Békés Megyei Népújság, 1980. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
1980. november 15,, szombat Földrajzi plenáris ülés Bolgár vendégek Gyulán és Békéscsabán A magyar—bolgár barátsági hét harmadik napja szintén bővelkedett változatos eseményekben. Petrovszki Pál, a gyulai IBUSZ-kiren- deltség vezetője bolgár küldöttséget fogadott, amelynek tagjai között volt Marija Bel- cseva, a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazgatóhelyettese, Alexandr Gjurov, az intézmény titkára, valamint Konsztantin R eav, a Balkán Tourist budapesti igazgatója. Dr. Fa- bulya Balázs, az IBUSZ megyei vezetője a belföldi turizmusról és a Bulgáriába irányuló idegenforgalomról tájékoztatta a vendégeket. A VI. ötéves tervkoncepcióval kapcsolatban megemlítette, hogy az IBUSZ megyei igazgatósága mintegy 50 új programot dolgozott ki az elkövetkezendő időre. A vállalat nagy súlyt fektet egyebek között a belföldi turizmus fejlesztésére, a korszerű vendéglátás további feltételeinek megteremtésére, s nem utolsósorban a propagandamunkára is. A bolgár küldöttség ezután megtekintette a város néhány nevezetességét, majd üzemlátogatáson vett részt. Délután fiatal utazókkal való találkozás, Bulgária idegenforgalmát ismertető előadás, filmvetítés, kerekasztal-beszélgetés és egy kiállítás megtekintése szerepelt a programban. Egy másik delegáció — ugyancsak Békéscsabán — a MEZŐGÉP vállalatot kereste fel, s a TIT megyei szervezetének Értelmiségi Klubjában pedig magyar—bolgár irodalmi, történelmi kapcsolatokról szóló előadást tartottak az érdeklődőknek. A Magyar Földrajzi Társaság Körös vidéki Osztálya november 17-i ülésének programja a kiadottól eltérően a következő lesz: először Pál Ágnes tart előadást Szolnok megye iparföldrajzáról, majd Pillér Sándor koreai úti beszámol ója hangzik el. A Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályával közösen a Békés megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet és a Magyar Földrajzi Társaság Körösvidéki Osztálya hagyományos plenáris ülésére pedig november 25- én, kedden délelőtt, a békéscsabai Városi Tanács dísztermében kerül sor. A földrajzszakos tanárok számára egyben továbbképzést is jelentő ülésen először Béres István társelnök az előző év eredményeit összegező beszámolója hangzik el, majd dr. Fehér József egyetemi adjunktus tart előadást A képzés jelentősége a személyiség fejlesztésében címmel. Segítenek a Győr-Sopron megyei tsz-ek A Kettős-Körös gátszakadását követően nehéz helyzetbe került a békési* Egyetértés Tsz: a víz csaknem 7 ezer. hektárt borított el, s a közvetlen és közvetett károk összege együttesen meghaladja a 630 millió forintot. Az árvíz utáni napokban Győr-Sopron megye vezetői az elsők között keresték fel a tsz vezetőit, ajánlották fel részükre segítségüket. A Kisalföld termelőszövetkezetei 3,2 millió forint segítséget nyújtottak a bajba jutott tsz-nek, mely összeg egy részéből négy IFA tehergépkocsit vásároltak, s ezeket tegnap, pénteken dr. Nagy Mihály, a Győr-Sopron megyei TESZÖV elnöke, Varga András, a TESZÖV titkára és Németh Kálmán titkárhelyettes adott át az Egyetértés Tsz vezetőinek. A békési közös gazdaság géDparkja mintegy 30 millió forint értékben károsodott, a tsz több szállítójárműve tönkrement, melyeknek felújítása lehetetlen, illetve nem gazdaságos. — A szállítóeszközökre óriási szükségünk van, mert a Kettős-Körösön épült pontonhíd legtöbbször használhatatlan. A helyreállításokhoz vagonszámra érkezik az építőanyag, az állatállománynak vásároltunk több száz tonna takarmányt, a tehenészeti telepről a tejet 40—50 kilométeres kerülővel, jelentős többletköltséggel tudjuk csak ki-, illetve beszállítani — mondotta Balogh László, az Egyetértés Tsz elnöke. — Hogyan haladnak a helyreállítással, és az őszi munkákkal ? — A szárítóüzemünk működik, a napraforgó-tárolóban már tárolunk 350 vagonnyi magot, a szarvasmarhatelepek a tartás alapvető követelményeinek megfelelnek, a sertéstelep építését folytatjuk. Az árvíz után 50 ezer pecsenyecsirkét már értékesítettünk. Megvásároltunk 700 vagonnyi kukoricát, /3 szükséges szénát és szalmát, így állatállományunk takarmányellátása megoldódott. Szárítóüzemünk bérmunkában dolgozik. Az elmúlt napokban lehullott 110—130 millimétemyi eső nyomán a szántóföldi munkák. lehetetlenné váltak. Elvetettük ezer hektáron a búzát, aminek most csaknem 60 százaléka víz alatt áll, ezen kívül felszántottunk 600 hektárt. Gondjaink vannak, ezt igyekeznek segíteni a Győr-Sopron megyei közös gazdaságok is — mondotta Balogh László. — sz — Honda Japán kisgép-bemutató Tegnap, pénteken a békéscsabai MEDOSZ-székházban