Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
1980. november 15„ szombat FÜSZÉRT-ízek Ülök, és hallgatom az árutájékoztatót. Várok az ízes beszédre, amelyet szép, díszes karácsonyi papírba próbálnak becsomagolni. Csalódnom kell. Az előadó azzal kezdi: a liszteszacskók minősége egy év alatt semmit sem változott. Száll a lisztpor, fehér köd lepi el a gondolák környékét. Az ipar nem ködösít: beismeri, hogy jelenleg képtelen jobb, erősebb papírt gyártani. Kesereg a Magyar Édesipar is, hiszen kristálycukor van elegendő, csak éppen nincs, amibe csomagolják. A boltosok meg nem veszik át az ömlesztett árut, mondván: a vevők bizalmatlanok, és honnan szerezzenek annyi staniclit! A kör még nem zárult be. Hiába a felvilágosító szó: az idén annyi csokoládét, desz- szertet, cukorkát, pudingport gyártanak, hogy az ország minden egyes lakosára 100 kiló jut belőle. Mégis kevés! A Szerencsi Csokoládégyár 1980-ban 22 ezer tonna édességet készített, holott a 10 nagykereskedelmi vállalat igénye 4500 tonnára rúgott. Kemény rúgás ez a népgazdaságnak is, mert a csákóiddá alapanyagát, a kakaóbabot drága valutáért szerezzük be. Évente 4500 tonna a „keret", többre nincs pénz. De sajnos szakad a csomagolóanyag-piac is. Igaz, eleinte segítettek az olaszok, az angolok, a finnek. Aztán lemondták a szállítást. Most már van hazai fólia, de nagy a hajtás. Éjjel-nappal, szabad szombat nélkül dolgoznak az üzemek, hogy behozzák a lemaradást. Ugyan kérem, nemcsak édesség van a világon! — mondja a szomszédom. A háború után búzát csíráztattunk és melaszt majszoltak a gyerekek. Nocsak! A nosztalgiahullám már a táplálkozásunkat is körüllengi? Míg tűnődöm, elébem tesznek egy tányért, rajta májas hurka, árpagyönggyel. Ízlelgetem. Ropog a fogam alatt a jobb napokat megért gabona és fanyalgok. Pedig tudom, hogy nincs igazam. Spórolni kell a rizzsel, az idén kevés burgonya termett. És mennyi mindent lehet ebből az olcsó árpagyöngyből készíteni!? Krémlevest, gulyást, sóletet és felfújtat. No, nem akarom felfújni ezt a korszerű táplálkozást, annyit mégis megkockáztatok: óriási tartalékok vannak! ■ Gondoljunk csak a fehérjementes tésztafélékre, a félig már megfőtt gyorsrizsre. Gyorsan hozzáteszem: engem levett a lábamról ez a sok új termék. Az ugyancsak árpagyöngyből készült magyaros pörkölt kanalazása közben kezdtem irigyelni a háziasszonyokat. A borsólisztmártás főzési ideje például 5 perccel csökkent a többi ételekhez képest. Sose hittem volna: rizslisztből pudingot is lehet főzni. Annyira jól érzem magam, hogy bánkódni is elfelejtek azon. hogy anyagi meggondolásból ebben az évben a rosszabb minőségű olasz és spanyol citromot hozzuk be az országba, amelynek a fele megromlik. Ki tehet róla, hogy náluk ilyen gyümölcs terem? Lassan érik bennem a gondolat, mint a banánhegyek a hazai szárítókban: déligyümölcs helyett bort fogyaszthatok, még ha szűkös is a választék. Elvégre a savanyú itóka még nálunk sem hiánycikk. (seres) Fejlesztik Szilvásvárad üdülőterületét Országos és egyben nemzetközi jelentőségű üdülőterületté fejlesztik Szilvásváradot és környékét, hogy az év minden szakában, így télen is kedvező lehetőséget kínáljon hétvégi pihenésre. Ennek érdekében az ÉVM, a Heves megyei Tanács és a mátra—eger—nyugatbükki intéző bizottság országos pályázatot hirdetett a szilvás- váradi üdülőterület részletes rendezési és beépítési tervének kidolgozására. Az elképzelések szerint az üdülőterületen 650-ről mintegy 1500- ra bővítik a szálláshelyek számát, főként a magánerőből szervezetten építkező társas vállalkozások, üdülőszövetkezetek révén. A pályázóktól olyan beépítési és építészeti megoldásokra kérnek javaslatokat, amelyek az elkülönült egyéni és a családi üdülés feltételeinek megteremtésével egyidejűleg lehetőséget nyújtanak a közösségi élet kialakulására is. Nagyon fontos követelmény, hogy az épületek harmonikusan illeszkedjenek a tájba, a természeti környezetbe. Gondoskodniuk kell a természetjárás kedvező feltételeinek megteremtéséről is. