvételeiből. 20.33: A Rádió Dalszínháza. 22.00: Szombat esti diszkó. 23.10: Slágermúzeum. III. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora. 8.08: Iskolarádió. 8.38: Wolfgang Anheisser operaáriákat énekel. 9.05: Baróti István orgonahangversenye az egri székes- egyházban. 10.00: Töltsön egy órát kedvenceivel. 11.05: Mozart Salzburgi szimfóniái korabeli hangszereken. 12.11: Bemutatjuk új felvételeinket. 12.25: 2000 felé. 13.07: Két zenekari szvit. 13.45: Kamarazene. 14.40: Wozzeck. 15.30: Harminc perc beat. 16.00: Kritikusok fóruma. 16.10: Romantikus kórusművek. 16.35: A kamarazene kedvelőinek. 17.30: A dzsessz történetéből. 18.10: Hanglemezgyűjtőknek. 19.05: Beethoven: Fidelio. Közben: 20.18: Ének Bugács kánról, Der- sze kán fiáról. 20.49: Az operaközvetítés folytatása. 21.39: Zenekari muzsika. 22.45: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÚDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. Szerkesztő: Fretyán István. 7.30—10.30: Kellemes hétvégét. . Szerkesztő: Merza Jenő. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna (ism.). 8.05: iskolatévé. Világnézet (f.- f.). 8.45: Óvodások műsora (f.-f.). 9.05: Perpetuum mobile. Honnan tudjuk? 9.50: Aprók tánca. 10.10: Egészségünkért! 10.15: Egybenyíló szobák. Magyarul beszélő angol film (ism.). 14.00: Nagy tévében kis mozi. 14.30: Bélyegvilág (f.-f.). 14.40: A négy páncélos és a kutya (ism., f.-f.). 15.35: Nyitott boríték (f.-f.). 16.05: Szentendre. 16.20: Reklám (f.-f.). 16.30: Ménesek Díja ügetőverseny (f.-f.). 17.10: Hírek (f.-f.). 17.15: Fehérben. Ifjúsági vetélkedősorozat az egészségügyi szakközépiskolák diákjainak — I. elődöntő (f.-f.). 18.05: Magyar tájak. 18.40: Reklám. 18.50: Egymillió fontos hangjegy. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: A mesterdetektív. Magyarul beszélő angol film. 22.20: Tv-híradó 3. 22.30: Egy este Acapulcóban Sammy Davissel Jr. Angol zenés film. II. MŰSOR 17.45: Reklám (f.-£.). 17.50: Egy óra három szerep. Márkus László műsora (ism.). 19.00: Vakáción a Mézga család (ism.). 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Fejes Endre: Vonó Ignác Közben: 20.50: Tv-híradó 2. (f.-f.). BUKAREST 9.00: Filmmúzeum (ism.). 10.40: Irodalmi antológia. 12.00: Mozaikműsor. Kultúra, művészet, sport. 17.35: A hét bel- és külpolitikai eseményei. 18.00: Tv-híradó. 18.20: Barangolás az országban. 18.40: Tévéenciklopédia. 19.25: A Michael Mullen eset. Amerikai film. 20.35: Egy vicc, egy dal. 21.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 14.25: Labdarúgás: Olaszország— Jugoszlávia. 16.15: Aranyfülemüle. Gyermekfesztivál. 17.15: Kosárlabda. Rabotnicki— Cibona (közv.). 18.45: Tv-kabaré. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: X, Y és Z. Angol film. 21.55: Szombat este. A „Zagreb ’80” fesztivál. II. MŰSOR 17.15: Hét tv-nap. 17.45: Tudományos műsor. 18.30: Népi muzsika. 19.00: Válogatás. 19.55: Ma este. 20.00: Egy este Gertrud Muniticcsel. 21.10: Huszonnégy óra. 21.20: Találkozások. 21.55: Sportszombat. SZÍNHÁZ NEBÁNCS VIRÁG. Békéscsabán 19 órakor. Somlay- bérlet. MOZI Békési Bástya: A Szentév. Békéscsabai Építők: 5 órakor: Fehér agyar visszatér. 7 órakor: Fedora. Békéscsabai Szabadság: Őszi maraton. Békéscsabai Terv: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Gyulai Erkel: Mackenna aranya. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Negyedik akadály. 5 és 7 órakor: Hálózat. Orosházi Béke: 5 órakor: Bob herceg. 7 órakor: A dal ugyanaz márad. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Koldus és királyfi. Fél 6 és fél 8 órakor: Luxusbordély Párizsban.