hazánkban új, univerzális kerti kisgépeket mutattak bé a TSZKER Békés megyei területi központjának dolgozói. Mint Lamper Lajos igazgató elmondta, november végén, december elején háromezer Mio-StandardHonda gép érkezik az országba ; a forgalmazást a TSZKER végzi. A Japánból származó, 4 és 6 lóerős kivitelben kapható alapgéphez jugoszláv munkagépek vásárolhatók, jelenleg tízféle és kétfajta pótkocsi. A kisebb alapgép ára 27 ezer, a na- gyobbé közel 43 ezer forint, és OTP-hitel keretében is beszerezhetők. Karsai Ignác, a területi központ főmérnöke ismertette a gép műszaki jellemzőit. Mint mondotta, az erőgép négyütemű benzinmotorral működik, s a rákapcsolt munkagépekkel szinte minden művelet elvégezhető. A bemutatóra a szervezők a megye kistermelőit, ÁFÉSZ-ek szakcsoportvezetőit hívták meg, nagy tetszést aratott körükben az ismertető. Ezután a vendégek a békéscsabai Szabadság Tsz fóliatelepére mentek, ahol munka közben, gyakorlatban is megnézték, a várhatóan nagy népszerűségnek örvendő gépeket. A szabadkígyósi mezőgazda- sági szakmunkásképző diákjai is megtekintették a kis japán kerti gépet Fotó: Gál Edit Piaci hírek — Nyüzsgő, forgalmas őszvégi hetipiac volt tegnap Békésen. Sok árut kínáltak, és a kereslet is nagy volt. A gyümölcspiacot az alma uralja; sokféle-fajtát kínáltak, a fajtától és a minőségtől függően 6—14 forintért adták kilóját. A körte 8—16, a szőlő 10—15 forint. Kevés a birsalma, így nagyon drága, 20—26 forint egy kiló. Megjelent a naspolya, csomója 4—5 forint’ így 20 forintba esik kilója. A dióból kilója 80—90 forint, egy darab sült tök 4—8 forint. A zöldségfélék közül most, az évszaknak megfelelően a káposztaféléből van legtöbb. A fejes káposzta kilója 3foBékés ránt, a savanyúkáposzta 10 forint. Itt-ott még árultak kelkáposztát, 6 forintért mérték kilóját. A karfiol 15—17 forint. Egyre kevesebb a Zöldpaprika, 10—15 forint kilója, sőt egy helyen darabra árulták, két forintért. A burgonya kilója 6 forint, illetve az apróbb 4—5 forint. Sok és szép leveszöldséget lehet kapni, a sárgarépa és a zöldség csomója is 3 forint. Nem olcsó, kilónként 50 forint a fokhagyma, de van elegendő. Egyre drágább, és kevés a tojás, tegnap 2,50- ért adták a békési piacon, sőt egy helyen 2,70-et kértek darabjáért. „Nyitott ház” Mint azt korábban hírül adtuk, Békéscsabán — szülőknek és gyerekeknek, Idősebbeknek és fiataloknak — „Nyitott ház — játszóház” címmel nagyszabású programsorozatot rendeznek november 15-én, szombaton délután. Ugyanezen a napon, de már reggel 9 órától és délután 5 óráig a békési ifjúsági ház Is hasonló programokra várja a város lakosságát. A Korona utcai „nyitott ház”-ban lesz makramé-készítés, díszítőművészeti foglalkozások szaktanácsadással, a KISZ Központi Művészegyüttesének egész napos műsora, könyv- és hanglemezvásár dedikálással, és még ' megannyi, érdekes program. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról) Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit - az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva több célú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből történő egyéni és csoportos lakásépítkezések állami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá és arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés és -fenntartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési intézkedésekkel is elő kell segíteni a lakáscseréket. Mindezek eredményeként a következő öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos követelmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyamatos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossági szolgáltatásokat az állami vállalatok, n szövetkezetek, valamint a magánkisipar' és kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. 7. Az irányító szervek rendszeresen kísérjék figyelemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondoskodjanak a szükséges intézkedésekről. A gazdasági szabályozás ösztönözzön a lehetőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelmezőbb gazdálkodásra A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javítására, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erőforrások jó hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hangsúlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsége, váljék jellemzővé a kezdeményező, a változásokra idejében reagáló vezetési munkamódszer és stílus. Ez ,a magatartás kapjon politikai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni kell a vállalat helyzetéről, munkájáról: jobban be kell vonni őket a tennivalók meghatározásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák mozgósítását és összefogását a társadalmi és a vállalati célok megvalósítására. Erősíteni kell a társadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdálkodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a területfejlesztés céljaival összhangban alakuljanak, erősödjék gazdasági önállóságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községpolitikai célok valóra váltását szolgáló kezdeményezéseit. 