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a Magyar Építőművészek Szövetségének Székházában, s a kész terveket legkésőbb 1981. február 16-ig kell elküldeni a Heves megyei Tanácsnak. A bíráló bizottság jövő év április közepén hozza nyilvánosságra a pályázat eredményét. A közelmúltban átadott endrodi bisztró és élelmiszerbolt Fotó: Gál Edit Kitüntetettek: Barkóczi Istvánné Mindenekelőtt a környezet I és a munka határozza meg, : ki, milyen helyet foglal el a 5 társadalomban. Természete- í sen az objektív tényezők és : a véletlenek mellett a szub- ; jektív momentumok is szere* : pet játszanak abban: kinek, ; hogyan alakul életútja. Barkóczi Istvánné szinte • gyermekfővel élte át a meg- : próbáltatások keserves éveit. : Édesapja 19-es vöröskatona ; volt, akit később a csendőrök : gyakran zaklattak emiatt. : Hol az egyik, hol a másik : munkahelyről bocsátották el. : A nélkülözés oda vezetett, : hogy a 12 éves kislányának ! kellett eljárni napszámba a tö- : viskesi uradalomba. Miután ; a felnőttkor küszöbét átlép- : te, cselédként alkalmazták a : jobb módú pesti családok. I Ezután különböző gyárakban • dolgozott, ahol az agrárpro- i letár származású lány megis- : merkedett egy másik osztály j élet- és munkakörülményei- j vei, eszméivel, s a társadal- : mi felemelkedésért vívott • mindennapi küzdelmeivel. A • pesterzsébeti munkásklubban • rendezett találkozók mégin- ! kább megerősítették benne • az érzelmi kötődést... A felszabadulás évében ha- j zatért Szeghalomra, és az ál- : lami gazdaságban traktoros- : ként helyezkedett el, majd a : füzesgyarmati gépállomáson j irodista lett. A tanulás, a : munka, a mozgalmi tevéFotó: Martin Gábor kenység (párt, szakszervezet, nőtanács), a családalapítás és a gyermeknevelés évei következtek ezután. A mező- gazdaság szocialista átszervezésének időszakából különösen sok élményre tett szert. A közösség érdekében folytatott kiemelkedő tevékenységét méltányolva kapta meg egyebek között a 25, majd a 30 éves tanácstagi munkáért járó kitüntetést. A fáradozásokkal telt aktivitásának, valamint az eddig elért eredményeinek elismeréséül november 7-e alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta Barkóczi Istvánné, füzesgyarmati tanácstagnak. —y—n Szűrővizsgálat Szakszervezeti jogsegély Szolgálat — az emberekért békéscsabai bölcsődés és óvodás gyermekeknek Arcok villannak elém: embereké, akik élethivatásuknak, munkájuk legfőbb értelmének tartják, hogy segítsenek az erre rászorulóknak és bajbajutottaknak, akiket a végső elkeseredés i határán az önzetlen embertársi támogatás húzott ki a (csávából. Balesetet szenvedett testi és lelki nyomorékokra gondolok, akik a meghatottságtól sírva hálálkodtak a szakszervezet jogászának, hogy megadta nekik azt az együttérzést, amit a vállalatuktól hiába vártak. Utánajárt az ügyüknek, ingyenesen képviselte őket a bírósági tárgyaláson, mentesítette őket a hivataljárás ilyenkor különösen kellemetlen kényszerétől. Intézte a rokkantnyugdíjat, a kártérítést, bátorította, biztatta őket az újrakezdésre, a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra. Mondhatná valaki: nincs ebben semmi különös, hiszen azért alakították néhány éve a szakszervezeti jogsegélyszolgálatokat, hogy ingyenesen jogi támogatást, képviseletet biztosítson a bajba jutott, valamilyen problémával küszködő dolgozóknak. Sorra alakultak — és alakulnak még napjainkban is — a szakszervezeti jogsegélyszolgálatok, amelyek segítségét ma már gyakorlatilag valamennyi dolgozó, sőt, a nyugdíjas és a szakmunkástanuló is igénybeveheti. Ha a saját vállalatánál még nem szervezték meg, akkor elmehet a területileg illetékes szakszervezethez (a szakszervezetek megyei, illetve budapesti tanácsához), önálló jogsegélyszolgálat működik ezeken kívül még az ágazati szakmai szakszervezetek központjaiban is. Szóval, sorra alakultak a jogsegélyszolgálati irodák, de már a kezdet kezdetén nyilvánvaló volt, amit az elmúlt évek tapasztalatai még egyértelműbbé tettek: itt többről, másról van szó, mint egy újabb irodáról, hivatalról. A jól működő, eredeti rendeltetésükhöz hű jogsegély- szolgálatok ugyanis szerves részei a szakszervezeti mozgalomnak, s abba beépülve sajátos és fontos karakterrel gazdagítják a szakszervezetek érdekképviseleti-érdekvédelmi tevékenységét. Az emberek különféle ügyes-bajos dolgainak szervezett munkahelyi intézkedéseivel nemcsak a hivataljárások miatt egyébként eltékozolt munkaidőt lehet megtakarítani, hanem rendkívül fontos szerepe lehet ennek a jó- munkahelyi közérzet megteremtésében is. Aki érzi, hogy törődnek a dolgával, leveszik a válláról különféle ügyei elintézésének terhét, az nyilván na- gvobb kedvvel, lelkesedéssel tevékenykedik, mint az, akit munka közben is befejezetlen ügyei, hivatali elinté- zendői izgatnak. A jogsegélyszolgálat nem hivatal, nem iroda, legalábbis nem szabad annak lennie. A tapasztalatok azokat igazolják, akik már kezdettől fogva hangsúlyozták: jogsegélyszolgálat csupán attól még nem jöhet igazán létre, hogy az iroda ajtajára kiírják a nevét és a félfogadási időt. Nem elég a dolgozókra, a panaszokra várni, már csak azért sem, mert régi tapasztalat, hogy többnyire éppen azok az emberek nem mernek, vagy nem akarnak bekopogni az ajtón, akik leginkább szorulnának rá a támogatásra, segítségre. Ezért az a jogsegélyszolgálat dolgozik jól, amelynek vezetője nem átall lemenni az üzemekbe a dolgozók közé, és a szakszervezeti bizalmiakat is bekapcsolja a kérdezgetésbe, a panaszgyűjtésbe. Sok jó módszer alakult már ki arra országszerte: miként lehet megkönnyíteni az ügyintézést. Itt vannak például a tanácsi ügyek, amelyekből szinte valameny- nyiünknek jut néhány évről évre. Ahol a jogsegélyszolgálat jól megszervezi a dolgot, egyszerre akár száz ember egyfajta ügyét is elintézheti. Jobb ez a tanácsnak is, mert nem kell mindenkivel külön tárgyalni, a beadvány tótöltésének módját elmagyarázni: nyilván a tanácsi ügyintézők is könnyebben szót értenek a szakemberrel, a jogásszal, a jogsegélyszolgálat vezetőjével. Sok esetben a jogsegélyszolgálat már azzal is mentesíti a dolgozót a felesleges hivataljárástól, hogy szakszerű felvilágosítást, tanácsot ad, beadványt, vagy ügyiratot szerkeszt. A jogsegélyszolgálatok egyre jelentősebb szerepet töltenek be: ezt bizonyítja, hogy az ezekben a. hetekben zajló szakszervezeti kongresszusokon is sok szó esett róluk. A dolgozókról való szakszervezeti gondoskodás fontos új intézményéről van szó, amely csak is akkor töltheti be hivatását, ha e sajátos feladat ellátására alkalmas emberek csinálják. A szak- szervezeti jogászokkal szemben nemcsak az a követelmény, hogy szakszerű, közérthető felvilágosítást adjanak, pontosan ismerjék és helyesen értelmezzék a jogszabályokat, hanem az is, hogy értsenek az emberek nyelvén, tudjanak bizalmat teremteni maguk körül. Itt ugyanis nem egyszerűen jogászi, hanem egyszersmind politikai munkáról van szó, amelynek hatása túlmutat egy jogi felvilágosítás vagy tanácsadás keretein. Ez a szolgálat az emberekért született, az emberekért van, s csak akkor méltó nemes feladatához, ha ezt soha nem téveszti szem elől. Deák András Új statisztikai' kiadványok Három évkönyvet jelentetett meg a közelmúltban a Statisztikai Kiadó Vállalat. Az 1979. évi Statisztikai évkönyv — a hagyományoknak megfelelően — átfogó képet ad hazánk társadalmi és gazdasági helyzetéről, fejlődéséről. Fontos fejezete a „Társadalmi és gazdasági szerkezet”-et bemutató rész, amely — a többi között — a népesség és az aktív keresők, a termelés és a forgalom ágazati és társadalmi szektorok szerinti összetételét mutatja be. A Közlekedési és hírközlési évkönyv, 1979, tájékoztatást nyújt a szállítás és hírközlés népgazdasági ág tevékenységéről, fejlődéséről, és a közlekedés egészének az elmúlt években elért eredményeiről. Áttekintést