8. A pártszerveknek és -szervezeteknek a gazdasági munkát segítő és ellenőrző tevékenysége a tervben foglalt gazdaságpolitikai célok megvalósítására irányuljon. Segítse elő a magasabb követelményekhez és a változó körülményekhez való alkalmazkodást, a konkrét feladatok helyes meghatározását és teljesítését, a társadalmi aktivitás, a kezdeményezőkészség kibontakozását. A tömegpolitikai munka, a sajtó, a rádió és a televízió reálisan foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel, ismertesse a gazdaságpolitikai célokat. Támogassa a helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szemben, mozgósítson a népgazdasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjából hasznos volt, hogy a párt- és kormány felkérésére az előzetes elképzeléseket megtárgyalták, véleményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, valamint a Hazafias Népfront elnöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Intéző Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöksége, a Magyar Köz- gazdasági Társaság elnöksége. A Központi Bizottság felkéri a-tömegszervezeteket és -mozgalmakat, hogy aktív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításához, mozgósítsanak az országos és a helyi gazdasági, társadalompolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaverseny, a dolgozók munkamozgalmai segítsék elő a terv céljainak az elérését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk1 érdekeit, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva, vegyen részt a terv végrehajtásában. o A Központi Bizottság pártunk munkastílusának megfelelően időnként áttekinti és ellenőrzi saját tevékenységét, összhangba hozza a párt előtt álló időszerű feladatok követelményeivel. Ez pártunk1 több mint hat évtizedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy történelmi küldetésének betöltéséhez, vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott testületéinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működésé. A XII. kongresszuson megválasztott Központi Bizottság első ülésén, 1980 márciusában úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából kiindulva megvizsgálja a párt vezető testületéinek munkarendjét és munkamódszerét. A Központi Bizottság legutóbb 1968-ban hozott átfogó határozatot munkamódszerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megállapította, hogy az erről szóló határozat nyomán a munkamódszer jó irányban fejlődött. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus—le- ninizmus elvei alapján alakítja politikáját, a párt életében és tevékenységében következetesen érvényesülnek a lenini normák. Minden szinten a választott testületek hozzák a döntéseket; a Központi Bizottság a munka irányát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy önállósággal és széles hatáskörrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gondoskodik arról, hogy társadalmunkban érvényesüljenek a szocializmus elvei és építésének céljai. Tiszteletben tartva az állami és a társadalmi szervek önállóságát, politikájának, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszusok útmutatásait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadalmi fejlődés által megérlelt feladatokat, biztosítja a keletkező ellentmondások feloldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekeinek egyeztetését; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésének legfontosabb feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság megerősítette a párt felső vezető testületéinek eddigi gyakorlatát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes munkájának elvi és politikai tapasztalatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének további erősítése, a párt-, az állami és a társadalmi szervek összehangoltabb együttműködése, a magasabb követelményeket támasztó feladatok megoldása mindenekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munka- módszeréről elfogadott határozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. (MTI) Négytantermes, kétszintes épülettel bővül Gyomán a mezőgazdasági szakmunkásképző, a Gyomai Fa- és Építőipari Szövetkezet kivitelezésében. Az épületet 1981 szeptemberében adják át Fotó: Gál Edit