ad a közlekedés strukturális ösz- szetételéről, és az utóbbi években történt változásokról. A kiadvány hírközlési fejezete részletesen mutatja be a posta tevékenységét, kü- lön-külön táblázatokban foglalkozik a feladott és kézbesített küldemények, valamint a táviró- és távbeszélőforgalom alakulásával. A kötet tartalmazza a közúti, vízi és légi közlekedés járműállományát, s több táblázatban tárgyalja az európai országok közlekedésének fejlődését és teljesítményeinek alakulását. * A harmadik a most megjelent kiadványok sorában a Külkereskedelmi statisztikai évkönyv, 1979. A kötet tartalmazza hazánk külkereskedelmi forgalmának főbb adatait, ismerteti a behozatal és a kivitel áruösszetételét és áruszerkezetét, valamint a forgalom részletezését az ENSZ Külkereskedelmi Nómenklatúra szerint. Több száz cikk és cikkcsoport behozatali és kiviteli adatait, valamint a legfontosabb áruk külkereskedelmi forgalmát sorolja fel országcsoportonkénti bontásban. A békéscsabai gyermek- gyógyászat, szemészet, fogászat, fül-, orr-, gégészet és ortopédia nagyszabású szűrővizsgálatot végzett az elmúlt évben. Hatezer gyermek közül 5600 gyógyászati szűrővizsgálatára került sor. Az eredmények tudományos feldolgozása folyik, és a gyermekek gyógykezelésére a szükséges intézkedéseket is elvégezték az orvosok. Az eddigiek azt bizonyítják, hogy a közösségbe járó 3—6 éves gyermekek intel- ligancia-szintje átlagosan magasabb, mint az otthon nevelteké. Sajnos azonban hurutos és más fertőző megbetegedésük is gyakoribb a többiekénél. A szülők nemcsak a gyermekápolási táppénzt veszik igénybe ilyenkor, hanem ezen felül fizetés nélküli szabadságot is kivesznek. Egy gyermek esetében két és fél hónapot, két gyermeknél 4 hónapot is távol vannak munkahelyüktől. A szemészeti vizsgálatok során 14 bölcsőde, 24 óvoda és a gyesen levők gyermekeit nézték meg, összesen 3613-at. Szemüvege már 229 gyermeknek volt. Kancsalságot, vagy nem teljes látóképességet 294 esetben találtak, 270Kiállítás Szolnokon A Posta Központi Hírlap Iroda 50. jubileumi országos hírlap- és szakfolyóirat-kiállítása nyílt meg Szolnokon, a megyei művelődési és ifjúsági központban. A jubileumot egy másik kerek évforduló teszi még emlékezetesebbé: 200 esztendővel ezelőtt, 1780-ban jelent meg az első magyar nyelvű hírlap, a Magyar Hírmondó Pozsonyban, Ráth Mátyás szerkesztésében. A Szolnokon most megnyílt nagyszabású tárlat végigvezeti a látogatókat a sajtó történetének nevezetes nek szemüveg viselését javasolták. A fogászati szakellátás 4272 gyermeket vizsgált végig, a rossz fogúakat a szakrendelésre irányították. Ugyanígy jártak el a fül-, orr-, gégészeti vizsgálatok esetében is. Az ortopédorvosok 4805 gyermeket néztek meg. Harminchat százalékuk hanyag gerinctartású volt, közülük többeket fokozott ellenőrzés alatt tart a szakrendelés. A láb hanyag tartását a gyermekek 40 százalékénál észlelték, s minden harmadik óvodás rendellenes lábtartású. A gyerekek egy részének a szakorvos gyógyászati segédeszközöket is rendelt. A szűrővizsgálatok nagy jelentőségűek a betegségek korai felismerése érdekében. A betegeket azonban nemcsak megtalálni, de gyógykezelni is kell. Az eredmények fokozásáért szükséges az egészségügyi szervek és az oktatási intézmények kapcsolatát szorosabbra fűzni. A most tapasztaltakról a szakterületek gazdái a jövő évben Gyulán rendezendő békési orvosnapokon is beszámolnak majd. B. Zs. állomásain, ismerteti az újságírás, a hírközlés jeles hazai és külföldi dátumait. A látogatók ízelítőt kapnak a politikai lapok történetéből, megtekinthetik Kossuth Lajos országgyűlési és törvény- hatósági tudósításait, a Tanácsköztársaság lapjait, a XX. század kommunista és szocialista mozgalmainak sajtótermékeit. A kiállításon a mai magyar sajtót ezer példány reprezentálja. A posta a helyszínen alkalmi levelezőlapot árusít és alkalmi béyegzőt használ. A kiállítás november 23-ig tart nyitva. Hírlapok, szakfolyóiratok
